2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
A mai nap teljesen gáz volt... Elegem van a pasinak nevezett egyedekből. Komolyan mondom most már nekem elég, pedig én aztán szeretek pasizni. Ma is letámadtak, hogy menjünk randizni, mert neki fontos... ismételten valami buta fogadás. Jót röhögtem rajta. Miért hiszik azt, hogy nyerni fognak, ha rólam van szó? Az ilyenekben már tapasztalt vagyok. Nincs igazán értelme foglalkozni velük... Mivel szombat van és vége az első hétnek elmegyek megnézem Felixet. Rég láttam és be kell látnom hiányzik egy picit. Mentem a szobámba és épp azon gondolkodtam, hogy a szünetben kaptam tőle egy levelet, amit nem olvastam el. Szóval megrohamozom a szobám és megkerestem a levelet. Mágikus megérzéseim vannak. Találkozot akar és pont ma. Az időpont is stimmel. Ha elég gyors leszek, akkor egy kicsit kések majd. Nem gondolkodtam órákig azon, hogy mit vegyek fel. Viával csináltunk egy vicces dresszt. Vámpírfogsorok vannak rajta és az egész egy fekete alapú ruha. Felvettem mellé egy bundás kabátot és indultam is. Roxmortsba még mindig volt hó, de nem volt nagyon hideg. Szerencsére, mert ha még hidegebb lenne, akkor befagyna a hátsóm. Szóval ma ez a nap kezd jó fordulatot venni... Délelőtti csalódásom ellenére, azért nem járok csukott szemmel. Körbe pislantok, hátha találok valami adoniszt... De ma Felixxel találkozom. Ő az egyetlen meleg barátom és vele elég szoros a kapcsolatom. Néha-néha nálunk alszik és segít fel-le venni a ruhákat. Meg persze segít ruhát választani. Szóval imádom Felixet. Mielőtt kiderült, hogy nem a lányok az érdekeltségi köre, felakartam szedni... De ez már a múlt és barátok lettünk. Beléptem a Három seprűbe és egyből kiszúrtam magamnak. Szőke imádnivaló, túrhatos haja van. Mindig is utálta, ha borzolták a haját, de nekem megengedi. Láttam rendelt már nekem vajsört, ő az egyetlen srác akihez feltétel nélkül jövök, mert nem randizni akar.. Bár nem tudom, hogy mit szeretett volna ennyire elmondani, mert a levélben lég sürgősnek tűnt. Csak nincs valami baj? Majd hamarosan úgy is kiderül. Mögé lopakodtam és eltakartam a kezemmel a szemét, aztán egy gyors puszit nyomtam az arcára. Mindig így üdvözlöm. - Megérkezett a legrosszab rémálmod... Szia Felix. - Súgtam a fülébe az első részt valami béna torzított hangomon. A másik részt mosolyogva mondtam és elvettem kezemet a szeméről. Elsétáltam a vele szemben lévő üres helyre és leültem. Először is mosolyogtam, mert régen láttam és boldog voltam, mert ő akart találkát, ami be kell látni igen ritka. Mindig én keresem fel őt. Vajon mit akarhat? Esetleg baj van? Remélem nincs, mert az odavágná a hangulatot. Szóval játékosan megrúgom a lábát az asztal alatt. - Olyan pocsék volt a szünet... Kiagyalnak otthon. Most mindenki engem talált meg a kérésével. Képzeld még anya is felkeresett... Remélem neked jobb voot a szüneted. Akkor neked most van pasid? - Mielőtt teljesen belejönnék a kérdések gyártásába, iszok egy hatalmas korty gőzölgő friss vajsört. Olyan jó és sosem lehet megunni. Imádom a vajsört és Felix tudja, hogy mivel kell ide csalogatni.
