2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-05-15, 10:18
Armand & Sidney
Azért ráncolom kissé a szemöldökömet erre a pár mondatra. Az edző néha tényleg úgy beszél, mintha minimum minden mindegy lenne már neki és sokat láttam pusmogni Codyval is. Valami van itt a háttérben az már egyértelmű és azt hiszem sejti, hogy egyre kevésbé leszek hajlandó kivárni, amíg magától mondja el. Azt mondjuk kétlem, hogy Cody-ból ki tudnám húzni a dolgot, de... úgy lenne fair, ha Stansson mondaná el végre. - Most, hogy ezt még így ki is mondta ez még nehezebb lesz. - csóválom a fejemet, mert igenis ebből is az érződik, hogy lenne okom izgulni miatta és így még nehezebbe nem újra rákérdezni, hogy most akkor mi a fene van, de végül mégis csak magamban tartom a dolgot és remélem, hogy hamarosan tiszta vizet önt a pohárba. Az egész családi háttere elég neccesnek hangzik, szóval ki tudja mi van még itt, amiről nem tudunk. De most tényleg jobb mindkettőnknek egy kis gőz kieresztés, ami meg is történik egy kis játékkal, versennyel és igen azért akarva akaratlanul is megjelenik egy leheletnyi zavart pír - amit foghatok a futásra is - az arcomon, mert az egész helyzet azért annyi... nem is tudom, intim így ebben a formában? Maradok még pár pillanatig a földön, a fűben fekve, aztán fogadom csak el a kezét és ezúttal szavak nélkül indulok meg mellette futva vissza az épületbe. Őszintén szólva már semmi kedvem sincs visszamenni a tömegbe. Cseppet sem hiányzik az egész.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-05-10, 11:52
Sidney& Armand
Tudja ő, hogy nem éppen a legjobban közelíti meg a másokkal való kapcsolattartás kérdését, és talán ez még halványan változhat, ámbár nem sok értelmét látja a titok miatt, ami övezi. Sidney mindig óvatosan kérdez, és meglehet megérdemelne valami beavatást, de Stansson feleslegesnek tartja egy plusz dologgal terhelni, hiszen a verseny miatt kellően nagy nyomás nehezedik rá így is. - Ezt nem korban mérik. És tehetek. Még legalább azt, hogy eljuttatlak titeket a győzelemig. Bennetek van a lehetőség, most már tényleg látom. Miattam meg ne izgulj. – Ismét nem akar magyarázkodni, talán majd egy következő alkalommal beavatja a lányt de most nem szándékozik elvenni a győzelem ízét. Még akkor sem, ha Sidney nem szállt el maguktól, és most is inkább edzeni jött volna gála helyett. Mielőtt átalakulnának, még kocognak egyet, ami nem igazán kemény edzés, inkább amolyan stresszoldó mozgás, miközben beszélgetni is tudnak. – Több erős csapat is van, akivel nem találkoztatok. Például a minket verő német világbajnokok, akik nem szoktak hibázni. Aztán az én népem. Vagy az argentinok. Most, hogy béke van, az egész világ figyelme ide fordult, és győzelemre áhitozik. – Most nem érti ide a zavargásokat, és a varázsvilág lelepleződésének esélyét, de a sötét nagyúr végleges halálával egy olyan korszak zárult le, amit átmeneti virágkornak is lehet nevezni, amikor a varázslók szabadabban élhetnek. Az egyértelmű, hogy a lány most nem ihat túl sok farkasélesztőt, hiszen vissza kell érni legalább a gála végére, úgyhogy ez most csak egy rövidebb játszadozás, amit az óriásfarkas már nyit is, nem hagyja élni az amúgy vérfarkasként átkozott, de most teljesen átlagos erdeit. Így jön ki a fizikai különbség igazán, de a lány ösztönei így felszabadulhatnak vérszomj nélkül. Az időtlen futkározás, és harapdálás után a hím végül ráugrik a nőstényre, hogy maga alá nyomja, így szusszanva pár békés percet. Visszaváltozva azért néhány pillanatig méregeti a fekvő lányt, aztán felsegítve őt futnak még egy picit, mielőtt visszatérnének a gálára.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-05-08, 10:52
Armand & Sidney
Van a fickóban egy jó nagy adag arrogancia és tudom, hogy nem az én dolgom ezt kinevelni belőle és amúgy talán nem is lehet, vagy nem is kell, de én is vagyok annyira önérzetes, hogy nem tetszik az a megközelítés, mintha csak rajta múlna, hogy most itt vagyunk. - Úgy beszél, mintha már minimum száz éves lenne és már nem tehetne semmit az életben. - húzom el a számat egy pillanatra. A fickó nem öreg, de néha mégis úgy érzem, mintha úgy gondolna magára, mint aki már megtette, amit lehetett az életében és ennyi volt többet már nem tehet és nem is fog és nem is... akar. Ez utóbbi a legfurább az egészben és ezt nem értem én egyáltalán. Néha úgy érzem rengeteg kérdésem lenne felé, de sejtem azt is, hogy a nagy részükre úgy sem kapnék választ, akkor pedig mért tegyem fel őket? - Nem is tudom, ön ismeri jobban a csapatokat. Csak... azt remélem, hogy nem a franciák. Bárki, csak ne ők! - igen az már eddig is nyilvánvaló volt, hogy a francia csapat nem a szívem csücske és ez sose fog változni és ha velük kellene összecsapnunk... hát gőzöm sincs, hogy az milyen hatással lenne rám, de félek, hogy nem jóval. Inkább felhajtom a farkasélesztőt és engedem a testemet változni, a tudatomat pedig kissé most háttérbe szorulni, hogy aztán immár jóval alacsonyabban beleszimatoljak a levegőbe. Az egész annyira megnyugtató... lehetne, ha a másik nem kezdené el majdnem szó szerint rágni a fülemet. Ha tudnék most mégis nevetnék, ahogyan játékra hív, de az ösztön, a farkas csak játékosan oldalra harap egyet, inkább csak a levegőbe, hogy aztán egy erőteljes elrugaszkodással iramodjak meg az erdő felé. A futás, ilyen szabadon legutóbb is eszméletlenül jót tett!
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-05-05, 15:50
Sidney& Armand
- Mindenkin. Rajtam elméleti szinten, hiszen át kellett adnom azt, ami a győzelmet jelentheti, rajtatok pedig gyakorlatilag. Hiszen véghez is kell vinni. De változtatni.. Hidd el tizes, a magam fajták a múltban élnek. Ez már nem az én harcom, csak ott lehetek, és nézhetem, hogy győztök, vagy elbuktok. – Azért ez nem teljesen van így, hiszen akár ki is köszörülheti azt a három ezüstérmet, ha véletlenül Anglia nyerne, hiszen ott van a tudatában a döntőig kikövezett út, ugyanis ő a világ egyetlen játékosa, aki három döntőben is játszott. Csak éppen nem fénylik ez annyira szépen önmagában, hiszen mindhárom vereség. És ez így elég rossz statisztika, hiszen a további harminc meccsét pedig mind megnyerte. - Majd elgondkozom rajta. – Feleli érdeklődő hunyorítással, mert mintha azt venné észre, hogy Sidney valahol igenis kedveli, noha sosem volt a hagyományos értelemben vett barátság köztük, inkább valami beteges versengés, hogy kinek az akarata tud érvényesülni. Bár Sidney az örökös kétkedés mellett mintha szintén akarná tanítani a férfit, s kész a háttérbe húzódva megadni a tiszteletet, például azzal, hogy nem faggatózik. Ráadásul abban is hasonlítanak, hogy a győzelmi vágyuk mellett nem szeretek a felhajtást, mondván a tetteik magukért beszélnek. - Nem gondolom, hogy bármiről lemaradnánk, de ki lehet még rajtunk kívül ott a döntőben? – Még megvárja a lány válaszát, aztán ha Sidney felhajtotta a farkaséélesztőt, akkor ő maga is átváltozik, s a futás helyett hamarosan a két farkas ácsorog egymás mellett, farokcsóválva. A nagyobb szokás szerint nem hagyja élni a másikat, úgy fest Stansson sokkal természetesebb ezen formájában, mert megint játékos évődésre hívja a másikat.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-05-02, 09:57
Armand & Sidney
- Jól van, ez igaz bármi lehet, de... Meglátjuk. - abban igaza van, hogy az elején a verseny is inkább csak egy megmérettetés volt, mostanra pedig fontossá vált, de mindettől még mindig nem gondolom, hogy én valaha is edző leszek, csak komolyabban fogok foglalkozni ezzel. Nekem fontos az ereklyevadászat, az azért még mindig jobban érdekel, maximum tettem most egy kis kitérőt. - Azért az rajtunk is múlt, mármint a továbbjutás és... értem én, hogy így nevelték, de néha nem rossz dolog egy kicsit mégis csak engedni és változtatni. - vonom meg a vállamat, mert nem akarom én kioktatni őt, vagy bármi hasonló. Egyszerűen csak hosszú távon nem jó, ha az ember túlságosan makacs és nem hajlandó egyáltalán változtatni. Ahogyan mondja még én is változtam a verseny alatt és azért próbálok a magam módján lazább állni a dolgokhoz, még ha nem is mindig megy, de ő... még csak nem is nagyon próbál, azért ezt lássuk be. Mondjuk gondolom nem is kötelező neki, meg hát ha ennek vége akkor bizonyára elválnak útjaink, bár nem is tudom mit csinál egy edző, ha épp nem kell készülnie egy versenyre? Addig keres magának valami más elfoglaltságot? Nem, erre egyelőre nem akarok rákérdezni, Stanssonnál azért óvatosan kell a kérdésekkel lavírozni. Sose lehet tudni mikor elégeli meg, hogy az ember beleszól a dolgaiba. - Lehetne gyakrabban ilyen. - teszem azért hozzá, a kérdésre pedig csak cinkos mosollyal bólintok, amiből sejtheti, hogy mindig van nálam, mert sose lehet tudni mikor lesz rá szükség, mint most is. Úgyhogy, amikor leérünk gond nélkül fel tudom hajtani, hogy ha csak részben is kissé kiengedjem a bestiát, legalábbis farkas alakban és elengedjem magam, ami most a verseny és főleg a verseny végi stressz után határozottan jól fog jönni.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-30, 17:41
Sidney& Armand
- Nem akartál, de amennyire változott a hozzáállásod, még bármi lehet a verseny végén. Vagy akár pár év múlva. – Nem fogja erőltetni, gondolatébresztőnek szánja a felvetést, hiszen annak idején ő is csak játékos volt, és most Dumbledore meglátta benne azt, aki majd át tudja adni a tudását a jövő nemzedékének, még ha mellesleg nem is a saját országa ifjait edzi. Mégis, egészen elneveti magát Sidney válaszára. - Én nem szigorú vagyok, és nem is tanár. Őszintén szólva nem érdekel senki véleménye, ha van egy elképzelésem. Ezzel mondjuk mostanság szakítok, hogy a csapatkapitányaimra bízok döntéseket. Okot adni? Felvállalom magamat, s közben tudom, hogy a módszerim nem fekszenek mindenkinek. De lássuk be, továbbjutottatok, ez pedig engem igazol. – Talán túl sok időt tölt Sidneyvel az utóbbi időben, de a csapatkapitányát illetően, még ha ott is van neki Elizabeth, lehet egy kicsit oldottabb, bizalmasabb viszonyban. Ráadásul jót mulat rajta, hogy mivel nem ajánlja fel, Sidney így kénytelen magázni. Stansson nagyjából sosem volt korábban ilyen viszonyban, hogy nagyon udvariaskodjanak vele, holott a családi származása alapján ez akár ki is járhatna, de a férfi maga mögött hagyta ezt a dolgot. Amikor a liftből kilépnek, akkor kivár egy percre, hogy ne legyen senki ismerős lőtávolban, felesleges lenne magyarázkodni, hogy miért is léptek le a gáláról, ráadásul így kettesben. - Nem más vagyok. Ilyenkor vagyok igazán az, aki, nem pedig a sajtónak, vagy az udvarnak felelek meg. – Na igen, ez utóbbi is a titoknak egy kis szelete, amely Stanssont annyira körüllengi. A park részen már kocog a lány mellett, cinkos pillantásából érződik, hogy persze megint versenyezni akar. – Ugye van nálad a farkasélesztőből? – Ér finoman a lány vállához, van az egészben valami igazán közeli, érzelmes, ami eddig mintha cseppet sem jellemezte volna a férfit. Talán csiszolódnak kissé.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-29, 10:29
Armand & Sidney
- Azért más a kettő, de legyen igaza. - na igen, remélhetőleg tényleg nem lesz gond, de tény elég változatos csapatunk, nem kifejezetten első ránézésre mindenki angol, de Chris és a húgai nem régen érkeztek Amerikából, szóval esetükben azért még frissebb a kötődés, mint ha valaki csak szimplán a származásából adódóan máshová is kötődik. - Hogy én? Nem... tudja, hogy én nem ezzel akarok mindig foglalkozni, ez azóta nem változott meg, még ha másképp is nézek a versenyre most, mint az elején. - oh nem. én nem leszek edző, én a családi hagyományt viszem tovább, mert abban nőttem fel és az érdekel és szeretem csinálni. Ez most egy kitérő, afféle próba, hogy mennyire fekszik és hogy megy, de ennyi, ettől még meg van a saját életem és szeretem az életemet, úgyhogy ha ennek vége akkor megyek vissza az iskolába és folytatom ott, ahol abbahagytam. - Az elején sem utáltam, bár igyekezett rá okot adni, de... voltak már szigorúbb tanáraim is. - egy félmosollyal vonom meg a vállamat és igenis úgy vélem, hogy illene elmondania, hogy mi van vele, hogy milyen dolgok vannak a háttérben, amik gondot jelenthetnek akár a csapatra is, csak esetleg ő nem gondol bele, vagy úgy véli, hogy nem, de mi van ha téved? Lássuk be, ha az a nő a rokona és most a fél csapat vele foglalkozott a verseny helyett az igenis hatással van ránk is. De most ennél jobban még sem feszegetem a dolgot, pedig a kíváncsiság nem fog hagyni nyugodni sokáig, de... látom én rajta, hogy ezt csak szépen fokozatosan lehet és tudok én lassan is dolgozni, megtanultam már az évek során óvatosnak lenni. Most egyébként is más vár ránk és az sokkal felszabadultabb lesz, mint gondokról beszélni. - Ilyenkor annyira... más. - bököm ki, amikor beérünk a liftbe, mint minimum két gyerek, akik rosszban sántikálnak és tudják is magukról. És igen valami ilyesmi izgatottság lesz rajtam is úrrá, főleg hogy már próbáltam ezt is tudom milyen farkas alakban, félig elengedve a bestiát nekiiramodni az erdőnek és csak rohanni, amíg bírok.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-28, 09:20
Sidney& Armand
- Aggódhatnék, de megtehetném ezt más esetekben is, hiszen Acceptier meg olasz. Mindig vannak olyan honosított játékosok, akik bezavarhatnak, de ezt el kell engedni, és feltételezni, hogy nem trükköznek. A következő versenyszám sárkánylovaglás lesz, mintha valami lovaspoló lenne, csak sárkányokkal kell pontokat szerezni. – Vonja meg a vállát, ebben az amerikaiak sem túl tapasztaltak, hiszen nagyon kell érteni a bestiákhoz, amik viszont főleg európában, vagy ázsiában élnek. Aztán ki tudja, ha van valami druida a sorukban, vagy valaki, aki az Ilvermory egyetemi részén kifejezetten a vadakra megy rá.. Na de majd meglátjuk. - El sem tudod képzelni, hogy mennyire. Parancsokat osztani nem jelenti azt, hogy nekem nem mozdul a lábam veletek együtt.. Ám már ez van, egyszer át kell adni a stafétát. Remélhetőleg te is megéred majd ezt. – A csapatkapitányokból ha szeretik a sportot, nem ritka, hogy edző lesz, hiszen annyira átlátják a csapategységet, meg a pályát, hogy magától értetődő. Ám igaz, hogy Sidney nagyon nehezen lendült bele, manapság viszont annyival fontosabb neki, hogy ezt Stansson is látja. - Beletartozom, de mégis különálló vagyok, a titkaimat pedig amíg nem veszélyeztetnek titeket, miért adnám ki? Neked esetleg.. de csak sorjában. El se akartál jönni, most pedig már engem pátyolgatnál? Hát szabad ilyet? Azt hittem utálsz.. – Csóválja a fejét a régi hideg tekintetét eljátszva, de látszik rajta, hogy az évődés egy halovány szikrája megjelenik a tekintetében. Mintha el akarná riasztani a lány érzelmi közeledését, de pont a magányosság miatt ez elég nehezen megy neki. – A nagyapámnak, aki viszont velem ellentétben kegyetlen ember. A leszármazottai.. ők a bosszú célpontja. Ahogyan az apám is az volt. – A múltidő sejtet valami szörnyű végzetet, hiszen Stansson arcán is átsuhan valami gyászos árny, de jobb is, ha Sidney tereli a témát. – De igen. Csak érjünk vissza a végére. Mondjuk nem tudom mennyire izzadunk le, de végülis.. kit érdekel? – Leteszi a poharát szintén, aztán a helyzetre való tekintettel kézen fogja Sidneyt, hogy bevárják, amíg a pincérek pont előttük tömörülnek, és mögöttük ki a lifthez, le a földszintre, ahonnan már Stansson is ledobja a sportzakót egy kanapéra, s felgyűri az ingujját, megoldva a felső gombját. – Na gyerünk. – Osonnak ki a szállodából de nem a kivilágított sétány felé, hanem a hátsó, parkosabb szekció irányába. Ajkain egyre szélesebb mosoly játszik.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-27, 12:26
Armand & Sidney
Nem figyeltem annyira a többi meccset, pedig tudom, hogy kellett volna, kiismerni az ellenfeleket, de még sokan kiestek közben és talán majd fontosabb lesz azokat ismerni, akikkel összekerülünk. Meg hát lássuk be a felkészülés, aztán a levezető edzések, vagy épp a kísérlet a képességemmel elvette az időt annyira, hogy ne legyen olyan sok időm, hogy még ilyesmivel is foglalkozzam. Nem mondom, hogy ez az edző dolga, de talán részben mondhatom ezt. - Akkor teszünk azért, hogy menjem majd és ne legyen mázlink. Mi lesz a következő versenyszám? Nem aggódik Chris és Elizabeth miatt? - mégis csak az amerikaiak ellen megyünk majd és a tetejében eleve Lizzy lesz a csk, miközben a sajátjaikkal kell majd versenyezni és ki tudja, hogy a közönség ezt megint hogyan reagálja majd le és hogy ezt majd ők hogyan kezelik. Nem tudom mennyire lesz nagy rajtuk a nyomás és ahogyan Stansson mondta itt már nem opció, hogy akár kicsit is hibázzunk, mert akkor itt a vége tényleg mehetünk haza. - Akkor gondolom edzőnek lenni még magányosabb feladat. Nagyon hiányzik magának... ez az egész? - a verseny maga, amikor hozzá is tehet, hiszen edzőként nem igazán van lehetősége rá, hogy bármit is hozzátegyen legalábbis fizikailag. Nem állhat ki helyettünk, nem vehet le úgy igazán terhet senki helyett sem, még ha akarna sem és évekig versenyzett, gondolom nem könnyű most csak úgy a kispadról nézni, ahogyan mások megteszik. Pedig nem olyan idős a fickó, hogy ne léphetne már pályára nem? Azért erre így nem merek rákérdezni, főleg mert látom rajta jól, hogy nem tetszik neki az sem, hogy arról a nőről faggatom. - Ha egységes csapat akarunk lenni, abba maga is beletartozik. - mondom végül, hiszen tényleg így gondolom. Nem csak mi vagyunk a csapat része, nem csak nekünk kell egységet alkotni, nyitni egymás felé, hanem neki is. - Bosszú... és ez magának szól ezek szerint? - elhallgatok, azt hiszem ezúttal elég az is, ha bólint, vagy csak hallgat. Nem fogom kiszedni belőle csak azért is a részleteket, ezért végül megrázom a fejemet. Tudom, hogy ha sajnálkoznék e miatt biztosan nem értékelné, ezért leteszem a poharamat és ellököm magamat a korláttól inkább. - Futunk egyet? Ki lehet innen surranni úgy, hogy ne vegyenek érsze? - ő jobban ismeri a helyet, én pedig most nem örülnék, ha kérdésekkel tartóztatnának fel az újságírók, sőt ha megúszom az lenne a legjobb. Lizzynek pedig üzenhetek, hogy hol találkozzunk egy kis... gyakorlásra, tesztre.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-26, 07:54
Sidney& Armand
Kimérten biccent, a helyzet nem Sidneynek szól, hanem az egész nyomasztó miliőnek, hogy az ember egyszerre szeretne győzni, és nem tönkremenni belé. Nem csoda, hogy ha a muglik világversenyein legbelül idegroncsok a sportolók. Ez valahol a VMS sztárjaira is jellemző. Ám Sidney még nagyon az elején van, mégis kissé sajnálja őt a rá váró megpróbáltatások miatt. A fal ellenére, amit Stansson mesterségesen emel saját maga, és a tanítványai közé, Sidneyvel mintha bizalmasabb viszonyban lennének. Ám lehet, hogy mindez csak illúzió. - Látom azt, hogy más csapatok szerencsével élik túl a csoportkört, míg nálatok minden meccsben benne volt a győzelem. Most pedig már nincs is választásotok. Választásunk. Most is lehet valakinek mázlija, de ide már sokkal több kell. – Utal arra, hogy az ő vezetésével Dél-Afrika három különböző tornán is a döntőig menetelt. Ráadásul legtöbbször mások voltak a csapattagok, alig volt átfedés, csupán Stansson volt az állandó, bár Sidney erről már alig hallhatott, ha csak nem olvasott újságokat. Az edzőterem falán azok a fiúk viszont igen összeszokott csapat lehetett. Vélhetően a középső tusa hősei voltak, amikor még Stansson is fénykorában volt. Nem mintha most nem lenne félelmetes alak az izmaival, és a magasságával. – Én már megmutattam magamat, és téged is elkapnak az újságírók, ha nagyon akarnak. Csak azt akartam, hogy tudjunk beszélni, hogy tudassam, engem érdekel valamilyen szinten, hogy tudd, csapatkapitánynak lenni olykor magányos feladat, még ha neked ott is van Olivander. – Foglalja össze a mondandóját, aztán egy pillanatra csúnyán néz, amikor Sidney be akarja rajta hajtani az adósságát. Szemez a lánnyal, mintha azt várná, hogy a lány meghátráljon. De sejhető, hogy nem olyan alkat, ezért aztán kelletlenül bólint. – Nem azért vagyunk itt, hogy az én bajaimmal foglalkozzatok. Ám legyen, ha már én is tudok rólad egyet-s mást. Az a nő a nagyapám egykori kedvese. Amolyan világutazó, kortalan boszorkány, aki ide csábította az öreget még a múlt században. Ám végül a szerelmük nem úgy teljesült be, ahogyan a nő elvárta volna, így.. a bosszúja hogy is mondjam.. Akár szörnyűnek is mondható. – Vélhetően Sidney tovább kérdezősködik, de hátha megelégszik ennyivel is, és akkor Stanssonnak nem kell tovább mondania.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-25, 14:52
Armand & Sidney
- Igen, de nem gondoltam, hogy itt is így lesz. Már sokkal jobban megértem Elizabethet. - hát igen a sportolói élet... őszintén nem irigylem és nem is akarnám. Az én életem, a leendő életem más lesz és nem hiszem, hogy tudnám élvezni ezt a fajta folyamatos feszültséget. Igen Stansson is ilyen életet él, és már őt is jobban megértem, hogy miért olyan a jelleme, amilyen. Nem lehetett könnyű egy ilyen versenysorozat versenyzőjeként élni le éveket, amikor ilyen nagy a nyomás az emberen lényegében folyamatosan. - Engem nem is az érdekel, hogy mások felé mit kommunikált, hanem ,hogy valójában mit gondolt. - mosolyodom el és igen most is az érdekel, hogy már lát esélyt arra, hogy győzzünk, mert tudom mit mondott az újságíróknak, de azt is, hogy nekem mit a legelején és akkor nagyon nem úgy beszélt a csapatról, mintha tudna hinni abban, hogy akár győzhetünk is, most pedig tényleg úgy tűnik, hogy igen akár még erre is van reális esély. Vagy egy győzelem után ne gondoljak én se túl sokat a csapatról még? - De hát nem azt mondták fontos ez az egész felhajtás is a verseny szempontjából? - én nem akartam jönni, de a többiek igen. Persze rábeszélnie nem kell a távozásra, de... - De én is kérnék valamit. Azt mondta, hogy idővel viszonozza, hogy én is elmondtam a titkomat és hogy kiderült egy másik is időközben. Ki volt az az illető a lelátón és mit akart? - nem mondom, hogy avasson be mindenbe, nem várom el, de úgy gondolom, hogy igenis fontos dolog a kölcsönös őszinteség és hogy ne csak ő tudja rólam ki vagyok, vagy mi vagyok, hanem én is többet tudjak róla. Úgy lenne a fair.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-23, 16:12
Sidney& Armand
Kedves nem szokott lenni, ezért meglepi a válaszreakció, és ezzel együtt konstatálja, hogy kezd komoly bizalmat fektetni a lányba, hogyha a tizes kedvesnek titulálja. Szokták keménynek tekinteni, olykor kíméletlennek, na de ez.. Úgy fest tényleg hasonlóak a céljaik, képesek ráhangolódni a másik lelkivilágára. Így csupán némiképpen meghökkenve nyílik el a szája, hogy aztán rendezze a vonásait. Még szerencse, hogy nem vett nyakkendőt, mert az most túl szoros is lehetne. - Vagyunk egy páran így, akik mindent megteszünk a győzelemért. Ha nem is feltétlenül a versenyről van szó, nem véletlenül te lettél az egyik csapatkapitány. Ami másoknak csak játék, az neked küzdelem, bizonyítási vágy. – A férfi tudja, hogy Sidney korábban még hírből sem ismerte ezt a sportot, és nem volt szívügye eljönni, de most, hogy rajta a világ szeme, és az egyetlen vereséget leszámítva, ami akár a kezdeti drukk számlájára is volt írható, menetelnek valami nagy felé. Amivel akár történelmet is írhatnak. – Ez igen kétélű kérdés Smallwood. Csakis győztes csapatra fogadnék, hiszen itt vagyok nektek én, és tudom, hogy mit hozhatok ki belőletek. Másfelől.. az elején igen szedett-vetett csürhe benyomását keltettétek, voltak kétségeim. De csak legbelül, a külvilág felé mindig azt kommunikáltam, hogy ez lepapírozott, sima ügy lesz. – A mosolyát megtartja, de továbbra is olyan halványan, mint eddig. Elragad mindkettőjüknek egy-egy alig alkoholos italt az egyik pincér tálcájáról, hogy aztán immár végképp az erkélyen foglaljanak helyet. – A farkaszélesztőt kipróbáljuk megint? Lehet, hogy akkor vagy úgy igazán önmagad, ha elengeded a tudatos éned? – Nyújtja át Sidneynek a poharát, és játékosan oldalba könyökli. Azért tudja, hogy a kemény csaták még csak most jönnek, és oda olyan csapat kell, ahol nincsenek megingások. Itt most már csak olyanokkal kerülnek szembe, akik túlélték a csoportkört, tehát megvan az esélyük a végső győzelemre. Ráadásul több világbajnok csapat is ott van, na meg a három ezüstérmes Dél-Afrika.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-22, 15:34
Armand & Sidney
Jó fogjuk rá annyira nem rémes ez az egész, mint amilyennek tűnt az elején. Valamennyi vegyülés kell, de még mindig érdekel vajon Morticiától mit akartak az oroszok, de mennyire lenne oké csak úgy odamenni és rákérdezni? Persze azért én nem viszem túlzásba most sem, Chris bizonyára valahol a tömegben spannol akárkikkel, csak jól érezze magát, Daniel hasonlóan lazán veszi, vagy Gilly körül legyeskedik, én inkább csak addig jutottam, hogy ittam egy koktélt és bőszen figyeltem nem kerül-e elő az a francia mitugrász, de úgy látom ezt az estét most kihagyta inkább. Jobban is teszi! Lizzyvel váltottam pár szót, igazából megbeszéltük hogy is legyen ez a levezetés majd este, vagy holnap reggel? Tényleg nem lenne rossz felmérni hol vannak a határaink, mire vagyunk képesek, az egésznek azért bőven meg van az izgalma és bár megtehetnénk mindezt az edző kíséretében is, de az úgy még sem az igazi. Meglepetten konstatálom, amikor a mosdó elhagyása után Stansson hív félre az erkélyre. Fura, amennyire ellenszenves volt az elején, annyira úgy fest kezd kiismerni, hiszen az is egyből feltűnt neki mennyire zokon vettem a többiek távozását, vagy hogy mennyire szükségem van a levezetésre. És most újra meglepnek a szavai, mint lassan minden alkalommal, amikor beszélünk. - Oh... ez kedves, köszönöm! És, ha nem tudom pontosan magam sem kiért küzdök? Nem gondoltam ,hogy ez az egész ennyire fontossá válik. Kezdem érteni Elizabethet.. és magát is. - na igen az elején jócskán leszóltam ezt a nagy sportrajongást, meg hogy ennyire nagyon komolyan állnak a dologhoz, de kezdem átérezni. Kezdem érteni a fontosságát, pedig én is szerettem győzni mindig, de ez mintha más lenne. Fura mert magam se mértem teljesen, így nehezebb elmagyarázni. - Maga szerint... tényleg győzhetünk is akár? - igazából az elején cseppet sem gondoltam, hogy hinne bennünk, a csapatban, de kezdem úgy érezni, hogy talán már ő is elhiszi, hogy akár még sikerülhet is, ami szinte mindenki szerint teljesen lehetetlennek tűnt az elején.
Tárgy: Re: Sidney & Armand - Titkos találka 2019-04-21, 16:41
Sidney& Armand
…a gála alatt. Kissé leszakad a csapattól, amikor látja, hogy Sidney kisiet a mosdóba, így egyszerűbb szóba elegyedni, mintha csak félrevonná, meg kevésbé gyanús. Na nem előtte teszi meg, hiszen ha a lány valami alkoholosat ivott, akkor biztosan csak toporogna, hogy Stansson nem hagyja kimenni a mosdóba könnyíteni magán, ennyi esze még a férfinek is van. Jobb tisztázni a dolgokat, miután a lány már teljesen rendben van, legalábbis testileg. Merthogy a dolgokat most fejben kell rendbetenni, az már egyszer biztos. Megvárja tehát, hogy a lány kiérjen, addig azért nem a női mosdó előtt ácsorog, csak a közelében, remélve, hogy ebben a minimális időben nem jön erre egyik csapattag sem, mert akkor kútba esnének a tervei. Szerencsére nem esik meg ilyen csúfság, s amikor a lány kilép, int neki, hogy ne a többiekhez menjenek vissza, egyébként sem kell most a rivaldafény, hanem húzódjanak félre egy kicsit, mondjuk az egyik erkélyre, merthogy egy luxusszálloda sokadik emeletén van a gála, megvilágítva különféle molinókkal. - Csak egy szóra tizes. Tudom, hogy nem kedveled az efféle felhajtásokat, ahogyan én sem. Nyilván az életed a küzdelem, de az ilyen jellegű magamutogatás is a sport része, úgyhogy kitartás, lelépünk, amint lehet. – Kezd bele, noha nem ezért hívta félre a lányt. Ez csak afféle hivatalos felvezetés volt. – Lényegében.. csak köszönettel tartozom, hogy ennyire erőn felül teljesítesz, a várakozásaimat bőven túlszárnyalva. Sokat tettem rád, és úgy fest, mintha.. értem is küzdenél, hogy valóra váltsd azt, amit nekem nem sikerült, ami becsülendő. – Nem tudja, hogyan folytassa, hiszen nem a szavak embere, tudja, hogy a legtöbben a csapatból is utálják, hogy öncélúan mozgatja őket, csak mert neki annak idején háromszor sem sikerült véghezvinni, amit akart, de ez van, aligha fog változni. Azért egy halvány mosolyt odabiggyeszt a mondandója végére, mintegy áthidalásként, hogy mást nem tud mondani.
//
️
