Sallie & Draco - Az első

The death only is beginning!

Itt is vagyok - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

Nem ismerem őt, annyira hogy el tudjam dönteni képes-e megölni valakit. Elég morcosnak és morózusnak tűnik ahhoz, hogy ez alapján akár még rosszat is feltételezhessek róla, mert... végül is ki tudja, hogy mire képes. Fiatal és másnapos, ez utóbbi persze senkinek sem a jó oldalát hozza ki, de ettől még bármit tehetett tegnap... vagy ki tudja mikor, hiszen Sam azt mondta még az sem biztos, hogy mikor haltam meg. Kamuzhat is... ezzel is számolnom kell, bár ahhoz meg elég pocsékul fest, hogy ne tudjon most hirtelen jó sztorikat kitalálni, amiknek semmi igazságalapja sincs.
- Ki tudja... - vonom meg a vállamat. Azért igazat nem fogok adni neki, de tény és való, hogy annyira azért emlékszem nagyon is szerettem szórakozni és azért valahogy az érzések meg vannak, hogy mi hiányzik és mi az, amit szerettem régen, csak úgy az emlékek hiányoznak, hogy miket csináltam és persze kivel. - Az gáz is lenne, ha a te ellenségeid öltek volna meg engem... akkor hibás lennél benne és én nem vagyok egy kedves kísértet. - nem, ha kiderül hogy miatta haltam meg, akkor tuti, hogy megkeserítem az életét, de erre már sikerült párszor rávilágítanom neki, úgyhogy jó eséllyel tisztában van vele. Mindegy ki kell deríteni, hogy mi a fene történt, vagy hogy nekem vannak-e ellenségeim, vagy hogy mi volt tegnap vele, mert ha nem emlékszik rá mikor és hogyan haltam meg, akkor talán elváltunk már akkor... de akkor hogyan segít kideríteni mi történt? - Jól van... a részletek most nem fontosak, az a lényeg, hogy ki ölt meg, nem az, hogy miket csináltunk. - fújtatok egyet, mint valami dühös macska. Talán érthető, hiszen nekem már nem lesz erre lehetőségem, szóval nem akarok belegondolni mennyire szórakoztunk jól, hiszen én már nem fogok olyan jól szórakozni soha az életben, ahogyan az epres sütiről is le kell mondanom. Pech.
- Oké, de ha ennyi idő alatt nem járunk a végére, akkor se fogok csak úgy felszívódni világos? - jól van értem, amit akar, de miután egyikünk sem emlékszik, azért sokkal nehezebb megoldani és nem sok az a huszonnégy óra. Meglátjuk, ha nem sikerül akkor sem szándékozom lelépni, majd valahogy kiderítjük, ő meg segíteni fog nekem minden áron, addig úgy se hagyom békén. Nekem nem kell aludnom sem, pocsék lesz, ha a miatt kell majd várnom, mert mondjuk ő alszik, vagy eszik, vagy... zuhanyzik, mint most. Nekem semmi ilyesmi nem kell, és ezek csak unalmas várakozással teli percek.
- Na jó... inkább ebbe nem élem bele magamat, marha nagy csalódás lenne, ha tévednél. Inkább csak koncentráljunk arra, hogy kiderüljön mi történt velem. Ha az segít az első emlékem Roxmortsból van, valami... sikátorból, talán oda találok, de aztán ide vonzott valami erő. - na igen, elég gyorsan kerültem az iskolába, de nem itt tértem magamhoz először, szóval lehet hogy ott is körül lehet nézni. A gondolataimat viszont elég hamar leállítja a zuhanyzós jelenetével és hát szó szerint rá kell vennem magamat arra, hogy ne oda nézzek, hanem megpróbáljak valahogy szemkontaktust tartani. Talán érthető, hiszen még látványosan hatással is vannak rá a pillantásaim, nem csoda, ha még egy halk sóhajt is hallatok. A fenébe is, emlékszem arra, hogy nagyon is imádtam szórakozni és most nincs se süti, se szex... baromira semmi nincs, ami nagy kicseszés, finoman szólva is.
- Nem tudom, gondolom igen... de azt ki kell érdemelni. - nagyot nyelek, mert még szemétkedik is és nem hagy koncentrálni, folyton lefelé siklik a keze, amit tuti, hogy direkt csinál. - Szándékosan csinálod mi? - morcosan szökik fel a szemöldököm, csak aztán gondolok egyet. Ha így... akkor így, végül is ő is csak a látványt kaphatja meg és ahogyan néz rám, amilyen emlékei vannak, neki az ugyanúgy kínzó lehet. Egy mozdulattal kerül le a ruhám a... fogjuk rá hogy a földre, mert inkább csak a lábamhoz. A fehérneműből is szépen lassan kibújok, ezt eddig úgy se tettem meg, még szándékosan körbe is fordulok és ekkor láthatja meg azt, hogy elég csúnya sérülések vannak a hátamon. Azok egyértelműen megmaradtak, tehát jó eséllyel a halálom okozói lehettek vagy részben, vagy teljesen. Én ezeket nem is nagyon láthattam, ő se látott még hátulról, a ruhám is foltos, vér volt vélhetően. Csúnya ütések és vágások nyomai látszanak, valamiért csak a hátamon és... ha netán jobban megnézi, akkor a hajam eddig szépen takarta, de a fejemen is van sérülés, talán az okozta a halálomat.
- Hátha így segítek, hogy előbb _kész_ legyél. - amikor visszafordulok azét csak elmosolyodom, hiszen én nem tudhatom, hogy netán látott valamit a hátamnál, és azért hallatok egy halk kéjes sóhajt is, ahogyan végigsimítok a saját testemen, végig a melleimen is, elérve végül oda lentre is. Ne csak ő szemétkedjen velem.

Draco & Sallie

The death only is beginning!

Itt is vagyok - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

A majdnem biztos nekem még nem elég, ahhoz tudnom kellene, hogy tényleg nem ő ölt-e meg, hanem valaki más és amúgy is pocsék napom van, az hogy neki is, meg nem érdekel azért annyira. Lehet, hogy ő sincs jó formában, de az biztos, hogy nekem rosszabb, mert én haltam meg, ő viszont életben van. Komolyan még a másnaposságot is simán vállalnám, ha élhetnék helyette, pedig marhára utáltam mindig is másnaposnak lenni, pocsék érzés.
- Hogy én? A pasik szoktak olyat a csajoknak és nem fordítva. Annyira ne legyél nagyra magaddal, hogy így akarlak ágyba vinni. De akkor feltételezzük, hogy nem te öltél meg, akkor ki? - remek, hogy én nem emlékszem, ő meg az egész estére nem emlékszik. Valami volt ezek szerint köztünk, de gőze sincs hogy mi és hogy meddig tartott, vagy hogy mikor váltunk el egymástól. - Egyáltalán mi az utolsó emléked? - jó lenne, ha legalább megpróbálná felidézni. Oké szarul van, de ettől még megpróbálhatná kicsit törni a fejét és akkor egy fokkal talán már én is tudnék vele kedvesebb lenni.
- 48 óra? Gondolod, hogy ha nem derül ki semmi, akkor eltűnök és kész? Amíg nem derül ki, hogy mi történt addig nem hagylak békén, én ezt tudom ajánlani. - a két karomat szépen összefonom magam előtt és határozottan szúrósan nézek rá. Próbálkozhat tőlem mindenféle mágiával, de akkor is elérem, hogy ne legyen nyugta tőlem, szóval jobb lesz, ha felfogja ez nem lesz egyszerű menet és nem rázhat le, ha nem sikerül kideríteni, hogy mi történt velem, mert nem fogok csak úgy lelépni és annyiban hagyni. Amúgy is hová mehetnék? Szellem vagyok, nem tudok elmenni a kastélyból és mivel nem emlékszem az életemre, így még csak a családomat se kereshetem meg, akik ha vannak is, akkor most jó eséllyel gyászolnak. Marha jó...
- Hogy visszafordítható? De hogyan, ha meghaltam? Komolyan mondod? - ez azért jobban érdekel, mint a másik, a piszkálódás, hogy ő mennyire ért hozzánk. Őszintén szólva azért ebben nem hiszek annyira, mert most nem néz ki úgy, mint aki le tudna venni a lábamról, de az is lehet, hogy akkor épp nem volt más, szóval alább adtam a szintet, vagy ha eleget iszik akkor tud kedvesebb is lenni, mert most semmilyen tekintetben nem számít főnyereménynek.
- Milyen... kedves... - már csak oda morranok. Oké talán túlzásba vittem, de nem vagyok épp a jó hangulatban, amit talán megérthet, ha legalábbis megpróbálja megérteni. Meghaltam és ez nem életem legjobb híre... nem csoda, ha nem vagyok a legjobb kedvemben, de hát úgy fest, hogy ő se. Ennek ellenére simán ledobja a ruhát, nekem pedig azért kicsit elkerekedik a szemem. Oké, hogy voltunk együtt, de én nem emlékszem rá, mégis úgy fest, hogy nem valami szégyenlős alkat, de hát én sem, úgyhogy leplezetlenül nézem meg magamnak a kis jelenet közepette. - Szóval... ezzel hódítasz. - akaratlanul is beharapom a számat. Basszus, az epres sütinél jobban csak a szex fog hiányozni. Rohadtul nagy kiszúrás ez a szellem lét. Vagy, de közben még sem. Kell azért pár pillanat mire végül rá nézek és nem pedig... oda. - Hogy... mi van? - oké koncentrálok és meg lesznek a kérdések is, nem pedig csak az hogy mozog a szája.
- Ha lenne szerinted itt lennék? Neked sincs, pedig te nem haltál meg, rémlik? - hát na ő se tudja hol voltunk, mit csináltunk és egyáltalán mikor akkor én hogy a fenébe emlékezzek rá. Neki kellene, ha ő van életben, használhat tőlem rá valami varázslatot is, csak frissítse fel kicsit a memóriáját.

Draco & Sallie

The death only is beginning!

Itt is vagyok - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

Van benne valami, hogy nem vagyok épp a legkedvesebb vele, de talán érthető a morózusságom, hiszen meghaltam. Ez nem valami jó kis állapot, amitől az embernek kimondottan jó kedve lesz ugyebár, meg aztán azt se tudhatom, hogy miatta haltam vajon meg, vagy neki nincs köze hozzá. A végén még az is kiderülhet, hogy ő ölt meg, csak nem emlékszik rá, vagy köze van a halálomhoz, érthető tehát, ha nem vagyok kimondottan kedves vele, bármennyire is ezt várná tőlem.
- Mondták már neked, hogy ha nem bírod az italt, akkor ne igyál sokat? Nagyon morcos vagy így másnaposan. Legalábbis gondolom nem beteg vagy. - fura módon tökéletesen meg tudom állapítani a másnaposság jeleit, ami azt sejteti, hogy értek hozzá, tehát én magam is gyakorta öntöttem fel a garatra. Ez még nem tudom, hogy mit jelent, vagy bír-e bármilyen jelentőséggel, de lehet, hogy igen. Egyébként meg lehet velem undok, én vagyok most helyzeti előnyben, hiszen ha kiderül, hogy köze van a halálomhoz, akkor nagyon csúnyán meg tudom keseríteni az életét. Talán még magammal is tudom rántani. Na az milyen lenne mi? Biztosan nem értékelné, ha meghalna, én viszont meghaltam, szóval jó lenne, ha nem szenyózna velem, mert akkor biztos, hogy nagyon megjárja.
- Tudod ugye, hogy nem sokra mész a sértegetéssel? Így is épp elég pocsék helyzetben vagyok. - nem izgat engem, ha szemétkedik, hiszen így se vagyok jól, meghaltam na a francba is. Neki pedig magához kell szépen térnie és mivel vízzel nem tudom lefröcskölni marad a jegyes fuvallat, ha már magától nem akar normálisan rám figyelni.
- Oké-oké, bár amilyen undok vagy ezt nehéz elhinni. Szóval kavartunk... mikor? - még abban sem vagyok biztos, hogy mennyi idő telt el, vagy mikor voltam még életben, szóval ez is fontos lehet, vagy... legalább valami info. A Samantha névre viszont megrázom a fejemet. - Nem ismerős, bár lehet hogy ez nem számít. - a fenébe is, ha nem emlékszem, akkor nem érdekes, hogy mi rémlik és mi nem, hiszen nem igazán rémlik semmi sem. Pocsék egy érzés, hogy nem emlékszem, annyi biztos. - Nem izgat a kávéd, segítesz, mert nincs választásod, közben is szerezhetsz tőlem kávét. - a további szenyózására csak még mérgesebb leszek. Hát nem érti, hogy nem emlékszem semmire? Akkor hogyan emlékeznék az ellenségeimre, akiket szerinte piszkálnom kellene helyette? Pár pillanat telik csak el, mintha félrehúzódnék, hogy ki tudjon menni a fürdőből, csak aztán iramodom neki, hogy úgy istenesen teljes testtel átsuhanjak rajta.
- Ha akarod addig csinálom, amíg ki nem józanodsz és nem figyelsz végre rám! - talán még az után is érezheti, mintha a szobában hűvös szél libbenne, vagy csak megrezegnének a tárgyak a polcokon. Igen, úgy fest, hogy cseppet mérges vagyok, mert nem figyel rám és próbál lerázni és mert bele sem gondol, hogy milyen pocsék lehet nekem. Ha egy morcos szellemmel akar packázni, hát csak próbálkozzon, de nem hiszem, hogy én leszek az, aki előbb feladja és nagyon csúnyán meg tudom keseríteni az életét, ha nem hajlandó segíteni nekem.

Draco & Sallie

The death only is beginning!

Itt is vagyok     - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

Abszurd a helyzet, annyi szent, de úgy fest nem csak nekem, hanem neki is. Mondjuk a szellemlétnek előnyei is vannak, nem érzem a szagokat, plusz a másnaposság is elkerül, pedig ha ő ilyen pocsék állapotban van, akkor elég valószínű, hogy esetemben se lenne ez másképp, főleg ha közünk volt egymáshoz, mert amúgy miért emlékeznék pont rá? Azt valahogy kétlem, hogy jó barátok voltunk, mert elég morcos a szentem, bár ez lehet, hogy a rosszulléte miatt van és nem általában ilyen, de erre sem emlékszem, szóval egyelőre passz.
- Áh szóval nem kedveled ezt a Pottert, szomorú és azt hitted ő szórakozik veled, szóval ő se kedvel téged, ha erre esély van. Na nem mintha ez most érdekelne. - megvonom a vállamat és kicsit körbelibbenek a fürdőszobában. Elég nagy a rumli, de ez biztosan a nagy rosszullét miatt történt így, vagy egyébként is rendetlen. Akkor viszont félő, hogy gőze se lesz róla, hogy ki vagyok és nem emlékszik rám, főleg ha ilyen pocsék állapotban van. Azért nem lenne rossz, ha tudná ki vagyok, mert akkor már többet tudna nálam. Az biztos, hogy addig úgy se hagyom békén, amíg nem segít, de erre majd úgyis kénytelen lesz rájönni. Az nem különösebben zavar, hogy esetleg megbántom őt a szavaimmal, mert... miért is érdekelne most komolyan? Nekem épp elég rossz, ő csak másnapos, én viszont meghaltam, szóval tuti, hogy szar nap terén én állok jobban, mint ő. Neki elég egy kávé és esetleg egy aszpirin, engem viszont nem igen lendít ki semmi sem ebből az állapotból és az tuti, hogy nem fogom annyiban hagyni csak úgy, hogy valaki nagyon úgy fest eltett láb alól. Igazából ez a valaki akár még ő is lehetett, de egyelőre nem vonok el elhamarkodott következtetéseket, már így is kellően ráhoztam a frászt, sejtheti, hogy tudok én nem túl kedves is lenni, ha nem segít.
- Hé szerintem kettőnk közül én lehetek undok, neked nem éri meg, tudod mert... - kicsit közelebb libbenek hozzá, csak hogy érezze a hűvös szellőt. Tudom én, hogy milyen pocsék érzés, ha egy szellem átsiklik rajtad, legalábbis már hallottam hírét, mert még személyesen nem volt lehetőségem kipróbálni, de ha nagyon akarja ő kipróbálhatja. - Ha üvegajtó lenne látszana az arcomon nem? De nem látszik, szóval... - újra csak megvonom a vállamat és ha nem szenyózik, akkor visszahátrálok és nem hozom rá a frászt azzal, hogy még át is reppenek rajta, de ha tovább csinálja ezt, akkor pórul jár. Kénytelen lesz segíteni nekem, ha akar ha nem, és ezt jobb, ha minél előbb elfogadja.
- Nos szóval, úgy néz ki, hogy valaki megölt és az a helyzet, hogy egyelőre nem sok mindenre emlékszem úgy kb... semmiről, viszont rád igen, a nevedre és az arcodra, szóval segítesz nekem rájönni, hogy ki vagyok és hogy mi történt velem. - azt nem teszem hozzá, hogy akár meg is torolni a halálomat, de lehet hogy erre magától is rájön, hogy természetesen ez is elvárás tőlem. Igenis szépen segítsen, mert valami miatt rá emlékszem és ha nem derül ki ki ölt meg a végén úgy fogom venni, hogy ő volt és akkor nagyon-nagyon meg fogom keseríteni az életét.

Draco & Sallie

The death only is beginning!

Itt is vagyok     - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

Valami rémes és nekem egyedül róla vannak érdemben emlékeim. Kellemetlen. Neki mondjuk jobban, nekem mázli, hogy legalább a szagokat nem érzem, bár igazából a hangok se túl kellemesek. Az öklendezés és a wc tartalma... na nem megyek közelebb, hogy jobban megnézzem magamnak. Igazából eszem ágában sincs, nem különösebben érdekel, hogy mit művelt magával és abba se gondolok bele, hogy ha élnék akkor talán én is hasonló állapotban lennék, de hát... az ember nem szokott azon agyalni mi lenne, ha vele történne hasonló. Csórikám tényleg elég pocsékul fest, én pedig még ijesztgetem is kicsit. Na nem azért, mert olyan szemét vagyok, csak vicces. Valamivel egy szellemnek is le kell kötnie magát, én pedig jelenleg csak ezzel tudom, főleg hogy alig-alig lát egyáltalán valaki, ami még inkább megnehezíti az érdemi tevékenységet, kommunikációt, akármit.
- Ragyafej? Érdekes becenév, honnan jött? - igazából a neve és az arca van meg, más nem sok rémlik belőle egyelőre. Abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán beszélgettünk. Ha netán volt valami, akkor... nem mindig szoktam. Néha persze, de egy kis alkalmi szex nem feltétlenül kíván bővebb ismerkedést. Amúgy se szeretek mások nyűgjeivel foglalkozni. A hangomat viszont ezúttal már hallhatja és az is benne van a pakliban, hogy látni is fog, ahogy az alakom halványan derengve megjelenik. Na ezt a részét nem én irányítom, nem igazán tudatos a dolog, csak úgy történik velem. Próbálkoztam már vele, de valószínűleg még túlságosan friss szellem vagyok ahhoz, hogy hatással lehessek a saját testemre ilyen tekintetben. A legszebb az egészben az, hogy még csak azt se tudom hol van a testem... kellemetlen mi?
Amennyiben netán észrevesz, ha megfordul, vagy lát a tükörben és látom is, hogy kiszúrt magának akkor egy mosollyal és ártatlan intéssel nyitok.
- Szarul nézel ki. - teszem még hozzá csak úgy beszélgetés indításnak. Kíváncsian fürkészem a tekintetét, hogy vajon beugrik-e neki valami rólam. Vajon ő ismer-e. Az nem lenne rossz, mert hogy én magamat nem az tuti és elég jó lenne, ha kettőnk közül legalább az egyikünk tudna valamit rólam.

Draco & Sallie

The death only is beginning!

Itt is vagyok     - Ruha - ♫ Under you ♫ - [You must be registered and logged in to see this link.]

Már egy ideje keresgélek, azóta, hogy magamhoz tértem és az az egy név maradt csak meg a fejemben, jó formán szinte semmi más. Tudom kit kell keresni, csak azt nem tudom, hogy hol. Próbáltam kihallgatni mások beszélgetését, sőt időnként még arra is vetemedtem a folyosón, hogy odaosonjak valaki más mögé és halkan a fülébe suttogjam...
- Draco Malfoy... - persze amikor az illető megfordult sose látott senkit, hiszen egyelőre nem igen lát senki sem. Biztosan idő kell hozzá, hogy ez megtörténjen, vagy nekem kell akarnom, hogy így legyen? Igazából magam sem tudom, de majd ez is kiderül. Legalább már annyit sikerült elérni, hogy amikor a sokadik diáknak súgtam a fülébe a nevet, vagy valakit megállás nélkül zaklattam végül csak azzal próbálta elhessegetni a jelenést, azaz engem, hogy kimondta hol is találom és hát pont ez volt a cél.
Egyébként egész jó dolog ez az egész, mármint az a része, hogy oda megyek, ahova akarok, átsuhanok a falakon és nem akadályoz kb. semmi sem. Van ennek egy izgalma, bár persze szívesebben lennék még mindig élő, de hát... így alakult. Na nem, nem alakult így, inkább valaki így alakította és azt kell megtalálnom, ez a Draco pedig segíteni fog ebben, hiszen ha nem teszi, akkor pórul jár, majd meglátja. Már kitaláltam a nagy keresgélés közben, hogy azzal fogok kezdeni, hogy megmutatom neki mennyire lesz rossz sora akkor, ha nem segít nekem. Egy kicsit megviccelem, csak hogy megmutassam mire vagyok képes.
Amikor megvan a szobája besuhanok szépen. Végül is a halvány, kusza emlékek szerint láttam már ruha nélkül is, szóval nem lesz ijesztő a látvány, annyi biztos. Egyelőre még természetesen nem láthat, ahogy mások sem, én viszont a hangok alapján hamar rájövök hol találom. Egy a mázi ebben az egész szellem létben. Legalább nem érzem a szagokat, mert hogy vannak az tuti biztos. Elég rossz bőrben van szegény, bár tény szívesen lennék a helyében most.
Valószínűleg, amikor belibbenek a fürdőbe érezhet egy enyhe hűvös szellőt, de azt betudhatja első körben bárminek. Az viszont már valószínűleg jobban meglepi majd, hogy hirtelen kinyílik a csap és folyni kezd a víz is. Oké nagyon kell koncentrálni ahhoz, hogy ilyen manővereket véghez tudjak vinni, de sikerül, csak akkor verek le mondjuk egy poharat a polcról, amikor már a csappal foglalkozik. Kicsit meglebegtetem a zuhanyfüggönyt is, ami lássuk be elég pocsék egy állapotban van, csak hogy ne higgye azt valami hallucinációról van szó. Ha csak egy esemény lenne, biztosan a másnaposságra fogná a dolgot.

Draco & Sallie