Bromley, London, Anglia

 
 
Látom, hogy Lizzy kissé most maga alá kerül, de kellően sokat ápolom a lelkét, hogy ez most ne érdekeljen. Minden küldetésben van kockázat, sőt, áldozatok is, inkább örüljünk, hogy nem a hátunkon kell vinnünk, ezért csak bólogatok, hogy találjunk valami épkézláb megoldást, hogy át tudjunk kelni az esetleges láthatatlan hídon, mert a mély nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek. Gina, és Ali is elkezd ötletelni, de határozottan jól esik most az erősítés, hogy Shanna is a biztosra megy, velem ért egyet. Végülis mi vagyunk a felnőttek, emberéletekről mi döntünk, így elismerően morrranok fel, hogy a főnök lánya velem van. – Igen, én is így gondoltam. – Nyilván nem akarnám elveszteni a familiárisomat, de felderítésre szükség van, végülis az a céljuk, hogy ki tudjuk terjeszteni a mágikus adottságainkat, így el is engedem a madarat, hogy világítsa be a környéket, nézzen körül, hogy mi a helyzet, van-e csapda. Közben Shanna nyilvesszőket indít útjára, ennek nem látom az értelmét, de ő tudja. Kicsit várok, amíg Ali is kukucskál, Ginát nem engedjük madárként átreppenni, és milyen jól tesszük. A főnixemnek ugyanis félúton vége lesz a feltörő tűznek köszönhetően, pedig azt hinné az ember, hogy pont ugyanaz az elem nem is hat rá. A szívemhez kapok, nyilván fájdalmas érzés, főleg hogy láttam, hallottam rajta keresztül, de mégiscsak a lelkemnek egy darabja, így csak azért nem tántorodom meg, mert igyekszem összeszorított foggal tűrni, de látszik rajtam, hogy rendesen szarul vagyok. Még szerencse, hogy végtelenített életciklusa van, mert amúgy biztos leverne a lábamról a halála, így legalább a cuki fióka reményt ad, hogy még fogunk együtt kalandozni a jövőben. – Hát ez nem jött be. – Pislogok sötéten Gina felé, ő is lehetett volna grillcsirke. Ha kikapcsolta a madaram a lángoszlopot, akkor most kéne valamit sürgősen kitalálni, hogy átjussunk. Odahajolok kicsit Shannához, sutyorgunk, hogy aztán a többiekre nézzek. – A főnök lánya azt javasolta, hogy megpróbáljuk erővel lenyomni a kapcsolót, és ott is tartani, amíg valahogy át nem jutunk. Repülés, ilyesmik. – Én jó példával elől járva már használom is az elmém erejét hogy Shannával lenyomjuk a kapcsolót. Ha a valaki át tud repülni, levitálni, ilyesmi, akkor majd az egyik fordulóban belé kapaszkodom, útközben természetesen magamhoz véve az éledező fiókát.

//Telekinézis 4. szint: Tárgyak lebegtetésénél, hajításánál a súly maximum 20 kg lehet, és már élőlényekre is hatásos. Képes távolról, maximum 10 méter, valakit fojtogatni, akár véglegesen meg is fojtani. Ugrás esetén akár 5 méterre is felugorhat helyből, és 15 méteres gödröt is képes nekifutásból átugrani.//


Egy új élet kezdete ☼ Öltözék ☼ [You must be registered and logged in to see this link.]

Az Esküvő & Shanna

Az élet olyan, mint egy kártyajáték.
A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.

Figyelem, hogy Lizzy mennyire van rosszul, de úgy tűnik, hogy csak egyszerűen a képességeit vesztette el, amik helyett főként eddig is pálcát használt, szóval végtére is annyira nem lesz elveszett ezután se. Ali familiárisától még mindig szolidan kiver a víz, szóval nem különösebben figyelem, ahogy átpártol a szőke lányhoz védelem gyanánt és azt se, hogy mennyire barátságos - vagy sem.
Nem akarok senkit se szem elől téveszteni, főleg egy barlangban nem, szóval értékelem, hogy Alistair nem kezd el távolra ugrálni, hanem viszonylag egy rakásban haladunk.
- Alistair... akármilyen méreg eldöntheti bármilyen csata kimenetelét. - mutatok rá, afféle hallottam ám pillantással a morgására. Fiatal még, de az ezek szerint eszébe se jutott, hogy ugyanannyira lehet egyszerű megitatni egy mágiablokkolót, mint amennyire egyszerű megitatni egy halálos mérget az ellenfelünkkel. Vélhetően van erre is ellenszer, csak nem vagyunk rá felkészülve, ráadásul a hatóidejét se tudjuk, éppen csak most nincs idő kivárni a végét, akkor se, ha csak mondjuk fél óráról van szó.
Elérve a szakadékhoz mindenkinek meg van a saját ötlete, de a legjobban Gerard és a főnix tűzlehelete szimpatikus.
- A mélybe ne küld le teljesen, nem lenne jó elveszíteni, ha valamilyen csapdába keveredik őt se. - szólok a férfinek, és határozottan nemet intek, amikor Gina azonnal át akar repülni és Lizzy testet lebegtetne. - Állj! Nem véletlenül mondta Gerard, hogy türelem. Ameddig nem tudunk többet a veremről, addig mindenki marad a helyén. Ha mágiasemlegesítő zóna és lezuhantok hirtelen a mélybe, mert eltűnik a szárny, megszűnik a bűbáj, akkor ki tudja, hogy milyen szörnyű halált haltok. Előbb a főnix. Sőt. - nyúlok a táskámba, hogy kihúzzak belőle egy hosszú íjat. Megpróbálok úgy célozni, hogy a főnix tűzleheletébe éppen hogy beleérjen, de ne porladjon el a nyílvesszőm és egyet átküldeni a másik oldalra, egyet pedig leküldeni a mélybe, hiszen azért tényleg nem kár. Látnunk és értenünk kell a csapda lényegét, mielőtt megindulnánk akármerre. A hoppanálást, mint megoldás én is kizárnám, de annyi módja van a helyváltoztatásnak, hogy nem lehet, hogy csak egy "egyszerű szakadék" áll előttünk. Vagy igen?
- Telekinézissel is át tudlak emelni titeket, amint biztos vagyok benne, hogy nem jön valamilyen meglepetés. - mondom, de a figyelmemet teljesen a környezetünknek szentelem, előbukkan-e egy mozgást érzékelő csapda a nyílvesszőre vagy a főnixre, ha esetleg túlságosan veszélyes területre repült miközben felderített. Nem morzsolok el egyetlen könnycseppet se, ha leégnek a vesszőim néhány másodpercen belül, az tökéletesen elég, hogy addig is fényt adjon a mélyben vagy a túloldalon. Az más kérdés, hogy ugyan sosem állt tőlem kimondottan távol a tűz, se a repülés, most mind a kettő valahogy furcsán vonzz, sokkal jobban, mint eddig, bár megfogalmazni még mindig nem tudnám, de biztos, hogy köze van a bájitalhoz, amit megittam a kútnál.

// A mumus hálája:
Driádok íja (első felhasználás)
Egy mágikus ereklye, amit csak a gazdája használhat és az, aki vérrokonságban áll vele vagy engedélyt kapott tőle. Az íj az erdei nimfák távolsági fegyvereként tud funkcionálni a jövőben és célzást segítő rúnával van ellátva.

Választott képesség: Sárkány III.

Spoiler:

//

 
 
Büszkén bólogatok Elizabeth szavaira, teljesen jó, hogy nem csak aurorként gondolkodik, hanem a szeretteit is félti ezzel a bátor döntéssel. Miután mindannyian közös nevezőre jutunk, és megisszuk a választott italokat, én elég magabiztosnak érzem magamat, esélyesen valami szerencselé, amit ihattam, noha a színe alaposan megtévesztő. Na itt kell nagyon észnél lennem, nehogy valami hülyeséget csináljak, mert bár mázlis lépéseim lehetnek, a biztos haláltól talán még ez sem ment meg. – Sajnálom! Itt vagyunk, és vigyázunk rád! – Felelem a szőke lánynak, hogy Ginának bólintva elinduljunk a barlang irányába. Shanna lebeszéli ezúttal Alit arról hogy felderítőt játsszon, hiszen más egy nyílt terep, ahol esetleg varázslatokkal rásegíthetünk, és megint más a sötét mélység, ahol ha elveszítjük szem elől, talán sosem látjuk többé. A főnix lesz inkább a felderítő, előre is küldöm, hogy olykor lepje be az egész barlangot egy enyhébb tűzköpettel, ami gyorsan kialszik, de legalább lássuk, hogy hová lépünk. A fiú magára, én pedig a többiekre igyekszem láthatatlan védelmet varázsolni, amíg el nem érjük a szakadék szélét. Bármennyire is szerencsés lehetek, azért jobb nem kockáztatni vakmerőn, ezért a főnix reppen körbe, a szemén keresztül látok is. Körbefujatom vele a cölöpöt, hátha valami láthatatlan híd bújik meg a mágia burka alatt. Ha találunk ilyet, akkor elkezdjük az átkelést, de első körben inkább a felderítés a cél. A főnix jó nagy köröket rajzol a levegőben, minél inkább feltérképezve a barlangot, nehogy egy esetleges megoldás is bónusz csapda legyen. – Várjatok türelmesen, ez itt halálos csapda. Nem akarok gyászbaglyokat küldeni a szüleiteknek! – Hátrapillantok, hátha valakinél felmerül-e másféle ötlet, Ali netán oda akar ugrani a cölöpre a képességével, vagy ilyesmi.

//Köszi a tápos jutit, megvan az isteni közbeavatkozás!!!//


Egy új élet kezdete ☼ Öltözék ☼ [You must be registered and logged in to see this link.]

Az Esküvő & Shanna

Az élet olyan, mint egy kártyajáték.
A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.

Ahogy jobban körbenézek egyre egyértelműbbé válik, hogy két civilbe botlottam, akik szó szerint a Testvériség útjában lehettek és félre lettek állítva befagyasztva az időbe, macska formában.
Tekintve, hogy az állatokhoz egyáltalán nem értek, nem csak az átváltozottakhoz, de úgy semelyikhez, abszolút Ginára hagyom, hogy mit szeretne vagy mit tud csinálni velük. Azt érzem, hogy emberként gondolkoznak, hogy meg vannak ijedve, de jószándékúak, szóval elmondom nekik, hogy csak segíteni akarunk és vigyázni fogunk rájuk, aztán ha a gyógyító beállítottságú lány el akarja kérni, akkor akár az egész zsák macskát odaadom neki, meg hagyom hogy kialakítson valami kényelmesebbet nekik. Akár el is engedheti őket, ha akarja, és a kneazle-je majd terelgeti őket, bár az rizikó faktor lenne, hogy a lábunk alá rohannak-e, amikor nem kéne.  
Megállítani már úgy sem tudom a bátor griffendéleseket így nincs már választásunk, hiába az óvatoskodás a részemről és az, hogy Gina és Alistair várakozóan pillant rám. Szó szerint nincsen már a döntés a kezünkben, amikor a kút azt jelzi, hogy nincs visszaút, hát felhajtjuk.
Kellemes érzés jár át, de ahelyett, hogy ezzel törődnék azt keresem, aki a legrosszabban reagál, azt, aki szerencsétlenül járt. Lizzy elég hamar felszólal és azonnal elkezdem fejben visszafejteni, hogy mit is ivott meg, miért is az volt a rossz és miért nem sikerült lecsapnom a kezéről, bár valljuk be, esélyem se volt, hiszen amikor visszaértem a macskákkal a háztól ők már belecsaptak. Akkor is kissé hibáztatom magam, én akartam az lenni, aki megissza, hiszen, nos, Gerardot a felesége és egy érkező baba várja, a többiek pedig még olyan fiatalok, hogy háromból kettő még csak az egyetemet fogja kezdeni szeptembertől. Én kibírtam volna. Mindent kibírok.
- A bájitalkeverők azon vannak, hogy minden létező bűbájra megfelelőt találjanak, egy varázsblokkoló még csak nem is annyira elképzelhetetlen. - válaszolom Alistair szavaira, bár ez nem jelenti azt, hogy belevennék az alaptantervbe a kicsiknek a közeljövőben, nem alapvető, csak nem is annyira irreális. Egyelőre nem próbálok rá arra, hogy pontosan milyen képességet kaptam, bár valamiért olyan érzésem van, mintha az oroszlán animágiám kicsit megváltozott volna, mintha már nem csak egy oroszlán lennék, amin most nem igazán van időnk lamentálni.
- Zárt térbe anélkül, hogy rád látnánk, vagy hogy egy repülő társ lekísérhetne, inkább ne, Alistair. Haladjunk együtt, óvatosan, az itt lakókat könnyűszerrel félre állították, lehet még nehézség előttünk. - akadályozom meg a fiút, mert egyáltalán nem akarom ennyire szem elől téveszteni. Ha vakon beteleportál akármilyen csapdában végezheti és ki tudja, hogy gyorsabban tud-e visszatérni biztonságba. Szóval ezúttal tényleg nemet intek, inkább haladjunk óvatosan, és lehetőleg ne fussunk csapdába azonnal. Azért az jól jön, ha Alistair magától láthatatlanná válik, Gerard pedig mindenki másra szór bűbájt, így tényleg kommandózva tudunk haladni. Azonnal aranyló cicaszemre váltok, ahogy szükség van rá fényforrás hiányában, és óvatosan kémlelem a barlang száját és a járatot, miközben haladunk a mélyére. Mi mást tehetnénk? A korábbi varázslat szerint akik elragadták a családtagjainkat, barátainkat, erre haladtak.  

// Animágus III.: Cicaszem, ami hatszor jobban lát, mint az emberek szeme (a gugli szerint), részleges átalakulás

Csak hogy már tényleg begyűjtsek minden mentális képességet, legilimentor, telekinetista...

Választott képesség: Sárkány III.

Spoiler:

//

 
 
-Értem én Gina, hogy óvatos vagy, vagy hogy féltesz minket, de most minden létező esélyt ki kell használnunk, ha meg akarjuk találni a barátainkat. Ha ez egy csapda, akkor bele kell sétálni.. – Próbálom nyugtatni a griffes tolvanylányt, jelezve, hogy bár az érzelmeim itt most túláradnak, de más esetben sem lenne más esély, minthogy próbálkozzunk. Gina mindig amolyan belső iránytű, aki a helyes út felé mutat, most is értékelem, hogy amolyan lelkiismeret próbál lenni. Abban igaza van, hogy a többiek nem érnek velünk semmit, ha mi is itt leljük vesztünket, de nem látok más esélyt. Mehetnénk tovább a barlang felé, vagy a házban is tovább kutakodhatnánk, de ha valaki meg akart volna ölni a kúttal, akkor nem ilyen rafinált módon teszi. Egyszerűen ránk robban valami csapda.. Nem, ebben most tényleg az esélyt látom. Amíg Gina és Shanna egyeztet, addig ízlelgetem a felhajtott italt. A bájitaloknak jellemzően nincsen különösebb izesítésük, talán csak a szerelmi bájital kivétel ez alól, amelyben mintha mindenki valami nagyon finomat érezne, amit a legjobban szeret. – Eddig még jól vagyok. – Felelem a kérdésre, s karbafont kézzel méregetem magunkat, hogy összeesik-e valaki. Végül miután Shanna elpakolta a macskákat, és ő is felhajtja az italt, akkor érződik csak a hatás, nem én kaptam a rosszat. Azért figyelem a többiek reakcióját, és ha látom, hogy valaki megroggyanna, akkor elkapom a karját. A válltáskámból előhúzok egy általános gyógyító, erősítő bájitalt, az anyagmágus gyökerek még nem múltak el nyomtalanul, meg hát aurorként amúgy sem árt, ha hordok magammal ilyesmit. Amikor átöltöztem, alapvetés volt, hogy a válltáska jön velem. Azért Gina vétózhat, ha akar, végülis ő tanul medimágusnak. Ha azt látom, hogy Lizzy lenne a szerencsétlen, neki nyújtom át, hátha jobban lesz tőle! Aztán ahogyan a kút és környezete elkezd halványulni, a barlang felé tekintek, bár tudnám, hogy ki volt a titokzatos jótevőnk, hiszen így olyan erőteljesnek érzem magamat. Azért nem óvatlannak, azért ismét előhúzva a láthatatlanság varázslatot, akire csak lehet, szórok belőle, hogy szépen lassan közelítsünk a barlang felé. Ha ott van a főhadiszállás és a foglyok, akkor hamarosan célnál vagyunk. – Halkan, óvatosan.. – Szólok hátra a társaimnak, hogy legalább egymás kezét fogva, láncban közlekedjünk, már ha ez lehetséges.


Egy új élet kezdete ☼ Öltözék ☼ [You must be registered and logged in to see this link.]

Az Esküvő & Shanna

Az élet olyan, mint egy kártyajáték.
A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.

Mielőtt elindulnék a ház felé még egy rövid pillanatra elkapom Alistair szavait és a pillantást, ahogy a kesztyűbe bújtatott kezemre néz. Valahol mélyen meghat, hogy rám gondol, hiszen bennem fel sem merült, hogy a kívánságot "magamra pazaroljam", miközben hat másik élet lehet veszélyben, ezek között barátaimmal, az apámmal és egy ártatlan kisbabával. Hagyom, hogy a többiek a kúttal törődjenek és belépek a helyre, miközben Gina is elkezd leereszkedni az égből hozzánk. Kicsit meglepetten konstatálom, hogy ugyan úgy tűnik, hogy néhány perce még volt itt valaki, most csak két kiscica kerül elő és azonnal elkezdenek a lábamhoz somfordálni. Nem rúgom el őket a fenébe, viszont kimozdulok előlük, hogy ne érjenek hozzám és ezúttal élesen belém vág, hogy partner nélkül maradtam. Senki se fedezi a hátam, egyedül nézek körbe, még az a somfordálós varázsmacska is a kútnál maradt, aki bezzeg az esőben el nem hagyta volna a pajzsom védelmét. Csak halkan sóhajtok fel, felmérve a terepet és azt, hogy mennyire egybeesés, hogy két macska van a földön és két tányér az asztalon. Bájitaltanból egészen jó vagyok, hála főként Jacobnak és annak, hogy felvételi követelmény az auror szakra, így megpróbálok elvégezni egy kimutató bűbájt a tányérra és az üstben fortyogó folyadékra, azzal a gyanúval, hogy valamiféle állattá változtató főzetről van szó. Persze valószínűleg nem véletlenül főzték ki maguknak, szóval figyelek arra is, hogy ne jelenjen meg egy harmadik szemét a két cicán kívül és azt sem vethetem el, hogy ők ártatlanok, de talán támaszkodhatok az emberismeretemre... macskaismeretemre legilimentorként, hogy megérezném, ha ártó szándékkal közelítenek, vagy tudnak-e vajon kommunikálni velem.  
A bűbáj után persze körbenézek, hogy a házban van-e még ilyesmire utaló jel, hátramaradt varázsnövények, alapanyagok. Ha igazam van, megpróbálok ráhangolódni a cicákra és felismerni bennük az emberséget, hogy kik lehetnek, hogy félnek-e, vagy tudnak-e valamit, de mivel a társaim kint várnak elsőre vélhetően nem tudom kapásból, hogyan is tudnám őket visszaváltoztatni.
- A házban találtam két macskát pontosan két tányérral, de embereket nem. Azt hiszem megmérgezték őket és az változtatta át őket, de az alapképzés óta nem különösebben foglalkoztam a bájitaltannal és nincs nálam bezoárkő vagy egyéb megtörni a varázslatot. - osztom meg Ginával, a gyógyító szak egy fokkal közelebb van a bájitalkészítőkhöz, bár nem pontosan tudom, hogy ért-e ehhez a területhez, kiderül. Minden esetre, ha találok bent egy kosarat vagy egy táskát, akkor bezsákolom a macskákat magammal, ha hagyják, ha nem, akkor Ginát kérem meg, hogy a Kneazle-je pesztrálja őket. Ha tényleg egyszerű macskák, akkor pedig talán még beszélni is tud velük a vöröshajú lány, a druida képességét már számtalanszor használta.
- Gerard... Lizzy...? - bukik ki belőlem, amikor ők már különösebb hezitálás nélkül fel is hajtották a tartalmát az üvegnek, vélhetően látom a kezükben az üres fiolát. - Attól tartok, ha valaki elkezdte, akkor nem fogják hagyni, hogy csak a feléig jussunk. - gondolkozom el, hiszen ennyi erővel kockáztathatnánk, hogy csak néhányat iszunk meg, remélve, hogy csak a jók közül, és meghagyjuk a rosszat. Ha és amennyiben kapcsolatot találok a benti ételt mérgező bájital színe és az üvegcsék között és nem Gerard-Lizzy páros nyakalta be, gondolkodás nélkül elveszem Gina vagy Alistair keze elől. Viszont, ha nem, hezitálva nyúlok az üst felé és éppen annyira hezitálok a zöld és a lila között, mint Alistair, csak míg ő az előbbi mellett dönt, addig én a lilát emelem ki. Várok néhány pillanatot, hogy mi is történik azokkal, akik már lenyakalták és csak akkor intek a maradék párosnak, hogy igyuk meg, ha tényleg rákényszerítenek mindannyiunkat, ellenkező esetben még dacosan ellenállok neki és a ház rejtélyével és a cicákkal foglalkoznék, mielőtt valami véglegesbe rohanunk. Csak van egy olyan érzésem, hogy már késő ellenállnunk...

// Összetevő kimutató bűbáj, kitalált: Shanna kimondottan olyan hatóanyagot kutat a főzetben, ami embereket alakítana macskához, akár elrontott százfülé, akár Kirké főzete (szintén kitalált), ami állattá változtatja az áldozatot, stb. BBT: 37 pont, BIT: 30 pont, a bájitaltan a kiemelkedője

Legilimentor, részlet: "III. Képes lehet már teljes gondolatokat is kiolvasni, ha képezte magát, de természetesen ehhez első körben át kell hatolnia a célszemély mentális védelmén, amit az illető általában észre is vehet, ha erős mentális védelme van, sikertelenség esetén is, hogy valaki turkálni próbált a fejében." - ha fontos, hogy ők éppen macskák, akkor akár Animágus oroszlán képességet használva átcicul, hogy hasonló fajúak legyenek és tudjanak kommunikálni. //

 
Nem hagyom, hogy Lizzy félrehúzódjon, a vállánál támogatva magam mellé illesztem, hogy együtt gugoljunk le, vizsgáljuk meg a nyomokat, és adok némi instrukciót, támogatást, hogy mire érdemes figyelni. A stílusom inkább Eastwick támogató mentorálását mutatja, semmint Solomon katonás utasításait. Abban hiszek, hogy az auroroknak párban, egyelő felekként kell dolgozni, még akkor is, ha az egyik még kér némi útmutatást, ám ahol egymás életéért felelnek, ott nem lehet helye a hierchiának! Nyomot ugyan nem sokat találunk, a házikó viszont valamennyire felfedi magát, engem most mégis a kút tündére mozgat meg jobban. Ahogyan meghallgattuk az intrukciókat, azonnal visszahúzom a gyűrűt, nehogy valaki még le akarja tépni az alsómat, Shanna pedig elveszti a türelmét, és rátör a lakókra, amivel nincs is gond, így már én is pálcát húznék, ha nem a vödröt húznám felfelé. Többet kéne lejárnom edzeni, mert a sima akadálypályák nem készítenek fel az egy ponton megerőltető mozdulatokra.
Amikor már fent van a vödör, s benne az üvegcsék, akkor azért én is pálcát húzok, hogy Shanna után lépjek kivont pálcával, hogy tudjam őt fedezni, de mivel most nem talál közvetlen veszélyt, ezért inkább neki is megmutatom a tekercset. – Aligha találhatunk benne logikát. A zöld és a kék az alkimiában a gyógyítás színe, a vörös pedig az átkoké, savaké, de.. Tegyük fel, hogy csak egy a rossz, ahogyan a tünci sugallja. – Lépek vissza a vödörhöz, és mivel a hős Griffendél háza a pirost mondhatja a színei között, ezért élve az előválasztás jogával, kiveszem hát azt, és lecsavarom a kupakot. – Akkor hát.. fenékig! – Veszek nagy levegőt, s felkészülve a legrosszabbra megiszom a tartalmát. Ha az ember élete szerelméért, a születendő gyermeke anyjáért harcol, akkor nincs az a kockázat, ami ne érné meg. Fél szemmel azért nem árt figyelemmel kísérni a macskákat is, ki tudja.. És Alistair megint bölcsebbet közölt, mint amire a kora utalna, nem hiszem, hogy túl sok választásunk van.


Egy új élet kezdete ☼ Öltözék ☼ [You must be registered and logged in to see this link.]

Az Esküvő & Shanna

Az élet olyan, mint egy kártyajáték.
A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.

Gerard elkezdi a házat nézni, és egy finitét intézni rá, de végül visszatér a kúthoz, amin jeleket és nyomokat kutatok első körben.
- Lehet fontos, hogy nem elhagyatott a ház. - jegyzem meg, nem feltétlenül értem, hogy a felismerés után Gerard miért jött inkább a kúthoz ahelyett, hogy tovább folytatta volna a kutatást. Nem akarom delegálni, már ő is önálló auror, attól függetlenül, hogy mivel én elvégeztem a felsőfokú képzést is, egyértelműen én vagyok a rangidős. Fel szemmel azért figyelem, hogy Gina hol jár az égen, hiszen ha minden igaz ő nincsen kiábrándító bűbáj alatt, az alakja eléggé átlagos ahhoz, hogy tényleg "sima madár" lehessen.
- Ezt megértem. Csak okosan. - válaszolok Lizzy-nek, fiatal még, eltűnt az unokabátyja és igazából az eltűntek fele mindenkinek az ismerőse, senki se csak a saját szerettéért megy, úgy hiszem. A lábnyomok jól jönnek, kétlem, hogy az félrevezetés lenne, ám annyi lehetőséget kapunk a nyakunkban, hogy még Lizzy is elkalandozik, aki eddig annyira sietni akart előre, ameddig forró a nyom. Amikor megjelenik a ragyogás, azonnal hátrébb lépek és bár a tündérnek bájos, pozitív kinézete és bíztató szavai vannak, sajnos bennem egyáltalán nem indul meg a bizalom.   Azonnal elkezdek ártó szándék és sötétség után kutatni és nem csak arra figyelek, hogy a szavai igazak-e, de arra is, hogy van-e benne hátsószándék, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy a szavaknak lehet több értelme is. Egy kicsit elborzadva látom, hogy Gerard azonnal kapva kap az alkalmon és Lizzy is úgy tűnik, hogy simán bepróbálkozott volna.
- Magunkban jobban bízom, mint egy random mágikus lény vagy kút segítségében, de... legyen. - vonom végül össze a szemöldökem. A familiáris pajzsot von, Gerard pedig elkezd ragyogni, ami ránk is hatással lehet, így nem csoda, ha még tovább hátrálok. Minden figyelem a kútra összpontosul és nem feltétlenül azért, mert magamat mentem, de a ház felé hátrálok, hogy nehogy onnan törjön ki valaki vagy valami, amikor a kút csodájával foglalkozunk. Gerard már finitét intézett rá, így abban reménykedve, hogy több erősebb bűbáj nem védelmezi Alohomorával kipattintom, hogy erőteljesen bekopogjak és hivatalosan belökjem vagy berúgjam az ajtót.
- Griffin, Auror Parancsnokság, igazolja magát! Nyomozást folytatunk és szükségünk van a segítségére. - kiáltom. Nem vagyok naiv, kétlem, hogy bárki segítene nekünk, aki a tő szomszédságában lakik egy Testvériségi bázisnak, de az esélyt megadom, illetve legalább szakszerűen elmondtam az információkat. Ha nincs is bent senki, akkor is találhatunk valami hasznosat, akár információt, akár mást, mielőtt tovább mennénk. Nem mondom, hogy nem örülnék, ha Gina már a földön lenne mellettem és pálcával a kézben fedezne, ameddig a többiek a kúttal vannak elfoglalva, így intek is neki, hogy közelítsen erre, mielőtt ténylegesen belesnék. Addig nem feltétlenül akarok bemenni, amíg nem derül ki, hogy a kúttal mi lesz, viszont ahhoz se kell annyi ember, hogy azt körbeálljuk. Ha Gerard itthagyta ezt a nyomot és rákapott az enyémre, akkor cserélünk.

// Tünci szövegére:
Legilimentor III.: Technikailag lehetetlenség neki hazudni, megérzi, ha valaki nem mond igazat és ez ellen csak igen magas mentális védelem és koncentráció nyújt védelmet. + IQ: 37 pont

(+ Inkvi 3. szint: Folyamatos védettség bizonyos szinten a lények képessége ellen (sárkányláng, vámpír pillantása, baziliszkusz stb.), de ez nem jelent száz százalékos védelmet. - ez Gerardra is jó xd)

Alohomora: ajótnyító bűbáj, Varázserő: 31 pont, BBT: 37 pont //