Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Patrónuslista
  Yesterday at 19:21
Melissa Greenwood

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:33
Joyce Brekinridge


ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 10:26
Luna Lovegood

ϟ A rémület éjszakája
  Yesterday at 10:08
Gemma Carlyle


ϟ Welcome my old friend!
  Yesterday at 02:56
Ivarn-vo Inor

ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 01:48
Cody Armstrong
A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Kieran O'Byrne
 
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Cody Armstrong
 
Harry Potter
 
Adam Jericho
 
Madeleine Eastwick
 
Dane Seoras
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39840 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Green Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-10-22, 17:04


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Egynél többet? Azt hiszed préda vagyok? – Most én mosolyodom el. Ha préda lennék, akkor minimum küzdöttem volna az életemért, így viszont behódoltam valami izgalmasnak, ami következhet. Azok után, amit a szobámban rejtegetek, úgy véltem, megérdemlem a büntetést, hogy akár meg is öljön a vámpír, nem ez következett, beteg elmém úgy fest élvezte a csontig hatoló harapást, hogy szinte el akarta szívni belőlem az életet, és úgy fest, én is hatással voltam a férfira, mert nem növelte a fájdalmat, inkább átalakította valami kéjessé, amihez egyébként a korom folytán fiatal lennék, az más kérdés, hogy már igenis érdekel a kéj, mint fogalom. Soha nem hagytam, hogy bárki is így hozzámérjen, lényegében Marcus-szal vagyok hozzá a legközelebb, még ha nincs is eldöntve, hogy mit akarunk egymástól. Stryker sem kapott meg, vele csak mutatós párt alkottunk. Az éhes tekintet mindenesetre bezsongat, nem fogok elmenni a Lana-féle bunkózásba, hogy mégis mit képzel magáról. Előtte valahogyan nincsen kedvem megjátszani magamat.
- Még? Mintha pattanásig feszülnének az idegeid szívem. Ennyire ki vagy éhezve? – Kérdezem provokatív felhanggal, felőlem aztán bármilyen fenyegetően nézhet, nem az a lány vagyok, akinek van vesztenivalója. Ha bánt, ha megöl, mindez benne van a pakliban. Azért vagyok itt vele, mert itt akarok lenni, ám túlságosan is szeszélyes vagyok, ez bármikor megváltozhat, itt hagyhatom, meggondolván az egészet. Sokszor pont azért nem tudom, hogy mit akarok, mert nem éppen normális életet élek, Styker sem volt egy ideális pár, az apámról pedig ne is beszéljünk, jó helyen van ott, ahol hagytam.
- Kihasználni az időnket? Vigyelek el valahova szórakozni? Netán táncolni? – Úgy érzem nekem kell átvennem a kezdeményezést, mert nagyon ködösen fogalmaz a drága. Így ha nem vet fel semmilyen érdemi lehetőséget, hát nekem kell. Előredőlök a székemben, kellemes dekoltázsomba éppen beleláthat, de kiváncsi vagyok, meddig tudja tartani a szemkontaktust. Tudom, hogy gonosz játék ez, de hát ki mondta hogy én jókislány vagyok?




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-10-10, 19:27

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus



Hogy ellentmondás-e, amit teszek, az megkérdőjelezhető. Tény, hogy van igazságalapja a dolognak, amit Svetlana felvázol, de abban is van realitás, amit én. Két lehetséges kimenetel, és mindketten másként elmélkedünk róla. Alapesetben nincs ezzel semmi probléma, de úgy tűnik ő igencsak komolyan veszi, ami egy kissé meglep, még ha nem is mutatom ki. Kettőnk közül ő szokott az lenni, aki a határokat súrolja, de úgy tűnik, jelenleg felcserélődtek a szerepek.
- Az iskola nem feltétlen vadászterület, az igazgató komoly felügyelet tart minket. Talán, még ha akarnék, sem tudnék egynél több diákot levadászni. – A feltételes módot meghagyom, amint a második kérdésére is csak szélesen elvigyorodom, de szó nélkül hagyom. A mosolyom is igencsak sokat sejtető, nem feltétlenül kell szavakba öntenem, hogy mit gondolok. A kuncogására felvonom a szemöldökömet, nem teljesen ilyen reakciót vártam a szavaimra, de ez is felettébb szórakoztató tud lenni. Úgy tűnik valamit forgat a fejében, ami szinten tartja az érdeklődésemet, mégis, ahogy kissé előredől, először a mellkasára siklik a tekintetem, majd tova, egészen a nyakára. Kiéhezett tekintetem sokat elárul, ahogy felpillantok a szemeibe. Némi tétovázás után nyitom csak szóra az ajkam, biztosítva, hogy semmilyen, jelenleg kelletlen reakciót mutassak.
- Még tudok várni. Későbbre gondoltam, a nap hátralévő részét úgy terveztem, hogy a városban töltjük. – Nekem is vannak meglepően normális terveim, még ha én magam kissé furcsán is szoktam az emberekhez állni. A mondandóm elejét ugyan érthetően kihangsúlyozom, de a vége felé már visszaváltok a megszokott semlegességbe. Nem szokásom feleslegesen erőltetni a dolgokat. Amolyan ötletfelvetés az egész. A véletlen kérdésemre a válasza viszont éppen kedvező a terveimhez képest.- Értem, akkor érdemes kihasználni az időnket... – hátradőlök a székemben, a mellkasomon karba fonom a kezeimet, amint viszonozom az érdeklődőnek vélt pillantását. Sok minden felvetődik a fejemben, mint lehetőség, de mindhez ketten kellünk. Az már kecsegtető ugyan, hogy a vacsorám biztosítva van, de vajon csak az egyik, a vámpíri szomjam kielégítése is megteszi, vagy az emberi igények sem feltétlenül elhanyagolandók...


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 317
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-09-11, 20:48


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 Felvonom a szemöldökömet, ellentmond nekem? Nocsak.. Azt hittem, hogy kellően behálóztam már, hogy behódoljon bármilyen kérdésem merül fel. Ehhez képest tartja a véleményét, s nem tudom eldönteni, hogy azért, mert vámpír, vagy mert olyan határozott férfi, aki képes még az én szeszélyes természetemet is kordában tartani, bár tudnám. Így hát az asztalra illesztem a könyökömet, és kérdően pillantok rá, levéve a napszemüveget, rágcsálni kezdem a végét.
- Tényleg nem tudtam, számomra nagyon is úgy tűnt, hogy tisztában vagy azzal, mennyien odafigyelnek rá. Az iskola a vadászterületed? S én vagyok az űzött vad? – Kérdezem őszinte provokációval a hangomban, ám ajkaim tövében finom mosoly bújkál, mindig is szerettem húzni az idegeit. Ezek afféle próbák, hogy lássam, meddig hajlandó lenyelni a stílusomat. Valahol igenis ez a mércéje annak, hogy komolyan vegyem. Eddig nagyon jó úton halad. Finoman kuncogok, kezd érdekessé vállni, hogy nem a tisztességes fajtával üzletel. Hát én sem vagyok egy szent, de szerencsére nem lát a fejembe, nem tud a sötét mágiával megbűvölt ovális tükörről sem. A gúnyos nevetése belőlem is mosolyt csal ki. Tetszik, hogy ennyire titokzatos, hosszútávon igenis jóban lehetünk. Akár még annyira is, amilyen nagy szemeket mereszt rám olykor, sejtem én, hogy nem csak a véremre pályázik. Amikor ismét megszólal, akkor nyelek egy nagyot, szerencsére tényleg nincsenek most a közelünkben. Itt az ideje, hogy nyíltan rákérdezzek.
- Rám szomjazol? Lehet róla szó. Most akarod? – Kissé előrehajolok, no nem azért, hogy a dekoltázsomba belásson. Nem vagyok túlságosan eleresztve nagy keblekkel, a modelleknél pont így a jó. Ám a mutatóujjamat ráillesztem a nyaki ütőeremre, ahonnan úgy pár héttel ezelőtt oly élvezettel szürcsölgetett, és finoman kopogni kezdek ott rajta, csak hogy felkeltsem az érdeklődésemet.
- Tulajdonképpen ma egészen sokáig. Úgy intéztem, hogy az elkérőmet nem érvénytelenítettem, amikor lemondták a mai fotózást. Ezek pedig éjszakába nyúlóak szoktak lenni.  – Hunyorítok érdeklődően, nagyon is kiváncsivá tett, hogy milyen tervekkel tud előállni. Végülis ő a férfi, nem dönthetek helyette. Meg még a tanárom is, és felnőtt is. Mit ragozzam?




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-09-04, 21:53

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus



Könnyedén leállít pár szóval, és az ő, vagy az én szeszélyemnek köszönhetően, de ismét megindulunk. Nem is tudom pontosan, hogy most melyikünk irányítja az egészet, kissé olyan, mint egy kötélhúzás. Hol az egyikünk, hol a másikunk kerekedik fel. Egymásért, egymás ellen. Egész szórakoztató gondolat, érdekes is lenne kibontani, de semmi szükségességét nem látom jelenleg egy ilyen bájcsevejnek. Talán, majd később, ha úgy hozza a programunk, akkor lehet beavatom a sajátos elképzeléseimbe. Nevezzük is felvezetőnek, ahogyan elkezdem tervezgetni vele a nyaramat. Ez már nagy szó. Nagyon is nagy, legalább is tőlem biztosan. Nem szokásom igazodni másokhoz, egy nemes gesztus a részemről, ami, mintha süket fülekre találna. Bár, valahol igazat is adok neki, de nem érzem kelletét az ilyen szintű aggodalomnak.
- Lehetetlen. – Belenézek a nagyra nyílt szempárba. Bámulatos milyen vonzó a tekintete, még így a napszemüveg takarásában is. Mégis, egy bódult kifejezés helyett inkább egy incselkedő játszik az arcomon. A kijelentésem is önbizalomról tanúskodik, bár ezúttal nem az ő irányába, sokkalta inkább az előbbi téma kapcsán. - Talán nem tudod, de ismeretlen vagyok errefelé. Vámpírként élek, teljes mértékben. Csak az iskola falai között szoktam nappal éber lenni, és csak a diákjaim ismerhetnek. Nem igazán közösködöm a mágus társadalommal, maximum egy-két ereklyevadásszal, de közülük sem a tisztességes fajtával. Az én ismeretségem nem a te köreidben fog felbukkanni. – Felnevetek, kissé gúnyosan, szárazon. Eddig csak sejthette, hogy milyen az életmódom, de most beavatom a magánéletembe. Egy kis szeletke a sok titok közül, ami jelenleg még körbeleng. Ezen viszont, jobb esetben az idő majd segít. Ahhoz viszont ki kell addig bírnia mellettem. Ez lesz majd a nehezebb része. Mégis, ebben a pillanatban csak egy félmosollyal reagálom le a biccentését, és, ahogy megkerülöm a saját székem, lepillantok a lábaira. Talán nekem szánta, abban az esetben csak dicsérni tudnám, ellenben a sok kíváncsi szempár kellően kedvetlenné tesz ahhoz, hogy még csak szóvá sem tegyem a dolgot. Egy gyors pillantással, egy sötétebb kisugárzással könnyedén semmissé tehetem azt, amit a lány bája előidézett.
- Te biztos nem. Én megtehetném, de amire én szomjazom, az nem hiszem, hogy az étlapon szerepel... – és, bár elpillantok a távolodó pincér felé, éhes pillantásom hamar visszatéved a lányra. Az ínyencség itt ül előttem, de játszi könnyedséggel utasítja el a közeledésem. Többet vár, valamit viszonzásul, feltételezem én. A nők mindig ilyenek, csak annyi, hogy Svetlana felettébb szórakoztatóan éri el ezt a viszonzást nálam. Ahogy pedig lekönyököl az asztalra és figyelni kezd, kissé feszültem viszonozom a pillantását. Nem szeretem, ha bámulnak, vagy inkább azt a viszont érdeklődést, amit kelt bennem. - Mára meddig is vagy szabadon? – fut ki a számon ez az egyszerű kérdés. Nevezzük inkább hangos gondolkodásnak. Nos, nem mintha előre tervezgetnék, de nem vagyok egy olyan típus sem, aki csak úgy nekivág a semminek. Szeretem tudni, hogy hol vannak a határok, és addig szépen beosztani mindent.


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 668
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-08-27, 10:31


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 
Tudom én, hogy az oroszlán bajszát huzogatom a viselkedésemmel, de hát ha úgy vesszük; egyszer élünk. Talán pont ez a szemtelenségem húzta ki Robinnál is a gyufát, bár az a srác eleve gyenge volt, olyan vérmérséklettel, hogy bármikor elszakadhatott nála a cérna. Akkor azt mondta, hogy megöl, és ez az ígérete még mindig függőben van, csak annak köszönhetem, hogy nem tette meg, hogy a saját barátai tépték le rólam. Az állam azóta is sajog. Vajon milyen kimenetele lenne egy Marcus-Robin összecsapásnak? Na nem mintha ilyen romantikus álmokat kergetnék, hogy két alfahím megküzd a kezemért. Mindkettő eszköznek tekint, használati tárgynak, ki ezért, ki azért. És ez cseppet sem érdekel, tudom, hogy mennyit érek, éppen ezért már nem is nagyon izgat a dolog. Érzékelem, hogy a legtöbbek szemében csupán valami csinos csomagolás vagyok, és senkit nem érdekelnek a mélységeim. Még Marcusnál sem vettem észre, hogy túlzottan tudni akarná, hogy ki vagyok, a véredényt látja benne, na meg a szép, incselkedő diáklányt, és nem is nagyon lehet vele beszélni lelki dolgokról, nem éppen az empátiájáról híres, ezért aztán csak tőmondatokban számoltam be neki az exemről, hogy legalább tudjon róla, hogy ha feltűnne a képben. Viszont az, hogy a tanárral lehetek, aki még ráadásul vámpír is, bevallom nagyon érdekel, ám jégkirálynő külsőm nem erről árulkodik, igyekszem megtartani a távolságot, hiszen nem érzem úgy, hogy én volnék az, akinek lépéseket kéne tennie.
- Nem, nem tudja, de ha felismer téged valaki, és mondjuk leprofesszoroz, hát máris lebuktunk, erre nem gondolsz? - Kérdezem nagyra nyíló óceán szemekkkel. Felé fordulok egy pillanatra, szeretem eljátszani a törékeny hercegnőt, noha ő pontosan tudja rólam, hogy mennyire kemény tudok lenni. Évődő félmosolyal simitok végig a karján, ahogyan vigyorog, igen, vannak következmények, mi viszont talán lehetünk bátrak. Biccentéssel köszönöm meg, hogy kihúzza a széket. Lecsüccsenek, feltéve a lábamat a másikra. Jó az idő, kivillanó hosszú lábaimra nem kevesen odanéznek.
- Nem bűnözünk? Legyen akkor.. egy lime-os tea. – Mégiscsak britek vagyunk, na de hogy egy pohár víz.. Ez aztán a randi. A könyökömet az asztalnak támasztom, úgy figyelek a tanár úrra. Nagyon érdekelne, hogy mára mik is a tervei velem. Már kifejezte szándékát, hogy szívesen inna belőlem, na de azt ki is kell érdemelni.





[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-08-21, 16:56

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus



A kellemes sétából egy szempillantás alatt csinálok valami komolyabbat, valami izgalmasat, majd ugyanúgy merülök vissza az előbbi hangulatba. Tény, hogy Svetlana szeszélyes, de ezek alapján, valamennyire talán én is. Bár nem szívesen ismerném be. Komolynak és megingathatatlannak tüntetem fel magamat, de a vámpír ösztönök minden egyes alkalommal kizökkentenek. Arról nem is beszélve, hogy Svetlana minden egyes incselkedő megmozdulása is csak a tűrőképességem határait súrolja. Szegény lány, ha csak egyszer is sikerül átlépnie azt a határt... Azután már nem leszek túl megértő és kedves a szemében. Ha elengedem magamat, egy új oldalamat fogja megismerni. Az lesz az a pont, ami majd eldönti a kettőnk dolgát. Elvégre, ha bírni fogja, és tetszik neki, minden zökkenő mentesen megy tovább, de ha nem, egyszerűen nem fog tudni megmaradni mellettem. Erre pedig van esély, elvégre, még elég fiatal.
- Jól van, értettem – kuncogok, miközben kiegyenesedem és elengedem őt. Tényleg szórakoztató, ő cseppet sem fél. Kíváncsivá tesz, hogy vajon mit láthat bennem ennyire érdekesnek. A vámpírságomat, a külsőmet? Sok más nincs, ami érdekelhetné őt. Pontosabban, van, csak ő a részletekről még nem tud annyit. Ismeri a tanárt, ismeri a vámpírt, de azt, hogy ki vagyok a vámpíri ösztönök és a kötelességtudat mögött, azt talán annyira még nem.
- Akkor pedig nem is vagy messze. Ebben az esetben csak az édesanyád jelenti az akadályt... Bár, honnét is tudja, hogy én egy tanár vagyok? Elmondtad neki? Tudod, én új vagyok a környéken, ne ismernek túl sokan. – Pimasz a vigyorom, miközben beszélek. Persze, lehet félni a következményektől, de jobb előbb rendesen végig gondolni. A kávézó felé pillantok, amit mutat, és egy néma sóhaj hagyja el a számat. Napfény... Mindegy, Merlinnek hála, London elég felhős, hogy ne legyen túl sok belőle. Amint odaérünk, udvariasan kihúzom neki a széket, majd helyet foglalok vele szemben úgy, hogy a nap úgy helyezkedjen, hogy csak a hátamat érhesse az erősebb fény.
- Én egy pohár vizet, a hölgy pedig... – pillantok Svetlanára, amint befejeztem a mondandómat a pincérnek, aki odalépett hozzánk felvenni a rendelést. Amint pedig ő is elmondta, hogy mit szeretne, azután pedig a pincér távozott, ismét ráfordítom a teljes figyelmemet. Kíváncsian várom a válaszát.


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 351
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-08-19, 10:04


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 A kapcsolatunkat még mi magunk sem definiáltuk. Biztos vagyok benne, hogy nem az a zsarolható fajta. Tudom a titkát, és kész, de ezzel nincsen fegyver a kezemben. Tanár-diák kapcsolatnál mégis több van köztünk, valami körvonalazódik, legyen az barátság, vonzalom, vagy akár csak érdeklődés. Ha úgy alakulna, hogy nem lesz köztünk semmi, akkor örülhet, hogy ihatott belőlem, nekem meg pár találka erejéig volt egy intellektuális beszélgetőpartnerem, hiszen lássuk be, a velem egykorú srácok katasztrófálisak, de még a pár évvel idősebbek is. Marcus mellett hiába vagyok most Lana-hangulatban, biztos, hogy őt mindez nem érdekli, uralja a szeszélyeimet. Ha bárki mással kellene beszélgetnem, úgy a sárba tipornám az önbecsülését, hogy egy hétig sírna a paplan alatt. A vámpír viszont eljátsza itt nekem az alfahímet, amire fel tudok nézni még gőgös vélalányként is, azért egy férfi igenis legyen férfi. Ahogyan oldalra billenti a fejemet, és a lehelletével illet, akaratlanul is megborzongok, élvezem a sötét játékot, amely köztünk zajlig. A szavai ellenben megfeszülésre kényszerítenek.
- Azt majd én eldöntöm, ne bízd el magadat. – Húzódom el annyira, hogy lássam a tekintetét. Nem félek tőle egy pillanatig sem, így nem merül fel bennem a megtorlás lehetősége. Tudom, hogy ha nagyon akarna, találhatna mást is, én viszont nehezen kutathatnék fel egy vámpírt, akinek csak játszani kellek, nem pedig vacsorára. Mégis, szeretem húzni az agyát, játszani az oroszlán bajszával, hiszen tudom, valamiért mégiscsak én vagyok a nyerő. A miértekkel most nem foglalkozom, a külsőm nyilvánvalóan számíthat, ám az is felmerült bennem, hogy a sokak által utált, szeszélyes lányt akarja betörni. Ez még kétséges, hogy vajon neki sikerül-e. A pillantásom érdeklődő, más nem fedezne fel benne semmilyen mélységet, a férfi viszont már ismer annyira, hogy nagyon is érdekel, csupán a saját elveim miatt tartom a távolságot, hogy még úgy tűnjön, nem döntöttünk kettőnkről. Az viszont biztos, hogy hagyom magam átölelni, és amikor megindulunk, én is odaillesztem a tenyeremet a derekára. Felnézek rá, ahogyan oldalt pillantok, egy picit lejebb csúsztatom a szabad kezemmel a napszemüveget, hogy lássa is a pillantásomat, de nem veszem le teljesen, mert azért nem akarnék én sem ismerősökkel lenni. Szívesen felajánlottam volna, hogy segítek a dolgozatok és beadandók javítgatásában, ám ha boldogul, most mit erőltessem?
- Londonban leginkább az Abszol-út környékén, de Roxmortsban is előfordulok. Néhány mugli magazinba is szoktak kérni, de oda ritkán vállalom el, nem akarok nagy feltűnést. Világhír azért nem kell, még csak az kéne, hogy rájőjjenek, hogy boszorkány vagyok. – Ez utóbbi szavakat már csak susogom, nem akarom nagy dobra verni. Az egyik kávézó felé mutatom, és a derekát picit arra vonom, nem mintha erősebb lennék nála. Körülnézek, hogy hol vannak üres helyek, és lecsüccsenek az egyik asztalhoz, hogy elkezdjem nézegetni az itallapot.
- Hogy gondolod megoldani? A fotózásokon sokszor ott van anya. Az nem lenne gyanus, ha te mint tanár megjelennél? – Kérdezem érdeklődve. Nyilván jó lenne találkozni, de nem én akarom erőltetni, vagy a megoldást a kezébe adni.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-08-11, 19:07

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus


Hogy mennyire lehet komoly ez... Jó kérdés, de felesleges rajta gondolkodni. Sohasem voltam az előre gondosan kitalált dolgok embere, mindig is a pillanatnak éltem, a véletleneknek és az izgalomnak. Azzal, hogy tanár lettem, minderről lemondtam, és talán ez az egyik oka, hogy, amint lehetőség adódott, lecsaptam Svetlanára. Egy tanár-diák kapcsolat meglehetősen felborzolhatja az idegeket. Másokét, és a miénket is, csak annyi, hogy mi élvezetünket lelhetjük ebben a kalandban. És, bár fogalmam sincs, hogy előttem milyen férfiakkal volt dolga, őszintén szólva, hidegen is hagy, érzem, hogy ő nem lesz olyan, mint a többi lány, akiknek a vérét szívtam. Ők, egy idő után, elkezdtek görcsösen ragaszkodni, függni tőlem, mondhatni rám erőltették magukat. Ezért is ugrottam mindig minél gyorsabban a következőre. Ő viszont mást, nem hódol b. Elcsábít, majd ellök magától és az egész újra kezdődik elölről. Szeszélyes, és ez teszi igazán szórakoztatóvá. A kivillanó felsőrész természetesen odavonzza a tekintetemet. Vegyesen a férfi hajlamok és a vámpíri ösztönök. A kecses, fehér nyakvonal ízletes, míg lejjebb haladva inkább élvezetes gondolatok kelt bennem. A szavaira viszont felemelem a tekintetemet, hogy a szemébe pillantsak. Az éhség több formája is megcsillan még a pillantásomban, de ezeket a gondolatokat meghagyom későbbre.
- Nem hát – kuncogok, halkan, kissé talán semlegesen. Szokás szerint kevés érzelem tolul a hangomba, mégis, a tekintetemmel, ahogy végigmérem őt, talán elég sokat elárulok. Nincs semmi olyan szándékom még, inkább csak a szórakozottság az, ami most lerí belőle. Az előbbi gondolatokat félreseprem egyelőre.
- Nem használok megoldókulcsot, ami kell, minden itt van. – A mosolyom sanda, a mondandója végén elgondolkozom. Annyiféleképpen tudnék erre reagálni. Végül pedig az éhség uralta reakcióm az, ami előtör. Megállok, a derekánál fogva magam felé fordítom, majd az álla alá nyúlok, hogy egy kicsit félre billentsem a fejét. Közelebb hajolok hozzá, hogy érezhesse a leheletemet a nyakán, amint elkezdek beszélni. Felfelé haladok, a füle felé, ahogyan a mondandóm végéhez érek, elhalkul a hangom. A járókelőknek, akik éppen elhaladnak mellettünk, semmi köze ehhez. Hagyom, hogy csak ő hallja mindezt. - Így is eléggé a hasznomra vagy... – Még egy mély levegőt veszek, így közel hajolva hozzá, erősen érzem az édeskés vérének illatát. A szemem egy pillanatra átvált feketébe, ahogy kiegyenesedem. Pár napja ehettem belőle utoljára, így mondhatjuk, hogy elég éhes vagyok. Ezzel pedig biztosan tudtára adtam, hogy egyrészt milyen szándékaim vannak a mai napra. Ezek után pedig, visszatérve a beszélgetéshez, elengedem az állát, lazítom a szorításon a derekán, és újra megindulok. Talán úgy hathat, hogy csak andalgunk, de azt terveztem, hogy beugrunk valahová. Van pár kocsma a környéken, ahol nem feltétlen számít a kor, és persze varázslókocsmák. Előnyös, bár van némi olyan hátránya is, hogy akár egy ismerőssel is összefuthatunk.
- Hmm, megoldható. A fotózásaid hol is szoktak lenni? – Nem érdekelt, így eddig nem kérdeztem, de, ha a vér utánpótlásomról van szó, azt hiszem érdemes megtudni. Mást nem, felbukkanok, és kihasználom azt a vámpíri bájt, amiért olyan sokan odavannak. Ha muglikról van szó, őket nevetségesen könnyű meggyőzni, ha pedig varázslókról... Nos, mindenre van megoldás.  


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 489
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-28, 21:16


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 Incselkedő pillantásomból érezheti, hogy minden alkalmat megragadok, hogy szeszélyes maradjak vele szemben. Hogy egyikünk se dönthesse el, hogy mindez mennyire komoly. Kár is lenne még magunkat beskatulyázni, hiszen nem döntöttünk el, hogy hova tart ez az egész. Azok a harapások.. picit fájtak csak, ám nem hangoztattam még számára is, hogy megvolt a különlegességük, gyönyört ígértek. Különös egy vámpír hatósugarában élni, hiszen tudatosan képes rá, hogy ne csupán prédát válasszon hanem kész legyen arra is, hogy ilyen extrém módon alakítson ki összeköttetést. Engem pedig ez a fájdalommal vegyes izgalom éberen tart, nem is tudok róla lemondani. Cinkos tekintettel vonom meg a vállamat, amelyről egy pillanatra lecsúszik a nyári ruha, van lehetősége betekinteni. Ennyit igenis engedek, mielőtt még megigazítanám magamat, felfedezheti a melltartóm pántját, és talán egy picit lejebb is a karcsú alakomból.
- Oh, te örök semleges, neked aztán semmi sem számít. – Félmosollyal ingatom a fejemet, a kalaphoz nyomva a kezemet, nehogy lefújja a fejemről a lágy nyári szellő. Nem kárhoztathatom érte, hogy nincsen protekcióm nála, hiszen akkor túlságosan is gyanus helyzetet teremtenénk. A vidámsága számomra mégis megnyugtató, nem egyéjszakás kalandnak, trófeaként tekint rám, hiszen akkor már erőteljes próbálkozások tanuja lettem volna. Ez így szép, hogy közepesen lassú a tempónk, nem nyomaszt minket a tény, hogy tennünk kell valamit. Tulajdonképpen csak mert férfi, vagy idősebb, nem is tőle várom a lépést, most nekem sem árt némi szünet, mert Robin olyan aljas volt a végén, hogy még neki állt feljebb, így most valóban gyengédségre van szükségem, ezért is bújok a tanár bácsihoz, aki ösztönösen ölel át. Jól is teszi, neki viszont nem beszéltem az exemről, hiszen azt már tudom Marcusról, hogy nem éppen egy lelkizős fajta. Nem számít, ezt úgyis magamban kell lerendeznem.
- Nekem csak a pózólás tartozik az erősségeim közé. De ha van egy sablonod, megoldókulcsod, nem lehet probléma. Segíteni szeretnék, hogy a hasznomat vedd. – Bizonygatom. Nem akarom hogy csak a szöszit lássa bennem, akivel szívesen mutatkozik, vagy szereti megízlelni a vérét. Tudom, hogy nem vagyok egy intellektuális partner, de ez még változhat, ha eléggé bízik bennem. – Alapesetben a szüleim alig engednek el a fotózásokon túl, így nem tudom, hogyan oldhatnánk meg.  – Adok kitérő választ, ami viszont azt jelenti, hogy van hozzá kedvem, de tényleg neki kell lépnie, hogy ha valami konkrétat akar. És még mindig nem tudom, hogy hova megyünk most. Beülünk valahova, vagy céltalanul mászkálunk? Ez most randi, vagy kettesben akar lenni velem valahol? Például most is hozzá megyünk? Készíthetem a nyakamat, vagy egyéb testrészeimet?




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-26, 14:25

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus


A kezem könnyedén simul a derekára, csak a kuncogástól rezzen meg, amint hallgatom a mondanivalóját. Tényleg egyre valószínűbb, hogy nem csak a véréért tartom, hanem tényleg elég érdekes lány. Az biztos, hogy van benne valami, ami megfogja a legtöbb férfit, de nagy szerencsétlenségére én nem az átlag vagyok. Persze, valószínűleg ez teszi izgalmassá mindkettőnk számára a dolgokat.
- Nos, tény, hogy így jobban érdekelsz – A szemüveg takarása alól felcsillannak a szemeim. Látok a lányban kreativitást, de még nincs itt annak az ideje, talán a nyár további részében, amikor már nem fog annyi kíváncsi szem ránk vetülni. - Tisztában vagyok vele, nehéz elfelejteni, de köszönöm, hogy emlékeztetsz rá. – Szórakozottá válik a hangom, részben a mondandója miatt, részben pedig az előbbi elmélkedésem miatt. A szavai végén pedig el is vigyorodom, enyhén gúnyosan, vagy inkább perverzül. Talán kívülről könnyebben eldönthető. - Igen, barátkozás-féle. – A jelenlegi állapot végül is így írható le a legjobban. Ezért is, hiába az előbbi vigyorom, a szavaimból némi egyetértés cseng vissza.
- Micsoda feltételezések... – ugyan, tanárként talán kötelességem lenne védeni egy másik tanárt, de sohasem füllött hozzá a fogam, hogy bárkiért is kiálljak. Ezen pedig nem most fogok változtatni, így meg sem kell lepődni a hangomban bujkáló vidámságon. Persze, a szemeimet megforgatom, elmaradhatatlan gesztus.
Az, hogy hozzám bújik, ugyan meglep, de egy halovány, talán kissé önelégült félmosolyt vált ki belőlem. Ilyet akkor szoktak tenni a nők, ha védelemre vágynak, de abban kételkedem, hogy Svetlanának szüksége lenne rá. Nem egy gyenge, ártatlan virágszál, ezt is kedvelem benne. - Ugye tudod, hogy ha egy tanárt magadra haragítasz, az nem az én felelősségem? – kérdezem, még mindig azzal az önelégült félmosolyommal, játszva a rideget. Még én is belátom, hogy van rá esély, hogy kiálljak érte egy vitában a házvezetőjével szemben. - Nem hiszem, hogy az erősségeid közé tartozna a rúnamágia, vagy tévednék? – vonom fel a szemöldökömet, miközben lepillantok rá. A kérdésén egy kicsit merengek, továbbra is az arcát fürkészve, és csak szépen lassan válaszolok neki. - Nos, én a nyár további részében Londonban tartózkodom. Ha kedvet kapnál egy kis szórakozáshoz, nyugodtan felugorhatsz hozzám. – Ha ő is rébuszokban beszél, én miért ne... Amúgy meg, biztosan meséltem neki a londoni albérletről, amit a nyárra szoktam kibérelni. Valamint, abban is biztos vagyok, hogy rávenne, hogy elhívjam. Akaratos és úgy tűnik, mintha szeretne irányítani, amolyan sunyi módon, kihasználva a csáberejét.  


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 383
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-22, 19:26


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 Oh, nem is arról van szó, hogy idegenkednék, csak amikor szakítottam Robinnal, az elég csúnyán ért véget, és még nem szoktam meg, hogy egy másik férfi ér hozzám. Marcus egyben a tanárom is, benne van a lebukás izgalma, noha még nem történt semmi, de már az ilyen bizalmas érintések miatt is alaposan megütnénk a bokánkat. Főleg ő, én még beadhatnám a nagyközönségnek, hogy buta szőke fruska vagyok, akit elcsábított, szó szerint megigézett a felnőtt férfi. A valóságban fordítva történt, még akkor is, ha vámpír, van bizonyos hatalma felettem, mégis úgy érzem, hogy a külsőmmel, és a mások számára visszafogott, felé viszont nagyon is nyitott viselkedésemmel értem el. Az viszont határozottan a kedvemre való, hogy egyedüli pasiként nem túlzottan érdeklik a szeszélyeim, ha arról van szó, lazán helyre tesz. Azért a végtelenségig nem engedem, azért mégiscsak fontos, hogy egy nő is irányítson, de igenis tetszik a határozottsága, még ha most óvatoskodik is velem.
- Nem ez a cél, hogy izgalmasnak láss? És.. szándékosan hívtalak így, játszásból, hogy azért tudd, hogy a diákod vagyok. Természetesen tegezlek Marcus, mert.. nálunk azért ez valami barátkozás-féle, ugye? – Naná, hogy rébuszokban beszélek, nem is én lennék, ha konkrétan kifejezném, amit akarok. Hiszen még nem is tudom. Imponál, hogy egy idősebb pasi érdeklődik iránta, érdekel, hogy milyen sötét dolgokra képes, mint vámpír. Az fel sem merül hogy még hány lánnyal játszadozik, azt valahogy nem is tűrném.
- A Mardekárosokon belül is megvannak a kedvencei. Valószinűleg ki nem álhatja a fehérneműmodelleket. Lehet, hogy mert neki valami csúnya alsógatyója van csak. – Vonom meg a vállamat halvány mosoly kíséretében, sosem érdekelt sem a tanulás, sem az iskolai dolgok, és ezt valahogy a házvezetőm nem tudja megemészteni. Neki olyan hithű csatlósok kellenek, akik mindenkin átgázolnak. Tudod rólam, hogy nem vagyok egy kedves kislány, de ez az elvárás felém enyhén túlzás. – Picit közelebb húzodom hozzá, jelezve, hogy ha nagyon felidegesítene a zsíros hajú bájitaltanár, mindenképpen Marcustól várnék afféle védelmet, oltalmat, hiszen ha már egy felnőtt tanár a hátvédem, akkor illene is kihasználnom a protekcióját. Reális keretek között, hogy ne derüljön fény a titkunkra. – Ha akarod segítek esszéket javítani vagy ilyesmi. Könnyedén megtanulom hamisítani az aláírásodat. És.. most, hogy itt a nyár, elválnak útjaink? – Kérdezem célzásként, én aztán bármiben benne vagyok, sőt még egy kicsit függőjévé is váltam a harapdálásainkat, na de ezt fennhangon ki nem mondanám. Még mindig nem tudom, hogy hová megyünk, ezért várakozóan nézek a nap folytatása elé.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-17, 20:38

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus


Óvatosan húzom vissza a kezemet, érzem, hogy megrázkódik. Talán fél, de igazság szerint már megadta magát nekem, nem menekülhet, miután belekóstoltam a vérébe. Ha csak rá nem unok, nem hiszem, hogy egyhamar megszabadulna tőlem. Ragaszkodom a tulajdonaimhoz, már pedig a lányt határozottan annak tekintettem. Érdekes volt, izgalmas, szép és finom. Minden, ami kellően elszórakoztat engem, ezért nem is vagyok hajlandó egyhamar lemondani róla. Ezzel ő nem tudom, hogy mennyire van tisztában, de egyszer úgyis rá fog majd ébredni. Akkor pedig lehet, hogy már késő lesz a sajnálkozáshoz. Nem az a típus vagyok, akit annyira meghatna más rosszallása, vagy ellenkezése, ha már egyszer rábólintott a dologra. - Hmmm... – Egy féloldalas mosolyra húzódik az ajkam. Igazán szórakoztató. - Te igencsak kiszámíthatatlan vagy, Svetlana. – felelem a kérdésére, könnyedén hárítva a játszadozó szándékát, és csak ezek után pillantok rá. - Amíg iskolán kívül vagyunk, hívj csak Marcusnak. Kényelmesebb. – Kényelmesebb és nem mellesleg biztonságosabb is. Ha a keresztnevem nem is, de a vezetéknevem igencsak ritka. Nem lenne túl jó, ha lelepleznének. Ha bár, a kalapom és a napfényre sötétedő szemüvegem már elég árulkodó tud lenni. Általában ezekben vagyok megtalálható az iskolában is, de talán Svetlana álcaruhája bőven elég lesz.
- Pitonprofesszor megfenyegetett? Háh, pedig azt hittem minden Mardekáros diákkal kivételez. Nagy átlagban úgy tűnt, de üdítő, hogy a morcosságán kívül szorult belé némi kötelességtudta – egy sanda mosoly húzódik az ajkamra. A gyenge pont résznél viszont lepillantok a szemüvegem takarásából. - Sok sikert, néha kételkedem benne, hogy van neki – amint befejeztem az enyhe kételyt árasztó mondandómat, újra az útra emelem a tekintetemet és azt méregetve felelek a lánynak. - Nem túlzottan. Némi papírmunka, de a nagyjának már a tanítás vége felé nekiálltam, így csak egy-kettő maradt hátra. Másokkal ellentétben, nekem még van életem, és szeretném, ha ez az iskolán kívül is megmaradna... – jegyzem meg epésen, ahogy a többi besavanyodott tanárra gondolok. Bár tény, hogy é is csak, mint ők, a saját szenvedélyemnek szeretnék hódolni, azaz a vérnek és a rúnáknak. Nagy szerencséje van a lánynak, hogy az első kategóriába beletartozik.


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 334
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Svetlana Petrova
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-13, 19:59


Marcus & Svetlena


[You must be registered and logged in to see this image.]


 Megborzongok, ahogyan a nevemet mondja. Hiába érzem úgy, hogy szeretem pusztán szeszélyességből változtatni, hogy ki vagyok aznap, Marcus-szal ez mind nem működik. Vele Svetlana vagyok, teljes valóban. Nem tudom, hogy mi ez köztünk, valami beteg tanár-diák kapcsolat, amitől mindketten megüthetjük a bokánkat, ha kiderül. Főleg ő. Én mégsem vagyok rajta, hogy bajba keverjem, hiszen odavagyok érte. Hideg mardekárosként érte ver a szívem, noha sem magamnak, sem neki nem mertem még bevallani, hogy ez akár valami komoly is lehet. Mert tényleg nem tudom. Fiatal vagyok még bármihez is, annak ellenére, hogy egy időben nagy kanállal faltam az életet. Alig múltam tizenhat, mégis többet tapasztaltam, mint a velem egykorúak. A modelszakma nem egyszerű, könnyen lehúzza az embert a mélybe. Nem rezzenek meg, ahogyan a vállamról a derekamra simítja a kezét, holott nagyon is szikrázik az érintésétől minden porcikám. Féloldalas mosollyal fordulok oda, mintha csak meglepne a dolog. Ez csupán játék, én irányítok. – Nem is tudom.. Ha bajnak érezném, itt lennék most veled Mr. Thicknesse? – Kérdezem távolságtartóan, ami már csak azért is a szeszélyemről árulkodik, mert úgy emelek falat közénk, hogy egy centi sincsen összesimuló testeink között. Nehéz engem kiismerni, még neki sem adok rá sok esélyt. Vámpír, és felnőtt tanár, mindkét tekintetben igen vonzó egyéniség, mégis én vagyok az, aki általa körül van ugrálva. Impozáns felállás. Az előző pasim cseppet sem volt ennyire figyelmes, és mondom ezt úgy, hogy Marcus-szal a harapáson túl néhány ölelést leszámítva nem sok történt. Mintha magunk sem tudnánk, hogy mi ez. Londonban vagyunk, ez a lebukás kész melegágya, de még mindig jobb, mint a Roxfortban, ott akár ki is írhatnánk a homlokunkra, hogy tiltott viszonyra készülünk. Készülünk egyáltalán? Van bennünk annyi mersz?
- Mondanám, hogy nem túlzottan érdekelnek a tanulmányaim, de Piton csak akkor hajlandó elengedni a fotózásokra, ha legalább V az átlagom. A szemét denevér, megtalálom a gyenge pontját, és kicsinálom. Neked sok a dolgod tanárbácsi? – Pillantok zafírszín szemeimmel a vámpíréba, de tartom a karót nyelt tartást, modelként megszoktam, hogy akkor is pózolok, amikor nem kell. Ráadásul címlaplány vagyok, megszoktam ezt, ám a fekete kalap a fejemen azt sugalja, hogy rejtőzködni vágyom. A kezem ügyében a napszemüveg, amit gyorsan felkapok, ha fotósokat látnék. A szünet révén már otthon lenne a helyem, de jövő héten ismét munka vár rám. Most viszont azt sem tudom, hogy hova megyünk..



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Randi? ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


..,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Green Park 2016-07-08, 22:33

[You must be registered and logged in to see this image.]
Just in a date
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]


Svet & Marcus


- Svetlana... – halkan mondom, személy szerint zavar, ha ahogy a muglik körülöttem nyüzsögve hallgatják, amit beszélek. Viszont, nem óhajtom szó nélkül hagyni, amint a szél belekap a lány hajába, és teljesen összekócolja. Lesimítom az összekócolt részt, majd gyengéden visszaejtem a kezeimet a vállára, ahonnét pedig kényelmesen tovább csúsztatom a derekára, ahonnét felemeltem. - Remélem nem baj – jegyzem meg a haja megigazítására. Meglepően kedves vagyok, látszik, hogy jó hangulatomban ért a mai napon. Még az sem zavarhatja össze ennek megállapításában, hogy teljesen színtelen a hangom. Találkoztunk már párszor, elég közel kerültünk egymáshoz. Még azt is sikerült elérnem, hogy megharaphassam, így már megszokhatta azt a szenvtelen hangot, amit megütök. Talán csak az óráimon vagyok hajlandó bármi színt is vinni a hangomba, de azt is csak a hatás kedvéért. Ezekről a pillanatokról pedig ő nem tudhat, elvégre, még nem egyetemista, így igencsak kevés alkalom adódhatott, hogy színt vittem a hangomba. Talán az első éjszaka, amikor először a vérét vettem. Vámpírként a fásult énemet teljesen elnyomja egy élénk, enyhén vérszomjas én.
- Hogy sikerült az év vége? Gondolom, nem lettek olyan rosszak az eredményeid – érdeklődöm, az elején még csak az előttünk elterülő utat méregetve, ahogy haladunk előre, majd a kérdésem végén felpillantva az arcára. Mint tanár, nem árt törődnöm az iskola egyik diákjával, valamint, mint a párja, ennyi érdeklődést megengedhettem magamnak. Már csak azért is, mert ha rosszul sikerült volna, és évet kellene ismételnie, még nehezebb lenne titkolózni. Elvégre, egy egyetemista sokkal szabadabb, mint egy általános tagozatos. Külön szobát kérhet, szabadon mászkálhat az iskola területén, és kevésbé kötik gúzsba a tanárok kíváncsi pillantásai. Sokkal egyszerűbb dolgunk lenne, még ha oda is veszne a lebukás izgalma. Persze, van még ideje az egyetemig, egy év bőven sok, annyi idő alatt nagyon sok minden történhet. Ezért is érdemes a jelenre koncentrálni, és csak tervezgetni a jövőbeli dolgokat.


first real date ◊ [You must be registered and logged in to see this link.] ◊ 300
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Thicknesse
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Green Park 2016-07-08, 21:59

Green Park

[You must be registered and logged in to see this image.]

A Hyde Park és a St. James’s Park között terül el, egy fákkal borított rét, ahol padokat helyeztek el a megpihenni vágyók részére. A parkot délen a Constitution Hill, keleten a Queen's Walk sétálóutca északon pedig a Piccadilly határolja, valamint rengeteg étterem, kocsma és pár szórakozóhely, amik java részét varázslók üzemeltetik. Népszerű a fiatal varázslók és boszorkányok körében, mivel ez az a hely Londonban, ahol leginkább el lehet vegyülni a muglik között minden feltűnés nélkül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Green Park

Vissza az elejére Go down

Green Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-