2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
- Igen, kevéssé vigasztalja majd, ez tény. - Bólogat rá vigyorogva, szemernyi aggodalom vagy megbánás jele nélkül. S valóban, lehet jóslással kellene mégiscsak foglalkoznia Frednek, mert McGalagony enyhén szólva sincs elragadtatva se az introjuktól, se attól, amit elmesélnek. Pedig nekik amúgy tök logikus a sztori, mit nem értenek soha ezek a felnőttek? Már-már meg is sértődhetne azon, ahogy a tanárnő rá tekint, mikor a segítségnyújtásáról van szó! Hééé, azért neki is van szíve! Jó, oké, persze, balhénak sem volt éppen utolsó. Az viszont feltűnő, hogy McGalagonynak nem újdonság Kylie álmai, ezek szerint tényleg nem ez az első eset, és ha minden pontja igaz, amit a lány elmesélt a múltkori alkalomból, akkor az se lehetett semmi: egy szál törülközőben, vizesen bekopogni McGalagonyhoz. Fene bele, ezt Fred nem játszhatja meg! S újfent csak le a kalappal a tanárnő gyorsasága előtt, korát meghazudtoló tempóval varázsol rájuk és viharzik ki, hogy még a Weasley-iker is csak elkésve pislogni tud utána, nemhogy megszólalni. - Hogy érted? Azért mit kapunk, mert bementünk a Tiltott Rengetegbe vagy azért mit kapunk, mert ezzel olyan pucér dementorokat csaltunk sikeresen az iskola köré, akik ellen az egyetlen hatásos ellenszer az iskolai tananyagban tiltott vérmágia? - Kérdez vissza derűs nyugalommal, miközben jóhogy megpróbál a kanapéról szabadulni, mert egy próbát megér. - Egyébként kend rám nyugodtan a balhé nagyobbik részét. El is fogja hinni, ami azt illeti, gondolom nem kell bemutatnom magam. - Teszi hozzá, amúgy teljes jó szándékkal. Legalább picit szorosabb lesz a házkupa-verseny. - De bedobhatnád azt is, hogy volt egy álmod, amiben egy Hugrabugos szőke prefektus lánynak kell vigyáznia rám a büntetőmunkán, igazán hálás volnék érte. - Villant egy mosolyt a lányra, mert hát az is egy sajátos motiváció a csínytevésre, hogy egy bizonyos prefektussal találkozhasson, s Kylie az első, akinek ezt valamilyen formában be is vallja. Ekkor érkezik vissza McGalagony is, s Fred azon gondolkozik, hogy vajon hol lehetett? Elűzte a pucér dementornak keresztelt lényeket, vagy Dumbledore-nak szólt? Utóbbi esetén van egy olyan érzése, hogy lehet az igazgató is megjelent volna. S meg is hallják egyhamar a kapu döngve becsukódását. Na most lesz izgalmas kijutni! - Igen, a könyvtárban találkoztunk még zárás előtt nem sokkal. Feltűnt a zaklatottsága, meg magára is borított pár könyvet, felsegítettem. Mivel a könyv nagyon kellett neki, de nem lelte sehol, megnéztem neki a kartotékok között, mert a könyvtáros nem volt ott éppen. A könyvhöz tartozó viszont felgyulladt és elégett magától, ami nem szokása ezeknek... - Reklámmosoly McGalagonynak, amiért igen, ezzel bevallja, hogy nem először nyúlt a könyvtárosnő cuccaihoz, szóval tudja, hogy ezek illetéktelen mancsok miatt nem csinálnak ilyesmit. - Mintha valaki nem akarta volna, hogy Kylie megtalálja a könyvet a jelentéssel. Egyedül meg nem mehetett az erdőbe... - Oké, tudja ő is, hogy tanárnak kellett volna szólni, de... őszintén megmondhatja, ez speciel eszébe sem jutott. - Transzba esett, vagy valami ilyesféle, nem is emlékezett rá, mit csinált, miközben ezt a jelet véste a saját kezébe. - Egészíti ki ő is Kylie szavait, csak hogy tisztázzák, nem zug-vérmágus a lány meg Fred is. Egyébként értékeli, hogy Kylie is védi őt, pedig Fred mászkálhat éjszaka, hiszen egyetemista már... más kérdés, hogy a tanárnő tudja, hogy olyankor sem járkálhatnak az ikrek semmi jóban, ha csak egy bögre tejért csoszognak le éjszaka a konyhába. - Mutasd meg a jegyzeteket! Még nincs meg a jelentésük... - Fordul most Kylie-hoz, mert hátha a jelek valamelyike mond valamit a tanárnőnek. Na meg nekik maguknak sem volt idejük eddig tüzetesebben megnézni, habár Fred hetekig nézhetné, az sem segítene. - A tanárnő már látott ilyen lényeket egyébként? S mi ez a jel tulajdonképpen, amit a tenyerünkre rajzoltunk?
- Az biztos, de azt hiszem ettől se lesz túlságosan boldog a tanárnő. - jó eséllyel már attól is ki lesz akadva, hogy az éjszaka közepén kopogtatunk be hozzá, nem ha még rá is hozzuk a frászt mindenféle fényeffektekkel és hangos zenékkel. Valószínűleg akkor még inkább ki lesz majd akadva, bár attól tartok, hogy ennél már sokkal jobban nehéz lenne felhúzni. Így is elég rosszul állunk, hiszen ott vannak kint a bejárat előtt azok a valamik, meg aztán a Tiltott Rengetegbe mentünk. Nem lesz valami boldog, az biztos. Ezek után nem is meglepő, hogy amikor elmeséljük neki a történéseket, legalábbis úgy hozzávetőlegesen, ahogy sikerül rendesen elsápad és ki is akad. Ez mondjuk várható volt, talán már el is felejtette az előbbi zajt és fényeket... megérteném, hiszen nem ez most sokkal sokkolóbb lehet számára, főleg hogy Fred olyan lazán adja elő, amiből még én is sejtem, hogy George valami rosszban sántikál és már így is eléggé megnehezítettük az estéjét a tanárnőnek. Már várom az átkokat és a szitkokat a bejárat előtt lévő pucér dementorok miatt, és persze el is viharzik hamar. Azért valahogy ösztönösen kicsit megmoccanok, amikor becsukódik az ajtó, és akkor már az is nyilvánvalóvá válik, hogy innen nem nagyon fogok tudni felállni. - Azt hiszem ezt komolyan gondolta és most eléggé ki van akadva mi? Szerinted mit kapunk ezért? - fordulok Fred felé, de nem lepődöm meg, ha őt ez cseppet sem érdekli és maximum csak a vállát rántja meg. Gondolom már épp elég bajban és büntetőmunkában volt része és eleget meg is úszott már. Én ennyire azért nem vagyok profi, nem volt még túl sokban részem, sőt nem szoktam én rend bontani, de mostanában sikerült a tanárnőt rendesen felhúznom rövid idő alatt kétszer is. A tanárnő visszatérésekor azért már kissé kényelmetlennek érzem a helyzetet, főleg mert tudom, hogy most majd kérdések jönnek és valószínűleg valami jó adag leszúrás is. Nem nagyon van mit tenni, ki kell várni a vihart, úgyhogy csendben maradok, amíg figyelek és amíg elsorol mindent, amit úgy érez, hogy el kell. Időnként azért bólintok egyet, hogy ezzel is megerősítsem azt, amit mondott, hogy igen nagyon is jól értette a dolgot. - Úgy kezdődött, hogy eltűnt a könyvem, amit használni szoktam a jegyzeteimmel és mindennel és a könyvtárban sem volt ott, aztán meg... - itt Fredre pillantok, hiszen ő volt a cetli közelében, amikor simán lángra kapott, hogy azt se tudjuk meg, hogy ki kölcsönözte ki utoljára. Tudom ez volt az a pont, amikor a tanárnőhöz kellett volna jönni, de hát nem tettük, már olyan mindegy utólag igaz? - A jelentésüket még nem tudjuk és a lényeg nem bírták a fényt, ami a tenyerünkből a jött a rúna hatására, azért jutottunk el a kastélyig. De az eleje még valamikor késő délután volt, csak közben beesteledett. - hát na hosszú kaland volt, ezzel valamelyest Fredet is védem, hiszen nem éjszaka mászkált a folyosón, vagy ilyesmi, amit a tanerő feltételez. - A vérmágia viszont nem volt... szándékos. Tudja csak úgy jött, valami késztetés, hogy mit kell tennem, aztán Fred is kipróbálta. A nélkül nem is jutottunk volna el idáig, nem igazán volt más választásunk. - azért kicsit lehajtom a fejemet. Tudom, hogy ez veszélyes és nem szabadott volna használni, de... ha egyszer tényleg nem volt más választásunk, akkor mit tehettünk volna? Védekeztünk, mert muszáj volt és annyira nem is volt ez olyan vészes. Végül is nem lett semmi komoly bajunk a vérmágia miatt. Persze egy kicsit a tenyerünk bánta, de semmi olyan, ami riadalmat okozna. Biztosan ezt a vérmágia dolgot is felfújják azért egy kicsit a tanárok.
♫ Circle of life ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Erdei kutatás ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
*A diákok mindig tartogatnak meglepetéseket, Voldemort bukásával kevesebb az esély arra, hogy hasonló megtörténik, mégis ismét sötét felhők gyülekeznek a Roxfort felett, megint kóborló diákokkal lehet találkozni, akik nem átallanak elhallgatni bizonyos dolgokat, s mikor kiderül már késő. Kylie álmai, vagyis látomásai valami nagyon rossznak az előszelei, Trelawney professzor is megmondta, bár benne nem mindig lehet megbízni, olykor csupán a félelmei azok melyek felnagyítják a dolgokat s valós jóslásai nem igazán voltak, egyet kivéve. Ám nem lehet figyelmen kívül hagyni semmit, Voldemort "uralkodása" egyvalamire megtanított diákot és tanárt egyaránt, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő részlet is lehet előmozdítója egy sötét korszaknak. A Weasley iker keze már nem olyan apróság ami mellett bárki figyelmetlenül elmenne, szinte ordít róla az, hogy tiltott és nem tanult varázslatot vetett be, na persze, hogy Kylie keze is górcső alá kerül egy röpke pillanatra, a lányé nem világít ám hacsak nem teszi a háta mögé, a professzor a sebet minden bizonnyal észreveszi. Természetesen Fred Weasley ebben a helyzetben is képes laza lenni, bár a tanárnő ezt inkább felelőtlenséggel és könnyelműséggel írná le.* -Én is őszintén remélem Mr. Weasley. *Nem igazán hiányzik most egy újabb összetűzés Pitonnal, pedig a Griffendélesek arra hajtanak, valamilyen véletlen vagy a sors fintora folytán vagy a Mardekárosokkal rúgják össze a port vagy Piton keresztezi az útjukat. Kérésére Fred egy "ősi bűbájt" vet be, hogy megszüntesse kezének világítását, olyat amit leginkább a mugli anyukák szoktak használni, mégpedig a nyállal történő lemosás gyors és hatékony módszerét.*-Igazán lekötelez Mr. Weasley. *McGalagony kissé szarkasztikusan válaszol majd mindkettejüket a kanapéjához terelgeti, nem egészen finoman. Fred újabb beszólására csupán egy nem túl kedves, szigorú pillantást lő a fiú felé apró gombszemeivel. Amikor Kylie elkezd mesélni, már az első mondatnál felhúzza a szemöldökét olyan "már megint?" rándítással. Aztán a fiúra tekint mikor kiderül, hogy ő "csak segített". Na persze, mert Fred Weasley olyan segítőkész és szívesen bárkinek, bármikor, mert _nem_maradhat_ki_egyetlen_galibából_sem. A Tiltott Rengeteg említése már szinte semmit nem vált ki belőle, az az a hely amit a diákok manapság rendszeresen látogatnak fittyet hányva már a nevében megjelenő tiltásra. Kylie persze nem hazudtolja meg magát, ez a lány soha nem tudott összeszedetten beszélni, meglehet a látomásai miatt, mert azok is kuszák, de a professzor jószerivel semmit sem tud kihámozni abból amit Kylie mond. Fred sem különb, ugyanazt a hagymázas kuszaságot folytatja aminél Kylie elakadt. A pucér dementorokra azonban McGalagony láthatóan meghökken, még a feje is megrándul. Igazából nem nagyon tiszta neki, hogy mindebből mi volt látomás vagy álom és mi a valóság, ám azért csak odamegy az ablakhoz, hogy kinézzen rajta, roppant mód érdeklik a pucér dementorok, na persze nem a pucérságuk. Öreg ő már ehhez. Az ablakhoz való tipegés közben szóvá tesz néhány dolgot.* -Mondják, maguk szándékosan akarnak engem a sírba tenni? Miért engem tüntetnek ki az ilyen meséikkel, szabályszegésekkel, rendbontással?....MERLIN SZAKÁLLÁRA! *Na igen, van az a pucér dementor ami McGalagony elképedését ki tudja vívni. Megperdül és pálcájával a két diák felé suhint. Nem történik semmi bajuk, csak a biztonságukat hivatott megtartani, nem mozdulhatnak a kanapéról, persze nem változnak sóbálvánnyá, tudnak mozogni csak épp a kanapé foglyai lesznek egy időre. * -Maradjanak itt! *Szól hozzájuk, majd elviharzik egy időre. Nemsokára az iskolát betölti a nagykapu bezárását célzó hatalmas keresztrudak mennydörgése, ahogy elfordulnak és lecsapódnak a helyükre. A házimanók pedig a tanárokat riasztják, hogy ki ki elfoglalhassa a helyét az iskola és a diákok megvédésére. A pucér dementorokat is "kezelésbe veszik". McGalagony pedig néhány perc múlva kissé ziláltan de visszatér. * -Megpróbálom összefoglalni a történéseket Ms. Bryson. Kéééérem, javítson ki, ha valami mellett elsiklott volna a figyelmem. Ön álmodott. Kentaurokkal és unikornisokkal, egy fával ami a Tiltott Rengetegben található és jelek vannak rajta. Elindult, hogy megnézze csak álom volt vagy a valóságot jelző látomás. Mr. Weasley-vel, csak a jó ég tudja miért mászkált éjszaka a körletén kívül, az erdőbe menet találkozott aki roppantmód segítőkésznek bizonyult és elkísérte, hogy ne menjen egyedül, ahelyett, hogy lebeszélte volna erről az őrült kirándulásról és inkább már az elején idejöttek volna hozzám. Végül megtalálták a fát a rúnákkal, a...a....pucér dementorokkal akikre nem igazán hatott a patrónus bűbáj, majd körbevették magukat. A könyvtár melyik részén volt a történetnek? Megtalálták a rúnák jelentését? Hogyan szabadultak meg a...a lényektől és hogyan voltak képesek vérmágiát alkalmazni, ami nem véletlenül tiltott a diákok körében?! *Szemben áll velük, a tekintete semmi jót nem ígér, ám azért némi együttérzés is csillan benne és aggodalom is, meg persze a nagy kérdés, hogy mit is csináljon velük azért amit tettek.*
♫ Zene ♫ ϟRuha ϟ " Babbling,bumbling band of babboons " ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
- Ez? Ha Pitonhoz kopogtatnánk és az "All I want for Christmas is you"-t dobnám be zenei aláfestésnek, na az túlzás lenne. - Kuncog odakinn, miközben bent valami koppan. Vajon mit ejtett le szegény tanárnő? Nem lehet véletlen, hogy a tanárok ajtajai mind befelé nyílnak, s nem kifele. Az még mondjuk nem eldöntött kérdés, hogy ez egy fatális tévedés lenne-e vagy sem, mert így a pálcasuhintásra hirtelen nyíló ajtó legalább nem vágta orrba őket, noha Fred rászolgált volna. - Jó estét, tanárnő! - Nem, képtelenség nem mosolyogni, mikor ilyen szívhez szóló fogadtatást kap. - Nem, nincs az ablaka alatt, tudomásom szerint, s remélem Piton professzor ablaka alatt sincs. - Kicsit megszelektálva a kérdések sorát válaszol, noha a kérdések java vélhetően költői volt, s talán maga McGalagony sem akarja tudni a választ, hol kujtoroghat George Weasley. Nehéz lenne eldönteni, mikor veszélyesebbek az ikrek: ha együtt ügyködnek valami csínyen, vagy külön utakon járva csinálják ugyanezt? - A-ha... mindjárt. - Tényleg, a keze még lüktetőn világít, arról nem gondoskodott a pálcasuhintás, csak az ajtóról és a zenéről. Fred emeli is kezét, s mivel vérmágiában különösebben nem jártas, hát a legtriviálisabb módszert találta ki a keze "eloltására": másik kezén egy ujját megnyalva a nyállal próbálja elmaszálni a vérmágia rúnáját, hogy ezzel szakítsa meg a varázst anélkül, hogy közben kiégetné a szemét a lüktető fénnyel. Így hát könnyűszerrel felfedezi a tanárnő a nem éppen tanított varázst a kezén, de megmagyarázni sincs idő, máris bent találja magát a szobában - ki gondolta volna, hogy ennyi erő van a tanárnőben? -, ahol Fred némi kíváncsisággal, de azért nem tolakodóan néz körbe, mi változott itt legutóbb óta? De rég is volt! - De jó, köszönöm! Ezúttal nem a sarokba vagyok fellógatva a ruhám nyakánál fogva, mint elsős koromban... - Az eleje még a tanárnőnek szólt a kanapén való hellyel kínálásra, a vége már Kylie-nak magyarázva. Közben persze ügyel, hogy azért ne érintse meg a kanapét. Ha valamit a legkevésbé szeretne a tanárnő a bútorain látni, az vélhetően egy Weasley vére lenne. Felvenné a könyvet is a földről, hogy ne McGalagonynak kelljen hajolnia érte - varázslattal mondjuk nem kellene, de ezt a tényt most figyelmen kívül hagyja Fred -, ám a vérnyomok a könyvön sem túl mutatósak, így csak egy pálcamozdulattal lebegteti fel és teszi egy közeli asztalra, hacsak a tanárnő közben nem lép. - Kihagytad a kentaurokat. Arról is álmodtál, bár velük nem találkoztunk. Ó, a könyvtár! Akkor már tudom, hol van George! Izééé... - Szórakozott reklámmosoly a tanárnőre. George-dzsal ma éjjelre könyvtáras csínyt terveztek be, de a feladathoz igazából egyikük is elég. -... szóval a kentaurok helyett ott voltak azok a pucér dementorok! Először csak egy, azt hiszem a fán volt fenn, amin a jelek is voltak, s a patrónus bűbáj csak átmenetileg hátráltatta, mikor rám vetette magát. Aztán visszatért a cimboráival és visszakergettek minket egészen Hagrid házáig, ahol körbevettek minket. Ja, egyébként most a kastély előtt vannak! - Folytatja a sztorit, ami nekik persze átélve tök logikus és egyértelmű, de lehet McGalagony-nak lesz néhány kérdése. Például az, hogy mit ettek mindketten vacsorára vagy gyárilag ilyen hülyék?
-Ez azt hiszem eléggé elrettentő. - félmosollyal bólintok. Na igen biztos voltam benne, hogy Frednek nem okoz majd gondot kitalálni valamit, ami eléggé elijeszti az embereket, hogy fogdossák a kilincset. Így azt hiszem tényleg nem igen fog kimenni senki sem azon az ajtón, szóval úgy fest rendben leszünk, már csak a nagyobb kihívást kell leküzdeni, ami McGalagony, de tudom, hogy el kell mondani neki a dolgokat, hiszen valakinek el kell űzni azokat az izéket kintről, ha nem mennek mondjuk maguktól, amikor felkel a nap, no meg azért csak kell valaki, aki figyel rá, hogy tényleg ne menjen ki senki sem, ha mondjuk a Weasley-féle elriasztás nem elég. Az ajtót elérve én azonnal kopogtatok, de arra igazán nem számítok, amit aztán Fred vet be. Ha McGalagony kiakad ránk az éjszakai ébresztés miatt, akkor tuti biztos, hogy ettől úgy felmegy benne a pumpa, mint annak a rendje. Elég rendesen elkerekedik a szemem, amikor jön a fényhatás és mellé még a zene is bekapcsol. - Nem... túlzás ez? - na jó, nem tudok megállni egy mosolyt, pedig tudom, hogy ezzel csak még inkább kapni fogunk a fejünkre, pedig jó eséllyel már így se lesz oda a tanárnő a hírtől, hogy a tiltott rengetegbe merészkedtünk csak úgy kettecskén és nem neki szóltunk alapból, hogy megoldandó probléma van. Az ajtó nyílik, vagy jó eséllyel inkább szinte kivágódik és persze nem maradnak el a jellegzetes megjegyzések sem, amitől az ember automatikusan húzza be a nyakát a vállai közé. Na jó az átlag ember, Fred meg se moccan jó eséllyel, ő még azt hiszem élvezi is a helyzetet, főleg hogy még a kis rúnánkat is megmutatja simán, pedig az elején hogy ódzkodott tőle. Egyelőre nem szólok semmit, csak maradok annál, hogy igyekszem ártatlan képet vágni, bár miután az én tenyerem is épp olyan, mint Fredé, csak még nem mutattam meg és amúgy is én vittem bele az egészbe, azt hiszem ez a kiskutya pillantás most sokáig nem lesz majd hatásos. Beljebb lépdelek végül és lehuppanok szépen a kanapéra az egyik mutatott helyre. Ha nem tenném magamtól, jó eséllyel varázslattal lennék kényszerítve, viszont most legalább nem vagyok olyan állapotban, mint legutóbb, maximum még kissé szaporábban veszem a levegőt a futás miatt, de már az is kezd enyhülni. - Álmodtam tanárnő, Fred pedig segített. Igazából nem az ő hibája, csak nem akarta, hogy egyedül menjek a Tiltott Rengetegbe. - oldala pillantok egy apró mozdulattal mielőtt ténylegesen belemennék a részletekbe, Tényleg nem akarom én belekeverni jobban Fredet, mint amennyire kell, bár azt hiszem ha nem akart volna bajba kerülni, akkor pluszba nem csinált volna ide disco fényeket zenével együtt. Azt hiszem ő sosem akarja igazán elkerülni a bajt, sőt általában ő okozza, vagyis hát ők a testvérével. - Szóval... unikornisokkal álmodtam, meg egy fával és az erdővel, de nem tudtam, hogy igazi-e, aztán a könyvtárban elégett az a kartoték csak úgy magától, mert hogy nem találtam egy szimbolizmus könyvet, szóval elmentünk a Rengetegbe. Találtam egy fán egy csomó jelet, aztán jöttek azok a valamik... - itt oldalra pillantok Fredre, mert hát ő egészen jól meghatározta őket, mint pucér dementorok és talán hitelesebb, ha együtt adjuk elő a történetet, nem pedig csak én, akkor valószínűleg a tanárnő majd jobban elhiszi, hogy nem most találtuk ki a sztorit, bár a talán még most is lent várakozó pucér dementorok azt hiszem megerősítik majd a történetünket, meg világító tenyér.
♫ Circle of life ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Erdei kutatás ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
*Késő este van s bár remélhetőleg mindenki alszik ilyenkor, McGalagony professzornak ez nem sikerül. Koránál fogva jóval kevesebb alvásra van szüksége, másrészt,egy tanár, főleg ha igazgatóhelyettes, sosem lehet eleget ébren ha a diákjairól van szó. A Griffendélesek pedig mindig gondolnak rá ha valami galibát csinálnak, vagy csak készülnek, hiszen hiába minden szó, elsők között állnak ha bele kell gabalyodni valamibe. Arról nem is beszélve, hogy mostanában igen sok különös dolog történt és nyitva kell tartania a szemeit. Nem elég ha Frics körbejárja a kastélyt a macskájával, vagy Hagrid odakint vigyáz és az az új kisegítő a marcona, gyanús képével járja a birtok határait. A diákok hajlamosak megtalálni a bajt és cseppet sem fogják vissza magukat. A kandalló előtt ücsörög a kedvenc foteljában és az Európai mágusiskolák összehasonlító értékeléseit olvassa, hogy képben legyen az oktatási rendszerrel. Ezen a kései órán természetesen már hálóruhát visel és a haja sem a megszokott kontyban van feltűzve hanem csupán egyetlen hosszú fonat nyugszik a vállán, néhány kósza, vékony tincs pedig kiszabadult. A csend szinte tapintható, a kandallóban égő fahasábok roppanásai hallatszanak időnként, odakint nyugalom honol….egy ideig. Aztán hangzavar robban be a szobába és a professzor nagyot ugrik a fotelban, a könyv nagy zajjal a földre pottyan és sértődötten becsukja magát. * -Merlinre! Mi történik odakint?! *Azt nem mondhatnánk, hogy elképzelése sincs, elsőként a Weasley ikrekre tippel, de mert jó szíve van és nem szokott senkit sem alaptalanul meggyanúsítani, egy időre félreteszi ezt a gondolatot. Magára ölti a kanapé támlájára gondosan letett pongyolát, felkapja a pálcáját ami mindig a keze ügyében van és az ajtó felé indul de rögtön meg is torpan a villogó fényektől melyek úgy tűnik neki, a kulcslyukon keresztül tolakodnak be a szoba félhomályába. A muzsika egy régi mugli dalra emlékezteti, de a hosszú évek már árnyékot vetettek emlékeinek erre a részére. Mindenesetre nem kellemetlen, sőt, ha nem ilyen módon meglepetésként, az éjszaka közepén kapta volna még élvezné is. A kopogás egyre sürgetőbb és McGalagony professzornak igyekeznie kell ha nem akarja, hogy az egész kastélyt felverjék. Ha nem a Weasley ikrekre gondol, el sem tudja képzelni ki műveli ezt pont vele, és hogyan lehet ennyire vakmerő, hogy egy tanárt szúrt ki magának a viccéhez. Az ajtó egy pálcasuhintásra kinyílik, újabb mozdulatára elhallgat a muzsika és a hirtelen beállt csendben még a professzor visszafogott hangja is kiáltásként hangzik annál is inkább mert a folyosó falai visszaverik. Pillantása egyből Fredre esik és ebben a tekintetben minden benne van. * -Gondolhattam volna, hogy maga az Mr. Weasley….* Egy röpke másodpercre elnéz a fiú mellett majd Kylie-n nyugszik meg a figyelme, de rögtön Fred lesz ismét a központ. * -A testvérét hol hagyta? Az ablakom alatt lóg, hogy onnan lepjen meg? Mi történt már megint? Miért nem tudnak maguk a szobáikban békésen aludni ahelyett, hogy folyton a kastélyt járják éjnek évadján és kísértik a sorsukat, hogy összetalálkozzanak Piton professzorral? *Ekkor néz Fred fényesen pulzáló kezére de még mindig nem hiszi azt ami a valóság, ismerve Fredet ezt is csupán egy újabb Weasley féle trükknek gondolja. *-Eloltaná a kezét Mr. Weasley? *Persze nem hagyja ennyiben, lép is a fiú felé, hogy alaposabban megnézze és akkor veszi észre a vért és a sebet mely leginkább egy rúnajelre hasonlít. Elkerekednek a szemei és szinte berántja Fredet a küszöb felett.* -Merlin szakállára, csak nem vérmágiát???? Az nem lehet, mégis hogyan? Azonnal jöjjenek be, befelé! *Már kissé ijedt is attól amit felfedezett, nem különben dühös ahogyan betessékeli a diákokat. A hangja most fojtottan halk de attól még kicsöpög belőle a harag, a kíváncsiság és a rendreutasítás, bár még nem igazán világos előtte, hogy miért is kellene rendreutasítania a két eltévedt diákot, erről csak sejtései vannak de azok…..* -Akkor most szépen és lassan elmondanak nekem mindent, az elejétől Ms. Bryson ha szabad kérnem és ne úgy kelljen mindent harapófogóval kihúznom magukból mint a múltkor. *A szobában a kandalló elé áll és pálcájával a kanapéra mutat kétszer, mivel ketten vannak akiknek most feltétlenül és ellenkezés nélkül engedelmeskedniük kell. *
♫ Zene ♫ ϟRuha ϟ " Babbling,bumbling band of babboons " ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
- Lezárni, figyelmeztetni, mmmm... - Gondolkodik el, hogy mi is lehetne az, ami kellően elriaszt mindenkit a kinti sétafikától. Még az olyanokat is, mint ő. Ha kiírják, hogy odakint pucér dementorok vannak, tömegével néznek majd ki a diákok, hogy "Ne már! Az hogy néz ki?", szóval ez nem célravezető. - Meg is van! - Kotorászik kicsit a tértágítóval bűvölt zsebeiben és pár dolgot is elővesz: egy üvegcsét és egy kis tubust, mind a kettő "W" jelzésű, meg még valamit, amiben Kylie felismerheti a Filibuster-csillagszórót. A kilincsre mindből tesz, összekutyulja, ráporítja a csillagszórót, hogy kellően bizarr és időnként szikrákat pattogtató trutyi jöjjön létre, majd kéztörlés után már csak pálcát kell fognia és szépen felírnia az ajtóra nagy olvasható betűkkel, narancs betűkkel:
"INGYENES TERMÉK(teszt)MINTA! RENDELTETÉSE: TITKOS. A TÚLÉLŐK A GYENGÉLKEDŐ UTÁN JELENTKEZZENEK VALAMELYIK WEASLEY-IKERNÉL!"
Nagyon elégedett mosollyal néz Kylie-ra, mert szerinte ez az, aminél még egy tanár is óvatosan közelít meg egy ajtót és mindennemű érintkezés elkerül a kilinccsel, lezárja a helyszínt és tüstént előkeríti legalább az egyik ikret a kettő közül. Fred nem zavartatja magát, ha George-ot kapják előbb el. Szerinte George kifejezetten élvezné is, s elképesztő sztorit kerítene a dologból, mi is az a titkos trutyi. - Szuper! Akkor a legaranyosabb, mikor morcos! - Azzal úgy veszi, ezt meg is tárgyalták, irány McGalagony szobája, amely ugyan nincsen nagyon elrejtve, s Fred nagyon is tudja, hogy merre induljon. - Hú várj, ezt muszáj kipróbálnom... - Kapargatja meg kicsit a már alvadó vérrel takart sebét a tenyerén, hogy a furcsán pulzáló fényt újra beindítsa. Ha már muszáj volt alkalmaznia a vérmágiát, nem mindegy már? Legalább valami öröme is legyen benne, mielőtt McGalagony elevenen megnyúzza őt. Szóval másik kézbe pálca, célzás a kulcslyukra, hogy ha van is benne kulcs, akkor azt kipöccintse a túloldalon, majd a megfelelő varázsigék elhangzása után pulzáló fényű tenyerét a kulcslyukra tapasztja. Ezzel egyidejűleg az éjszaka csendjében azonnal felhangzik egy régi mugli dal és a kulcslyukon át beküldött pulzáló fény adja az alapját McGalagony szobájában valami furcsa retró diszkó-hangulatnak. Nem teljesen autentikus a villogó modern fények a dalválasztással, de annyira a mugli dolgokhoz nem érthet Fred sem, csak megmaradt ez-az apja meséléseiből. Mindenesetre McGalagony bizonyosan fel lesz ébresztve, de ha ez nem lenne elég, Fred is szabad kézzel besegít a kopogásba, természetesen a szteptáncszerű rész ütemére a számot dúdolgatva, ami odakint is tökéletesen hallható. Ha Kylie most arra tippel, hogy az őszhajszálakat a tanárnő az utóbbi 8 és fél évben szerezte be... Meglehet nem jár távol a valóságtól.
Én is azért tartok kissé a vérmágiától szó se róla, ebben egyetértek Freddel, de most nincs más választásunk, mint belemenni ebbe az egészbe, különben nem jutnánk ki az épületből és azok a valamik valószínűleg idővel bejutnának. Tehát... muszáj túlélni ez az elsődleges, az hogy kissé sebes marad a tenyerünk már nem a legfontosabb dolog most. Végül még a kastélyt is sikerül elérni és a tüdőnket se köpjük ki teljesen, bár azért rendesen kapkodom a levegőt, amikor végre csapódik mögöttünk a méretes bejárati ajtó. Már elég rendesen besötétedett odakint, szóval nem sokan császkálnak idebent, valószínűleg a többség már alszik, de nekünk még ki kell találni, hogyan tovább, mert hogy nem mehetünk aludni egy jót az is biztos. Mi van, ha azok a valamik nem mennek el, erre jár valaki véletlenül és kilép az ajtón... - Nem kellene lezárni a bejáratot? Vagy legalább valami figyelmeztető jelzés... - ebben azt hiszem Fred a jobb, legalábbis a Weasleyk elég ütősek látványos elemek létrehozásában, bár a világító tenyér most tőlem származik, de valami színes-szagos feliratot biztosan tudna tenni az ajtóra, hogy "Ki itt kilépsz hagyj fel minden reménnyel." Na jó kevésbé vicceset, és jóval fenyegetőbbet, hogy tényleg ne mászkáljon ki senki se reggelik, még Friccs se, mert jó eséllyel őt is felzabálná macskástul, ha vele van a macska egyáltalán és ha ezek a valamik zabálnak és nem csak lelkeket szívnak ki. Nem tudjuk, hogy úgy működnek-e, mint a dementorok, de azt hiszem addig jó, amíg erről fogalmunk sincs. - McGalagony már tud arról, hogy mit tudok... ő talált meg a robbanás után is, bár biztos morcos lesz, de én rá voksolok. - nem fog örülni, hogy felébresztjük és annak sem, hogy bajba kerültünk, annak meg főleg, hogy a Tiltott Rengetegbe mentünk, mert hát nem véletlenül tiltott és végül annak sem hiszem, hogy nem szóltunk már alapból, hogy mi történt és mit álmodtam, vagyis hogy én nem szóltam. Azért még sem ugrathatok egyből egy tanárt, ha rosszat álmodom, főleg ha nem vagyok benne biztos, hogy az tényleg valami veszélyeset jelent. Az más tészta, hogy végül így lett, de... nem tudhattam még én sem előre. Szóval ha Fred benne van, akkor irány az első és McGalagony szobája és egy finom, majd netán vehemensebb kopogtatással nyithatunk, ha nem jön már ki alapból, hiszen azt az ajtót is tényleg le kell zárni, vagy netán felügyelni is egész éjjel, vagy valami erősebb valakinek elűzni azokat az izéket, ha még maguktól nem mentek el.
♫ Circle of life ♫ ϟ Aktuális viselet ϟ Erdei kutatás ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
