2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Nem korlátoz az a gondolat, hogy nem tudom megcsinálni."
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Cheon Seung-ah Születési hely és dátum: Incheon (Gyeyang-gu), Dél-Korea, 1978. október 21 Csoport: Griffendél Patrónus: Tigris Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 6. évfolyam Képesség: - Kiemelkedő tudás: Bájitaltan - kiemelkedő, legendás lények gondozása - tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Seung-ah azt szereti, pontosabban, elvárja, hogy Rainnek szólítsák. A nem nagy tekintéllyel rendelkező tanárokat is képes erre figyelmeztetni, akkor is, ha pontlevonás lesz a vége. Egyébként meglehetősen lobbanékony, hirtelen haragú, és végtelenül sértődékeny. Lusta, motiválatlan, legszívesebben semmit sem csinál egész nap, ennek köszönheti, hogy kora ellenére még mindig csak hatodik évfolyamos. Életcélja az, hogy valami gazdag pasi elvegye feleségül, aki mellett nem kell dolgoznia. Szívesen barátkozna, de általában elüldözi maga mellől az embereket a kibírhatatlanságával. Két dolog létezik, amire sem pénzt, sem időt nem sajnál, az egyik a bulizás, a másik pedig a külseje. A kviddicset egyszer szívesen kipróbálná, de eddig még nem volt hajlandó lemenni a pályáig, ugyanis messze van... Nagyon szereti az állatokat, otthon tart három macskát és két kutyát, akikre most a szülei vigyáznak, amíg ő az iskolában van. Ironikus, hogy pont legendás lények gondozásából a legrosszabb, de tény, hogy fogalma sincs, mit hogy hívnak, hol él, mivel etetik, ezért alig várta, hogy megszabaduljon a tárgytól, és a második RBF-en elért Hitvány minősítésével tökéletesen elégedett.
Megjelenés
Ázsiaihoz képest meglehetősen magas, ezért kitűnik a tömegből, főleg, mivel nála kisebbekkel jár egy évfolyamra. A haja hosszát és színét állandóan változtatja, hol ilyen, hol olyan, ez mindig attól függ, épp milyen korszaka van. Legtöbbször barna színű, mert az extrém színek miatt kapott már pár figyelmeztetést konzervatív házvezetőjétől, és megunta a folytonos kritizálást. Szeme barna, de kontaktlencsével azt is gyakran módosítja. Bőre bézs színű, de a legtöbb koreaihoz hasonlóan ő is fehér bőrszínt szeretne, ezért rengeteg kozmetikumot használ ennek elérése érdekében. Öltözködése az iskolában átlagos, amikor viszont valami buliba készül, akkor rendesen kitesz magáért. Szereti a kiegészítőket, a sminket, utóbbi tekintetében előfordul, hogy túllő a célon. Arckifejezése alapból sértődött, duzzogó, ezért nem mennek oda hozzá gyakran, vagy ha igen,akkor is azt kérdezik tőle, hogy mi baja van, ami felbosszantja. Járása nyugalomról, és tengernyi időről árulkodik, ezért a szerinte kevésbé fontos órákról el szokott késni. Ha valaki sétálni szeretne vele, készüljön, hogy felére kell lassítania, ha nem akarja lehagyni.
Életed fontosabb állomásai
Nos… ha magamról kellene beszélnem… Na jó, elkezdem még egyszer. Elég régen születtem, Dél-Koreában, és nem, nem Szöulban, képzeljétek, más városok is vannak ott. Ötéves koromban költöztünk Angliába a nagyszüleim után, akik még a koreai háború ideje alatt emigráltak, hátrahagyva a bentlakásos iskolában tanuló apámat, gondolván, hogy neki jobb lesz ott. Hogy igazuk lett-e, azt nem tudom, mindenesetre meglepően jó viszonyban maradtak, én tuti nem beszélnék a szüleimmel, ha lelépnének, és itt hagynának egyedül.
Mivel fiatalon kerültem ide, ezért akcentus nélkül beszélem a nyelvet. Sosem volt ezzel problémám, a nevemmel viszont annál inkább. Zavart, hogy az osztálytársaim azt hitték, hogy két nevem van, illetve kiejteni se tudták, vagy lerövidítették, vaagy egyszerűen kihagyták azokat a hangokat, amik az angol nyelvben nincsenek, ezért úgy döntöttem, mindenkinek egyszerűbb, ha választok egy olyan nevet, ami angol. A választásom a Rainre esett, mert állítólag szakadt az eső, amikor születtem, roppant romantikus sztori…. Na nem, azért választottam, mert jól hangzik, ennyi. Aki röhög ezen, azzal úgysem állok szóba többet. Ha már az osztálytársakról van szó, rendes általános suliba jártam, muglik közé. Egyébként félvér vagyok, de semmilyen képességet nem mutattam kiskoromban, ezért azt hittük, nem leszek boszorkány. Kiderült, hogy valójában csak későn érő típus vagyok, mert amikor egy új osztálytárs poénkodott a nevemmel, én tiszta vörös lettem, ő meg felfúvódótt, és úgy kellett leszedni a plafonról. Nagyon szórakoztató látvány volt, azt hiszem régen nevettem akkorát, de otthon kikaptam, mert azt hitték direkt csináltam. Utána persze csak azért is felfújtam azokat, akik felbosszantottak. Ez az egy képességemet tudtam valahogy irányítani.
Tizenegy éves koromban aztán jött a levél, hogy felvettek a Roxfortba. A szüleim mégsem oda, hanem egy másik iskolába írattak be, Németországba. Nem tetszett a hely, túl sokat követeltek, meg elég agresszív is voltam, folyton verekedtem, ezért kivettek. Egy évvel később megérkeztem a Roxfortba. A vonaton senki nem volt szimpatikus, talán csak egy mardekáros fiúval beszéltem egész úton, harmadikos volt akkor. nagyon vicces volt, ő is mesélt történeteket, hogy hogyan bánt el a bosszantóival. Abba a házba szerettem volna kerülni, ahová ő. Erre az az összeaszott Süveg felordított, hogy GRIFFENDÉL! Idegbetegen ugrottam fel, de nem volt mit tenni, új háztársaim lelkesen integettek nekem, én meg duzzogva csörtettem oda az asztalhoz.
Itt vagyok most, hatodévesen. Második nekifutásra. Az ötödiket is kétszer csináltam végig, mert egy-két tárgyból igen tehetségtelen vagyok, a többiből meg csak lusta. A bájitaltan valamiért nagyon megy, pechemre griffendéles vagyok, ezért Piton nem ismeri el, hogy értek hozzá, valamibe beleköt, ha másba nem, a füst színébe, vagy az üst vastagságába. De szerencsére az RBF-en nem ő vizsgáztatott, ezért kiválót kaptam, minden másból viszont megbuktam. Újrajártam hát ezt az évet, mert valamit mégis kezdeni akarok az életemmel, azt találtam ki, hogy gyógyító leszek. Igen, tudom, hogy sokat kell tanulni. Másodjára megszereztem a szükséges eredményeket, de egy évre leszívódtak az energiáim, ezért a hatodik évvégi vizsgákon megint csak nem mentem át. Úgyhogy ezt is másodjára próbálom. Idén már talán sikerül, igyekszem valamivel több energiát belefektetni a tanulásba, de… csak ünnepekben tudnám behozni a lemaradást, akkor meg mindig van valami jó buli, amit ki nem hagynék.
Szóval, meglátjuk, mit hoz majd a jövő, minden esetre szeretném már elvégezni ezt az iskolát, mert ellentétben a többséggel, én már nyolc éve járok ide, és a kezdeti évfolyamom el is ballagott. A mostaniak persze nevetnek rajtam, mert hát nem szokványos, hogy valaki ennyiszer ismétel, és még itt van… de nem érdekel. Csak az zavarja őket, hogy továbbra is el kell viselniük, hogy ilyen jól nézek ki és a közvetlen közelükben tartózkodom. Merthogy azon kevesek egyike vagyok itt az iskolában, akiknek nem kell megdolgozniuk a jó külső megjelenésért. Felmenőim között vélák is találhatóak, és tévhit, hogy csak európai vélák vannak, ők is simán keveredtek mindenfélékkel, úgyhogy Koreába is eljutottak. Én nagyon örülök ennek, mert valamiért imádom, hogy az idegesítő libák féltékenyek a hibátlan bőrömre. Pasik közül meg így könnyebb válogatni, csak találnék végre egy normálisat.
A hozzászólást Cheon Seung-ah összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-12-12, 10:31-kor.
Astrid McCallie
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Cheon Seung-ah 2015-06-03, 21:52
Elfogadva!
Nem éppen egy mindenki számára kedvelt leányzót hoztál az oldalra, így biztos vagyok benne, hogy meg fog gyűlni a baja a diáktársaival, ahogy azt te is írtad. Szerintem ez mindig jó szituációkat szül, tehát biztos vagyok benne, hogy nem fogsz unatkozni. Aztán ki tudja, talán ennyi év után rájön Rain is, hogy némileg változtatnia kéne a hozzáállásán, ha igazán szeretne barátokat szeretni. Ha még nem foglaltál avatarképet és patrónust, akkor kérlek tedd meg, aztán nincs is más hátra, minthogy felfedezd a játékteret! Üdv a Roxfortban!