2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
A Hyde Park és a St. James’s Park között terül el, egy fákkal borított rét, ahol padokat helyeztek el a megpihenni vágyók részére. A parkot délen a Constitution Hill, keleten a Queen's Walk sétálóutca északon pedig a Piccadilly határolja, valamint rengeteg étterem, kocsma és pár szórakozóhely, amik java részét varázslók üzemeltetik. Népszerű a fiatal varázslók és boszorkányok körében, mivel ez az a hely Londonban, ahol leginkább el lehet vegyülni a muglik között minden feltűnés nélkül.
- Svetlana... – halkan mondom, személy szerint zavar, ha ahogy a muglik körülöttem nyüzsögve hallgatják, amit beszélek. Viszont, nem óhajtom szó nélkül hagyni, amint a szél belekap a lány hajába, és teljesen összekócolja. Lesimítom az összekócolt részt, majd gyengéden visszaejtem a kezeimet a vállára, ahonnét pedig kényelmesen tovább csúsztatom a derekára, ahonnét felemeltem. - Remélem nem baj – jegyzem meg a haja megigazítására. Meglepően kedves vagyok, látszik, hogy jó hangulatomban ért a mai napon. Még az sem zavarhatja össze ennek megállapításában, hogy teljesen színtelen a hangom. Találkoztunk már párszor, elég közel kerültünk egymáshoz. Még azt is sikerült elérnem, hogy megharaphassam, így már megszokhatta azt a szenvtelen hangot, amit megütök. Talán csak az óráimon vagyok hajlandó bármi színt is vinni a hangomba, de azt is csak a hatás kedvéért. Ezekről a pillanatokról pedig ő nem tudhat, elvégre, még nem egyetemista, így igencsak kevés alkalom adódhatott, hogy színt vittem a hangomba. Talán az első éjszaka, amikor először a vérét vettem. Vámpírként a fásult énemet teljesen elnyomja egy élénk, enyhén vérszomjas én. - Hogy sikerült az év vége? Gondolom, nem lettek olyan rosszak az eredményeid – érdeklődöm, az elején még csak az előttünk elterülő utat méregetve, ahogy haladunk előre, majd a kérdésem végén felpillantva az arcára. Mint tanár, nem árt törődnöm az iskola egyik diákjával, valamint, mint a párja, ennyi érdeklődést megengedhettem magamnak. Már csak azért is, mert ha rosszul sikerült volna, és évet kellene ismételnie, még nehezebb lenne titkolózni. Elvégre, egy egyetemista sokkal szabadabb, mint egy általános tagozatos. Külön szobát kérhet, szabadon mászkálhat az iskola területén, és kevésbé kötik gúzsba a tanárok kíváncsi pillantásai. Sokkal egyszerűbb dolgunk lenne, még ha oda is veszne a lebukás izgalma. Persze, van még ideje az egyetemig, egy év bőven sok, annyi idő alatt nagyon sok minden történhet. Ezért is érdemes a jelenre koncentrálni, és csak tervezgetni a jövőbeli dolgokat.
first real date ◊ zene ◊ 300[You must be registered and logged in to see this link.]
A Hyde Park és a St. James’s Park között terül el, egy fákkal borított rét, ahol padokat helyeztek el a megpihenni vágyók részére. A parkot délen a Constitution Hill, keleten a Queen's Walk sétálóutca északon pedig a Piccadilly határolja, valamint rengeteg étterem, kocsma és pár szórakozóhely, amik java részét varázslók üzemeltetik. Népszerű a fiatal varázslók és boszorkányok körében, mivel ez az a hely Londonban, ahol leginkább el lehet vegyülni a muglik között minden feltűnés nélkül.
