Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 21:36
Ginny Weasley


ϟ Képességdobás
  Yesterday at 14:07
Colette Blackbourne



A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Nox Djarum
 
Sidney Smallwood
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Nancy Lukey
 
Ginny Weasley
 
Jacob Troops
 
Armand Stansson
 
Janette Troops
 
Statisztika

Összesen 591 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Colette Blackbourne

Jelenleg összesen 39355 hozzászólás olvasható. in 3498 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Kilátó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
SzerzőÜzenet
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-10-05, 09:31


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Talán tényleg mondta annak a lánynak a nevét, már magam sem tudom, tényleg nem azzal voltam elfoglalva elsősorban, hogy vajon volt-e erről szó. Csoda, hogy életben vagyok, mert ha nem jön, valószínűleg megtettem volna és igen e miatt lehetnék neki hálás, de úgy fest helyette inkább sikerül rendesen kiborítanom szegényt, pedig tényleg nem állt szándékomban, de mit lehet tenni, ha nem épp a legjobb a véleményem más emberekről és a tapasztalatom sem cáfolt erre még rá. Ő pedig úgy fest, hogy nagyon is zokon veszi, hogy én így vélekedem róla, ami valahol végül is teljesen érthető, nem voltam vele túlságosan kedves.
- Öhm... rendben van. - bólintok végül, hiszen igaza van és nekem gőzöm sincs, hogy mit mondhatnék, hiszen elnézést kértem, de láthatóan megbántottam annyira, hogy ez most ne különösebben érdekelje. Nem akartam rosszat és nem akartam így lezárni ezt a mai napot, de végül is miért is alakult volna jobban? Nem vagyok kifejezetten az a pozitív életszemlélettel megáldott ember, miért is jutna nekem több, vagy jobb, mint eddigi életem során igaz? Így hát végül csak sóhajtok egyet és felállok az asztaltól. Legalább nem hagy itt, ami szintén arra utal, hogy rendes valahol belül, csak el van veszve és azért él ilyen életet. Csendben lépkedek mellette, amíg el nem érünk a kastélyig, csak mielőtt még távozna akkor szólalok meg azért újra lehajtott fejjel.
- Tényleg... sajnálom... ég veled. - búcsúzom, hiszen miért is akarna velem még bármikor máskor találkozni? És egyébként is sose lehet tudni mit hoz a holnap, már csak azért sem, mert nekem hamarosan vége az iskolának, jön a nyári szünet és még most is ugyanott tartok, hogy haza kell mennem, az apám viszont nem akarja, hogy visszajöjjek ide egyetemistaként, tehát... valószínűleg nem igen fogunk már találkozni többet az életben, már csak azért sem, mert ki tudja mikor adom fel végleg és döntök most már ténylegesen úgy, hogy véget vetek a szenvedéseimnek, hiszen neki is megmondtam, hogy nincs megoldás, akkor pedig...

// biglove //


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-30, 09:48



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
  Nyilván jogos, hogy előítéleket táplál velem szemben, mert csak annyit látott, hogy hajkurásztam valami lányt, és vele kapcsolatban is elég nyers, férfias a megfogalmazásom. Az apjával kapcsolatban is a nyilvánvaló felismerésre jutok, hogy csak meg akarja kapni magának a perverz vén dög. Egyrészt értem az álláspontját, mert Emy fiatal, jó csaj, másfelől azért nem egy apától várna ilyet az ember, nem véletlen,  hogy a lány jól be van szarva. Mindazonáltal én legalább nyílt kártyákkal játszom, kimondom, amit gondolok, legalábbis ebben az esetben. A kérdése azért mégiscsak vesébe vágóan éles. Karba is fonom a kezemet, sötéten pillogva, noha nem gondolom azt, hogy értelmetlen a felvetése.
- Tudom, nem emlékszel, hogy mondtam? – Kérdezek vissza, noha nem várom el, hogy figyeljen bármire, amit mondtam. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy lett volna-e mersze leugrani a halálba, de persze, hogy nem velem volt elfoglalva. Tulajdonképpen ez a halálközeli élmény volt az, ami miatt én is gyorsan kijózanodtam, s próbáltam megérteni a miérteket, még az én zűrös, sötét lelkivilágomba is bepillantást engedtem. De nem többet, ez egyirányú utca, a saját dolgaim igazán nem tartoznak másra, pedig itt lenne a lehetőség, hogy ezúttal én is kimondjam, amit gondolok.
- Nem bántottál meg, logikus, hogy azt ítéled meg, amit látsz. Csak ha belegondolsz, ezt mások is megteszik veled, amin meg kiakadsz. Pedig a látszat nem minden, és ezen nem megsértődni kell, hanem elfogadni, vagy változtatni. – Magamhoz képest most egészen komoly a mondandóm, s elsőre meg sem hallom a kérdését, engem aztán nem szoktak kifaggatni a belső útvesztőimről. Ezért is meglepő, hogy valaki beszélgetni akar velem, nem pedig a sliccem után matat, vagy menekül tőlem. – Pontosan azt akarom, mert abból legalább érzem, hogy élek. Mást úgysem tudok felmutatni. – És különben sem érdekelne senkit, hogy ha nem csak a csinos pofit, vagy a bugyinedvesítő dumát nyomom. Tényleg senkit. Így Emiliana is nyilván csak udvariasságból kérdez vissza, arra meg nem szorulok rá. Inkább felállok az asztaltól. – Visszakísérlek az iskolába. – Egyértelműen parancsnak szánom, hogy jőjjön, mert nincs kedvem tovább ehhez az egészhez, de nem hagyom itt bárki szabad prédájául. Ha már hülyeséget csináltam, de megmenekült, ne az én lelkemen száradjon, hogy megint történik vele valami. Az út hátralévő részében meg sem szólalok, zsebredugott kézzel bandulok mellett oldalt sem pillantva, hogy aztán a nagyterem előtt csak bólintsak neki, s elinduljak a mardekáros tömlőcök irányába, lefelé.

//jaj szegény nyomik!//

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-27, 15:38


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Talán esetemben nem túlságosan meglepő, hogy kissé egyrészt előítéletes vagyok, másrészt egyből a rosszra gondolok. Nem a legjobbak a tapasztalataim az emberekkel szemben sajnos, bármennyire is jó lenne, ha jobban tudnék bízni bennük, de az élet nem feltétlenül arról szól, hogy hogyan tudsz bízni, sajnos gyakorta a dolgok túlságosan bonyolultak és van az úgy, hogy bármennyire is fiatal vagy már jó néhányszor, túl sokszor is beléd rúgtak ahhoz, hogy ne sok bizalmad legyen mások felé. Sajnálatos módon én is pont így vagyok ezzel. Ezért is gyanakszom egyből, hogy esetleg ez a Kyle eleve magára gondolt, amikor felmerült, hogy valakit használjak ki a pénzért és a segítségért cserébe. Na nem mintha egyébként ilyesmire egyáltalán képes lennék.
- Akkor mit... mit akarsz tőlük, ha nem csak azt? Nem úgy tűnt, hogy az a lány annyira érdekelt, a nevét egyáltalán tudod? - hát igen, nem tűnik annak a hősszerelmes típusnak és nehéz elképzelni róla, hogy bárki is komolyabban érdekelje őt, mint egy felületes kósza kufirc, vagy ilyesmi. Ő nem az a komoly valaki, ami persze ha azt vesszük az ő dolga, csak ha közben esetleg belőlem is ilyesmit nézne ki, akkor hamar csalódnia kell és nekem időben rá kell mutatnom számára erre, nehogy esetleg még félreértse a helyzetet, de közben a pillantása és ahogyan hallgatásba burkolózik, mintha...
- Bocsánat én... nem akartalak megbántani, egyszerűen csak... úgy tűnt hogy... mindegy... Akkor mit akarsz másoktól, ha nem olyan srác vagy? - látom én, hogy mintha mondani akarna valamit, csak valahogy nehezen sikerül kinyögnie, de úgy tűnik, hogy azért szeretne megnyílni és az már egyértelmű, hogy neki is vannak problémái, még ha elsőre nem is tűnt úgy, mintha lennének, hiszen elég laza srácnak tűnt, aki leginkább azzal van elfoglalva, hogy bulizzon és szórakozzon, de ezek szerint csak azért csinálja, hogy így vezesse le a feszkót, ha jól értelmezem.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-21, 07:57



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
   
Úgy fest hiába vagyok ezúttal őszinte, egyrészt neki már olyan üldözési mániája van, hogy a rólam alkotott képe sem javít a dolgon, hanem még ront is. Pedig én csak akartam némi levezető ismerkedést, ha már majdnem megöltem. Na nem lett volna ez több némi iszogatásnál, hiszen bár a saját dolgaimról nem beszéltem neki, valahogy mégis meg tudtam könnyebbülni, hogy valakinek még nálam is szarabb élete van. Aki akár viccesnek is tartja a káromkodásaimat. Nem mintha kárörvendő akarnék lenni, hogy neki ennyire kilátástalan minden, de most még bennem is azt látja, hogy egy vagyok a sok közül, aki csak a külsejét veszi figyelembe. Ha így lenne, nem hallgattam volna meg. – Nem figyelek a pletykákra, őszintén nem is érdekelnek. – Emelem fel tűntetőleg a kezemet, s ráncolom a homlomat. Nem fogok senkit elítélni, hogy kiről milyen híreket hallok, mivel én sem vagyok makulátlan személyiség, ráadásul a pletyka még nem minden. Megüti a fülemet, hogy nem tudna, de mit nem tudna? Ez már érdekel, de úgy fest, erre már nem tér ki, nekem pedig nem ajánlatos belekérdezni. – Dehogy. Annyira gazdag nem vagyok, éppen csak félre tudok tenni, ha lecsípek a tandíjból. – Mosolyodom el, a csaj már tényleg bennem látja a főellenséget. Bár úgy látom, neki mindegy, hogy kit hibáztat, aki éppen kéznél van. Ettől függetlenül nem hibáztatom, értem én, hogy fosul alakult az élete, aztán meg velem akad össze, aki igen komolytalannak tűnök, de mivel tényleg nem tártam fel az életemet, ezért nem tudhatja, hogy ki is vagyok valójában. Volna értelme? Vagy kár is magyarázkodni, ha már eleve elítél? – Csak azért, mert nem veszem magamat komolyan, és lányokat hajkurászok, nem csak azt akarom tőlük. – Rázom a fejemet, azért nem vagyok egy tenyészbika. Látszik, hogy mondani akarnék valamit, de azért mégiscsak nehéz kibökni, ami meg engem bánt, főleg hogy most már hátrányként is indulok ebben az egészben. Inkább hátradőlök, és az italomba temetkezem, amolyan sötét pillantással, mint aki azt sugallja, hogy akkor menj. De valahol a tekintemben mégis őszinte megbánás, és szomorúság honol, mintha több lennék, mint amit mondtam.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-18, 08:26


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Csak megrázom a fejemet, hiszen ez most nem sokat segít, ha az apám is pont ezt látja bennem és e miatt néz rám _úgy_, akkor érthető, ha őszintén szólva nem igazán akarok én most azon gondolkodni, hogy milyen dög van bennem, arról nem beszélve, amilyen pletykát az a Mardekáros srác is elindított rólam, csak mert nem akartam tőle semmit sem.
- De én ezt nem akarom. - ártatlan, meg valami dög is van benne azt mondja, de én ezt szeretném elrejteni, szeretnék csak úgy meghúzódni, hogy senki se vegyen észre és ezáltal lehetőleg senki se piszkáljon, vagy akarjon ártani nekem. Ehhez pont az nem jó, ha még ő is ezt látja bennem és így ki is mondja és persze egyből látszik is rajtam, hogy még az eddiginél is távolságtartóbbá válva, feszengve ülök, hiszen ő is nem rég még valami lányt kergetett, mi van, ha csak azért hívott el, mert ő is ezt látja bennem és aztán meg...
- Hogy mi? - kerekedik ki rendesen a szemem, amikor még ezt is hozzáteszi, hogy csábítsak el valakit és akkor meg van oldva a pénz kérdés. - Én nem vagyok olyan! Hallottad a pletykát ugye? Az egész nem igaz, csak az a hülye Gabriel találta ki, mert hiába próbálkozott, én nem akartam tőle semmit sem, de az egész nem igaz! Én nem tudnék... csak azért... - rázom meg a fejemet. Ennyi erővel akkor az apámmal is megtehetném, akkor már nem mindegy, netán... Hátra is hőkölök kicsit és őszintén örülök, hogy most ott van közöttünk még az asztal is. - Ugye nem magadra gondolsz? - hetedikes vagyok, nem tudok csak úgy egyedül visszamenni a Roxfortba, ha arra lenne szükség. Oh jesszus! Idejöttem vele csak úgy, aztán meg ki tudja mi lesz ennek a vége. Idősebb nálam az egyértelmű és jóval lazábbak az erkölcsei is. Mi van, ha azt gondolta, hogy csak mert megmentett és ki vagyok készülve és hallotta a pletykát is arról, hogy én fűvel-fával összefekszem, hogy úgy volt vele, ha már az előző lányt elszalasztotta hálából majd én kárpótolom. Rendesen befeszülök, már már kapaszkodom az asztal szélébe, még azt is megpróbálom felmérni ide-oda pillantva, hogy ha gyorsan kellene távoznom innen, akkor el tudnám-e kerülni ezt a Kylet és vajon eljutnék-e az állomásra, hogy vonattal menjek vissza a suliba. Na nem mintha okos ötlet lenne egyedül kóricálni odakint.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-13, 07:25



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Nem tudom, hogy mennyire leptem meg vele, most éppen nem vagyok kanos hangulatomban, és az átkötő időszakban sem árt, hogy valami csinos lányka közelében legyek, ez az Emy pedig egészen kis harmatos, és bár a gyűgjében normál állapot szerint nem volnék érdekelt, de ez a halálvágy, meg az apa okolása sajnos nagyon is összecseng az én sorsommal, ezért most összekötöm a hasznosat a még hasznosabbal. Hátha azzal hogy neki tanácsot adok, talán én magam is okulok belőle.
- Emy, te nem szoktál tükörbe nézni? Nem tűnik fel, hogy van benned valami ártatlan, de mégis dög? – Döntöm oldalra a fejemet, talán túl őszinte vagyok az italnak, és a megbánánásnak köszönhetően, de most úgy vélem, csak ez lehet célravezető. Aztán ha ő is le tudja vonni a következetéseket, és mondjuk valami megoldást kidolgozni, holnap talán már nem a kilátóból akar leugrálni. Nekem lennének drasztikusabb megoldásaim, de az igaz, hogy én sem öltem meg a nevelőapámat. Sőt, végül Justice-t sem. A véres bosszú nem feltétlenül megoldás. Legalábbis engem még nem vitt rá a lélek.
- Antihős, legfeljebb. – Legyintek sötét mosollyal, eddig lazán távol tartottam magamat mindenki megmentésétől, hiszen legelőször nekem kéne saját magamat kiemelnem a szarból. Az őszinte kifakadásom csupán a helyzet extrémitásának köszönhető, de talán rendszert nem kell belőle csinálnom, a kis vélacsaj meg elmondhatja hogy legalább valaki mégis hatással volt, nem feltétlenül külsőleg. Elindulunk inkább inni, ahol kiderül, hogy nekünk még ez sem megy közösen, meg úgy nagyjából semmi, ezért is váltok a tearendelésre. Nem tudom, hogy minek köszönhetően ilyen félszeg, hiszen a külsejével letarolhatná a legtöbb hímet a roxfortban, saját testőrsége lehetne, akik közül bárki kitekerné a fater nyakát, ha csak csúnyán néz a lányra. Ehhez képest itt van egy bátortalan, magányos lány, aki totálisan egyedül van, nem mehet sehova. Úgy fest, a véla vér nem jár erős akarattal. Afféle kiaknázatlan lehetőség.
- És nem tudnál elcsábítani valami gazdag fószert? Akkor meg tudnál pattanni vele? – Na nem magamra gondoltam, hiszen éppen csak annyim van, amivel az iskolát végezhetem, a nevelőapám nem él nagy lábon, az a szekta, amit szervez, minden pénzügyi forrását elszívja. Lehet, hogy én is jobban lehúzhatnám, de eddig ez nem merült fel. Azért jöttem a roxfortba, hogy Justice életét tönkretegyem, a sajátom rendbetételére még nem jutott időm. – Vagy te nem vagy olyan lány? – Kérdezem még továbbra is a külsejét fürkészve, noha pont a lelki gondjairól beszélgetünk. A kettő viszont nagyon is szorosan összefügg.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-09, 14:39


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Tényleg meglepő, hogy ennyire érdekli a bajom és hogy még mintha segíteni is próbálna. Eleve nem szoktam meg az ilyesmit és ő nem is tűnik olyannak, akik ilyen segítőkész típus lenne, pont e miatt ennyire meglepő a dolog, de... jól esik és tény, hogy jobb most még a keresetlen stílusa is, mintha tök egyedül lennék. Így legalább nem agyalok annyit a totálisan kilátástalannak tűnő helyzetemen.
- Ezen eddig... nem igazán gondolkodtam. - kislányos lennék? Talán azért, mert magamnak való vagyok és nem igen volt alkalmam úgy komolyabban felnőni, hogy másmilyen legyek, de ezzel végül is azt hiszem nincsen baj. Nem kell mindenkinek egyformának lennie és így jobban meg is tudom húzni magamat, legalábbis mindig így gondoltam, amíg persze ki nem derült milyen nagyot is tévedek, hiszen így is felfigyelt rám az a Mardekáros srác, meg az apám is... nem kicsit és nem normális módon. Klyenak legalábbis tényleg igaza van, hogy nem szabad ezt annyiban hagyni, de ettől még ugyanúgy nem tudom, hogy mégis mitévő lehetnék egyáltalán.
- Igen, nagyon úgy fest. - és most először még egy halvány mosolyt is sikerül megejtenem erre a hős megmentő dumára. Talán, mert ivott, vagy mert érezhetően keserű, de mindent így is kezel, lazán, de közben meg még mintha önmagát is képes lenne kicikizni és mindenhez cinikus, de valami miatt mintha velem nem lenne teljesen az. Talán én már annyira szerencsétlen vagyok, vagy tényleg igaz, hogy ha megmented valakinek az életét akkor kialakul valamiféle kapocs, amit nem lehet később sem csak úgy semmissé tenni?
- Nem csak... nem szoktam meg az alkoholt. - köszörülöm meg kissé a torkomat, hiszen ez tényleg nem kifejezetten az én stílusom, és ezért is nem tudok mit kezdeni a dologgal egyelőre. Nem vagyok otthon sem vodka, sem rumoskóla terén, így a vodkanarancs se lenne jó eséllyel jobb. Az üdítő jobb lenne, érthető módon bólintok is, hogy inkább ha már így kérdezi akkor tényleg azt választanám, ha lehetőség van rá.
- Nem tudom... nem tudok más rokonról. Anyának nem voltak rokonai, akiket ismernék, apa sose beszélt a családjáról... de nem is kerestek sose, úgyhogy kétlem, hogy hirtelen érdekelném őket. Nincs hová mennem és nincs, aki fizesse a tandíjamat, akkor... mit csinálhatnék? - zavartan sütöm le a pillantásomat, hiszen közel is hajol és ez a nézés, meg a mosoly... Érthető valahol, hogy könnyen hajkurássza a lányokat, ha így viselkedik velük, gondolom nem kell sokat dolgoznia azon, hogy a lábai előtt heverjenek, főleg a könnyű vérű típusok.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-07, 17:33



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
  Nem fogok álszent módon úgy tenni, mintha nem volnék az, aki. Jelenleg igenis szoknyapecérként funkcionálok, és nem érdekel hogy ki mit gondol rólam. Nem terhelek senkit a benső nyűgjeimmel, és másé sem érdekel. Viszont az megint más dolog, hogy valaki ennyire maga alatt van, ráadásul összetett is a problémája. Olyan, amivel még én sem találkoztam, nehéz rá bármit is mondani. A káromkodást nagyjából vissza tudom fogni, de felegeslegesnek látom, hogy csak úgy kerülgessem a témát, az apja simán meg akarja dugni, és kész. Ez valahol érthető, hiszen az egzotikus külsejű lányra egyébként rágerjedhetne a fél iskola, viszont van benne valami nyilvánvaló sebzettség, ami a hozzám hasonlókat elriasztja, mondván feleslegesen ne vállaljuk be a lelkizést. Na igen, ám én hasonlóképpen a családi nyűgtől szenvedek, és félretéve előbbi kis kalandomat, nagy szájhúzva de kész vagyok meghallgatni, főleg hogy neki sincs jobb dolga.
- Pedig olyan kislányos vagy, ehhez meg túl komoly a neved. – Egyértelműsítem, hogy miért is gondoltam így, viszont a gondolatmenet végén az áll, hogy a kislányosságából fakadóan lehetne az apjának perverz gondolatai, amitől tényleg hányni tudnék. Emy viszont kész most velem inni, ami azt jelenti, hogy Aurorával ellentétben most vissza tudom fogni a tahó stílusomat, talán mert a két lány közti különbséget eleve az jelenti, hogy míg a mardekáros lány mindig is kemény volt, Emiliana amolyan pátyolgatásra szorul, amit talán pont egy hozzám hasonlóan kivert kutya tudja megadni. Meglátjuk! – Hát az tényleg szar ügy lett volna, de a hős megmentő még időben lökött ki. – Nevetem el magamat egészen őszintén, van azért rendesen öniróniám, hogy a hangsúlyból érezze, nem tartom magamat senki hősének, még a saját életem is rendesen el van cseszve, és ha kicsit is jó emberismerő, az ezúttal valódi homlokráncolást simán kiszúrhatja. – Fos ízű a kóla? Kérsz valami üdítőt? – Rendelek magunknak egy-egy fahéjas teát, mert lehet, hogy mára nekem is le kéne állni a piálással, viszont elvileg azért jöttünk le, hogy kiüssük magunkat. Ám Emy mintha nagyon nem ezen az úton akarna kitálalni. – És mi lehet a megoldás? Nincs más rokonod? – Hajolok kissé közelebb hozzá, mert egyrészt senkinek nem kell tudnia, miről beszélünk, így halkabbra fogom a mondandómat. Másfelől úgysem tudom megcsúfolni önmagamat, szeretek megfelelni a lányoknak. Így ajkaimon kedves, játékos mosoly tűnik fel. Csábító? Naná!

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]
[/i][/color]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-04, 09:25


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem akarom én őt is itt szapulni, de hát lássuk be ő is nem rég itt kergetett valami lányt és gondolom nem a nagy szerelem jegyében, én meg ugye éppenséggel okkal nem alkottam jó véleményt a fiúkról. Az apám, meg aztán igen jól sejti a külsőm se sokat segít, hiába vagyok visszahúzódó. Ő nem régen van még itt ,amit persze én nem tudok, mert nem figyelek az emberekre, de így nem valószínű, hogy hallotta a pletykát rólam, amit persze egy Mardekáros srác indított el, csak mert elég sokszor kikosaraztam és persze egy idő után felhúzta magát annyira, hogy elkezdte terjeszteni mekkora egy céda vagyok, ami persze pont hogy nem igaz, de mégis kinek hisznek, nekem aki csendben meghúzódom egy sarokban, vagy neki aki hagy hangú, barátai vannak szép számmal, vagy követői, vagy mik... Mondhatni ez már csak így megy, én meg nem ellenkeztem, mert minek?
- Nem... nem tudom. - ő ezt elég lazán és nyíltan kimondja, mi van ha az apám tényleg szó szerint rám akarna mászni és nem csak célozgatna, utalna rá, de én ebbe így nem akartam belegondolni és rémes így kimondva hallani, nem csoda ha nem is tudok mit reagálni. Még sem vághatom le a... ahogyan mondta, de akkor mit tehetnék? Nem mehetek máshová csak haza, itt sem maradhatok, mert nem tudom fizetni a tandíjat és az egyetemen azért az már nem csekély. Hát ezért nem tudtam mi lehetne a megoldás.
- Nem igazán szoktak becézni, úgyhogy, ahogy akarod. - ráhagyom, hiszen nem igazán van akit közel engedek magamhoz annyira, hogy becézgessen, neki pedig elég rövid a neve, nem hiszem, hogy rövidíteni kellene és amúgy se sok értelme lenne annak, hogy becézgessem, kétlem is, hogy értékelné. És persze megijedhetnék, hiszen arra végképp nem számítok, hogy Londonban kötünk ki, főleg hogy nekem ebből jó eséllyel még bajom is lesz 7dikesként... De most igazán nem érdekel, egy büntetőmunka nem igazán számít, ha egyszer nem rég még le akartál ugrani a Kilátából nem igaz? Így hát nem ellenkezem, csak megyek vele a viszonylag szolidabb szórakozó helyre is. Ráhagyom még a rendelést is, én amúgy se járok ilyen helyekre, inni se szoktam, úgyhogy nincs benne gyakorlatom. A kérdése még meg is lep, azt hittem értette már így az egészet. Kissé értetlenkedve is nézek rá, mondhatni meredek egy sort.
- Nem... volt egyértelmű? - nem, ezek szerint nem, pedig azt hittem azok alapján, amit mondtam, hogy mattot adott az élet... nem csak nézelődtem a magasból. - Meg akartam tenni, nem láttam úgy, hogy van más lehetőség. Ha nem jössz, valószínűleg közben jövök rá, hogy még sem kellene, még ha nem is tudom mi lenne a más megoldás. Csak akkor már... késő lett volna. - vonom meg a vállamat és ha netán közben megjön az italunk akkor kortyolok is belőle, még ha egy kis fintor is az eredménye a dolognak, hiszen nem igazán gyakori nálam a rumos kóla. Hát igen, le akartam ugrani, de amikor majdnem kiestem annyira megijedtem, hogy itt a vége, hogy akkor már egyértelmű volt nem akarok leugrani, de ha erre akkor jövök rá, amikor már megtettem... Végül is Kyle megmentett, csak ezt így nem mondom ki és meg se köszöntem neki, talán egyelőre nem is nagyon fogom, amúgy sem látom olyan típusnak, aki értékelné.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-09-01, 11:29



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
  Meglehet, hogy éppen azzal enyhítem a lelki sebeim sajgását, hogy keménynek mutatom magamat. Lehet valaki úgy is kemény, hogy félvállról veszi az élet pofonjait, nekem muszáj valami plusz eszközt hozzátennem, mert ha mindent vidáman fognék fel, az úgysem menne. Cinikusnak azért nem mondanám magamat, inkább próbálok frappáns lenni, és rendszerint nem izgat, ki hogyan reagálja le a kifejezésmódomat. Nála azért látom hogy meg-meg rándul a szép arca, érzékenyebb a lelke, minthogy ilyenhez legyen szokva, ezért is viszem el kicsit a vicces stílus felé.
- Jah, azok, tényleg. – Ismerem be, nekem megvan rá az okom, hogy az érdemi döntések helyett inkább a lányok hajkurászásában éljem ki magamat, de vele ellentétben én azért nem fogalmazom meg, hogy miért is lettem ilyen. Úgyis leírta már az erősebbik nemet, akkor nekem kár magam helyett, vagy mások nevében magyarázkodnom. Ugyan most még csak az apját említette, de jó eséllye mások is a külseje alapján ítélték már meg. Na igen, a legtöbbünknek nincs ideje, vagy kedve elmélyülni a kapcsolatokban, marad a felszínes ismerkedés, naná, hogy külső alapján. Hiszen ha nincsen gusztusunk a másikhoz, úgysem megy tovább semmi.
- És ha idővel nem csak vizslat, meg tapiz, hanem mondjuk benyúl a lábad közé.. ? Vagy mondjuk mást is be akar oda tenni? – Most mellőzöm a káromlatokat, mert a helyzet önmagában is komoly, a téma itt már nem csak a szexuális zaklatás, hanem a perverzió, aminek főszereplője lehet. Azért az én mostohaapám nem ilyen agresszor, neki másféle hülyeségei vannak, de ha ez a lány most megint hazamenni kényszerül, akkor bármi megtörténhet. Nem kislány már, és bár nincsen hatalmas melle, de igenis ki van kerekedve. Van benne véla vér, talán ennek nem tud ellenállni az öreg kangép.
- Kyle Matthews. Emy? Vagy lehet ezt bárhogyan becézni? – Kérdezem miközben felhúzom, mert igenis szép kislány, máshogyan, mint akit az előbb kergettem, vagy Aurora, de végtére is nálam ez sosem zsáner kérdése. Meg most ez egyébként is különleges dolog, hogy meghallgatok valakit, lévén nálam is zűrök vannak, és ez valahogy kivételesen empátiát vált ki belőlem. De tényleg csak eseti jelleggel. – Akkor csak valami enyhébbet. Neked meg nem iszol, nekem meg már megvolt az alapozás. Rumoskóla.. – Vonom meg a vállamat és megindulunk kifelé, hogy aztán nem sokkal később már London bulinegyedében érjünk földet. – Na és miért másztál ki? Amolyan minden mindegy alapon veszélyesen élsz? – Kérdezem a csajszit, hátha abban látja a megoldást, hogy öngyilkos azért nem lenne, de ha véletlenül a halál elébe jön, mielőtt még az apja valamit komolyabban meglép. Az egyik közeli bárra mutatok, amelyben ugyan nem szól a disco, de élőzene igen, és nem olyan hangos, hogy túl kéne üvölteni. Belépünk, elől én, s a párpultnál rendelem meg a két italunkat.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-29, 11:22


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Szó se róla azért bántja a fülemet az, ahogyan beszél, de közben meg már-már ennyi káromkodás viccesnek is felfogható. Szerintem ő még csak kedvesen se nagyon tud beszélni úgy, hogy ne tegyen a végén hozzá valami kellemetlen toldalékot. Azért dicséretnek nem mondtam volna a szavaimat, de úgy fest annak veszi és még el is vigyorodik, amivel valahogy engem is egy önkéntelen halvány félmosolyra késztet. Már ez is nagy dolog, ha azt nézzük nem rég még komolyan azon gondolkodtam, hogy leugrom innen és végzek az egész eddigi életemmel.
- Ha így fogalmazol... de így már értem. Végül is igen, de nem, akkor sem szerelmi bánat, a pasik tuskók, már bocs... - vonom meg a vállamat. Na igen a véla vér megnehezíti az ember életét. Nem véletlenül olyan az életem, amilyen. Az iskolában még mindig jobb, mint otthon, de azért itt is bőven akadnak nehézségek, mint az a pletyka, ami rólam kering már vagy egy éve. Nem valami kellemes, ha az embert cédának állítják be csak azért, mert olyasvalakit koptatott le, aki ezt ennyire rossz néven vette... Na igen és persze kinek hisznek? A népszerű srácnak, vagy nekem, akinek még a legtöbben a nevét se tudják? Na ugye. Pocsék dolog, ha szeretnél inkább eltűnni mások szeme elől, de helyette még feltűnő jelenség is vagy az édesanyád miatt. Arról nem is beszélve, hogy ezt még az apád is észreveszi.
- De ő... az apám és azt nem tehetem. - hát rendesen elkerekedik a szemem. Még azért addig sosem jutottunk, csak a pillantása, vagy ahogy ültetett már az ölébe, pedig már nem vagyok kislány. De, hogy konkrétan ilyesmit tegyek... persze ha az embernek meg kell védenie magát, de én azért nem vagyok sem olyan erős, sem olyan drasztikus mint ezek szerint ez a srác, akinek egyébként még mintha a nevét se tudnám. Ezek után csak megint meglep. Nem értem miért istápol, amikor úgy tűnt nem érdekli senki és semmi, vagy ennyire nem tud mit kezdeni magával? Végül elfogadom a kezét, tényleg hülyén venné ki magát, ha nem tenném és fel is állok a földről.
- Emiliana egyébként... Emiliana Gray. - teszem még hozzá, hiszen ez a bemutatkozás dolog érthető módon eddig elmaradt. Az ember nem pont ezzel foglalkozik, amikor magát siratja, vagy amikor épp majdnem kilök valakit a kilátóból. - Tényleg nem iszom, de talán... Legyen ez. - lehet, hogy most jót tenne. Végül is majdnem olyan, mint kiugrani, csak nem tart örökké, de tény, hogy minden gondom megszűnne egy időre, még ha megoldást nem is jelentene a dolog, de az tuti, hogy legalább elfelejtenék mindent pár órára, vagy akár másnap reggelig. Arra most nem is gondolok talán nem kellene bíznom a srácban, hiszen nem ismerem, nem rég még valami lányt kergetett... akár még baj is lehet a dologból.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-27, 07:51



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
  Rólam lepereg, ha piszkál, én még inkább szoktam másokat. Érzékelem, hogy árad belőle valami véla kisugárzás, igaz, nem olyan erősen, mint a bolgár vállogtatott meccsein a táncosokból. Azért nem könnyű ellenállni így sem, de lássuk be, nem feltétlenül a külseje miatt maradok, hanem azért, mert bennem is van annyi gerinc a tahóságom mellett, hogy ha már így a frászt hozzam rá, akkor ne legyek annyira szemét, hogy mondjuk faképnél hagyom, mint tettem azzal a csajjal, Aurorával, akivel a végén már nagyon nem voltunk egy hullámhosszon, egész éjszaka ott ücsörögtem miatta a gyengélkedőn, hogy újranövesszék az orrcsontomat, amit nem csak, hogy betört, hanem el is deformált. Mázlimra mindez már a múlt, de a lényeg, hogy a sírós csajszit ennyire nem szándékozom megsérteni a durva szövegeim ellenére sem.
- Köszi. – Most először szélesen elvigyorodom. Azért nem semmi, hogy nem a külsőmet, vagy a magabiztos fellépésemet dícséri valaki, hanem azt, hogy milyen ízesen káromkodok. Végülis ez is lehet nyerő pasi tulajdonság, noha többek fülét inkább bántja az ilyesmi. El tudom képzelni, hogy általánosságban a csajsziét is, de talán most nem ironizált, hanem még akár viccesnek is gondolhatja, hogy nem tudok szalonképesen befejezni egy mondatot sem.
- Nem, nem csak ez, csak hát te túl jó csaj vagy ahhoz, hogy ne merüljön fel olyasmi, hogy csak a külsődet nézik, de csak megdugni akarnak. Most baj, hogy őszinte vagyok? – Talán lehetnék diplomatikusabb is, ám felesleges sallangnak tartom a plusz köröket. Maradtam, mert végső soron igenis kiváncsivá tett, hogy mi a fasz lehet vele, így ha már nem hajkurászok már holmi testi élvezet kedvéért, legalább megtudom, hogy mi baszta be nála ennyire az estét. A végén még tényleg meghívom valami piára, nekem úgyis csak az alapozás volt meg eddig. – Aztakurva.. tudtam én, hogy valami a csinos csomagolással kapcsolatos. A szemét rohadék.. Nem tudja visszafogni a cuccot a saját lányával? Vágd le a farkát egy konyhakéssel.. – Azért itt már én is indulatos leszek, az én apám is egy görény, ráadásul nekem nem is az igazi, de ha ilyen dolgokra ragadtatná magát, hát már meg is öltem volna. – És ha eddig alig tudtad kikerülni a dolgot, akkor most nincs is megoldás? Kurvaélet.. – Csóválom a fejemet, és felpattanok, felhúzva őt is, mert valahogy nyomasztó kezd lenni ez a hely. Azért remélem, hogy nem csinál belőlem hülyét, hogy ne fogadja el a kezemet. Persze ha megtette, és már talpon van, akkor elengedem. – Nem tűnsz egy nagy piásnak, de.. vagy ez, vagy, vagy valami dögunalmas tóparti séta. Mindkettő klisé, ez tény, na mindegy, dönts.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-25, 09:40


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem is tudom miért piszkálom, bár igazából nem ez a célom, szimplán csak el akarom engedni, hagyni, hogy elmenjen, ha már nem tud segíteni és amúgy is nem ismer, nem is várom el tőle. Vagy nincs jobb dolga, vagy annak ellenére, hogy az előbb még egy lányt kergetett és eléggé morózus típusnak tűnik mégis csak legbelül nem annyira morózus, a jó ég tudja, de valami miatt még mindig itt van, hiába próbálom mindenféle módon a tudtára adni, hogy nincs rá semmi szükség és főleg nem várom el.
- Te aztán igazán választékosan tudsz fogalmazni. - pillantok rá, talán most először igazán, hiszen eddig vagy a földet bámultam ,vagy el voltam foglalva a saját bajommal, netán a mélységet, amikor majdnem sikerült kilöknie, most viszont tényleg ránézek. Eléggé elkínzott ábrázata van annak ellenére, hogy nem rég még tényleg vihogva kergetett valami lányt, de ha jól sejtem, meg ahogyan a szája szagából érzem is igen sok lehetett benne az alkohol ahhoz, hogy ha netán ő sem az a vidám életű mégis csak tudjon nevetni, ha más nem, hát az ital hatására.
- De, ha egyszer ez az igazság. - akkor is, ha ilyen modortalanul beszél és ennyire... nem is tudom milyen a stílusa, de cseppet sem kedves. Na nem is várhatom el, hogy kedves legyen, mert hát végül is itt van, pedig egyáltalán nem lenne kötelessége foglalkozni velem, de nagyon úgy fest, hogy nincs jobb dolga, vagy tényleg az alapján, amit mond esetleg neki is hasonlóan pocsék élete lehet?
- Szerelmi bánat? Csak az lehet igaz, ha egy lánynak valami gondja van. - ezúttal is rá pillantok, de mintha tényleg érdekelné a válasz, és végül is talán még van benne annyi ital, hogy erre akár nem is emlékszik majd holnap, akkor meg nem veszítek sokat, ha beszélek. Amúgy se lehet mit kezdeni a helyzettel, akkor meg édes mindegy. - Hamarosan végzek itt az iskolában, hetedéves vagyok és... az apám nem akarja, hogy tovább tanuljak. Azt akarja, hogy maradjak otthon és nem igazán van választásom nemet mondani neki, de hazamenni sem akarok, mert sokszor annyira... furcsán néz rám és furcsán kezel, nem úgy, ahogyan... illik. Úgyhogy itt nem maradhatok, de haza sem akarok menni, úgyhogy... - csak megvonom a vállamat és újra magam elé meredek. És persze mondhatja azt álljak a saját lábamra, de nem tudok egy nyár alatt annyi pénzt összeszedni ,hogy fedezzem a tanulmányaimat és az apám akkor is az apám, mi van, ha nem megyek haza utánam jön és akkor is hazarángat, akkor pedig csak még rosszabb lesz, mint egy átlag nyár és utána még azt sem várhatom, hogy jöjjön a szeptember és visszajöhessek ide újra bebújni a csigaházamba. Tehát nincs megoldás.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-21, 06:59



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Mindketten megzavartuk a másikat, ezt már kár is túlragozni, habár az ő szemszögéből én vagyok a zavaró fél. Ha egy lépcsővel arébb fordulok le, akkor biztosan nem lököm is a korláton, és nem jutunk el idáig. Valahogy már nem akaródzik visszasietni, továbbkeresni a lányt, a számomra is halálközeli élmény enyhén józanítóan hatott rám, de a legjobb lenne meginni egy vödör kávét, mert fel van kavarodva a gyomrom is a sok piától, meg az utána való rohangálástól.
- Számomra is meglepő. De ha majdnem megölök valakit, legalább van bennem annyi gerinc, hogy kiváncsi vagyok, mi a szar baja van, bocs. – Én már csak ilyen csúnyán beszélek, ontom magamból a káromlatokat, amiket a könnyes mandulavágású szép szemek sem tudnak bennem elnyomni. Kifejezetten indulatos alkat vagyok, az a rosszfiú, aki után döglenek a nők, pedig bele sem gondolnak, hogy valami talán idáig juttatott. – Ez aztán kurvára nem mondható arany középútnak baszod. Nincs értelme élni, nincs értelme meghalni. Neked jobban kell a pia, mint nekem. – Csúszik ki a számon, de talán nem rakja össze magában, hogy nem csak a buli kedvéért ittam, hanem a buliba menekültem a valóság elől. Elhúzom a számat, mint aki szarik az egészre, szemforgatva ráncolom a homlokomat, pótcselekvésként az ujjaimat ropogtatom.
- Naná, hogy nem értem, mivel nem is ismerlek. Csak megpihenek itt, aztán.. – Legyintek, mert ez végülis hülyeség, ha nem érdekelne, hogy mi a nyűgje, akkor miért nem hagyom itt? Talán mert annak idején engem is csak úgy otthagytak? És azóta mindenki más is ugyanígy bánt velem? Hát nekem is okádnom kell nem csak a piától, hanem az egész világtól, de a valahol békére vágyó kisfiú belül inkább dörömbölni kezd: hallgasd meg! – Mattot adott? Mert? Valami szerelmi bánat? Vagy mi?  – Kérdezgetem, mert a lányok általában valami szemét, magamfajta pasi után rinyálnak, kétlem, hogy neki is valami családi zűrje lenne. Bár igazából egyikben sem vagyok otthon, ha meghallgatom, akkor bólogassak, hogy szar ügy? Hát nem tudom, de lássuk, mit nyög ki.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-20, 07:38


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Vajon, ha nem jön akkor megpróbáltam volna? Ez a gondolat zakatol a fejemben újra és újra és próbálok rájönni, hogy vajon mi is a válasz. Ha megpróbálom és közben jövök rá, hogy még sem ezt akarom, akkor már késő lett volna. Így akárhogy is nézzük ez a srác megmutatta, hogy nem akarok meghalni, még ha nem is szándékosan tette, még ha nem is akarattal segített, de végtére is segített. Most mégis morózusan néz, mintha én lennék, aki megzavartam őt, pedig nem én jöttem ide másodiknak, hanem ő. Nem tudom, hogy mit mondhatnék neki, azt sem hogy ő mit mondhatna nekem, amitől akár csak kicsit is jobban érezném magamat, hiszen kilátástalannak tűnik az egész helyzet, az egész életem és még mindig nem tudom, hogy hová is tartok és hogy mégis mire fel kaptam az életemet, ha úgy se kezdhetek vele semmit sem.
- Igen, ezt tudom, épp ezért meglepő, hogy még mindig itt vagy. - nem szemrehányóak a szavaim, tényleg meglep, én pedig törölgetem közben a szememet, mert még mindig marad, mintha nem tudna mit kezdeni magával, de azt kétlem, hogy a miatt aggódna netán újra megpróbálom, ezért is erősítem meg benne végül, hogy ez miatt azért nem kell aggódnia. Nem fogok leugrani, nem megoldás, még ha még mindig nem is tudom, hogy mi lenne a megoldás akkor. Talán nincs, talán semmi kiút, de... akkor vajon mihez kezdek? Élek tovább így, vagy egyre rosszabb életet, miután már a Roxfort se nyújt majd minimális menedéket. Ezért engedem, hogy elmenjen, de nem teszi, pedig felmentem a feladat alól, hogy segítsen, netán bármi módon támogatni próbáljon. Nem várom én el ,hiszen nem is ismerem, ahogyan ő sem engem. Viszont mégis marad, sőt most már le is ül, jelezve, hogy egyelőre még nem távozik és már a bizonytalansága is elszállt, hogy maradjon, vagy menjen, úgy fest döntést hozott.
- Mondtam már, hogy nem próbálom meg újra, ha e miatt maradsz... hát nem kell. Nem akarok meghalni, de azt sem tudom mi értelme élnem... mondhatni az élet sakk-mattot adott és egyelőre nem tudom, hogy mit kezdjek vele, de gondolom te ezt nem értheted... - őszintén nem nézem ki belőle, hogy hasonló helyzetben lenne, mint én, vagy akár csak hasonló érzések lennének benne, mint bennem. Lássuk be nevetve érkezett valami lányt hajkurászva, mint aki nagyon is élvezi az életét, én ellenben nem is tudom, hogy mikor nevettem utoljára... nem emlékszem rá, és hogy élvezném az életemet... Bennem fel sem merül, hogy akár csak kevés hasonlóság is lenne közöttünk, ezért nem értem még mindig, hogy miért is van itt. Nem látom rajta, hogy olyan kilátástalan lenne a helyzet, mint az enyém.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-08-10, 07:33



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Justice kislánykori hülyesége miatt szívok állandóan, elcseszett életem minden percében többször is eszembe jut, hogy nekem is járhatott volna karácsonyfa, kisautó, vagy csak játszóterezés. Hogy valaki este betakarjon. Akkor talán nem így állnék a lelkileg kikészült lányhoz, hiszen látványosan szemforgatok, és ez már szinte oly ösztönös, hogy akaratlan védjegyemmé vált. Elég gyenge vagyok én legbelül ahhoz, hogy ne nagyon érdekeljen mások esendősége, de azért a halálvágy mégiscsak más szint.
Egyik lábamról a másikra állok, magamban mintha még morognék is valamit. Azzal próbálom rendszerint elűzni a saját depressziómat, hogy lányokat hajkurászok, főleg a saját örömömet keresem bennük, de az sem baj, ha ők élvezik, de egy picsogó kislánnyal, aki azt sem tudja, hogy meg akar-e halni, hát nem tudok mit kezdeni. Viszont az a legbelső késztetés, amely abból ered, hogy én nem akarok olyan lenni, mint a vad fanatikus, sötét nagyurat éltető szektavezér, aki belőlem is hasonlót faragna, igenis megszólal, segíts neki. De hogyan? Nem nyílik szóra a szám, még csak rá sem nézek, oly idegen nekem az, hogy csak úgy segítsek, empátiát mutassak, hiszen én meg kit érdeklek? Fordított esetben ki sietne a segítségemre? Persze, hogy senki. Az önzés önzőséget szül? És pont azt a kérdés teszi fel, amit én tennék. És ez valóban meglep. Hozzám hasonlóan egyedül lenne?
- Az embereket nem érdekli a másik baja, ezt megszokhattad. Sőt, gondolom meg is szoktad, ha felmerészkedtél ide. – Akkor én miért kérdeztem rá? Talán mert legbelül küzdeni akarok a neveltetésem ellen? Talán mert felpofoznám Justice-t, de semmi több? Hányszor elképzeltem, hogy kilököm egy innen hasonló kilátóból, ha meglátom? Mondjuk ahhoz fel kéne cipelnem ide. De valóban egy kislány bűnéért az egész életemet felelőssé kéne tennem? Talán már ő is megbánta, és ha nem is keres, mert halottnak hisz, talán egyszer még találkozhatunk. – Nem azért maradok. Akit kergettem, már elvesztettem. Mindegy. – Fú, de ügyesen vigasztalok.. Jóég. De hát én ilyen vagyok, hát most mit erőltessem? Teljesen megváltozni úgysem fogok, pláne meg nem akarok. Az tesz erőssé, hogy senkinek sem hagyom, hogy bántsanak. Inkább elérem, hogy más legyen öngyilkos, az, aki engem bántott, nem pedig én. Végül azon kapom magamat, hogy lecsusszanok mellé, és a hátamat a falnak vetem, ezúttal tényleg odanézve. – Nem tudom, hogy miért másztál ki, lehet, hogy csak eljátszottál a gondolattal, de ez kurvára nem megoldás. Ha másodszor is megpróbálod, akkor nem zavartatom magamt, csak elsétálok, mert akkor úgyis megtennéd, ha máskor nem vagyok itt. Különben sem vagyok mentőangyal, mindenkinek megvan a maga baja. – Mormolom sötét pillantással. De ha ennyire szemét vagyok, akkor miért nem hagyom már itt? Úgy néz ki, mint valami bolond a csapzott hajával, meg a rángatózásával. A gond csak az, hogy rohadtul magamra emlékeztet.. Picsába..!  




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-07-25, 17:46


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Fogalmam sincs, hogy mit gondol, de most nem is nagyon foglalkozom vele, hiszen... számít egyáltalán? Igazából el is mehetne, azt se venné zokon, hiszen nem ismer és csak annyit kapott egy vadidegen lányból, hogy itt bőgök a földön ülve, miközben próbálom összeszedni a szétesett gondolataimat és kitalálni, hogy mihez kezdjek a pocsék életemmel és feldolgozni azt, hogy majdnem megöltem magamat, de még a pocsék élet ellenére is túlságosan ragaszkodom a léthez... Tudom én, hogy nem kellene, tudom, hogy mekkora butaság e miatt bőgni, hogy megoldanom kellene, ha tudom, vagy hagyni a fenébe, ha nem megy, de valahogy egyik út sem jó, de más meg nincs, akkor mit tegyek?  Úgyhogy nem várom, hogy bocsánatot kérjen és azt is tudom, hogy nem szándékosan tette és nem azért lökött le majdnem, mert rosszat akart nekem, hiszen nem is ismer, akkor meg mégis hogyan akarhatott volna rosszat nekem? De mégis mit kellene mondanom? Ijesztő volt a semmi felett lógni és arra gondolni, hogy tényleg meghalhattam volna néhány pillanattal ezelőtt és akkor most nem gondolkodhatnék azon mennyire pocsék is az életem és mennyire nem tudom mit kezdjek vele és magammal.
Már szinte elkönyvelem magamnak, hogy biztosan ott sincs, ezért is lep meg annyira, amikor meghallom a hangját közelről, tehát valahol mellettem állhat, bár nem túl közel, ezek után gondolom azt azért még sem mer.
- Mégis miért érdekel? Úgyis... tudod. - pillantok fel vörösre sírt könnyes szemekkel. Hát igen mindketten tudjuk, hogy miért is voltam odafent, még ha próbál úgy is tenni, mintha nem így lenne, de hát elég evidens nem? Le akartam ugrani, vagy legalábbis hezitáltam, hogy leugorjak-e, maximum neki ezt sikerült megakadályoznia. Kérdés, hogy ez jó, vagy rossz döntés volt-e igaz? Az viszont tényleg kérdés vajon miért érdekli. Láthatta, hogy ellenkeztem, tehát... - Nem kell itt maradnod, nem próbálom meg megint. - teszem aztán hozzá, mintha aggódna, de hát nem rég még részegen valami lányt kergethetett, szóval... nehéz elképzelni róla, hogy aggódna. Gondolom az a tipikus nőcsábász, aki előszeretettel fektet le bárkit, aki szimpatikus neki... vagy még az se biztos ,hogy szükséges, ha eleget ivott. Volt már közöm ilyenekhez... na nem úgy, mert úgy sosem, de pont az egyik ilyen hülye alak volt, aki elterjesztette rólam is a pletykát, csak azért, mert én nem vagyok olyan és könnyebb volt a sértett hiúságát úgy kompenzálni, hogy rossz hírbe hozott. Nem érdekel különösebben, amúgy se beszélek sokakkal, nem érdekel, hogy mit mondanak a hátam mögött.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-07-21, 15:42



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Úgy fest nem túl komoly öngyilkosjelölt, mert máris kapálózik, küzd az életért. Lehet, hogy csak ücsörgött, nézelődött a korláton minden veszélyérzet nélkül. Vagy ha mégis megölné magát, akkor az éles helyzetben az életösztön mégiscsak urrá lett rajta, s meggondolta magát. Meg tudom érteni, rajtam is a józanság árnyéka fut át, noha még zúg a fejem a vodkától, amit avval a kiscsajjal ittunk meg, mielőtt ágyba akartam ráncigálni. Csak így vagyok képes elviselni a mindennapijaimat, hogy látszólagos életcélt találok ki, hogy ne kelljen az engem kifúró Justice-ra gondolnom. Lehet, hogy egy kislány csínye volt, ám az életemet örökre megváltoztatta, egy olyan nevelőapa karmaiba lökött, akinek vad fanatizmusa csak addig terjed, hogy egy hatalmát vesztett sötét varázsló újraélesztésén dolgozik, sikertelen. Éjjel pedig még aludni sem tudok, tehát amikor a lány már bealudt, vagy kirúgott, akkor a folyósokat rovom, próbálván nem rágódni, és ebben én is célt tévesztek. Ám nem én vagyok az egyetlen elveszett lélek a világon, hiszen a zokogó lányt csak nem tudom itt hagyni.
- Nem szándékosan tettem.  – Most kérjek bocsánatot? Az én hibám lett volna, hogy egy eleve életveszélyes helyzetbe hozza magát? Egy erősebb fuvallat is megszédíthette volna a magasság felett, és akkor még csak ki sem derül, hogy csak véletlen volt. Sötét képpel pislogok, az italtól, és a futástól alig állok a lábamon, majdnem megöltem valakit, noha apám tanítása ellenére sem vagyok velejéig romlott gonosz. Csak valaki, aki igazságra vágyik, ami éppen azért komikus, hiszen az édes nővérem nevének jelentése eleve pont az igazság. Bosszú? Erre szomjaznék? Ha meg akarnám ölni, akkor már biztosan nem élne.. Tegyem tönkre, ahogyan ő engem? Én már felnőtt vagyok, ez vajon hova vezetne?
- Mit kerestél ott fent? – Nem ülök le mellé a földre, de a hátamat a korlátnak vetem, karbafonom a karijaimat, most már valahogy nem akarom szem elől téveszteni, mert hiába hogy visszakapaszkodott, ha belelovalja magát, ez tényleg kiugrik. Na nem, erről azért nem akarok tudomást szerezni holnap a nagyteremnél. Akkor inkább ölje meg magát tudomisén a birtokon kívül, ahol másokat nem zaklat fel vele, mindenkinek megvan a maga baja.





[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-07-13, 11:39


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Alig hallom a felszűrődő zajokat, a nevetés és a szaladó léptek zaja is csak akkor jut el hozzám, amikor már nincs mit tenni, érzem az érkezővel együtt járó lökést és hirtelen eltűnik a hátsóm alól a korlát, legalábbis már nem rajta ülök, csak érzem, hogy még ott van, de ha most ez a srác elengedné a pólómat akkor meg is lenne az az áhított nagy zuhanás. Az csak a baj ezzel, hogy a pupillám kitágul az ijedtségtől és amikor lenézek a mélybe, a helyett hogy visszakapaszkodnék, vagy kapálózni kezdenék csak még hevesebbé válik a szívverésem.
- Húzz már vissza! Húzz már vissza! - ismétlem el láthatóan totál betojva. Persze más eljátszani a gondolattal, hogy feladod az egészet és egészen más megtenni, főleg akkor, ha még nem döntötted el teljesen és ez most egyértelműen azt mutatja, hogy nem volt ez még teljesen eldöntve. Az lett volna az igazán kellemetlen, ha akkor jövök rá, hogy még sem akarom ezt, amikor már elrúgtam magamat és a föld felé zuhanok, mert akkor már nem igen van visszaút.
- Én csak... én csak... - megragadom a kezét, hogy könnyebben húzhasson vissza és amikor már újra odabent vagyok, a korlát mögöttem, a mélység pedig távol egyszerűen csak lezuttyanok a pad előtt a földre és jönnek is azonnal azok a méretes krokodilkönnycseppek. Átölelem a térdemet és csak hagyom, hogy rázzon a sírás. Tényleg majdnem megtettem, majdnem véget vetettem az egésznek, mert túlságosan gyáva voltam, de még mindig nem tudom, hogy mégis mit tehetnék, hiszen nem akarok hazamenni az apámhoz. Szeretném folytatni az iskolát, szeretnék normális életet, de semmi esélyem sincs rá. Úgy nevetni, mint ez a srác és valami Sissyt kergetni, vagy egy olyan Sissynek lenni... Nem igazán olyan jövő ez, mint amire nekem esélyem lehetne, de akkor mi lesz? Mégis mi a fenét csináljak, ha már egyértelmű, hogy képtelen lennék végezni magammal, de az életemen se tudok javítani? Nem is foglalkozom most a sráccal, igazából, ha úgy tartaná kedve akár el is sunnyoghatna, de nem érdekli más nyomora, vagy hogy majdnem kilökött a korlátról.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-07-11, 07:47



Emilana & Kyle
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Olyan, mintha kettős életet élnék, mintha valami torz iker lenne a lelkemben, olykor bizony amikor a tükörbe bámulok, mintha látnám is, ahogyan alantas, sunyi mosolyra húzódna a szája. Azért talán nem halucinálok, inkább csak az a furcsa érzés, hogy lehetnék valaki más is, ha rendes családba kerülök. Meglett volna az esélyem, amit a szemét, infantilis nővérem elvett tőlem. Valaki olyan mellett nőttem fel, akinek már az eszméi sem számítanak józannak, lévén a sötét nagyurat élteti, s azt hiszi, hogy általam valami új rendet ébreszthetünk fel, noha nekem csak az számít, hogy ha egyszer helyretettem Justice-t, akkor valami saját életet kezdjek. Nem mondom, hogy családot is alapítsak, hiszen nehezen tudom kifejezni az igazi érzéseimet, nem láttam jó példákat. De valahogy le kéne koptatnom ezt az őrültet, aki az apámnak gondolja magát, valójában pedig csak egy nemlétező szektának a mániákusan kántáló vezére. Egyenlőre azt látom a dolgomnak, hogy sikerült elérnem, hogy a Roxfortba járjak, és bár nem vagyok egy barátkozós alkat, legalább a csajok számoltatlan fogyasztásában ki tudom ereszteni a gőzt. Nem általatok senkit érdemi eredménnyel, hogy majd összejövünk, meg a szerelem blabla, és a könyebb vérűeknek ez pont elég. Egy kis szórakozás. Nyilván voltak olyanok, akik többet láttak abban, hogy ha nem csak egy éjszakára szólt a dolog, netán ismételtünk. Most is kacagva kergetek valami kiscsajt, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére. Alaposan felöntöttem a garatra, minimum három pohár lángnyelv whiskey van bennem, így teljesen ki vagyok pirulva, legbelül emésztő tűz éget. Vélhetően elnézem, hogy merre szaladt, mert nevetgélve feliramodok a lépcsőn, ahol egy árnyat sejtek, ő lesz az. De hogy tudott ilyen gyorsan felülni a korlátra. Már nem tudok lefékezni, ahogyan mellé érek, és úgy nekicsapódok, hogy lendületből lökök rajta egyet. Szerencsére vagyok annyira ösztönös, hogy azzal a mozdulattal kapom el, hogy még a levegőben megmarkoljam a felsőjét, mielőtt leesne.
- Bassza meg.. bocs.. Te nem Sissy vagy.. – Nahát mégiscsak beugrott annak a csajnak a neve. Csak a barna haj volt megtévesztő, ahogyan magam felé fordítom a szédítő mélység felett csüngő lányt, aki remélem nem kapálózik. Józanítólag hat rám, hogy akár meg is halhat. – Add már a kezed, és felhúzlak. Mit kerestél a korláton? – Kérdezem lepillantva az arcára, keresve a tekintetét. Remélem nem valami öngyilkosjelölt, akinek csak besegítek. Ennyire még én sem vagyok lelketlen, hogy szarjak rá.




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] » Lonelyness » [You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emiliana Gray
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 34

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2018-07-08, 09:44


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kyle & Emiliana

[You must be registered and logged in to see this image.]

Én megpróbáltam, bár persze nem személyesen, de úgy se elég bátorságom nem lett volna, se nem tudtam volna elé állni és persze így semmit se ért. Az apám élből elutasítja a lehetőségét, hogy ne otthon töltsem az egész nyarat, azt pedig főleg, hogy nyolcadikban visszatérjek ide egyetemistaként. Hiába töltöttem ki hozzá mindent, hiába mentem át a vizsgákon, hiába próbálkoztam eddig, ha ő nem írja alá, ha ő nem egyezik bele, akkor mindennek vége. Haza kell mennem pár nap múlva, vele töltenem az egész nyarat és innentől az egész életemet? Félek, hogy újra _úgy_ néz majd rám, vagy hogy már nem csak nézni fog, vagy... már megint rémeket látok? Nem kellene félnem a saját apámtól, vagy ilyen kilátástalannak látnom a jövőmet, de egyelőre úgy érzem semmi jó nem vár rám, semmi amit érdemes egyáltalán várni...
Kikönyökölök a kilátó korlátjára, hogy aztán a levelet egy kis gombócba gyűrve kinyújtsam a kezemet aztán elengedjem. Csak nézem, ahogyan aláhullik a magasból, szépen lassan, egyre gyorsulva, időnként felkapja és megdobja a szél, vagy nekicsapja az épület oldalának, aztán már nem is látom, csak sejtem, hogy valahol odalent végül földet ért. Onnan majd újra felkapja a szél és tovább viszi valószínűleg, hogy aztán végleg eltűnjön valahol a Tiltott rengetegben a fák között. Halkan sóhajtok egyet és a távolba révedve próbálom összeszedni a fejemben cikázó kusza gondolatokat. Újra és újra ugyanoda lyukadok ki. Ha nem akarok hazamenni, akkor mégis mi mást tehetnék? Ha nincs kilátásom a jövőre, akkor mégis mi értelme az egésznek? Úgy sem fogok hiányozni senkinek, hiszen nincsenek barátaim, mindig is zárkózott voltam és legalább azok a bántó pletykák is elülnek majd végre, vagy legalábbis én már biztosan nem hallom majd őket. Felmérem a terepet, végül a korlát melletti padra pillantok. Kis tétovázás után lépek fel rá és most már onnan kihajolva tekintek le a mélybe. Végül csak a korlátra ülve nézek el a távolba. Nincs más dolgom, mint átemelni a lábaimat a másik oldalra, a magasság fölé, aztán már csak egyetlen mozdulat lenne... A többség már úgyis hazament, amikor végeztek a vizsgáikkal, alig vannak a kastélyban, nem hoznám sokakra a frászt és amúgy is miért érdekelne engem, hogy esetleg lesz pár álmatlan éjszakájuk egy vadidegen lány miatt? Csak meg kell fordulnom, kilógatni a lábaimat a semmi fölé aztán elrúgni magamat és nem kell hazamennem az apámhoz.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Damien Maxwell
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2017-06-23, 12:43


people change and forget to tell each other
Dorothy & Damien

[You must be registered and logged in to see this image.]


Felsóhajtva átfogom a vállát, legalább nem viszolyog attól, ami történt. Hasonlóan gondolkozik, hogy igencsak vonzódtunk egymáshoz, csak főleg az én hibámból alakult ilyen lehetetlenül negatívan, de a közös munka, és a halálközeli élménye átszakította bennem, majd benne is azt a gátat, amely köztünk feszült. Megigértem neki, hogy nem leszek többet annyira mogorva, és lehetőség szerint kiderítjük, hogy mi történt a szüleivel, de lássuk be ez a szexes dolog megint felülírt mindent. Nem fogok kihátrálni mellőle, de.. így most megint kérdés, hogy mennyire bízhatunk egymásba. Tényleg azt hittem, hogy ő is akarja, és most bizonygatja, hogy amúgy akarta volna, de nem ő volt, aki irányította a gondolatait.
 - Ezt azért jó hallani, csak tudod, azt hittem, hogy ha meggyógyulsz, akkor minden rendben lesz, lehet köztünk valami izgalmas, de titkos.. És most még rosszabb minden. De legalább.. nem utáljuk egymást. – Na igen, ez is valami, na de innentől hogyan fogunk közeledni egymáshoz? Honnan fogjuk tudni, hogy vele minden rendben van-e? Bólintok, ahogyan közli, hogy már csak bennem bízhat, nekem akarta elmondani ezt a titkot, amely most már kettőnk keresztje, a kérdés, hogy mit fogunk most tenni. Ráadásul úgy, hogy bármikor átveheti felette az irányítást az, amely az én karomba lökte. Ha ugyan tényleg volt ilyen.. És remélhetőleg mással nem. De akkor miért két hónapos a magzat?
 - Nem erről van szó, hogy jobban örültem volna annak. Szép emlék, de most nem az a legfontosabb. Társak vagyunk, ahogyan eddig is, még több pedig akkor, ha te úgy szeretnéd. Ha nem, akkor ez van. – Adom meg magamat, kár lenne siránkozni, ha most visszahátrálna a történtek miatt. Szerintem nem fog, de amíg ki nem derítjük a rejtélyt, addig maximum a csók jöhet szóba, úgy a biztonságos. Abból viszont nem lehet túl szenvedélyes, mert ha elragad minket a hév, akkor hol a megállás? Beláthatatlanok a következmények. Mégis jól esik, ahogyan összesimulnak az ajkaink, és megkezdődik az adok-kapok, legalább egy kicsit, hogy aztán tudjam, máris mennünk kell.
 - Ahogyan nekem is. – Fogom meg a kezét, legalább a birtok határáig siethetünk így, aligha lát meg minket az alkonyatban. Kint már hoppanálunk is Londonba, este van, tehát a múzeum már zárva. Be kell jutnunk az épület mágikus  részlegébe, ami lényegében két ereklyevadásznak nem jelent gondot.   – Kémleld ki a védővarázslatokat, addig én kitalálom, hogy melyik oldalon menjünk be, s milyen módszerrel. – Sietünk közelebb a hely közelébe, amely innen alig egy utcára van. Van még ugyan néhány járókelő körülüttünk, de a bokrok takarásában elvégezhetünk néhány varázslatot.


[You must be registered and logged in to see this link.] ● Favorite enemy [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I am
the [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothy Bedingfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 139

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2017-06-20, 17:00


Damien & Dorothy


[You must be registered and logged in to see this image.]


Már csak abba is rémesen ijesztő volt belegondolni, hogy Damien és én úgy voltunk együtt, hogy én nem is emlékszem rá. Nem maga a tény a gond, hiszen a csókra emlékszem és kellemes volt, sőt! De hogy más is történt és arról nekem fogalmam sincs, na ez az, ami valami rémesen ijesztő, főleg ha belegondolok abba, amit mond és esetleg már máskor is volt ilyen. Mi van akkor, ha igaza van? Mi van akkor, ha tényleg ágyba bújtam másokkal is? De talán csak kiderült volna, az illető teszem azt elmondja, jelzi felém, vagy bármi. Annyira azért csak van korrektség a másikban, hogy utána beszélni akar velem és ha nem értem miről beszél meglepődik, vagy... nem?
- Én sem tudtam, de nem is bánom és a csókot sem és a többit sem, csak nem emlékszem rá, így pedig... - bizonytalanul vonom meg a vállamat, hiszen azért így fura, annyi szent igaz, de nem az ő hibája és nem is hibáztatom, hogy megtörtént. Jó eséllyel, ha én vagyok nem teszem meg, nem vagyok... olyan lány, de a csókra emlékszem és igen az kellemes volt és elindított bennem valamit. Őt is megértem, tényleg könnyebb volt vetélkedni, vitázni, veszekedni, de így most még jobb, csak ez az egész nem tudom micsoda, hogyan történt és hogyan kezeljem és ez az, ami igazán ijesztő benne. Azért nem valami kellemes, ha kiderül, hogy terhes vagy és közben fogalmad sincsen kitől és hogyan történt. Főleg, ha nem Damien volt, akkor mégis ki a fene az apja?
- Vagy, fontos vagy, ez biztos. Nem máshoz fordultam, még ha jobban is örültél volna, ha más miatt hívlak ide, de segítened kell. - igen muszáj, akárhogy is érez vagy akár én, ez most tényleg fontos. Ki kell derítenünk, hogy mi történt, hogy mi van velem, hogy mi ez az egész, különben én... tényleg nem tudom, hogy mi lesz. Már így is ki vagyok és ha valami megszállt... Talán tényleg csak a gyógyszerek hatása, vagy a seb, de ha még sem? Jobb lenne mielőbb utána járni. Azért jól esik, hogy mellettem van és nem is kérdés, hogy viszonozom a csókot, főleg hogy szinte mindent igyekszik belesűríteni, hogy fontos vagyok neki, hogy mellettem áll és én érzem is ezt és iszonyú hálás is vagyok érte.
- Akkor menjünk, menjünk most rendben? Tudnom kell... muszáj! - még ha ehhez ki is kell bontakoznom az öleléséből, de ezúttal ez nem lehet kérdés. Muszáj rendeznünk ezt az egészet valahogy, még ha egyelőre nem is tudom mi lesz belőle, de ki kell derítenünk és ha mellettem van én is erősebbnek érzem magamat. Nagyobb eséllyel bírom ki, akármi is lesz az eredmény.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Kalandtúra


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Ha balul üt ki valami, a harc csakis a végsőkig menő harc lehet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Damien Maxwell
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 44

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2017-06-10, 18:23


people change and forget to tell each other
Dorothy & Damien

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy féltékeny vagyok, semmi okom nem lehet rá, hiszen az elmúlt jó hosszú időben mindent megtettem, hogy elmarjam magamtól. Egészen jól sikerült, szinte gyűlölködve fröcsögve vergengtünk, hogy aztán az élet-halál harc közepette kiderüljön, hogy végülis mennyire vonzódunk egymáshoz. Most úgy tűnik, hogy hiába volt minden, mert valami sötétebb dolog állhat a háttérben, ami uralja az életét. Nem elég, hogy számára most minden pocsék, a szülei halottak, apám az örökségére pályázik, talán csak én lehetnék a támasza, de most még ez a valami is kettőnk közé áll. Ha eddig képes voltam legyűrni az egómat, most sem lesz ez másként. Miért ne harcolhatnék érte?
- Én.. nem tudtam, hogy vonzódunk egymáshoz. Bármi is volt, elnyomtam, mert.. így tűnt helyesnek. Kellett egy rivális, de közben meg.. becsültelek, és.. Azt hittem, hogy ha jobban utállak, az erőt ad, hogy hatalmat szerezzek. Viszont úgy igazán ártani nem akarnék neked. Bármi is történt köztünk, az jó volt. Már a csók is, arra úgy fest, hogy emlékszel. Ha valaki használt téged, akkor melletted maradok.     – Furcsán hangzana kimondani, hogy kell nekem, de a szememből láthatja, hogy az ideiglenes összeomlásomon már túl vagyok. Még akár annak is lehet esélye, hogy tőlem van a gyerek, csak valahogy felgyorsultak az események, lehet, hogy valami mágikus behatás ért minket.
- Lehet, hogy nem szállt meg semmi, csak a mágikus sebek hatására elvesztetted a tudatodat, és az ösztöneid vették át az irányítást. Szeretném ezt hinni. Hátha tényleg fontos voltam. Vagy vagyok..    – Remélhetőleg ez tényleg így történt, és nem mászott rá másokra is. Most már elég nehéz lenne magamban elnyomni a történteket, és úgy tekinteni rá, mint valami ősellenségre, mint régen. Kérte is, hogy ne legyen így. Barátként viszont..
- Bárhogy is legyen.. Segítek. Londonban a British múzeum mágikus részén van egy okuláré, amivel fel tudjuk fedni bárki auráját. Ha azt ellopnánk valahogyan, meg tudnánk nézni. De.. Nem tudok nem rád gondolni. A múltukon nem tudunk változtatni, ketten viszont erősek lehetünk. Ha te is úgy akarod.    – Egyértelműen a viszonyunk folytatására gondolok, még ha ezek után fenntartással kell kezelnünk, ha feltámad benne a vágy. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy valaki más akarja rábírni, vagy ő maga szeretne velem lenni. Ezután hogy nyomatékot is adjak a szavaimnak, az arcát a tenyereim keretébe fogva megcsókolom, lassan, puhán, lehet, hogy az egész ismerkedést előlről kell kezdenünk.


[You must be registered and logged in to see this link.] ● Favorite enemy [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I am
the [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorothy Bedingfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 139

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó 2017-06-06, 19:23


Damien & Dorothy


[You must be registered and logged in to see this image.]


Egyre zavarosabb ez az egész, hiszen arról se volt fogalmam hogy ő és én... de talán ezek szerint arra is van esély, hogy ez mással is megtörtént? Mi van, ha már a hátam mögött arról szállnak mindenféle pletykák, hogy mindenkivel összeszűröm a levet? Mi van, ha cédának tartanak, csak Damien fülébe még ez nem jutott el? Jézusom! Még nem hallottam semmi ilyesmit, de ezek alapján akár még ilyesmire is lehet esély, akkor viszont elsüllyedek szégyenemben, így is elég pocsék, hogy úgy fest gyereket várok, a hasam hamarosan látszani is fog és nem tudom, hogy mit mondjak a tanáraimnak, azt sem, hogy a nénikémnek, vagy épp csak a szobatársaimnak. Vannak barátaim, akik nem fogják érteni és persze itt van Damien, aki láthatóan pocsékul érzi magát, amitől én még inkább úgy érzem magamat és végképp nem tudom, hogy mit is mondhatnék, amitől bármi is jobb lenne.
- De nem tudhattad. Tudod ugye? Nem a te hibád, én... nem akarom, hogy rosszul érezd magad e miatt. - csak sóhajtok egy nagyot, mert tényleg nem szeretném, hogy a végén még neki is rossz legyen. Épp elég az, hogy nekem rossz, de nem akartam még őt is megbántani. Fura ez az egész helyzet és persze nem csak nekem, de nem lesz jobb, ha mindketten ilyen pocsékul érezzük magunkat, annyi biztos.
- Van bennem valaki? De mégis... hogyan... és hogyan nem jöttem rá? - tényleg totál ki vagyok borulva és nem tudom ezt, hogyan kellene kezelnem, de jól esik, hogy Damien végre nem olyan visszafogottan, de átölel. Talán ő nem gondolja úgy, de nekem az is csodálatosan jól esett, ami volt, az a csók, hogy tudom nem utál, hogy megmentett, nekem elég volt. Az, hogy a szex nem volt meg pluszban... Vagy talán ő már nem is tud úgy nézni rám, miután mindez történt, vagy arra gondol, hogy én akaratomon kívül másokkal is... Na most aztán tényleg mocskosnak érzem magamat én is, hiszen mégis csak az én testemről van szó és ki tudja, hogy hányan... Jézus, erre nem is akarok gondolni.
- Két hónapja? Nem emlékszem... de nem tudjuk azt kideríteni, mi lehet bennem? Valahogy előhozni? - nem tudom, de valamit muszáj lenne tennünk, mert az biztos, hogy így képtelen leszek visszamenni a Gyengélkedőre, vagy épp elmenni aludni egyet. Totál kész vagyok és tudom, hogy csak akkor leszek jobb, ha legalább kiderítjük, hogy mégis mi a fenéről van szó, hogy mi történt velem.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Kalandtúra


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Ha balul üt ki valami, a harc csakis a végsőkig menő harc lehet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Kilátó

Vissza az elejére Go down

Kilátó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Báb alkatrészek
» 18. felvonás - Kilátástalan ütközet

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok-