ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
Üdvözlet!
2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Legfrissebb
Ma 14:38-kor
Freya Björnsdottir


Ma 13:49-kor
Nina Rae Smith


Ma 12:42-kor
Gillian Ollivander


Ma 10:33-kor
Kalandmester


Tegnap 06:24-kor
Gillian Ollivander


2024-04-30, 22:10
Talisha Smallwood


2024-04-30, 21:49
Talisha Smallwood


2024-04-30, 21:26
Alaric Sinclair


2024-04-29, 20:48
Tristan Connors


A hónap posztolói
Gillian Ollivander
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Annabelle Mitchell
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Freya Björnsdottir
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Ashton P. Blake
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Alison Fawley
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Kalandmester
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Nina Rae Smith
Camrise & Jesse I_vote_lcapCamrise & Jesse I_voting_barCamrise & Jesse I_vote_rcap 
Statisztika
Összesen 784 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Maia Hansen

Jelenleg összesen 70695 hozzászólás olvasható. in 4403 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 32 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 32 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (84 fő) 2020-12-09, 17:41-kor volt itt.

Megosztás
 

 Camrise & Jesse

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-25, 15:13




Jesse & Camrise

[You must be registered and logged in to see this image.]

Hát a vásárlás... Sose mondanék nemet egy shoppingolásra, de most mégis gondolkodtam az ajánlaton. Édes és hízelgő, de mégis holnapra van betervezve Abi és a báli ruhám. Nem gondolkodom sokáig azért, mert csak rá kell nézni. Igaz biztis egy szoknya pecér, de nem mondok nemet. Ruháival nincs gond, de általában a kviddicses srácok ilyen három póló, három nadrágos csodák. Belőle is simán kinézem, hogy ruhatárából maximum tíz fajta kombináció jöhet szóbaa. Nálam ez kicsit több, jóval több... Hát otthon a ruháim elfoglalnak majdnem 2 szobát. Az én gardrobem honirális méretű, egyes lányok ölni tudnának a ruhatáramért, amire van miért irigykedniűk. Ruhát kölcsön adni nem igazán szeretek és pont ezért alszik csak nálunk Ice. Ő nem az a kihasználom a másikat, mert jó ruhája van. Persze az én ruháim méretre vannak szabva és az én stílusomra vannak igazítva... Nem tudom, hogy mi járhat a fejében, de valami perverz dolog? Nem tudom megmondani, mert még nem beszéltünk annyit, hogy valamilyen következtetést le tudjak vonni. Persze az 100%-ban biztos, hogy nem fogok nála teperni. Sose voltam olyan csaj, aki rohan egy pasi után. A pasik pillanatnyi jàtékszerek. Teljesen felesleges őket sokáig használni, mert mindegyik egy disznó... Remélem nem az jön le, hogy egy rib..nc vagyok mert nincs így. Eddig csak egyetlen egy emberrel feküdtem le. Senki mással... Halálosan komolyan gondolom, hogy mi nem fogjuk együtt tölteni az éjszakát. Nem lenne problémám és tényleg nem vágyok komoly kapcsolatra, de azért az érzelem mentes dolog nem megy... Nem leszek az ő kis egyéjszakás kalandja. Egy srác sem fog annyira levenni a lábamról, hogy kivilágitsam neki az ágyam. De miért is gondolkodom ezen?! Ajja... Ez rossz! Már a gondolataimba is beférkőzött...
Persze az előző vicc érdekes volt. Nem tudom hova tenni... Persze nem dobálom meg kővel, mert ágyba akar vinni. Ha összejönne neki, de nem fog... De ha mégis akkor az igen megtisztelő lenne számára. Persze ezt sosem kapja meg. Igaz nem vágyok a nagy szerelemre, de ha magamnak tudhatnám ezt a srácot... Hűha a végén még azt fogom hinni, hogy bejön... De a hasizma és a teste. Milyen hülye vagyok! Ideje lenne, ha tudatosulna bennem a tény, hogy ő csak egy kis digi-dzgit akar és szerintem hozzá van szokva, hogy megkapja, amit akar. Na ez az én esetemben nincs így. Kezdek félni, hogy teljesen komolyan gondolta, de felengedek, amikor felnevet ő is. Ez eléggé kínos volt, de most már nincs para. Minden rendben lesz és hamarosan hazajutok. Ezt az estét meg elfelejtem. Nem tudom, de valamiért minden porcikám azt sugja, hogy ne akarjak vele megismerkedni. Szó szerint teszek rá... Jó pasi és nem akar semmi komolyat. Míg nem kezd el nyomulni és türhető határon belül marad, addig nem lesz próbléma, sőt ha igazán jó fiú lesz, akkor egy csókkal is megajándékozom. De ha előbb elvenné, akkor hatalmas pofon csattanna az arcán. Sose engedtem meg még egyetlen srácnak sem, hogy magától megcsókoljon. Szerintem addig nem szabad elvenni egy csókot, míg a lány oda nem adja. Azért a lányoknak, mint nekem mégis más a csók.
Mindennap vicces? Hát az biztos, hogy meg van az egézséges önbizalma... Kérdőn felhúzom a szemöldököm és rámosolygok. Talán nem a régi összezavarom a lányt és az enyém lesz trükk? Ezt Peter már próbálta és tudjuk, hogy lapátra tevés lett a vége. Vannak ezek a béna szakítos dumák, hogy pék volt a pasim, de lapátra tett. Ha esetleg összejönnénk, akkor azt kellene mondanom: "Kviddics sztár volt a pasim, de seprűre tettem". Hangosan a semmiből felnevettem. Ez olyan béna duma, hogy már tetszik. Ezt alkalmazni is fogom. Mondjuk, ha mesélek valakinek Peterrel ezen szavakkal élek majd. Ez vele is meg kell osztanom.
- Aha elhiszem, de képzeld azon gondolkodtam, hogy vannak ezek a béna szakítos dumák, mint pék volt a pasim, de lapátra tettem... Biztos hallotál ilyeneket. Na én azon gondolkodtam, hogy volt egyszer egy kviddicses pasim, de seprűre tettem. Ez már annyira rossz, hogy jó... - Ez most bárhogyan értelmezheti, de nem mondhatja azt, hogy nem volt vicces. Még tovább agyalok, de ilyeneket a muglik szoktak mondani. Egyszer sétáltam az utcán és előttem az egyik nő azt mondta: "Fogorvos a pasim, de mást is töm nem csak engem!" Hát én mikor ezt először meghallotam fel is írtam egy lapra. Elég szánalmasak tudnak lenni a muglik, de be kell látni a humorérzékuk a helyén van. Mennyi ilyen van még? Aztán elmentem egy kicsit jobb italért. Eldöntöttem magamban, hogy ez a pohár whisky lesz az utolsó, ami ma lemegy a torkomon. Nem lenne jó hírem, ha egyedül és ittasan mennék vissza Roxfortba, ráadásul kezd sötétedni is, de Jesse-vel egész este el tudnék beszélgetni. Ahhoz képest, hogy kviddicsezik tudja használni a szavakat. Mondjuk embert a házáról nem szokás megítélni, mert lehet valaki hollós és mellette sík hülye. Az én esetem is különleges. Hugrás vagyok és nem pont kifejezetten a cuki-muki, aranyos kis csajszi kategóriába tartozom. Szeretek visszabeszélni és nagy szám van. Ráadásul még nem is vagyok szégyenlős. Szeretek pasizni és nem vetem meg az alkoholt. De azt be kell látnom, hogy a mágikus bénaságom nekem is megvan. Én is követek el olyan balesetet, mint a többiek. Jelen helyzetben is... Hogy tudom leejteni a pénztárcám?! A táskámban volt, sokan lovagiasak voltak és fel szerették venni, de felvettem magam. Nem vagyok rászorulva masokra. De persze, hogy pont ma felejtem el, hogy nem farmerban vagyok... Rákvörös arcal, mikor Jessere nézek csak mosolyog. Miért van egy olyan érzésem, hogy ő csinálta a pénztárvás dolgot. Teljesen ésszerű lenne... Nem elég neki amit látott, ezért mágiával megoldotta, hogy betekintést nyerjen a szoknyám alá. Igazából fekete csipkés francia bugyi volt rajtam. Tökéletes látványt jutottam neki... akaratom ellenére. Legszívesebben kinyirnám az összes pasit, aki látta az előbbi show-t. Nem maradhatok itt és szégyenkezhetek tovább. Semmi szégyelni való nincs a testemen és hát ha látta nem tudok mit tenni ellene. Kár hogy nincs egy olyan varázslat, amivel elfelejthetném vele ezt, de nincs ilyen. Szóval megyek a pulthoz, fizetek és indulok az asztal felé. Amikor leülök mellé feltesz egy kérdést röhögve. Nem fogok elbújni szégyenemben és inkább viccesre veszem a dolgokat.
- Te ezt semminek nevezed? Hát te tudod nagyfiú... - Teljesen beégtem és látta a bugyimat... Viccesre is vehetem. Igazából legszívesebben kikaparnám a szemét, de nem teszem meg. Jó pasi ahhoz, hogy bántsam. Tudom, nem szabadna ilyenre gondolni, de egyszerűen nem lehet mást mondani rá, mint azt hogy jó pasi és ezt most a gondolataimban nem fogom megismételni százszor. Kis idő múlva, csak röhögni fogok rajta? Felvonom kérdőna. szemöldököm, de erre inkább nem mondok semmit... Mellékesen a remek sztorisnál is inkább hallgatok, csak mosolygok és megpróbálom kivágni magamar a mosolyommal. Sztorit ehhez fűzni nem akarok... Vagy mindenkinek beadhatnám, hogy ő csinált mindent mágiával... Csak reménykedem, hogy ebből senkinek sem mond el semmit. Remélem ez itt marad a négy fal közt, mert ha valakinek elmondja, hát szerez magának egy ellenséget a mi kis kedves Jesse-ünk, akit nem akar. Ha bosszúról van szó... Ebbe nem is kezdek bele… mindenki tudja, hogy félelmetes bosszúálló vagyok. Egyszer vslski elkezdett hülyeségeket beszélni rólam, másnapra a fél suli azt hitte, hogy meleg. Be kell látnom, hogy profi vagyok. De figyelem a srácot, mikor csodálkozik... Nem vagxok vslsmi nyámlila kiscsaj, aki nem bírja az alkoholt. A whisky-t meg kifejezetten szeretem.
- Sok legyen?! Miért nem lennél lovagias és nem kísérnél vissza Roxfortba? Ha kidőlsz, akkor lesheted... nem fogok segíteni. - Kacagok egyet. Nem kéne zavarni, hogy mennyit iszok, sose szerettem ha beleszóltak valamibe. Én szeretem a whiskyt és nem fogok leállni a fogyasztásával, mert nem tetszik másoknak... Nem tudom, hogy a srác mennyire gyakorlott ivó, de álltalában a sportolok sokkal jobbak, mint a sima srácok. Szoktam hallani, hogy lemennek inni minden meccs után. Egyszer én is elmentem ilyen piálásra, de az utolsok közt döltem ki. Nem mondható, hogy nem bírom az alkoholt. Aztán felemeli a poharát koccintásra és én is felszólalok. - Egészség. Igyunk rám. - Na jó az egoizmus megszólalt belőlrm, de koccintottunk és lehúztam a poharam tartalmát és az asztalhoz csaptam. Nem ittam lassan, sőt egész gyors voltam. Ezzel biztos megmitattam neki, hogy fasza csaj vagyok, akit meg kell szereznie... Te jó ég, most az gondoltam, hogy a csaja akarok lenni?! Mi van velem? Igen most már biztos elég lesz nekem az alkoholból. Ha fizetnének se innék többet... Szóval arréb tólom a poharat és beszélgetésbe kezdek vele...
- Na nekem mára elég lesz a piából… Akkor beszéljük meg a holnapot. Hol szeretsz vásárolni? - Kérdezem tőle teljesen izgatottan. Tényleg, ha vásárlásról van szó, akkor beleélem magamat, mert imádok shoppingolni. Lehet majd az egyik pólót én húzom rá az izmos testére... Bár ez lehetetlen, mert nem fogom. Vajon mire gondolhat ott bent? Olyan jó lenne néhs a gondolat olvasás... De annak is örülök, hogy átlag felleti a szépségem. Nem lehet tagadni, hogy 5 méteres körzetben én vagyok a legjobb csaj, sőt inkább azt mondom, hogy egy kilóméteres körzetben én vagyok az egyetlen bombázo... Talán nekem is meg van az egészséges önbizalmam.
♫ Zene ♫ note: Borzalmas lett, de legalább kész *-*
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-19, 20:29



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Na tessék. Még egy teljes mértékben az ő ízléséhez igazított programot is felajánlok neki, és még ő tűnik csalódottnak. Nem tudom milyen találkozót tervezett másnapra, de az a minimum, hogy valami észvesztően jó dolgot mondjon le a kedvemért, ha már így vonakodik. Rendben van, hogy játssza a nehezen kaphatót, de azért mindennek megvan a maga határa, és ez már igencsak súrolja azt a bizonyos határt. Még ilyet. Már épp hitetlenkedve megemelem a szemöldököm, amikor bizonytalan igennel válaszol, de szerencséjére kijavítja magát, így hát ez egyszer szó nélkül hagyom a dolgot. A végére mégiscsak visszatalál önmagához, természetesen gondolkodás nélkül magamra veszem a „jó partner” jelzőt, mint tudjuk, megvan az egészséges önbizalmam. Cserébe megbocsájtom neki az eddigieket, és még egy mosollyal is megjutalmazom, sőt, más látványt is biztosítok a számára, és bizony a vetkőzésem ki is váltja a megfelelő hatást. Szemmel láthatóan az ő tartásából is sikerül elvennem egy keveset, és igazából meglehetősen jól szórakozom a dolgon. Illetve tetszik is, hogy van büszkesége, és csalódtam volna, ha túl könnyen levehettem volna a lábáról - mint a körülöttünk ülő lányok legtöbbjét. A fenébe is, ez magánshow, remek lenne, ha csak most az egyszer tudnának ignorálni. Persze erre esélyem sincs.
A válaszom látszólag alaposan gondolkodóba ejti, és olyan érzésem van, mintha minden egyes szóváltásnál befolyásolni tudnám egy kissé az értékrendjét. Olyasmiket is megenged az én esetemben, amit másoknál elítélendőnek tartana, csupán azért, mert rólam van szó. És ez bizony határozottan tetszik. Kissé egoista dolog elvárni az emberektől a megkülönböztető bánásmódban részesüljek, de ehhez vagyok szokva, és a dolog gyakorisága alapján mindez nem lehet véletlen. És ami jelen esetben határozottan bejön, hogy Camrise felől is érzékelem, hogy másként kezel, de azért nem borul olyan könnyen a lábaim elé. Egyfelől idegesít, másfelől tetszik, és ez az az egyensúly, amit roppant nehéz fenntartani, ugyanakkor az egyetlen mód, amivel hosszabb időre felhívhatja magára a figyelmemet. Már csak az a kérdés, hogy meddig fogja bírni.
A következő megjegyzésem látszólag már kissé sok neki, és nem tudja, mennyire vegye komolyan, de ez nem is baj, mert félig-meddig én is humornak szántam. De mint tudjuk, minden viccnek van némi valóságalapja. Szóval együtt nevetek a lánnyal, ő meg aztán agyalhat még a dolgon kedvére.
- Minden nap vicces vagyok. - válaszolok neki még mindig vigyorogva. Jobb lesz, ha hozzászokik, mert fog még hallani ilyeneket a jövőben is. Feldobta nekem a labdát a külsejét illető kérdéssel, de vissza is kapta, most aztán ezen is gondolkodhat, hogy ugyan hogy is kellene értenie. Persze mindez azért van, hogy alaposan összezavarja, sok dolog, amin agyalhat, aztán tanácstalan lehet, és aztán már gyakorlatilag nyert ügyem van.
Bár a jelek szerint nem a gondolkodás híve, mert inkább ismét a pulthoz indul, szinte mintha menekülni akarna, vagy csak szüksége van valami italra, hogy fölengedjen. Fogalmam sincs, mennyire lehet gyakorlott ivó, de abban biztos vagyok, hogy a közelembe sem ér, így hát bármennyi alkohol is folyik itt ma le a torkunkon, ő egész biztosan előbb fog lerészegedni, mint én. Nekem csak annál könnyebb lesz őt befolyásolni.
Csak a tekintetemmel követem, ahogy elhalad mellettem, és finoman megemelem a szemöldököm, amikor mögém lép, hogy a vállamra csúsztathassa a kezét. Kissé meglep a hirtelen közeledésével, de mondanom sem kell, hogy nincs ellenemre a dolog, így hát nem mozdulok. Az előbb még azt hittem, én vagyok előnyben, de mintha én részegednék meg egy pillanatra, mikor megcsap a haja illata, ahogy a fülemhez hajol. Szinte érzem az ajkait a fülemen, ahogy suttog, és mi tagadás, beindítja a fantáziámat, de az egész csupán egy pillanat, és már vége is van. Azért meghallgatnám én még ezt a suttogást egy más szituációban…
Nyilvánvalóan követem a pillantásommal, amikor otthagy, ha másért nem is, a finoman ringó hátsójáért már megéri őt nézni, bármi más helyett, ami itt fellelhető. Leejti a tárcáját, én pedig már mozdulok, hogy felvehessem neki, de még félig sem álltam fel, mikor már két srác ugrott érte a hozzá közelebb eső asztaloktól, noha nem vette igénybe a segítségüket. Hanem… Felvette magának. De még hogy. Ejha.
Széles vigyor terül el az arcomon, amíg el nem kezd magában szitkozódni én meg vagyok róla győződve, hogy direkt csinálta. Nem szép tőlem, hogy ilyesmit is kinéznék belőle, de épp az előbb nagyon is közeledő volt, és nem lett volna az ellenemre, ha gyorsítani akar a tempón. De ezek szerint nem akar… Igazából képtelen vagyok rájönni, hogy mit is akar ezzel az egésszel. Játssza az erkölcsöst, meg a nehezen kaphatót, de emellett nem tűnik olyasvalakinek, aki a nagy Ő-ről álmodozna. Viszont ha se a kalandokban nincs benne, se a nagy szerelmekért van oda, akkor mégis mit akarhat? Rejtély.
Egyébként nem mulasztom el szemügyre venni a látványt, ha már egyszer így alakult, mégiscsak férfiból vagyok, és ennek megfelelően kellőképpen vonzódom is a női nemhez. És hát, ha értékelnem kéne a látványt, azt hiszem, adnék rá minimum egy tízből tízest… Meg talán még egy pluszpontot is a francia szabású bugyiért, sose értettem mit esznek mások a tangákon, a francia sokkalta szexibb és nőiesebb. Egy ilyen formás hátsótól bármelyik férfi beindulna, és ez alól én sem lehetek kivétel, de ez még kevés ahhoz, hogy szemmel látható változást eredményezzen. Azért elmúltam már tizenöt éves, nem ez volt az első alkalom, hogy ilyet láttam, sőt… Nem is ez lesz az utolsó, hogy láttam. Fiatal még az este…
Azért egész biztosan elkapta a széles vigyort az arcomon, ahogyan rákvörös arccal visszafordult, bár volt benne annyi tartás, hogy minden további nélkül, legalább a méltósága morzsáit megtartva elmasírozzon a pultig, és hozzon két italt. Ráadásul egyből whiskey-t hoz. Egyre jobban megkedvelem ezt a lányt.
- Hát akkor… Gondolom nem láttam semmit…? - vigyorgok rá még mindig, miközben helyet foglal, és a kérdő hangsúly mellett még a szemöldököm is felvonom. Remélem, nem szívja mellre a csipkelődésemet, nem mintha meg akarnám bántani, vagy két lábbal tiporni a büszkeségét, eszem ágában sincs. Inkább csak igyekszem számára kevésbé kínossá tenni a szituációt. - Nyugi, kis idő múlva már csak jót röhögsz majd ezen. Remek sztori lesz belőle. - bár leginkább csak neki. Ha én akarnék sztorizni az ehhez hasonló esetekről, hát tudnék annyit, hogy megunják a végére. A rajongók néha egészen félelmetesek tudnak ám lenni.
- Whiskey? - kérdezek vissza, mintegy furcsállva a döntését, ahogy az elém rakott italért nyúlok. - Eltaláltad, de ez ütős ám, aztán nehogy sok legyen… - nézek rá kihívóan, ugyanis pontosan tudom, hogy nem bírhatja nálam jobban az alkoholt, több ivó-versenyt nyertem meg, mint ahány meccset, mióta a csapatba léptem. Ez pedig úgy lehetséges, hogy ha nyerünk, akkor iszunk, ha veszítünk, akkor meg a keserűséget kell elfeledtetni magunkkal, amire persze ismét az ivás a helyes válasz. Meg persze a nők. Hová is lennénk mi nélkülük… - Hát akkor egészségünkre! - nyújtom felé a poharam, hogy koccinthassunk, és ha ez megtörtént, természetesen egy kortyra lehúzom az italt, de hagyom, hogy Camrise előbb csapja le a poharát az asztalra. Már persze ha ő is legyűri a nevéhez is méltó Lángnyelv Whiskey-t, ami azért égeti a torkot rendesen, de annál kellemesebb forróságot hagy maga után. Szeretem ezt az érzést, kellemes társaságom van egy csinos lány személyében, és az egész este egyre csak jobb irányba tart. Hát igen, este. Odakinn ugyanis már kezd sötétedni az ég, ilyenkor télen persze korán lemegy a nap, de azért mégiscsak meglepő, hogy milyen gyorsan el tud repülni pár óra.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-07, 22:57




Jesse & Camrise

[You must be registered and logged in to see this image.]


Egyre inkább kezdem azt érezni, hogy másra vár. Csak nem gondolhatja, hogy estére már az ágyamban köt ki, ugyan. De hagyjuk ezt a részét,mert nem fog sor kerülni erre. Aztán közli, hogy holnap vásárolni hív, kisebb csalodott sóhajt hallatok. Legalább egy randira invitálást vártam, de nem. Talán mégis Abi és a ruha felé esik a választás. Nem mondanám, hogy nem lenne jó, de ez kicsit kevés, sőt többet vártam el tőle. Lehet nekem túl nagyok az elvárásaim. De nem tudom mit tegyek. Simán lerázhatnám egy egyszerű nemmel, de nem teszem meg… vagyis talán. Ajjaj! Ez már túl sok idő egy pasira, ennyit nem szabad gondolkodni. Szóval inkább elmegyek vele és meglátjuk, talán még meg is engedem neki, hogy megcsókoljon… de miért gondolkodom ilyeneken? Még csak egy egyszerű meghívás volt Shoppingolásra. Erősen gondolkodo fejet vágok és magamban előveszek egy mérleget. Egyik végén Abi és a báli ruhám, a másik felén eme eléggé jó példány. Mindkettő mellett erős érvek vannak, de lássuk be, az a ruha talán ráér mégegy napot.
- Hmmm… Mondok egy bizonytalan igent? Nem legyen határozott igen. Egy vásárlásra való meghívást sose mondanék le, legyen bárkiről is szó. De ha jó a partner, akkor szívesebben megyek… - Na a végén még elhiszi, hogy több esélye van a kelleténél. Nem is tudom, talán még korai volt igen mondani, de ekkor lehúzta a pulcsiját. Uramisten… ez a jól kimunkált test és blah, blah, blah… ez mondaná a sok kis p.csa. Erre az én reakciom nem több pár másodpercnyi rápillantás. Nagyon jó a teste és jó pasi, de ne gondolja azt, hogy ettől most oda meg vissza leszek tőle. De be kell látnom eléggé jó látvány szemeimnek, szóval kap még pár másodpercnyi figyelmet. Na jó meggyőzőtt… maximálisan biztos vagyok benne, hogy a holnapi napot ezzel a sráccal akarom tölteni, de nem adom tudtára. Elég ha csak azt remélem, hogy nem legilimentor, mert akkor az egésznek löttek. Ha megtudná, hogy mégsem annyira közömbös számomra… hát ilyen nem lesz.
Aztán ő is körbe néz a terepen. Igen a sok kis csajszi elaléva veszi pillantását. Istenem ezek a fiatal lányoknak nincs tartásuk? Ennyire céljuk egy fiú tudtára adni, hogy mennyire könnyű zsákmányok lehetnek… Aztán majd csodálkoznak, ha lefekvés után meg otrhagyják őket. Tudom nem épp a leg optimistább hozzáállás, de jobb félni, mint megijedni. Nem is beszélve arról, hogy mi lenne, ha még teherbe is esnének. Volt már rá példa, és eléggé kiközösítették az illetőt. Ezért jobb az elérhetetlen álom csajt adni, mint a könnyen kapható kis cicát. Persze semmi sem garancia… lehet, hogy valaki azért küzd annyit a lányért, hogy csak azért is ő legyen azon ritka emberek között, akik megfektették. Milyen vicces lenne, ha az előttem ülő is ezt szeretné… és most gondolom úgy, hogy ideje óvatosabbank lenni. Jobb kinézni valakiből az ördögöt, mint az ártatlan kisangyalt… Sose voltam az a meggondolatlan típus, talán csak egyszer negyedikben vagy harmadikban… de soha többet nem esik meg velem, hogy valaki jobban érdekeljen egy-két csóknál… Senkivel sem fogok eljutni odáig és ezt magabiztosan állíthatom magamról! De folytatni kéne a beszélgetést és nem elmerülni a gondolataim közt.
Aztán talán túlzás volt azt kérni, hogy kérdezzen vissza, de én szerintem, ha valaki nem kérdez vissza, akkor őt nem is érdekli a téma. De most belegondolva… melyik srácot ne érdekelném? Bomba csaj vagyok, jól öltözködöm, arányos a testem és jó az alakom… rengetegen megfordultsk már utánam és ő sem lenne kivétel. Amikor a hajamat igazítottam… hát eléggé bevizsgált és biztosan állithatom, hogy tetszik neki a látvány. Gondolkodom, hogy levegyem a kardigánt, de nem… ehelyett inkább majd valami mást csinálok, de még nincs itt az ideje egy újabb figyelem felkeltésre… mindennek eljön majd a maga ideje.
Aztán azt mondja, hogy mindenre kíváncsi, hát ez sok mindent takarhat, de nem gondolok rosszra és mintha már vetkőztetne a szemeivel? Most legszívesebben elkezdenék csettinteni és a jól ismert "Föld hívja a szexi Jesse boyt" dumát nyomnám a vége nélkül, az már kicsit sok lenne és teljesen felesleges… nem kell tudtára adni, hogy jó pasi, biztosan teljesen tisztában van a dologgal, mint én magam is. Persze szerintem erről mindketten sok pozitív visszajelzést kapunk. Ő a sok rajongóval, én a sok randi felkéréssel bizonyíthatom… de ő engem nem hívott randizni, csak ruhát vásárolni, de lehet, hogy ez egy burkolt randi lenne? Behúzna az öltöző fülkébe és… na jó itt elvágom a gondolat menetet. Mi a francnak gondolok a holnapra? Ezt a napot kell egyelőre megélnem… Szóval bármi érdekelné, majd később mesélek is neki, de a vajsör az első.
A következő mondandojára felhúzom a szemöldököm és bele gondolok, hogy mit takarhat… Szóval azt hiszi, hogy még ma az ágyamban köthet ki? Nagyon vicces srác. Mielőtt bármit is mondanék egy nagyot röhögök. Csak nem gondolhatja komolyan, hogy ezek a szavak után bármit megengedek neki?! Uramisten, hát most már jobban át kell gondolnom a holnapot… de nagyon reménykedem benne, hogy csak viccnek szánta az előbbit.
- Mondták már neked, hogy jó a humorod? A végén még azt hiszem, hogy bejövök és az eseted vagyok. Milyen vicces vagy ma… - Ujjammal letörlöm a jó izű nevetés utánni könnycseppet. Hát én inkább nem merem komolyan venni a szavait. Inkább mosolygok tovább és hallgatom, hogy mit mond. Szóval tudnom kellene, hogy mire gondol? Erre csak felhúzom a szemöldököm és nem válaszolok. Hát mit gondolhat rólam? Dögös,szexi, bomba csaj és mindenképp fel kell szednie? Igen reálisan gondolkodva ezt mondanám, de ez az ő esetében nem biztos… nem ismerem elég jól ahhoz, hogy bármit tudjak mondani… sőt ennyi idő múlva nem tudom kitalálni vajon mire gondolhat, de ha lepedő akrobata, akkor teljesen más a helyzet. Akkor tudom, hogy mit akar és biztosan állíthatom, hogy semmi sem lesz ma este kettőnk között… Majd holnap elmegyek vele ruhákat venni és ennyi… Ismerkedés és beszélgetés.
Hát nincs mit tenni én unom a vajsört és vágyom egy pohár whiskyre… bármit megtudnék tenni érte. Hát mivel el is határoztam magam felállok az asztaltól. Oda sétálok Jesse mögés és kezemet a két tökéletesen kidolgozott iznos vállára teszem, majd a füléhez hajolok és hajam a nyakára hullik. Ha csikis akkor ett megérzi, de inkább belekezdek a mondandomba…
- Egy pillanat és itt vagyok.- Aztán megütögetem a vállát és elindulok a pulthoz egy kis whiskyért. Már tényleg nagyon kívántam és nem is tudom, hogy mikor ihattam utoljára… már ideje lenne és ha zavarja, hogy én hívtam meg, akkor ez van… Lépjen túl a férfias büszkeségén… nem gáz, ha egy csaj hív meg egy piára. Aztán kiesett a táskámból a pénztárcám, egyből automatikusan nyúltam érte és ekkor jutott eszemben, hogy nem farmerban vagyok, ami egyet jelent egy hatalmas villantással… Ha most szemével engem követett, akkor nagy bajban vagyok. Istenem, miért nem farmert húztam fel? Sokkal jobban jártam volna és a számon kicsúszott egy…
- A mocskos, büdös rohadt él…- Fejeztem be még mielőtt kimondtam volna a legcsúnyább dolgokat, amik a számra jöttek a villantás miatt. A kezemmel rögtön oda is vágtam és eltakartam, amennyire csak lehetetr… remélem épp nem engem figyelt és nem látott semmit sem. Rákvörös volt a fejem… miért kellett ennek is pont most megtörténnie velem? Legszívesebben mindenkinek kikaparnám a szemeit, akik az előbbi dolgot látták… ehelyett lazán és összeszedetten oda megyek a pulthoz és rendelek két whiskyt dupla jéggel… Hát szerencsére a pultossal szemben álltam, ő nem látott semmit, de Jessenek szabad volt a vásár… Biztos, hogy nem engem figyelt abban a pillanatban… A rajongokkal szemezett és nem látott semmit, de kit akarok becsapni? Biztos, hogy mindent látott! Ezek után nem tudom, hogy vissza akarok-e menni az asztalhoz… talán jobb lenne, ha lelépnék, de nem futamodok meg soha! Ez most sem lesz másképp!
Mikor elkészült a két pohár whisky már mentem is vissza az asztalhoz… Körbe sem merek nézni, inkább feltűnés keltés nélkül cammogok oda… Hát ezek után a szemébe nézni nem lesz könnyű, de hát mással is megtörténhetet volna… Szóval nem kell nagy ügyet csinálni, maximum még jobban akarja majd a holnapi találkát,amire már cseppet sem biztos, hogy elmegyek!
- Hát remélem szereted a whiskyt dupla jéggel. - Rakom elé a poharat és leülök vissza vele szembe… Úgy teszek,mintha semmi sem történt volna és beszélgetek vele tovább… remélem nem fogja szóba hozni az előbbi mutatványom és beszélgetünk tovább…
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-07, 21:19



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Összevonom a szemöldököm - nem erre a válaszra számítottam. Más felálláshoz vagyok szokva, általában az én szabadidőmért tepernek a nők, és nem fordítva. És most én találjak ki valami érdekes programot számára, ő meg esetleg meggondolja, hogy rám szánja-e az értékes délutánját. Na jó. Ez egyszer.
- Nos… Mit szólnál hozzá, ha elkísérnél vásárolni? Én nem értek a ruhákhoz, ez sokkal inkább a te szakterületed, szóval ízlés terén nagyon is a segítségemre lehetnél. - nézek rá elgondolkodva. Ez nem is hülyeség, rám férne néhány új ruhadarab, mert őszintén szólva a mostani ruhamennyiségemből nem sok kombináció jönne ki, és ami van, az is elég… egyszerű. Talán így nem lesz annyira unalmas vásárolni, és ha ő választ nekem, azzal nagyon mellé sem nyúlhatok. De azért jobb lesz odafigyelni, mi mindent aggat rám.
Ez a program különben is abszolút az ő ízlésére van szabva, ha ebbe nem megy bele, hát semmibe sem, de én mindent megtettem. Ritka, hogy ennyi szabadidőm legyen, így hát vagy most használja ki, vagy soha, ez a lehetőség nem fog már visszatérni. Szóval felvont szemöldökkel várom a beleegyező válaszát, és akkor már csak a részleteket kell megbeszélni.
Mintha valamiféle párharc alakult volna ki közöttünk, egy ideje már csak nézünk egymásra olyan kihívóan, ahogy csak tudunk. Tényleg nagyon csinos lány, de nem fogom hagyni, hogy ő nyerjen, így inkább a testem további előnyeihez folyamodom: megszabadulok a pulóveremtől is, minthogy amúgy is épp elég meleg van idebenn. És mint tudjuk, egy pulóvert lehetetlen anélkül levenni, hogy az ember pólója fel ne gyűrődne legalább a hasa tetejéig, szóval ez a művelet jó rálátást enged a kíváncsi tekinteteknek. Amiből viszont jóval több van, semhogy leszűkülne a beszélgetőpartneremre, ugyanis már egy ideje elég sokan figyelnek a helyiségben. Nem tűnik fel, amíg Camrise körbe nem néz, és el nem kezd kuncogni. Akkor aztán én is követem a pillantását, megannyi másik szempárba, és rengeteg lány, zavarában elkapott tekintetébe botlom. Nem mintha nem lennék hozzászokva, hogy figyelnek, mindig és mindenhol, legyek egyedül, vagy bárki mással. Ezt hívják hírnévnek.
De a lány nem sokat törődik az őt körülvevő gyilkos hangulatú rajongókkal, ott a sarokban sokkal inkább mintha a saját kis buborékunkban lebegnénk, ahová nem érhet fel senki más. Általában rövid időközönként megszólít egy-egy bátrabb rajongóm, hogy aláírást kérhessen, vagy egy pár szót válthasson velem, amivel aztán hetekig dicsekedhet a barátainak. Most azonban senki nem jön a közelünkbe sem, csak távolról figyelnek, és ki tudja miféle pletykák fogalmazódnak meg az agyuk mélyén. Valószínűleg már holnap visszahallom.
De lassan adunk is okot a pletykára, van egyfajta bensőséges légkör körülöttünk, arról nem is beszélve, hogy egy ideje már flörtölünk is, én bókolok, ő kacsint, és még csak most kezdtük. Valóban eléggé az elején járunk az ismerkedésnek, mert kissé még erőltetetten zajlik. Mesélek magamról, mivel megkér rá, ő viszont zokon veszi, hogy nem kérdezek vissza. Kissé olyan, mintha csak azért kérdezne, hogy visszakérdezzek, és ő is beszélhessen magáról, pedig az volna a természetes, ha csak ő is mesélne valamit, azzal kapcsolatban, amit én mondtam. Hát nem furcsa mindig visszakérdezni, hogy „és te?”, ahányszor csak válaszolunk egy kérdésre? Kitalálja a gondolataimat, mert végül megjegyzi, hogy nyilván azt várom, hogy ő is meséljen, de az érdekelné, mire vagyok kíváncsi. Mire nem? Mégis mire kérdezzek rá így vaktában?
- Mindenre kíváncsi vagyok. - mosolyodom el, és felvont szemöldökkel figyelem, ahogy egy oldalra rendezi a haját, csak hogy megvillanthassa a fedetlen nyakát. Nem csak én folyamodom itt efféle trükkökhöz, úgy tűnik. Hát elérte a kívánt hatást, mért is ne nézném meg magamnak, ha már úgyis ez volt a célja. Én is beletúrnék azokba a göndör, barna tincsekbe.
Épp csak hogy elképzelem meztelenül, ha már így hozzásegített, mikor ismét kitalálja a gondolataimat, mire önkéntelenül is felvonom a szemöldököm. Lehet, hogy legilimentor? Jók a megérzései, akár már ma éjjel kapható lennék egy kis kalandra, de hát ezzel a lánnyal ki nem? Azért jobb lesz adni a rendes fiút - egyelőre.
- Az, hogy valaki megteheti, nem jelenti feltétlenül azt, hogy meg is teszi. - ez igaz, a legtöbb esetben. Rám nem mindig, de ezt ő nem tudhatja, hacsak nem hisz mindenféle pletykáknak. Azok között viszont  egészen extrém mértékű hülyeségeket lehet hallani. - Nem feltétlenül. - emelem ki a mondandóm lényegét. - De akadnak azért esetek, amikor nagyon nehéz megállni… - a mosolyomban megbújik némi szemtelenség, miközben mélyen a szemébe nézek - most aztán elveszhet a tekintetemben. Biztos vagyok benne, hogy megérti az utalást, és magára veszi, amit mondtam, ugyanis minden gesztusommal igyekszem a tudtára adni.
Vagy nagyon szereti a kérdéseket, vagy nagyon nem tetszik neki, ahová ez a beszélgetés tart. Vagyis erre következtetek, amíg a végére nem ér a kérdésnek, ugyanis sokkal inkább úgy fest, mintha nem volna benne biztos, hogy mi zajlik itt. Igyekszik biztosra menni, vagy csak szereti hallani, hogy jól néz ki? Mert tisztában van vele, ez nem kérdés.
- Te is tudod, hogy én mire gondolok. - válaszolok neki finom mosollyal az arcomon, miközben felvont szemöldökkel nézek rá a vajsörös korsóm fölül, minthogy mialatt beszélt, kortyoltam kettőt a forró italból. Abba, amit mondtam, nagyjából bármit beleláthat, de a korábbiak fényében nem nehéz kitalálni, hogy mit gondolok. Vagy hogy hol akarom tölteni az éjszakát. Vagy hogy kivel. Vagy hogy mivel...





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-01, 23:08




Jesse & Camrise

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hát nem semmi ez a srác… Szóval a holnapi napot velem szeretné tölteni? Miért sántit a dolog ennyire? Talán kíváncsi, hogy szabaddá tenném-e miatta a napot? Ezt jól át kell gondolnom. Pasi vagy ruha?! Egyértelmű lenne a válasz, de most nem csak egy sima pasiról van szó… a pasiról. De nem… nem adom tudtára így. Valahogy előkéne adnom neki… Vajon hogyan tegyem? Adjam magam könnyen? Hát… ez nem az én stílusom. Nem vagyok könnyű eset, szóval inkább nem adok egyértelmű választ a kérdésére…Valami kitérő választ kéne adnom, vagy csak egyszerűen megmondhatnám az igazat… nem tudok, hogy mit tegyek, de várjunk… Ő most…? Nem, biztos hogy nem… vagy mégis? Érdekelném őt? Mondjuk nem tudom, hogy miért lepödőm meg ezen, talán mert ő nem átlagos?
- Hmmm… valami érdekeset? Ennyire szeretnéd, hogy időt szakítsak rád? Hát mondj egy valamit, és meglátjuk… - Remélem ebből rájon, hogy lenne kedvem és nem egy újabb rajongó pics.t fogott ki magának. Én biztos, hogy nem fogom magam könnyen adni. Aztán rám néz a dögös szemeivel… szóval azt hiszi ezzel engem is megfoghat? Vicces srác… hát biztos nem fogok olvadozni és hatalmas szerelmes sóhajokat hallattatni… Inkább én is felvettem a szívdöglesztő mosolyom. Tessék, hát ha ezt akartad. Amúgy mellesleg nem rosszak a szemei… de tényleg nem állok be a táborába, nekem legalább van tartásom. Aztán körbe pillantottam… mindenki minket nézett, pontosítva az össze kis csaj a szemeivel fojtogatott. Elnevettem magam, ezek szánalmasak.
Hát igazam lesz? Tudom… de most már biztos… Flörtölget velem. Csintalan mosoly kuszik az arcomra… a sok kis csaj körülöttünk biztos, hogy megakarnak ölni, de ideje kizárni a külvilágot és fogalalkozni az előttem ülő pasival… Válasz adás helyett inkább rákacsintok és mosolygok. Már egy ideje nem ittam a vajsörömből, hát most megteszem. Még mindig olyan jó ez a helyzet… jó ital, jó pasi, kell ennél több? Aztán elkezd mesélni magáról. Arcára csalódottság ülhetett ki? Vajon csalódott, mert nem találtam ki valamilyen eszetlen pletykát? Hát ha ez a vágya később megteszem… Szóval félvér, hát engem nem zavar, hisz Hugrásként ezt azért belém nevelték és amúgy is, amíg ilyen félvérek léteznek én nem panaszkodom, sőt kifejezetten kellemes egy izmos pasi látványa. De ideje megszólalnom, most én vagyok csalódott… megint nem kérdezett vissza… Talán mégsem szeretne velem beszélgetni… de nem érdekes, majd beszélek magamtól, hisz még nem hagyott itt, szóval… Majd kiderül, hogy mire gondoljak.
- Hát azt előre látom visszakérdezni nemmszokásod… Hát a végén még kiderül, hogy örülsz neki, hogy levettelek a lábadról. Gondolom most azt várod, hogy én meséljek… de vajon mi érdekelhet? - Megfogom a göndör tincseimet és kezemet fésűként használva átrendeztem az egyik oldalra. Na most tuti bámulni fogja a tökéletesen ívelő nyakamat… ez kicsit egoistásan hangzik, de tisztában vagxok vele, hogy nagyon jó testem van, szóval nem csoda, ha lenyügőzi a látvány… de most azon kéne gondolkodnom, hogy mit meséljek neki… Talán meg van, hogy mit találnék ki róla… megosztom vele.
- Jobban átgondolva, azért egy valamit ki találtam rólad. Rádnézek és tipikusan azt mondanám, hogy minden este más csaj ágyában alszol… Talán még játszol is velük… Igen valami hasonlót találnék ki rólad.- Így is gondolom… tipikusan egy lepedő akrobatának gondolnám. Be kell vallani, hogy elég jó teste van, jó a humora és tudja, hogy hogyan bánjon a nőkkel… talán mindenkit meg tudna fogni, de én ismerem az ilyen fajta férfiakat, és ő nem ilyen, legalább is remélem… majd minden kiderül sorjában. De én kérdezni is akarok tőle… de mit kérdezzek? Legyek egoista és a szépségemről? Jajj… vagy inkább…
- Inkább kérdezek valamit… Mondjuk most mi a véleményed rólam? Mit gondolsz… a megjelenésemről? Tudod mire gondolok… - Csinytalan mosoly és egy kis nyelvöltés. Aztán a jól ismert mosolyom… inkább iszok még egy kicsit a vajsörömből. Vajon mit gondolhat rólam? Jó csajnak tart, ebben biztos vagyok… legalább is flörtöl velem és az nem sejthet semmi rosszat. Aztán abba a szívdög… abba a nem mindennapi szemeibe nézek… a csudába, talán kezdenek hatással lenni rám?! Badarság én állom a pillantását és nem fog zavarba hozni semmivel sem… nem vagyok könnyű préda és ezzel biztos, hogy tisztában van.
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-02-01, 21:09



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kissé összevonom a szemöldököm a megjegyzésére, miszerint már van programja holnapra, akaratlanul is az jut eszembe, hogy valami más sráccal van találkozója. Némileg sértené a büszkeségem, ha nem mondaná le azzal a sráccal, cserébe, hogy a méltán híres, és egyébként jóképű és jófej Jesse Hunterrel találkozhasson, így úgy döntök, alávetem a tesztnek.
- Szóval ez azt jelenti, hogy nem töltheted velem a holnapi napodat? Abban reménykedtem, hogy az unalmas meccsem előtt még csinálhatnék veled valami érdekesebbet… - jegyzem meg csalódottan, miközben áthatóan nézek rá a zöld szemeimmel, amitől általában elolvadnak a nők. Állítólag el lehet veszni benne, meg roppant mély tekintetem van, ilyeneket szoktak mondani, és mért ne hinnék nekik. Inkább igyekszem kamatoztatni.
A továbbiakban inkább figyelmesen hallgat, az álarcos bálhoz már nem fűz hozzá semmi mást, de mikor a karácsonyi bálról kezdünk beszélgetni, sikerül ismét mosolyt csalnom az arcára. Tényleg akkor a legszebbek a nők, amikor mosolyognak, és ez alól ő sem kivétel, ahogy őt nézem, valahogy nekem is mosolyogni támad kedvem. De azért nem hagyom, hogy csak vigyorogjunk itt egymásra bambán, inkább válaszolok neki.
- A végén még igazad lesz. - vigyorgok rá sejtelmesen, és némi szemtelenséggel a tekintetemben. Most már flörtölünk is, nincs ebben semmi rossz, én mindig jól szórakoztam az efféle mókával, remélem ő sem bánja a dolgot. Nem tűnik olyan lánynak, aki ne élvezné az ilyesmit. Ráadásul ezek szerint nem áll be a sorba, hogy a barátnőm lehessen, ami jelentős megkönnyebbülés, főként, ha ez nála azért nem zárja ki, hogy valami futórománc azért alakulhasson. Fiatalok vagyunk és szabadok, kell a kaland, meg a tapasztalatszerzés, és egy híres kviddicsjátékos skalpjával büszkélkedni sem hátrányos dolog. Meglátjuk, mire jutunk még ebből a beszélgetésből.
A jelek szerint sokkal inkább azt szeretné, ha én mesélnék magamról, pedig vicces lett volna, ha valami őrültséget kitalál rólam. A halálra bókólós megjegyzésén jót nevetek, de ennél többet sajnos nem akar mondani, és ha nem, hát nem, én nem erőltetem. Csak kicsit csalódott vagyok.
- Legyen, akkor mesélek. Igazából sok izgalmas dolgot nem tudok mondani. Londonban születtem, félvér vagyok, és azóta seprűn ülök, amióta az eszemet tudom. Már elsőben kitűntem a tehetségemmel, hát felvettek a csapatba, de sajnos egy őrző önmagában még nem vezeti győzelemre a csapatot, így hát egyszer sem sikerült elnyernünk a kviddicskupát. Szóval kijártam a sulit, és elmentem kviddicsezni, és azóta a csapatnak elég jók az eredményei. Aztán mindenkit kiakasztottam vele, hogy visszajöttem a suliba egyetemre, de közben meg folytattam a kviddicset is. - vigyorgok a lányra. - És most itt vagyok. Ennyi.
Tényleg ennyi. Dióhéjban. Leszámítva néhány diákkori csínyt, néhány kviddicses balesetet, meg néhány csúnyán végződő kapcsolatomat, de ezek sem különösebben érdekesek, inkább csak az én szempontomból. Én sokkal inkább a jelenre koncentrálnék, az mindig izgalmasabb, mint a múltat felhánytorgatni.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-24, 22:10




Cormac & Camrise

[You must be registered and logged in to see this image.]


A lényeg, hogy eljönne velem. Vicces, ahogy a dolgokat előadja. Már holnap?! Humoros lenne azért, hisz két idegen vagyunk egymás számára. Természetesen, amikor kijelentette, hogy ő szeretné állni az utazását nem repdestem az örömtöl. Sőt a mosoly is leolvadt az arcomról… Ha ez az ára, hogy eljöjjön, akkor nem ellenkezek. Csoki és sajt. Igen, mindig is imádtam ezt a két dolgot. Holnap meccse lesz. Hát sok sikert kéne neki kívánni, de nem akarom félbe szakítani pont, amikor elkezdett ő beszélni… szóval holnap meccse lesz. Szavaiból kivettem, hogy sima győzelem lesz és nem szeret gyengébb csapatok ellen küzdeni, de hát nem mi válogatjuk meg az ellenfeleinket sajnos. Bele kell törödni és túl kell lépni rajta és ez neki jól megy.
Még mindig hihetetlen számomra, hogy elhívott egy meccsére. Nem igazán tudom magam elképzelni, hogy pom-pom lányt játszok. Vicces lenne… de nem. Nem igazán tudom magam elképzelni, hogy ott leszek, de már igent mondtam neki, már nem változtatom meg a szavam. Szóval holnap biztos nem megyek meccsre. Ez megnyugtató, hisz eligérkeztem már Abinek. Holnap segít megtervezni a báli ruhám, de ha jobban meggondolom ő igérkezet el nekem… Szóval holnap semmiképp sem lenne jó. Majd valami izgalmas meccsre akar meghívni? Rendben, igazából nem tudom neki mi számít izgalmasnak. Majd kiderül a meccsből. Hát inkább a ruha téma érdekel. Valami jót kell terveznem, valami dögöset, de mégsem kirivót. Ezt majd a kreativításomra bízom… Ideje lenne lassan válaszólni is neki…
- Ezek szerint ne kívánjak holnapra sok szerencsét? Hát rendben van, akkor hívj meg egy izgalmas meccsre. Az igazság, hogy holnap semmiképp se lett volna jó, van egy kis dolgom… - Hát alapjáraton tényleg teljesen tudatlan vagyok kviddics kérdésben. Sose értettem, hogy mit lehet benne szeretni. De most abban reménykedem, hogy nem kell majd egy unalmas meccset néznem, mert akkor biztos, hogy több meccsre nem megyek el. Az első meccs, amire elmegyek… hihetetlen. Nem gondoltam volna soha, hogy elmegyek majd egy kviddics meccsre. De az élet csak ilyen… meglátjuk és biztos, hogy jó lesz.
Aztán folytatta a mondandóját és rátértünk az álarcos bálra. Nem is tudom, talán lehet inkább egy medencés party kellene. Az sokkal jobban illene a nyárhoz, de apuval már megbeszéltük az álarcos bált. Hát igaza van és tényleg kitünne a tömegből. Nem kis testalkatú ember. Persze a megjegyzése, higy én is… aranyos volt. Jól látja, hisz én mindig kitünök a tömegből és a középpontban vagyok. Ez ennyire egyértelmű már ennyi beszélgetés után? Szóval benne lenne, csak a csapattól függ… remélem a csapatának, hogy elengedik. A nézésemmel kviddics csapatok tudnék megfolytani… legalábbis ilyeneket beszélnek… vicces az ilyeneket vissza hallani. De erre csak mosolygok és nem mondok semmit… hallgatom csak inkább tovább…
Aztán a karácsonyi bál jött szóba. Kár, hogy nem jön, hisz szívesen táncoltam volna vele, de ha rosszul táncol, akkor esélytelen… De ki tudja lehet, hogy az egészet azért mondja, hogy lerázzon. De nem zavar. Jobban átgondolva én mindenképp megyek. Ice is megy és ezáltal el kell mennem. Sőt még, ha a ruhát sikerül kiszenvedni, akkor mindenképp megyek. Szóval szerinte elhívnak? Szerintem nem lesz így… Nem mernek majd oda jönni hozzám, de akkor megyek egyedül. Igaz kicsit ciki lesz, de túlélem. Sőt nem is reménykedtem benne, hogy elhív. Csak ártalmatlan kérdés volt.
- Majd meglátjuk és én gyönyörű? A végén még azt hiszem, hogy bókolsz nekem. - Mosolygok rá. Úgy látszik ez olyan mosolygos nap lesz. De be kell látni jobn, mintha a szobába kellene szomorkodnom a tulajdonos hülye vicce miatt. Sőt még a társaság is jó. Remélem a barátnős kérdés miatt nem hiszi azt, hogy akarok valamit tőle, ezt majd jó lesz tisztázni vele. Szintén csak egy ártalmatlan kérdésnek szántam… Szóval nincs ideje csajozni. Szerencsére ő sem az a buta ember, aki valami komolyat akar, vagyis a szavaiból ezt szedem ki. Hát sose kell semmi komolyat tervezni. Akkora butaság. Az élet kötetlenül és szabadon a legjobb. Túl korai lenne valakivel komolyan össze állni.
- Csak szeretném veled tisztázni, hogy egy ártalmatlan kérdés volt. Nem szeretnék semmit. - Remélem hisz nekem és nem gondolja azt, hogy akarok valamit. Mert ha így lenne, akkor az megpecsételné a beszélgetést. Aztán biztat, hogy mondjam, amit ő mondani legalábbis szerintem. Csak viccnek szántam. Nem tudnék a fejével gondolkodni és hallani is nagyon keveset hallottam róla. Nem igazán ő a beszélgetéseim témája. Sőt én nem találok ki róla semmit sem…
- Talán halálra bókolnám magam. Ne haragudj de rólad nem sokat tudok. Csak pár dolog, Hollóhátas vagy, kbiddicsezel, jól megy és egyetemista vagy. Kitalálni rólad meg semmit se tudnék, hisz alíg ismerlek...- Elmondtam neki mindent őszintén. Sőt az elején nevertem is, hisz biztos nem bókolnám magamat halálra. Nem szeretem a túlzott, nyálas udvarlást. Persze egy-két laza jöhet, de nem kell túlzásba vinni a dolgokat. Aztán miről beszélgessek vele? Talán ő rólam hallott volna rossz pletykákat? Azokat annyira utálom… ha ennyire unatkoznak, akkor elkezdhetnének valami normális dolgot is csinálni, mint tanulni. Persze csak akkor rosszna pletyka ha rólunk szól... Valamit kéne kérdeznem tőle, vagy valamit mesélnem… mit csináljak?
- Talán egy kicsit te is mesélhetnél. Ne mond azt, hogy nem tudsz… biztos van valami, amit tudnál mesélni…- Igen beszéljen ő és én hallgatok egy ideig.
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-22, 16:41



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Annyit beszél egyhuzamban, hogy a végére már leesik az állam, és mikor megáll egy rövidke pillanatra, hogy levegőt vegyen, illetve hogy rám kacsintson, kihasználom a helyzetet, hogy válaszoljak, legalábbis azokra a dolgokra, amikre még emlékszem.
- Szóval Svájci vagy? Mindig is el akartam menni oda, csokoládé, sajt, mi kell még? - vigyorgok rá. - Szívesen veled tartanék egyszer, ha visszamész Genfbe, de ragaszkodom hozzá, hogy állhassam magamnak a költségeket, úgysem vágna hasra, felőlem akár holnap is indulhatnánk. Ja nem, várj, holnap meccsem van, az lesz a következő, de tudod annyi van, hogy én már követni se tudom. De erre még nem érdemes eljönni, teljesen lényegtelen meccs, valami kisebb csapat ellen, sima győzelem lesz. Nem mintha lebecsülném őket, csak tudod, ez a tapasztalat, sok olyan meccset játszunk le, amiben nincsen semmi kihívás. - rántom meg a vállam, és némileg elhúzom a szám, nem kedvelem az ilyen értelmetlen játékokat, cseppet se élvezetesek. - Ha már eljössz, olyanra szeretnélek meghívni, ami izgalmas is lesz, úgy szurkolni is jobb, hidd el. - mosolygok, és remélem, hogy beleegyezik egy későbbi meccsbe, mert biztos lelohasztaná az érdeklődését, ha valami eseménytelen meccset ülne végig holnap, és többet egy játékra se lenne hajlandó beülni.
- Szóval álarcos bál? Jól hangzik, bár azt hiszem, engem a testalkatomról nem volna nehéz felismerni, meg te is kitűnsz azért a tömegből, de az álarc mindig izgalmasabbá teszi a dolgokat. - válaszolok neki elgondolkodva, és mosolyogva kortyolok még a vajsörömből. - Szívesen jövök, ha nem lesz épp meccs, vagy valami fontosabb edzés, a csapat néha elég szigorú tud lenni e tekintetben. - kész csoda, hogy most itt lehetek vele, szabad hétvégém sem tudom, hogy mikor volt már utoljára.
- A karácsonyi bál, nos… Nem hiszem, hogy el fogok menni, nincs igazán kivel mennem, és sajnos rémesen táncolok. - teszem hozzá vigyorogva. - Ez egyike annak a néhány hátránynak, amivel rendelkezem, bármily hihetetlen is. - nevetek, ennyire persze nem vagyok egoista, ezt inkább, mint humorforrás, szúrtam közbe. - Te biztosan gyönyörű leszel, és akad majd valaki, aki felkér, ha megtudják, hogy még nincs párod. Szerintem ne hagyd ki, az ilyenek elég jók szoktak lenni. Nekem viszont elég az a pár estély, amin kötelezően részt kell vennem. - mesélem neki egy beletörődő sóhajjal, a hírnév ez a része sosem tartozott a kedvenceim közé, de ez nem olyasmi, amit megúszhatnék valahogy.
Meglep a kérdésével, bár nem ő az első, aki megkérdezi, de most valahogy nem számítottam ilyesmire. Vajon tényleg csak azért, mert kíváncsi, vagy akar is tőlem valami komolyabbat? Mármint, persze, csinos, és kedves lány, de én már így is épp elég elfoglalt vagyok, nemhogy még barátnőm legyen. Éppen ezért nincs.
- Hát nem sok szabadidőm akad, amit lányokkal tölthetnék, éppen ezért nincsen tartós kapcsolatom. Időnként egy-egy lány futólag, de mind otthagy, mert nem tudok velük foglalkozni. - vonom meg a vállam mosolyogva, a legutóbbi után eléggé ki voltam készülve, de régen volt, kihevertem. Azóta óvatos vagyok, és nem hagyom a dolgokat túlzottan komolyra fordulni.
- Tégy egy próbát, mit mondanál helyettem? - kapok a szón, és örülök, hogy Camrise kezd már felengedni kissé. Sokat nevet, és látszólag jól érzi magát, én pedig szintén jól szórakozom a társaságában, így hát úgy tűnik ez valóban egy szerencsés találkozás volt. - Kíváncsi vagyok, mi az, amit hallottál, vagy amit ki tudnál találni rólam. - biztatom őt mosolyogva, tényleg érdekel, hogy mennyit tudhat, néha ugyanis elképesztő pletykák terjednek el ebben az iskolában, azokat pedig nem árt tisztázni még az elején.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-10, 21:35


Feszengésre nincs ok. Már nem érzem annyira kínosnak a helyzetet. Szó vicce jó volt. Kacagtam is rajta. Nagyon jól halad a beszélgetés egyre gyorsabban és könyebben megy és csinosnak is tart, ami lássuk be igaz. Talán megsértettem volna a férfiasságát, hogy megakartam hívni? Úgy tűnt megkönnyebülve iszik a sörből, amikor meghallotta, hogy ingyen van. Nemm zavar különösebben. Nagyon aranyos. Udvarias.  Estéként jár ide? Kár, de szerintem, akkor majd egyszer-kétszer lenézek... Jó lesz növelni a talkálkák számát. Rendes tőlem, hogy nem csináltam jelenetet.Persze, hogy nem hisz senki nem szereti a majrés csajokat, akikkek csak a gond van, meg talán kicsit túl reagáltam. Rákérdez mindenre. - Dehogy gond. Nem kényes téma nyugodtan mesélek ám. Hát tudod én Genfben születtem. svájci lágy vagyok. Gyakran esett a hó és jöttek a gyerekkori viccek. Nem kellett volna ennyire szívemre venni. Persze elköltöztünk Londonba és így kerültem ide, mert ha nem költözünk, akkor most nem ülnék itt melletted. Természetesen mindig télen mindig Genfre gondolok. Szerettem ott lakni, de kezdem elfelejteni milyen volt.Vissza menni oda nincs lehetőségem. A Londonba költözés után csak a gondok sora jelentkezett. Szüleim elváltak lett két féltestvérem, anyu ikereket szült, és megcsalta aput. Jajj, de nem akarkak ilyenekkek untatni. Jól ismerem a tulajdonost és látszik rajta, hogy megbánta, hát nem haragszom, csak legközelebb ne vicceljen ezzel. Egyszer eljöhetnél megnézni velem Genfet. Állnám az utazást, de ez még messze van. Mesélek kicsit magamról. Hugrabuggos vagyok. Szeretek ruhát tervezni, mint mondtam és szeretek ide járni. Olyan sok álmom van csak mindegyiket nehéz megvalósítani, de mindent véghez viszek. Szerintem semmit se szabad fél tudással csinálni. Vagy teljes erőbedobással vagy sehogy. Mivel én nem értek a kviddicshez sajnos, ne haragudj. Helyette beszélgethetnénk másról. Tényleg nyárra apuval tervezünk egy álarcos bált, ha lenne kedved eljöhetnél. Igaz még korai, de jó időben szólni. Jó lesz, hisz én szervezem. Perszena következő meccsre vonatkozó kérdéseket kikerülted, mire véljem? - Játékosan kacsintok rá egyet. Remélem nem bánta meg, hogy meghívott. Megint csak árad belőlem minden. Olyan sokat beszélek mostanában. Mindenkivel órákig tudok. Hála Istennek a fogadás se köt már, vége. Miről beszélgessek vele. Töröm a fejem, de semmi ötlet. Valamiről mesélek neki. - Te jössz a karácsonyi bálba? Én megyek. Remélem majd jösszbés akkor ott is tudunk majd beszélgetni. Már a ruhám is meg van. Nagyon szép leszek szerintem. Tudom ne áradozzak, hogy milyen lesz a ruha. Majd ha eljössz meglátod. Csak nincs kísérőm senki nem mer elhívni, egyedül meg nem a legjobb elmenni, szóval lehet, hogy mégsem megyek. De kitudja mit hoz az élet. Még mielőtt azt hinnéd azért mondom, hogy elhívjál nem így van. Csak gondoltam elmondom, hisz szeretek beszélni és sokat isntudok. - Jó kedvvel felnevetek. Néha tényleg nagyon sokat tudok beszélni. Árad belőlem minden. Remélem most nem kezdem el ezt a szokást. Nagyon untatnám a sok beszéléssel vajon nem tudom. - Na de csak kívàncsiságból egy ilyen híres és szexi srácnak van barátnőja? Buta kérdés, hisz biztos, hogy van, miért ne lenne? - Már megint sokat beszélek. Le kéne lőni magamat. - Ujabb kacaj. Nagyon jó kedvem van. Jól érzem magam. Persze a vajsörömbe már nagyon rég nem kortyoltam. Szóval megtettem most. Az eddig felkötött hajamból a hajgumit kiszedtem. Hullámos fürtjeim a nyakamba hullottam. Tudom ilyenkor vagyok a legdögösebb, legalábbis ezt szokták mondani a pasik. Nem tudok mit tenni. A hajamat az egyik oldalra rendezem, jobban mondva átdobom. Persze nem célom elcsábítani vele még, majd talán később. - De most kicsit mesélj magadról te is a végén még átveszem a szerepedet és nekem kell beszélnem helyetted is. Lássuk mikat mondanék... - megint felkacagtsm. Miért van ennyire jó kedvem? Nagyon jó pasi, de biztosan nem érdeklem úgy, hiába törném magamat. Majd ha fel akar szedni tudatja velem...
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-09, 00:24



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Elismerő vigyorral az arcomon nézem végig, ahogy kiüríti a vajsörét, mindig is kedveltem az olyan lányokat, akik tudnak jóízűen enni és inni. Egy nőnek sem kell ám mindenben finomkodnia, nyilván egy bizonyos határon belül kell maradnia, de amúgy én nem bánom, ha rendesen eszik, vagy egy húzásra kiürít egy korsónyi vajsört. Hozzá hasonlóan én is leiszom még az italomból, hogy majd idővel egyszerre kérhessek magunknak egy újabb kört.
Nagyon illemtudóan köszöni meg a meghívást, kissé talán túlzottan is, mintha cseppet sem érdekelné a dolog. Pedig van ám annak hangulata… Mindegy, ha nem hát nem.
Amikor a „csinos lány” említéséhez ér, felvonom a szemöldököm, nem tudom mire vélni ezt a kijelentést. Jó, persze, biztosan kínjában mondta, de erre csak egyfélét lehet válaszolni, ami azért nem túl izgalmas. Egyelőre elég felszínes még ez a beszélgetés.
- Ne aggódj, nekem teljesen megfelel, hogy egy kellemesen meleg helyen, sok vajsör társaságában beszélgessek, egy történetesen meglehetősen csinos hölgy társaságában. - nyugtatom meg mosolyogva, és remélem nem fog ezen tovább görcsölni. Nagyon zavaró tud lenni egy beszélgetésnél, ha az ember partnere folyton alkalmatlankodónak érzi magát, ront a hangulaton, és nem mélyül el a beszélgetés, márpedig felszínes dolgokról nem lehet túl hosszan diskurálni.
Most ő is a helyre tereli a témát, én pedig alig tudom elnyomni a mosolyomat, ahogy elkapom az oldalpillantást a korábbi sérelme miatt. Valahogy aranyosnak találom, amikor egy lány így puffog, de persze mint semmi mást, ezt sem szabad túlzásba vinni, hogy vonzó legyen.
- Általában este járok le, elég későn, mikor már az edzésnek is vége, szóval talán ezért lehet, hogy még nem futottunk össze. - vonom meg a vállamat töprengő arccal - És semmi gond, én is örülök, hogy belém estél, egyébként most is éppen elkerültük volna egymást. - vigyorgok a szóviccen, és magán a helyzet komikumán is. Lassan kezd kellemessé válni a beszélgetés.
Olyannyira, hogy észre se veszem, ahogy kiüresedik a vajsörös korsóm, csak akkor, mikor Camrise felhívja rá a figyelmem. Természetesen megpróbálom felajánlani, hogy továbbra is lovagiasan meghívjam, de már akkor lepisszeg, amikor még egy hang sem jött ki a torkomon, és el is indul a pult felé, így leteszek a dologról. Figyelem, ahogy a pénztárossal beszélget, látszólag végül mégis elnézést kért, és Camrise meglepően jól is fogadta a dolgot. Meglehetősen szimpatikus benne, hogy nem akad fenn az efféle dolgokon, és ettől a jelenettől nagyot nő a szememben.
Mosolyogva hozza meg az italokat, és elújságolja, hogy ingyen kaptuk, aminek örülök, mert mégsem kellett neki állnia, és talán elkerülhetem, hogy egy lány hívjon meg sörözni. Elhatározom, hogy a további köröket én fizetem, történjék bármi, és hálásan kortyolok bele a második korsó forró italba. Az alkoholistás megjegyzésen halkan nevetek, és úgy döntök, ha már így végignéztem a jelenetét a kocsmárossal - amit biztosan észre is vett - akkor már akár szóba is hozhatom.
- Ezek szerint, gondolom, bocsánatot kért a korábbiért. Rendes tőled, hogy elfogadtad, és nem rendeztél jelenetet itt a kocsmában. - mondom neki a vajsöröm fölött, mielőtt egy újabbat kortyolnék. - Ami azt illeti, remélem nem haragszol, de megérdeklődtem tőle, hogy mi is történt. Sokan szemétkednek veled ehhez hasonlóan? Mármint, ha kényes téma, beszélhetünk valami másról. - visszakozom rögtön, mert az ilyesmit mindig veszélyes felhozni, meglehet, hogy sok régi sebet is felszakít. Én pedig alapvetően csak ismerkedni szeretnék, és igyekszem, hogy lehetőleg jól érezze magát velem.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-03, 00:32


Hát igen az álmom. Sajnos nagyon nehéz lesz megvalósítani, hisz nem sokan törődnek a divattal, itt a varázsvilágban. Most kezdjem el untatni, hogy legalább ötszáz ehhez a ruhához hasonló terv hever az asztalomon? Nem, nem fogom. Justice hova a fészkes fenébe ment? Miért hagyott itt? Ha megtalálom kicsinálom. Tényleg holnap után jön, egy ruha el ne felejtsd Cam. Miről beszéljek vele? Amihez értünk, ahhoz a mások nem ért. Kviddics nem fekszik a téma, annyit tudok, hogy meccsekre nem járok... Igen tudom, hogy egyedi ötlet és azt is, hogy teljesen reménytelen álom. Persze nem adom fel. Mindig minden álmomat teljesítem és teljesíteni is fogom. Aranyos srác és próbál érdeklődést mutatni. Helyes, izmos és sportol is. Nagyon vonzó karakter, és nagyjából ennyi. Mindig mindent pasit be kell vizsgálni, ez egy fontos szabály. Amikor a ruhámra eset a téma. Csodálkozott. Nem kellett volna, hisz aki ruhákat tervez, az csak terez saját magának. Én híres? Jessekém már az vagyok, majdnem mindenki ismer már a ruhaboltokban. Még itt roxmortsi boltvezetőnek is terveztem ruhát. Talán később megemlíthetem neki. Persze ő is szerénységben szenved. Sokat hallottam róla híres ember, nem kéne szerénykednie. Persze ez csak aranyosabbá teszi, hogy nincs tisztában a képességeivel. Meghívott a meccsére természetesen szívesen elmegyek rá, de nem egyedül, ha törik, ha szakad Justice is jön. Miért jut eszembe ilyen sokszor, talán mert itt hagyott egy idegennel.  Mondjuk annyira nem bánom, és nem is szenvedek, jó vele beszélgetni. Gyakran jár ide, én is, de eddig miért nem találkoztunk? Hát ideje nekem is megszólalnom. Teljesen összeszedtem magamat és már minden gondolatot rendeztem a fejemben. Mit kéne neki mondanom. Talán nem kéne lefoglalnom. Nem szeretném, ha miattam nem lenne jó az estéje. Kis időhúzásként meghúztam a vajsört, eszméletlen gyorsan ittam. Igen, most talán ideje lenne szégyellni magamat. Megszégyenítek egy férfit vajsör ivásban, nem épp egy fiatal, csinos nőhöz illőviselkedés. Mivel nem akartam húzni az időt beszélni kezdtem. - Természetesen szívesen elmegyek a következő meccsedre, köszönöm a meghívást. - Ez nagyon kevés. miről tudnánk beszélni... talán mesélnem kéne magamról. Persze semmit se kérdezett, talán nem is érdekelné. Mit is mondjak? Töröm a fejem. - Hát nem szeretném elvenni ezt a szabad estéd, biztos jobb lenne egy csinos lány társaságában tölteni. - Tudom, csinos vagyok és most nem ezért csináltam, hogy kimondja. Nem szeretem, ha valaki csak kényszerből beszélget velem. - Persze, ha van más dolgod nem szeretnélek zavarni, hisz nem akarlak lefoglalni, ha nem szeretnéd. Én szívesen beszélek veled. - Ezt most mi a francért mondtam. Szabad utat adtam neki. Mivel jó modorú srác tuti nem fog itt hagyni, legalább is remélem. - Én is gyakran járok ide, szeretek... vagyis szerettem ide járni - vetettem egy gyors oldal pillantást  pénztárosra, és folytattam is a beszédemet - sok embert ismerek, de téged még nem láttalak errefelé. Talán a sors akarta úgy, hogy beléd essek... vagyis fellökjelek. Még egyszer szeretnék ezért bocsánatot kérni. - Na most mi lesz? Én se kérdeztem igazán semmit se tőle. Megkérem, hogy meséljen kicsit magáról. - Talán kicsit mesélhetnél magadról, és ha utána szeretnéd, hogy én is meséljek, akkor fogok is. Apropó mielőtt elfelejteném, hol és mikor lesz a következő meccsed? - Ezt meg kellett kérdeznem, mert ha most nem kérdeztem meg volna, akkor később elfelejtettem volna. A terepet körbe vizsgáltam, persze sok szem akadt meg rajtunk. Különösebben nem zavart, csak a sok kis rajongó szemei szikrákat szórtak és elnevettem magam, remélem nem akkor, amikor valami fontosat mondott. Olyan kellemes itt ülni és vele beszélgetni. Már teljesen összeszedtem magamat. Vajsörömből kortyolgattam és hallgattam, figyeltem Jessere. Vajon mi járhat  fejében, annyira érdekelne. Lassan ideje lenne vennem még egy korsóval a vajsörből, de nem szeretnék vissza menni a pénztároshoz, és azt sem szeretném, ha még egyszer meghívna. Igen, most én hívom meg. - Bocsánat, hogy megszakítlak, de hozok még egy kör vajsört, és nem nincs ellenkezés, én állom. - Ezzel felálltam oda mentem rendelni még két korsó vajsört. Próbált bocsánatot kérni a pénztáros és meg is hallgattam, ráadásul Jesse előtt nem rendezek jelenetet. Csak annyit mondtam a pénztárosnak, hogy semmi baj, de legközelebb ne vicceljen ilyenekkel és rá kacsintottam. Megkönnyebbülve sóhajtott egyet és elmosolyodott. Persze azt mondta ez a két korsó a ház ajándéka. Ki ne örülne az ingyen dolgoknak. Ezzel vissza is mentem és elétettem a friss korsó vajsört. - Remélem nem probléma, hogy hoztam még egy kört. Képzeld ez a ház ajándéka, szóval kétszer olyan jóízűen kell fogyasztani, mint az előzőt és persze nem vagyok alkoholista. - Rákacsintottam és vissza ültem a helyemre. Remélem még mindig van kedve velem beszélgetni, és nem ijesztettem el. Aztán megfogadom magamnak, hogy ezt a korsót lassan iszom ki és többet nem iszom. Vajon Justice, mit csinálhat? Mennyi az idő? Mióta beszélünk? Remélem még órákig fogunk... Justice meg elmehet a búsba..... Természetesen a kis rajongók, talán azt tervezgetik, hogy hogyan csinálnak majd ki, hisz ők nem érdemelték ki Jesse Hunter teljes figyelmét, én meg igen. Hadd egye őket a fene, hisz én mindig megkapom, amit akarok!
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2015-01-02, 22:54



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Kissé meglep vele, hogy az álma a ruhatervezés. Mármint igazándiból nincs ezzel semmi baj, sőt, meglehetősen egyedi, ő az első boszorkány, akitől ilyesmit hallok. Pedig ha jobban belegondol az ember, azok a ruhaszabászatok az Abszol úton, meg Roxmortsban sem a semmiből lettek, és már hosszú ideje problémamentesen üzemelnek. Persze biztosan kifinomult érzék kell az ilyesmihez, én ehhez természetesen egyáltalán nem értek - mint ahogy sok máshoz sem, aminek nincs köze a kviddicshez - és ennek megfelelően némi tiszteletet érzek a lány iránt. Ez is egyfajta tehetség, azonban neki is legalább annyit kell majd dolgoznia az álma megvalósításáért, mint nekem, és csak remélem, hogy nem adja fel a közepénél. Nagy kár volna.
- Ez tök egyedi. Mármint te vagy az első olyan ember, akit megismertem, és a divatvilágban szeretne elhelyezkedni. - így mondják ezt egyáltalán helyesen? Mármint a varázslók között csak a nagyon tehetősek törődnek a divattal, a legtöbben pedig egyszerűen talárt hordanak, így ez nem annyira van jelen a mindennapi életben.
Amikor kikéri a véleményem a ruháról, felvont szemöldökkel vizsgálom meg, most már más szemmel, hogy ugyan mi is van rajta.
- Ne mondd, hogy te tervezted… Ez nem semmi. Nagyon céltudatos vagy, ha így folytatod, csak idő kérdése, és híres leszel. - válaszolok neki bíztatóan. Lássuk be, egy kissé kikerültem, hogy a ruháról konkrétan bármit is mondanom kelljen, de ez csupán azért van, mert mint említettem cseppet se értek a dologhoz. A csinos lányokat a ruhákban tudom értékelni, de hogy mi van rajtuk, az általában már kevésbé foglalkoztat. De amit mondtam, komolyan gondoltam, egész biztosan van tehetsége a dologhoz, mert csak úgy, a semmiből nem lesznek ruhák, és azon kívül már csak kitartásra van szükség.
Úgy látom, nagyon igyekszik fenntartani a társalgást, mert kétségbeesésében ismét a kviddics témához tér vissza.
- Lesz még, persze, de önmagamban én vajmi kevés lennék a győzelemhez. Ez a csapatom érdeme, és sok-sok edzés eredménye. De biztosan sokat segítene, ha szurkolnál nekem a következő meccs alkalmával. - teszem hozzá, csak hogy valahogyan bevonjam őt is a témába, mert lássuk be, ő épp annyira nem ért a kviddicshez, mint én a ruhákhoz. Azért mégis egész jól elbeszélgetünk.
- Nos, mondhatni, ha éppen van egy szabad estém, szívesen jövök le ide. Sok jó emlék kötődik ehhez a helyhez, és imádom a vajsörüket. - emelem meg a korsóm, és ismét belekortyolok párat, ha már itt tartunk. Valóban elég nosztalgikus nekem ez a hely, és nagynéha rég elfeledett barátokba is belebotlik itt az ember.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-31, 17:06


Hát a vajsört egyszerűen imádom. Férfiakat megszégyenítő mennyiséget tudok belőle inni. Természetesen nem fogom elinni az összes pénzét.Szeretek a Három Seprűbe járni, jól el lehet tölteni az időt és mindig akad beszélő partner, mint most is. Hát Jesse Hunterrel beszélek a sok kis idegesítő rajongó már olvadozna, vagy azon töprengenének, hogyan csináljanak ki. Jó modorú, rendes és életre való, majdnem minden tizedik férfi ilyen. De ő talán más, mint a többi kviddics játékos. Már tudom is, hogy pontosan hova jár. Hollóhátas. Justice szokott néha róla mesélni, de az igazat megvallva nem figyelek arra, amikor ilyenekről beszél. Remélem, majd a kviddicsről áttérünk, valamilyen másik témára, az igazat megvallva semmit se tudok róla. Igen a meccs olvastam róla valahol. Hát biztos szereti ezt csinálni. Néha úgy beszél, mintha betanították volna neki a szöveget előre. Tudom híres, de azért remélem vannak saját gondolatai is. Tudom most egy kicsit bunkón hangzik, de ilyenkor lehetetlen eldönteni, hogy ő mit gondol valójába. Szerencsémre nem vette észre, az előbbi kis könnycseppet. Lényegében élvezettel beszél jó hallgatni és el is tudnám viselni, még pár óráig a társaságát. Mi az én álmom? Ilyenkor a rajongók egyből azt mondanák, hogy soha ne menj el és beszéljünk örökké. Hát nekem biztos nem ez lesz a válaszom. - Lényegében az álmom, hogy híres ruhatervező legyek. Szeretek ruhákat tervezni és ez ami épp rajtam, ezt is én terveztem. Ha gondolod neked is tervezhetek valamit. - Kacsintottam egyet és felkacagtam. A többi álmom, hát nem is tudom nagyon sok van és biztos untatná, ezért inkább megtartom magamnak őket. Szóval lényegében az ő álma már megvalósult. Szuper. Én álmom még csak az asztal fiókomban hever. Nem tettem eddig érte semmit. De itt a lehetőség, hogy kikérjem a véleményét. - Szerinted 1-10 sálán mennyire néz ki jól ez a ruha? - Talán ez mégse volt jó ötlet. A gondolataim csak cikáznak a fejemben. Ő neki olyan könnyedén megy a beszélgetés. Én meg csak itt szorongok. Ideje összeszednem magam és valami épkézláb mondatot összerakni. - Lesz még meccsetek? Remélem mindet megnyeritek és egy ilyen jó játékossal, mint te teljes a siker. - Hát igen, de most elrontottam talán azt hiszi én is egy rajongója vagyok és a képével alszok esténként. Atyám néha teljesen össze-vissza gondolok minden hülyeséget. - Gyakran jársz a Három Seprűbe? Szeretsz itt időzni? - Jól van, most már elég kérdést tettem fel, hagyom szóhoz jutni, addig is törhetem a fejem a következő kérdéseken.
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-31, 16:14



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

A kézfogás után magam is helyet foglalok, és belekortyolok a gőzölgő vajsörbe. Mindig is odavoltam érte, és nem tudnék olyan alkalmat mondani, hogy ne tértem volna be a Három Seprűbe egy korsó italért, amikor a közelben jártam. Talán ezért is ápolok olyan jó ismeretséget a kocsmárossal, akiben azonban ez után a megszólalása után némileg csalódnom kellett. Persze megbánta a dolgot, és nyilvánvalóan többször nem fordul elő, bár illene bocsánatot kérnie, ha már egyszer voltam olyan kedves, hogy vissza is hozzam a lányt. Egyébként ismerősen cseng a neve, egyre valószínűbb, hogy valaki, valahol már említette, de a jelek szerint legalább nem mutattak be neki korábban, mert akkor most vérig volna sértve. Szerencsés napom van. Közben feldob valami témát, hogy ne csak csöndben üldögéljünk, és nagyon úgy tűnik, hogy tisztában van vele, hogy kivel beszélget. A kviddics, mint téma, nekem inkább a B terv volt, de ha már rákérdezett, kénytelen vagyok felhasználni. Talán egyelőre azért nem kéne hosszas ecseteléssel untatnom.
- Hát elég fárasztó így az iskola mellett, de azért bírom valahogy. Nem is olyan rég volt egy elég fontos meccsünk, amit meg is nyertünk, úgyhogy talán nem vágnak ki a csapatból. - vigyorgok rá. Erről egyébként olvashatott az újságokban, elég sokan jöttek már oda hozzám gratulálni az elmúlt pár napban, én pedig mindenkinek kedvesen megköszöntem, noha jó részükről fogalmam sem volt, hogy kicsoda. De ehhez már hozzá vagyok szokva, ilyen a hírnév, bár meglepő, hogy egy fél év után is még ekkora szám vagyok. - Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, amiért az a hivatásom, amit a legjobban szeretek. - betanult szöveg. - Hihetetlen, hogy ilyen fiatalon megvalósult az álmom… Na és te? - ideje volt már egy normális emberi társalgáshoz méltó mondatot is megejtenem, ez az eredménye a sok riportnak, ami a három év alatt velem készült. - Mi lenne a te álmod? - talán segíthetek valóra váltani. Ezt már inkább nem teszem hozzá, de azért felvont szemöldökkel várom a válaszát. Álmai mindenkinek vannak, más kérdés, hogy vajon beavat-e engem az övébe.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-31, 14:57


Szerintem most bolondnak néz... Semmi épkézláb magyarázatok nem adtam, hogy miért nem akarok a pénztáros közelébe menni. Persze a kis elkerülő beszédemet elfogadta és nem hozta szoba. Rendes volt és aranyos befelé olyan útvonalon mentünk, amin elkerültük. Nagyon jól esett, mondanom se kell. Amikor az asztalhoz értünk a kabátját lerakta a széktáblájára és így már jobban lehetett látni kigyúrt felsőtestét. Nekem ez nem gyengém és nem is fogok olvadozni tőle, de nem mondom azt, hogy nem jó látvány. Elment vajsörért. Női ösztön azt súgja tuti megkérdezi a csapostól a problémát, hát amikor visszatér én is elmondom neki a saját szemszögemből. Gondolom azért jobb dolga is akad, mint egy hisztis pillanataiban lévő lány problémáit hallgatni. amikor visszatért hozta a vajsörömet és elém tolta azzal a szívdöglesztő mosollyal. Felismertem, hogy ő Jesse Hunter. Erről akkor győződtem meg, amikor kezet nyújtott és be is mutatkozott. Nem sokkal idősebb nálam és Justice is faképnél hagyott. Szóval nincs mit tenni elkezdek beszélgetni vele, nem mintha baj lenne. De nekem is ideje lenne bemutatkoznom és elfogadom a kinyújtott kezét. - Én Camrise Arogonte vagyok, és én is nagyon örvendek. - Érzem előre, hogy untatni fogom és nem is tudom miről
is kéne vele beszélnem. Vettem bátorságot kérdezni. - Hogy megy a kviddics? Edzésekkel hogy állsz? - Igazat megvallva nem értek a kviddicshez, de remélem neki majd sikerül megértetnie velem. Talán szerencsés lesz a mai napom. Persze a pénztárossal való problémámról nem is beszéltem neki... azt is fel kéne vázolni valahogy. - Figyelj a pénztárossal az volt a problémám... - ám ekkor egy könnycsepp legördült az arcomon, nem is tudtam, hogy ennyire mélyen érint. Gyorsan elkaptam a fejemet, remélem nem vette észre... Istenem, miért esik ez ennyire rosszul, pedig csak egy vicc volt, semmi több. Túl kéne tenni már magam ezen. Nem vagyok ilyen nyafka és elesett. Határozott erős jellemű és karakterű nő vagyok. Ekkor én is levettem a kabátom és mindenki láthatta az új szerzeményem. Letöröltem azt az egyetlen kis oda nem való cseppet és felé fordultam. Aztán egy hatalmas mosolyt villantottam és remélem, levágja ebből, hogy nincs semmi baj.
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-31, 14:02



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem ellenkezik velem, ahogy bekísérem a Három Seprűbe, bár nem kifejezetten értem, mért nem akar a csapos közelébe menni. Ettől függetlenül eleget teszek a kérésének, és a bejárat menti fal mellett vezetem egy szabad asztalhoz a sarokban. Mielőtt azonban rákérdezhetnék, hogy pontosan mi is a baja a csapossal, már magyarázza is, hogy ez nem olyasmi, amiről szívesen beszélne most, én pedig nem fogom erőltetni. Valószínűleg akad ennél kellemesebb témánk is, de ha nincs jobb opció, maximum a kviddicsről regélek neki, amíg meg nem unja.
Egyelőre nem ülök le, csak a kabátom terítem le a szék támlájára, ugyanis még mindig szándékomban áll megvendégelni egy vajsörre, és már épp a pulthoz indulnék, amikor ismét megszólal. Nyilvánvalóan elfogadom a bocsánatkérést, valójában már el is felejtettem, hogy ő jött nekem, és nem én neki. Talán a felnőtt léttel jár, hogy mindenért vállalni akarom a felelősséget - még azért is, amit nem is én tettem. A kezem még mindig a szék támláján van, ahogy indultamból visszafordulok, és rámosolygok a lányra.
- Ugyan, semmi az egész. Egy pillanat és jövök. - most már valóban elindulok a pult irányába, és odaérve két korsó forró vajsört rendelek. Miközben elkészülnek az italok, kifaggatom a csapost, hogy ugyan mi baja lehet vele a lánynak, aki gondterheltem ráncolja a szemöldökét, ahogyan elmeséli az ártatlan viccnek szánt beszólást. Látszik rajta, hogy így utólag már ő sem gondolja viccesnek a dolgot, úgyhogy ennyiben hagyom, és az asztalhoz viszem az elkészült vajsöröket.
- Egyébként Jesse Hunter, nagyon örvendek. - Mosollyal az arcomon tolom elé a sajátját, és ha még úgyis itt álldogálok, kezet nyújtok neki, úgyis sokkal kényelmetlenebb lenne az asztalon keresztül, mikor már leültem. Egyébként elég csinos lány, és nem is lehet nálam sokkal fiatalabb, sőt, mintha már láttam volna valamelyik órán. Az is lehet, hogy egyazon évfolyamon vagyunk, a szakosodás miatt sokakkal egyáltalán nem találkozom. Fél év alatt pedig annyi embert mutattak be nekem, hogy még ha valami tudományosabb foglalkozást űznék, mint a kviddics, akkor se tudnék mindenkit megjegyezni. De szerencsére így, hogy kviddicsjátékos vagyok, nem is mindenki várja el.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-30, 22:50


Hát eljött végre a roxmortsi kirándulás. Már elég régóta várjuk Justice-szal ezt a napot. Végre kicsit kiszabadulhatunk a Roxfortból. Egy egész nap előttünk áll: nincsen tanítás, tanulás, azt csinálunk, amit akarunk. Több időbe telt a ruha kiválasztása. Az új szerzemény mellett döntöttem. Fehér alapon, fekete horgolás. Isteni kis dressz! Sokáig gondolkodtam, de végre sikerült kiválasztani ezt a gyöngyszemet. Nagyon sok ruhát csináltatok mostanában, és tervezgetek is néhányat. Kis szolid smink, és az istennő színre léphet. Esett a hó, és nagyon örültem neki, hisz Genf jut eszembe róla, imádtam ott lakni. Mondanom se kell bírom a hideg időt, és eleget fürdettek már meg a hóban ahhoz, hogy megszokjam. Persze rossz emlékek is kavarognak bennem, hisz a bőrszínem miatt mindig cikiztek, hogy nem fogok elveszni a hóban… keserű emlékek. A faluban a hó mennyisége pont elég volt. Egy kicsit hócsatáztunk Justice-szel, és sokat nevettünk. Néha kisgyerekek módjára viselkedtünk. A szabadság minden pillanatát kiélveztük. Végre önmagunk urai lehettünk, és ezt mind a suli területén kívül. Élveztük a kirándulást. Pasileső túra gyanánt bejártuk a falut. Nem volt nagy a választék, és a vége felé már inkább csak séta lett belőle, és sztorizgatás. Aztán elmesélte, hogy az apjának az új barátnőjét nem tudta levakarni. Hát szegény, őt ismerve eszi a méreg, de nincs mit tenni, majd csak elintézi a dolgot, ha nagyon szükséges, még én is besegítek neki. Sétálás közben egy csapat gyerkőc hócsatát vívott, és mi kaptunk az alkalmon, és leültünk egy padra nézni őket. Rengeteget nevettünk. Talán csak a popcorn hiányzott. Balra pillantva egy kislány épített hóember. Ezek mind annyira emlékeztetnek arra, amikor még kisgyerek voltam. Sajnos a kislánynak nem volt elég pénze répára, és nem tudta befejezni a hóembert úgy határoztam téli jótettként veszek neki egy répát. Remélem a karma működik, és jól meghálálja e rám nem jellemző tevékenységet. Egyre hidegebb lett, és elkezdtünk a Három seprű felé venni az irányt. Kapkodtuk a lábunkat, mert mindkettőnknek pisilnie kellett, ez épp annyira ciki, mint amennyire hangzik. Amikor odaértünk, én már fejvesztve rohantam. Azután rendeltünk mindkettőnknek egy vajsört, és iszogattunk. Eddig a nap tökéletes. Nagyon rossz hetem volt a Roxfortban. Valaki elkezdett hülye szerelmes leveleket küldözgetni. Az elején még aranyos volt, de a 300-ik után már untam. Aztán még egy-két rossz jegy is becsúszott. Amikor fizetni akartunk, a pénztáros, az a félkegyelmű, ellőtt egy hülye poént, miszerint én biztos nem fogok elveszni a hóban. Ekkor felkaptam a vizet, és nem kicsit. Mintha a gyerekkorom egyik legrosszabb napját élném újra. Szép lassan eltátogtam neki, hogy ez nem volt vicces, aztán hozzávágtam a pénzt. Justice már rohant is utánam, hisz tudta, hogy ez milyen nekem, de én kivágtam a bejárati ajtót, azonban nem kifelé, hanem befelé figyeltem, és a következő pillanatban már a hóban feküdtem két izmos kar, és egy jól kigyúrt felsőtesten. Amikor feltápászkodtunk, egy nagyon jóképű srác segített fel, és amikor megszólalt nem mertem ellenkezni. Tekintélyt parancsoló, de még is kedves hangja volt és aggódott értem. – Rendben menjünk, csak a pénztáros közelébe ne kerüljünk… hosszú és nem szeretném most elmondani, miért nem. Köszi, hogy aggódsz értem, és igen jól esne most egy vajsör. – Justice mikor odaért csak kacsintott egyet, és arrébb is állt. Persze a felfázás túlzás max megfázhattam volna. Megfázás. Amikor asztalhoz ültünk, elnézést kértem tőle. – Elnézést az előbbiért. Sajnálom. Figyelmetlen voltam, ne haragudj! – és rámosolyogtam a legszebb mosolyommal és a fenébe is belepirultam, remélem rá tudom fogni majd a hidegre.
Vissza az elejére Go down
Jesse Hunter
Reveal your secrets
Jesse Hunter
Hollóhát

TémanyitásTárgy: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty2014-12-30, 21:36



Camrise & Jesse
A Három Seprűben


[You must be registered and logged in to see this image.]

Ez a hétvége azon ritka alkalmak közé tartozik, amikor kivételesen se edzés, se meccs nincsen. Persze ez nem jelenti azt, hogy a kviddicscsapat lustálkodik, de nem ám, csapatépítő kirándulásra mennek a hegyekbe (az edzőnk legújabb találmánya), amit én azonban a tanulmányaimra hivatkozva ezúttal kénytelen vagyok kihagyni. Micsoda veszteség. Szó sincs persze semmiféle tanulásról, csupán szeretném kihasználni ezt az alkalmat arra, hogy végre pihenhessek egy keveset. A fülembe jutott, hogy az iskola is erre az időpontra tette a diákoknak a roxmortsi kirándulást, akik ugyebár még nem hagyhatják el a kastélyt kényük-kedvük szerint. Úgy döntöttem hát, hogy én is felkeresem a falut, ha már egyszer van egy kis szabadidőm, amúgy is meglehetősen régen jártam arra. Diákokkal együtt úgyis sokkal élettelibbek Roxmorts utcái, és tegnap a hó is leesett, úgyhogy vagy fél láb vastag fehérségben pompázik a falu. Szeretem a havat, jól néz ki, és engem a járulékos hátrány, a hideg sem zavar, kviddicsjátékos vagyok, hozzászoktam az időjárás viszontagságaihoz.
Szóval nosztalgiázva sétálgatok Roxmorts utcáin, egyik vicces sztori jut eszembe a másik után, meg olyan őrültségek, amik fiatalabb koromban még teljesen normálisnak tűntek. Szóval letörölhetetlen vigyor ül az arcomon, csikorog a talpam alatt a hó, ahogy lépkedek, és ennél jobb időtöltést nem is igen tudnék elképzelni magamnak.
A fogcsikorgató hideg a legtöbbeket az üzletek melegében tartja, de még így is látok az utcákon járókelőket. Mint már említettem, én elég jól tűröm a rossz időt, de azért egy vajsörrel még jobban tűrném, így hát a Három Seprű felé veszem az irányt. De odáig sem jutok el, hogy a kilincsre tegyem a kezem, amikor kivágódik az ajtó, és egy lány robog ki rajta, de még mindig az épület irányába nézve. Valamit mondani próbál, nyilvánvalóan a bennmaradt társainak, engem azonban jobban foglalkoztat, hogy egyenesen nekem szalad, mivel tök ellenkező irányba néz, mint amerre megy. De nem is ez a meglepő az egészben, sokkal inkább az, hogy olyan lendülettel jön nekem, amivel szó szerint levesz a lábamról, és mindketten a hóban landolunk. Szerintem nincs az az ember, aki egy ilyen találkozás során ne hallatna egy meglepett kiáltást, és ez alól én sem vagyok kivétel, ahogy ő sem lehet az. Hogy ezek után hogyan mászunk le egymásról és állunk fel, azt már nem tudom, de ha módomban áll, felsegítem. Akár bocsánatot kér, akár nem, én már tessékelem is be, vissza a Három Seprűbe, hogy miért, azt természetesen neki is kifejtem.
- Na jó, jobb lesz, ha bemegyünk, ha már ilyen jól meghemperegtünk a hóban. Nem akarom, hogy emiatt fázz fel, meghívlak egy vajsörre. - Nem vagyok dühös, mért is lennék, nyilvánvalóan nem szándékosan csinálta. A hangom barátságos, de igyekszem éreztetni vele, hogy nem tűrök ellenvetést, bárhová is igyekezett olyan nagyon, amikor nekem jött.





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets

TémanyitásTárgy: Re: Camrise & Jesse   Camrise & Jesse Empty


Vissza az elejére Go down


 
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Bonnie & Jesse
» Jesse & Abigail
» Raziel & Camrise
» Jesse Hunter
» Camrise & Bec

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Három Seprû-
Ugrás: