VMS a királyi udvarban

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-19, 18:04

Átoktörés & Chris

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni. De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

Koncentrálok, hogy a banyát eltérítsem és eszébe se jusson megpróbálni megtámadni Titát, vagy éppen elfoglalni. Bólintok a lánynak arra, hogy engedjem segíteni ezt az érzést, ezt a valakit magamban, de szinte mulatságos, hogy ő úgy fogalmaz, hogy engedjem be, miközben a valóságban éppen hogy… ki kell engednem.
- Testvér? - nyögöm a szót, megtorpanva és a következő pillanatban kiszakad a mellkasomból a sötétség és a megdöbbenés és a felszabaduló mágia féltérdre kényszerít, de nem ejt rabul az a katatón állapot, ami az oroszok ellen és döbbent tekintettel bámulom az összefonódó, viaskodó testeketet vagy füstöket a levegőben egészen addig, míg meg nem hallom Stansson hangját. Felugrok és fürgén követem, kézenfogva Titát, hogy minél gyorsabban szaladjunk, de még jó néhányszor pillantok vissza az omladozó forrás felé, hiába. Nem látom, hogy kiemelkedne belőle bármi, ahogy ezúttal a sötétség se tér vissza hozzám, de legalább nem szakad a nyakunkba az egész és úgy tűnik, hogy sikerült legyőzni az testcserélő átkos banyát végérvényesen.
Ahogy összetalálkozunk a többiekkel megkönnyebbülten ölelek meg mindenkit, most a pacsi felejtős, kell az ölelés, főleg, hogy akármilyen klisé, de olyan érzésem van, mintha a kiszakadó rész, a sötétség hatalmas űrt hagyott volna maga után. Soha életemben nem sejtettem, hogy mi lakozik bennem, és úgy tűnik, hogy cseppet sem obskúrus vagyok, hanem Annabelle-nek van igaza… nem hogy az én egy részem lett elzárva, hanem valaki vagy valami belém lett zárva? Vagy skizofrénnek születtem, fingom sincs, de miért most szólt hozzám először, miért akkor amikor végleg elhagyott?

Teljesen el vagyok kalandozva, amikor a Sidney és Stansson csókot vált, így teljesen meglepetésből érkezik a nyakamba Lauren és a számra az ajkai, hogy megmutassa a vélhetően francia gyökereit. Olyan lassan reagálok, mint egy retardált annyira megdöbbenek az egészen, de miután reflexből eltátottam a számat, de döglött halként meg se moccantam a csókjában lassan lefejtem magamról és szépen eltolva bámulok rá.
- Az megvan ugye, hogy van pasid és néhány órája a földhöz vágott, mert elkaptalak, hogy ne taknyolj el? Bocs, Lauren, de… nem vagy az esetem. - mondom ki egyszerűen, mert mit szépítsek? Szerencsétlen tök hiába vélaszármazék meg csini, ha minden egyes alkalommal rosszkor van rossz helyen és semmit se mozgat meg bennem, amikor rámcuppan.
Egyszerre jó érzés, hogy egy hegyomlásnyi feszültség szabadult fel bennem, mert újra együtt vagyunk és mindenki sértetlen, de az űr közben a sötétség hiányát is jelenti, amit egyelőre nem tudok hova tenni, szóval kicsit hallgatagabb vagyok a szokásosnál a visszaúton a szállodába és alig várom, hogy lezuhanyozzak, levelet írjak Annabelle-nek és átgondoljam az életem. Megint.

// Nagyon köszönöm a mesét, epikus lett és külön köszönöm a fordulatokat Chris életében a sötétséggel a mesefolyamban végig, nagyon megihletett! * -* //

made by

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni.
De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-17, 14:02

Dany & a Királyi udvar

Mondjuk úgy, hogy a helyzet cseppet sem jó. Az egy dolog, hogy mélyen undorodom minden emberi maradványtól. Kövezzetek meg, de tele vagyok kórházi rossz emlékekkel. Az pedig egy másik, hogy itt egy koponya, ami az utolsó darabja valakinek. Mondjuk... Valójában az a kérdés, hogy morálisan képes lennék-e így kioltani egy mondjuk életet. Még ha Elena meg is akart ölni minket... vagy tudja a fene se mit akart. Végül elhatározom magam, és megteszem, amit meg kell a társaim érdekében. Noha tudom, hogy a bűntudat egy kioltott élet miatt velem marad. Szétzúzom a koponyát. A falak remegni kezdenek, én pedig már tudom, hogy nincs sok időnk.
Így futva igyekszem vissza a többiekhez. Szerencsére úgy tűnik, hogy többé-kevésbé ők is boldogultak, így nekem nem marad más, mint csatlakozni hozzájuk a kifelé vezető úton. Őszintén már nincs is semmi más vágyam, mint visszatérni a szállodába, és elfelejteni ezt az egészet! Leginkább azt a rohadék koponyát! De van egy olyan érzésem, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű.
Nem mondom, hogy nem állt meg bennem is az ütő egy pillanatra a barlang beomlását látva. De leginkább a hatalmas megkönnyebbülés érzés az ami eltölt, látva, hogy többé kevésbé mindenki egy darabban van. A csók özönökre meg már csak egy fáradt sóhajjal reagálok. Most nekem is jól jönne Gilly csókja a megtépázott idegeimre, de erre még várnom kell egy kicsit.
Most már csak fáradt tekintettel nézem az eseményeket, és hagyom magam velük sodródni...

//Köszönjük szépen a mesét! Izgalmas volt! //

ϟAz élet csapatjáték.ϟ

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-16, 19:25

Többiek & Tita

Döbbenten hallgatom Chris szavait. Finoman szorítok rá a kezére, ösztönösen, nem is csak azért, mert ijesztő, amit mond, hanem mert támogatásomat kívánom kifejezni neki ekképp. Nem tudom hirtelen mit is mondhatnék erre. Nagyon bizarr az egész helyzet, s talán hosszabban gondolkodva meglenne a helyes válaszom, de így meg kell mondjam, hogy csak egy meglepett szemelkerekítés előzi meg azt, hogy folyni kezdjenek belőlem a sietős szavak.
- Ha úgy érzed, hogy tud segíteni, akkor engedd be őt, aztán majd meglátjuk hogy tudjuk kizavarni a fenébe belőled, hogyha már nincs belőle hasznod. De ha meg tud védeni, akkor hagyd neki. - suttom vissza a talán balga ötletemet, de mást nincs időm mondani, mert jön az a fura árny, s én rögvest ráeresztem a partónusom, mielőtt belém cuppanna a mocsadék.
Az események sodrában sikerül ép bőrrel és főleg a testemben egyedül megússzam a helyzetet, s már rohanok is az edző és Chris oldalán kifelé a barlangból, nem kívánva megvárni, hogy ránk omoljon az egész. Ami viszont eztán történik, annak szappanoerisztikus volta egyik részről megdobogtatja a szívemet, hiszen az edző és Sidney kettőse tök cukin reagál egymásra - bár azért kikerekedik a szemem, hogy ez azért így vár - másrészről viszont felfordítja a gyomromat a szitu és Lauren nyomulása. Cody pillantását elkapva eltátom a számat, s jobb mutatóujjammal a torkomba mutatok, imitálva, hogy ledugnám azt a torkomon, jelezve hányingerem. De persze nem az én dolgom, majd a pasija lerendezi a ribit. Mondjuk, arra azért titkon kíváncsi vagyok, hogy Chris mit reagál.

//Köszönöm szépen az élménydús mesét! _Love_

készítette ☾

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-15, 14:24

Kérlek ezentúl szólítsatok Rapunzelnek!
Ööö... Jah Nem.
Ezúttal sikerül megidéznem a ragyogást, aminek már önmagában örülök. Lizzy is besegít. Azt a mindenit! Tele vagyunk gyógyítókkal! Mei magához tér és a köhögését megpróbálom csillapítani egy légúttisztító bűbájjal. Elena szennyét nem csodálom, hogy ki kell köhögni. Egész könnyen megúszta szerencsétlen. Kicsit restellem a csont eltüntetést, de ez még bőőven a helyrehozható kategória! Segítek neki felállni és hagyom is hogy rám támaszkodjon, ha szükséges. Amikor Eileennek, Sidneynek és Morticiának sikerül a búrát szétkapnia Lizzyt magam elé intve, Dannyt bevárva kijutunk végre! A lépcsőn lesietve pedig arra vesszük az irányt, amerre nemrég a Főni, Chris és Tita eltűntek hiszen Elena is arra cikázott.
Azért amikor a barlang beomlik bennem is megfagy az ütő, de szerencsére épségben szembe jönnek velünk.
De nagyjából felocsudni nincs időm, nekem legalábbis mert mindenki csókcsatába kezd körülöttem amire bevallom egy icipicit megszeppenek. Amikor Lauren rácuppan Chrisre, akarva akaratlanul Titára villan a tekintetem igencsak olyan "WTF?" arckifejezéssel, talán még a tekintetünk is össze találkozik egy pillanatra, még szegény Meit is majdnem eleresztem. Elvégre... nemrég még Lauren "pasija" csapta földhöz Christ... most meg rácsüng megint. Úgy érzem, én a véla helyében most érezném magamat szánalmasnak. Mindegy.. nem szólok bele, Chris elég nagyfiú, le fogja tudni rendezni.

//Köszönjük a mesét! Menő zárást kapott a banya sztorija. :3
Lauren remélem elsorvad<3 X""DD//

I believe in the power of laughter and crying
because both are the antidote to hatred and terror.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-15, 11:48

VMS & Sidney

Sikerült talpra állítani Morticiát, de csak az lebeg utána már a szemem előtt, hogy ki kell jutnunk innen valahogy. Nem tudjuk, hogy mi történik odakint és azt sem, hogy mekkora veszélyben vannak a többiek, márpedig biztos, hogy nem fogja könnyen adni magát a boszorkány főleg, ha már ilyen régóta rontja a levegőt az élők között mindig valakinek lenyúlva a testét.
- Ránk fog omlani az egész! - ezért nem gondolom, hogy van időnk teketóriázni és vizsgálódni, ezért nyúlok hozzá a búrához, ami körbevesz minket és amikor sikerül Eileennek kiszakítani belőle egy darabot bevetem a farkas erejét, hogy ha kell akkor puszta kézzel zúzzam be a többi részét. Sikerül végül lerombolni és persze ha kell azért segítek Morticiának, de az irányt már arra vesszük, amerre nem rég még Chris eltűnt az edzővel és a vöröskével. Futólépésre kapcsolok, mert a jó ég tudja, hogy mennyi időnk van, vagy hogy Stansson egyáltalán milyen állapotban van, ha csak nem rég tért magához.
- Nee! - kiáltom el magamat, amikor jó eséllyel minimum hallani, ha nem látni is lehet, amint a távolban összeomlik a hely, ahol jó eséllyel ők vannak. Gyorsítok a futáson, hogy végre meglássam őket velünk szemben közeledni. Én kevésbé vagyok most visszafogott, mint az edző, bármennyire is fura lesz ez így talán a többieknek, bár azt hiszem már a többség számára egyértelművé kezdett válni, hogy van közöttünk valami, de most nem tudok azon agyalni, hogy ez mennyire szabályellenes, ahogyan Lizzy pedzegette. Megölelem, hiszen magához tért és jól van és a csókot is viszonozom.
- Jól... jól vagytok? Mi történt? - zihálok kicsit, de most cseppet sem érdekel, hogy kifáradtam a futásban. - Láttam... - ennyit suttogok csak kis késéssel a fülébe, amit csak ő hallhat. Megnéztem ugyanis az emléket, amit nekem adott, hogy csak akkor nézhetem meg, ha vele valami történik. Még most sem tudom, hogy pontosan hogyan is kezeljem ezt, azt sem mondanám ki most hirtelen, hogy mit érzek, de azt tudom, hogy fordult velem egyet a világ, amikor azt hittem, hogy meghaltak, és azt is, hogy amikor kómába került olyan dühöt éreztem, amilyen még előtte sosem.

//Köszönöm szépen a mesét, szuper volt! <3 Várjuk a döntőt!//

️

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-14, 15:31

A rettegés foka

Sidney Morticiát Cody pedig Meit próbálja gyógyítani. A vámpír sebei nem tűnnek vészesnek, ráadásul elég gyorsan regenerálódik, Mei viszont nagyot esett, a lábában nincsen csont, tehát neki komoly medimágus ellátásra van szükség, de menthető az élete, nem is tér most magához. Lizzy is próbál segíteni Codynak, ragyogás veszi körbe őket, ahogy Meit körbejárja a Codyból áradó “aranyhaj” gyógyítás. A lány pillái megrezzennek, majd fel is nyitja a szemeit, durva köhögőrohammal tér magához, de valóban ő az, a kísértet már nincs benne. . Morticia betájolja Elenát, de nem nehéz rájönni, a sötét fergeteg, ami kicsapott a toronyszobából, és a domb felé tart, ahol Chrisék matatnak, az lehet az, ami arra száguld, láthatóan az utolsó esélyét használva, hogy testet szerezzen, s megakadályozza, hogy elpusztítsák a halhatatlansága forrását. Dany szétveri a koponyát, egy pillanatnyi remegés fut végig a falakat védő mágikus burkon, a Chrisék felé száguldó sötét árny pedig felvisít egy pillanatra. Az olasz fiú elpusztította a boszorkány eredeti testének utolsó darabját, tehát a gonosz innentől nem lesz sem halhatatlan, sem testváltó, de ha még el tudja foglalni valakinek a testét, akkor még utoljára beköltözhet, így túlélheti a dolgot. Lauren is kibotorkál a cellából, kezdi felfogni, hogy lassan itt pusztulnak, ha nem jutnak ki valahogy. Sidney rájön, hogy ki lehet jutni a burán át, és pont ahol Eileen kiszakít egy darabot, Sidney át is tud nyúlni, ott nem záródik össze az anyag, ki is tudnak érni mindannyian, amit jól is tesznek, mert a fal belül kezd összeomlani, Elena rájuk akarta volna omlasztani az egészet. Le tudnak sietni Mei-t és Laurent támogatva a hegyoldali lépcsőn.
Eközben Tita patrónusa fénypajzsként villan eléjük, a sötét felleg belassul, Chris összezavarása pedig indokolatlan cikázásra készteti, amíg Stansson a varázsbottal kilövi a forrás körüli tartóoszlopokat, ami kezd szépen összeomlani. A Chris lelkében élő sötét testvér szólal meg, de csak a Griffendéles hallja: ég veled testvér. Ekkor kirobban belőle, s pont a pályáját vesztett sötét fergetegbe csapódik, a két árnyék mintha birokra kelne, együtt zuhannak bele az aranyszínű forrásba. Stansson sürgetően int Titának és Chrisnek, hogy indulás A forrás barlangja maga alá temeti a két árnyékot, a forrás örökre kiapad. A társaikkal a hegyoldalban tudnak összetalálkozni. Stansson a korábbi visszafogottságával ellentétben magához húzza Sidneyt, és egy apró csókot hint a lány szájára. Lauren ezen felbátorodve átkulcsolja Chris nyakát, és egy cseppet sem bátortalan csókkal hálálja meg a mentőakciót. Közben megérkeznek a királynő észhez térített aurorjai, hogy mindenkit kimenekítsenek, meggyógyítsanak. Maga a királynő majd a későbbiekben mond köszönetet.

//Köszönöm szépen a játékot, most csak egy hétnyi határidőt adok, és kezdhetjük a döntöt. A határidő: : szept 21//

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-14, 02:17

VMS & Eileen

Nemcsak a papok dőlnek ki és futamodnak meg szép sorjában, de Elena is. Gyáva... Azért ettől többet néztem ki belőle, de hát el ne szóljam.
A sérülteket ugyan segítek felvakarni a nagy megfutamodás után, de ezt a melót inkább a tapasztaltabbakra hagyom, közben már a következő lépésen gondolkodom. - Ha a nő csak így változtatja a testét azzal, hogy megszáll másokat... azt hiszem, valahogy be lehet zárni valahova, mint egy dzsinnt a csodalámpába - filózom el ezen. Nem ilyen egyszerű a helyzet, de egy jól lekötött rúnával megoldható, hogy ott maradjon, ahol van, és ne randalírozzon tovább, legalábbis ha az ismereteim nem csalnak; de ahhoz ugyebár előbb az kellene, hogy a nyomára akadjunk...
Ami addig nem fog menni, amíg ez a zselészerű valami, ami lassan kezdi bevonni a falakat, az továbbra is itt van. Hozzáérni nem szerencsés, amíg nem tudjuk, mi ez és miből tevődik össze, mivel tudnánk visszafordítani vagy semlegesíteni, így ezt próbálom meg megvizsgálni egészen közelről. Pálca segítségével próbálok kiszakítani belőle egy kis darabot, szemügyre veszem az állagát, látvány és szag alapján behatárolni, hogy mi lehet ez. Ugyan nem áll a rendelkezésünkre sok minden, ami segíthet visszafogni a terjedését, mielőtt itt maradunk, ha rá is jövök ezekre, de hátha...

(Bájitaltan 44, intelligencia 26 pont)

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-12, 19:01

Ezer és egy gondolat lehetne bennem, de egyikre sincs időm, ha a jelenben akarok maradni és hideg ész érvekkel végig gondolni, hogy mi lehetne a következő logikus, vagy hasznos lépés.
Én több átkot nem lövöldözök ezúttal, cserébe inkább azt teszem, amihez értek. Így mikor Meiből gyakorlatilag kipattan az a minősíthetetlen gyáva luvnya, Meihez igyekszem eljutni, miután felmértem, hogy a többiek nagyjából merre. Lizzy előbb oda ér. Azonnal Mei pulzusa után nyúlok, fogalmam sincs, hogy Elena csak mint egy parazita szállta meg a lányt és még menthető szegény, vagy kvázi kinyírta azzal, hogy megszállta.. Mielőtt minden gyógyítói képességemet rázúdítanám azonban, vagy megpróbálnám újra éleszteni, akár manuálisan akár pálcavarázslattal, ha szükséges... hátha.. szóval mielőtt ezt megtehetném, felfedezem, hogy mindent elkezd beborítani az a fura sötétség.. Mivel a medál amit lemásoltunk, Danynél van és Dany jelen percben bevallom azon kívül, hogy az épületben tartózkodik velünk, nem figyeltem merre van..
Így Lizzynek segítek, felnyalábolom Meit és a többiek felé indulok meg a két lánnyal. A cukormókusomat olyan magasságba küldöm fel az udvaron belül valami magaslati pontra, mondjuk egy pálmafára ha van ilyen és ami nem a fekete trutymó vonalában van de elég távol van tőlünk, és voltaképp mielőtt a feketeség össze zárulhatna megpróbálom befagyasztatni vele az időt. Hátha legalább egy kicsit megfékeződik a folyamat.
Ha elérjük a többieket, Meit stabil oldalt fekvésbe helyezem, már amennyire ilyesmi lehetséges a jelen körülmények között és lehet hogy naiv gondolat, de bepróbálkozom azzal, amivel az orosz meccs alatt, amikor Chrisből először igazán kitört az az obskurusszerű cucc.. Rákoncentrálok és ha össze jön, ragyogni fogok mint egy rohadt karácsonyfa de hogy ez milyen hatással lesz a helyzetünkre azt egyenlőre fogalmam sincs... valamire csak jó lesz. Igyekszem kihozni magamból a maximumot. És közben remélem, hogy Morticia hozott napvédőt...

///

Természetes gyógyító 7. szint:

Familiáris - Cukormókus:

I believe in the power of laughter and crying
because both are the antidote to hatred and terror.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-09, 22:51

Átoktörés & Chris

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni. De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

Nem azért hagyom, hogy végül Morticia egyedül menjen be, mert nem kedvelem, hanem azért, mert az elmúlt hetek alatt bizonyította, hogy kemény csaj, ráadásul vámpír, szóval nem olyan könnyen elnyűhető, mint mondjuk edzőbá’ a halálos átkával. Persze, itt van Tita, hogy bevédje, de Titát ki fogja megvédeni? Az őrzővédő mechanizmusom bekapcsolt és már nem lehet lelőni.
Sietősen haladunk, néha kocogósra fogom a tempót, hogy körbefussam körülöttünk a területet nehogy meglepetésként érjen minket egy csapat, vagy egy varázslény, vagy úgy akármi. Amikor odaérünk a barlanghoz én is elkezdek töprengeni, de mily meglepő…
- Mi lenne, ha berobbantanánk? - dobom be én is, miután Tita is kérdez. Nem vagyok elementalista, nem igazán tudom hogy lehet tavat kiszárítani, de mondjuk elmenni a forrás mélyéhez és robbantani egyet tudok. Ahogy a pillantásom továbbszalad a vízre és meglátom a tükörképemet kicsit megütközök, elfog az a furcsa érzés, mint amikor az álmomban önmagammal álltam szemben, de még sem. Viszont most nem a kiköpött másomat látom, mintha ténylegesen másnak a sziluettje lenne, és ugyan teljesen frászt kapok, de mivel Tita az egyetlen, akinek mélységekig elsírtam már mindenemet is, nem tartom magamban.
- A víz furán tükröződik vissza, mintha nem is magamat látnám. - szalad ki a számon, de tudom, hogy nagyon kreténül hangzik, bár a varázsvilágban bármi előfordulhat. Tartok tőle, de a kíváncsiság sokkal erősebb és már éppen megindulna a lábam, hogy minél közelebbről megnézzem a visszatükröződést, de ahogy Tita felvonja a figyelmünket a közeledő valamire és egy ütemet csúnyán félrever a szívem. Valami megmozdul bennem én pedig nyögve tántorodom meg, ugyan fájdalom egyáltalán nem ér, de a megdöbbenés, hogy a sötétség ilyen emberien, saját tudattal tőlem függetlenül reagál bennem.
- Tita… - suttogom halkan, és a szabad kezéért nyúlok, de nem tántorodom meg annyira, hogy tényleg meg kelljen tartania. - Olyan, mintha nem lennék egyedül. Nem csak valamilyen átok, valamilyen sötétség, hanem egy értelmes lény, elme lenne bennem. - mondom ki, kicsit zavartan, mert nem értem az egészet, hogy hogyan történhet, ráadásul ez nem éppen a legjobb alkalom. - És lelkes, hogy megküzdhet a boszorkával.
Elengedem a kezét, csak egy pillanatra fogtam meg és megszorítom a pálcámat, hiszen nem tudom, hogy a familiárisa mekkora erővel bír és eszemben sincs végignézni, ahogy megszállják. Fogalmam sincs, hogy mennyire fizikaitest, vagy elme, vagy mi az anyám suhan felénk, de az biztos, hogy értelmes gomolygás, szóval kivételesen nem robbantok - csoda.
- Confundo! - próbálom meg rábírni a lényezetet, hogy eszébe se jusson a lányba bújni, mehetne mondjuk inkább a falnak és betörhetné a fejét. Mondjuk.

// Sötét varázslatok kivédése, kiemelkedő, 40 pont,
Confundo - Konfúziós bűbáj - Összezavarja a célpontot. - A latin "confundo", összezavar szóból. //

made by

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni.
De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-09, 09:19

to: the team

Amikor Cody megsebesíti Elenát, legalábbis az új testét, kijön végre onnan, de el is tűnik. Felhorkantok a gyávasága láttán, képes az embereit feláldozni. A többieknek sikerül viszonylag hamar leverni őket. Két csatlósnak sikerül megsebesítenie, felszisszenve térdre rogyok, igyekszem gyorsan megvizsgálni a sebeimet, fájnak, de nem súlyosak. – Köszönöm – pillantok Sidney-re, aki észreveszi és segít is gyógyítani, valamennyire a saját képességeimet is bevetem, vámpírként tudok regenerálódni, ha lassan is, de a semminél jobb. – Meglépett az a szemét – jegyzem meg, mikor a lány segítségével felállok, egyelőre csak óvatosan, próbálgatom, hogy mennyire terhelhetem magam. A falakra kerülő fekete valami nagyon nem tetszik nekem, és inkább nem is nyúlok hozzá, lehet, hogy veszélyes. Inkább kereső varázslattal megpróbálom betájolni az irányát és a közelségét annak, hogy hol lehet Elena.
Ha kijutunk innen, meg kell találnunk.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-07, 15:31

Dany & a Királyi udvar

Nos, hát úgy fest az álcám egyáltalán nem haszontalan. Hiszen a csuhások saját maguk közül valónak vélnek és egyáltalán nem foglalkoznak velem.
Igazából az egyetlen dolog, ami zavar, hogy mérhetetlenül aggódom a többiekért. Még akkor is, amikor már felfelé szedem a lépcsőket egymás után. Vajon mit mondok majd Gillynek, ha húgának valami baja esik, mert magára hagytam? Jó döntés volt ez egyáltalán?
Végül elfogynak a lépcsők, én pedig egy teremben találom magam. A kulcs egyenesen egy ládához vezet, ami minden csapda vagy egyéb gond nélkül fel is tárul. Bár ne tárult volna....
- Hát ez q*va jó...- suttogom magam elé olaszul, egy undorodó fintor kíséretében. Éljen az irónia, minden szinten. Muszáj volt ezt pont nekem megtalálni? Kis híján elfog a hányinger a látvány, szag, és felismerés szentháromságtól. Ráadásul a többiek még mindig bajban lehetnek odalent a jelentős túlerővel szemben. Szóval nem ácsoroghatok itt, az undortól és fóbiától öklendezve ítéletnapig. Nincs az az Isten, hogy én ilyesmit puszta kézzel megfogjak.
Egy gyors pálcaintéssel igyekszem kiemelni a helyéről a koponyát, és hozzávágni a szemközti falhoz, hátha ennyitől is ripityára törik, és vége lesz ennek a rémálomnak.
Ha sikerül a tervem, és végre nem érzem úgy hogy a teljes gyomortartalmam a rossz irányba akarna távozni, akkor sarkon fordulok, arra amerről jöttem. A többieknek még szüksége lehet rám. Közbe pedig a kezembe csúszik a lemásolt fiola is. Pusztán azért imádkozom, hogy használnom ne kelljen, még ha ez reménytelen naivitásnak tűnik is ebben a helyzetben...

ϟAz élet csapatjáték.ϟ

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-06, 14:13

A VMS & Lizzy

Tágra nyílt szemmel pillantok a nőre, amikor az bólogatni kezd és valami gyilkos indulat törne felszínre bennem, ha akár egy pillanatnyi időm is lenne rá. Az események ugyanis gyorsan peregnek, én pedig azon kapom magam, hogy ahelyett, hogy a nyakának esnék- ahogy előre elterveztem magamban – fedezékbe vonulok, majd onnan próbálom meg hasznossá tenni magam. A túlerő kétségtelen, de ha nem teszünk semmit, akkor azzal a saját ítéletünket írjuk alá. Hogy az mi is pontosan, arról fogalmam sincs, de semmi jó se sülhet ki belőle, abban biztos vagyok.
Úgy tűnik számomra, hogy ennek az Elenának inkább csak a szája nagy, hiszen képes a saját embereit használni élő pajzs gyanánt. Mint diákok, nem szórhatunk halálos átkokat, de nem ismer minket, szóval nem is sejtheti, mire vagyunk képesek. Talán egyikünk elsüt valami komolyabb, sötét átkot, amit nem lenne túl szerencsés, ha bekapna valamelyik híve.
Kissé kellemetlenül érzem magam, amikor Cody átka után még én is telibe küldöm szerencsétlen lányt egy tarolóátokkal, ami egyenesen a falhoz csapja, de annyit sikerült elérnünk, hogy az a banya elhagyja a testet.
- Hová tűnt? - nézek körül, hiszen a nő kántálását hallom, de ő sehol sincs. Sok időm azonban nincs a keresgélésre, hiszen közben folyamatosan támadnak minket Elena megmaradt hívei. Rólam szerencsére lepattannak az átkok, komolyabb sebeket nem okozva bennem. Úgy tűnik, hogy a minket megbénító szérum se volt túl hosszú életű, hiszen hamarosan visszatér az élet is a lábaimba. Vagy a banya számolta el magát, vagy azt hitte, hogy ennyi is elég lesz arra, hogy elbánjon velünk. A dolgok körülöttem időközben egyre zavarosabbá válnak. Dany eltűnt, a két fenti banya pedig szintén beszáll a csatába, Morticiát láthatóan megsebesítve. Egyelőre azonban arra kell koncentrálnunk, hogy mi kerekedjünk felül, különben azok a sérülések semmiségek lesznek a későbbiekhez képest.
Ha sikeresen kiütöttük az őrséget, Sidney Morticiához, én pedig a továbbra is az ájult Mei mellé sietek. Bűntudatom van a történtek miatt, főleg azért, mert sejtem, hogy a falhoz taszítás nem lehetett a legkellemesebb élmény számára. Fogalmam sincs, mennyit érzett belőle, amíg Elena a testében volt. Vannak gyógyítói képességeim, szóval elsősorban a kisebb sebeit igyekszem eltüntetni, melyek esetleg lehetnek a teste felületén. Egyelőre többet nem tehetek érte.
- Ez meg mi? - meredek az ismeretlen anyagra, habár nem tartom jó ötletnek a vele való érintkezést. Meit gyorsan elhúzom a fal közeléből, amennyire csak tudom. Szerencsére nincs nagy súlyban és az évek óta tartó sport megtette a maga hatását. Pár centire arrébb tudom vonszolni a még mindig eszméletlen lányt. Nem mintha nem használhatnék mágiát, de mi van akkor, ha ez a valami a mágikus erőt is magába nyeli és csak nagyobb lesz tőle? Mintha olvastam volna már ilyesmiről az Ilvermornyban.

️️️️️️️️️

Amikor a fény megszűnik,
eluralkodik a sötétség.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-05, 22:27

Többiek & Tita

Örülök, hogy Chris csatlakozik hozzánk, bár azért kicsit aggódom, hogy morti egyedül maradt így. Mindenesetre ha már nekiindultunk, akkor azzal foglalkozom, hogy minél több hasznom legyen a helyzetben, szóval hogyha bármi az utunkba kerülne - mondjuk egy-egy kóbor pap - akkor rontást küldenék rá, de ilyesmi úgy fest nem történik. Egészen simán sikerül eljussunk a forrásig, ami ha nem ilyen legenda övezné, még csodálatraméltó is lenne, hiszen meg kell valljam elég szépnek képzelem el. Oké, barlang meg baljóslatúság, de a víz valahogy mindig az elemem volt, szóval ha szigorúan tájként gondolok rá, valahogy könnyebb kezeljem a helyzettel járó stresszt is. Egy darabig.
- Esetleg kiszárítani valahogy? - dobom be az ötletem egy komplex varázslatra, hiszen ha magát a forrást kell eltüntetni, akkor a víz nem fog megszűnni csak attól - szerintem - ha beomlik rá egy barlang, ellenben ha kiszárad, akkor annyi neki. Na persze lehet, hogy teljesen illogikus amit kitaláltam, kicsit félve is adtam elő, de ha már ötlet, akkor nem akartam magamban tartani.
Míg a reakciójukra várok, fura dolgot veszek észre.
- Az ott nagyon nem néz ki jól! - hívom fel mind az edző, mind Chris figyelmét az árnyra. Szóval és rámutatással is. S mivel ezt nem ítélem elégségesnek, bepróbálkozom a patrónusom megidézésével ellene. Oké, hogy ez nem dementor, de semmivel sem bizalomgerjesztőbb, s hát nagyon jó volna, ha működne ellene a sivatagi rókám védelmező mechanizmusa.

készítette ☾

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-04, 11:38

VMS & Sidney

Úgy tűnik, hogy jól tesszük, hogy nem engedünk csak úgy a nőnek és maradunk térden. Amit kaptunk Lizzyvel nem hat sokáig, így sikerül az ellenfeleket helyre tenni, a rossz hír, hogy a nő elmenekül, legalábbis ami még marad belőle, hiszen a testet már megint elhagyja. Rossz hír, hiszen kelleni fog neki minden bizonnyal egy másik.
- Rendben vagy? Lábra tudsz állni? - kapom el azonnal Morticiát, ha látom, hogy a sérülései olyan fájdalmasak, hogy esetleg ettől meginogna. Tudom, hogy vámpír, így hát hozzám hasonlóan a teste is jobban bírja a strapát, viszont attól még meg tud sérülni. Azt nem tudom mennyire gyógyul gyorsan, így azért erre rásegítek. Nem vagyok gyógyító ugyan, Cody viszont láthatóan mással van elfoglalva, de ha érkezik, akkor átadom neki a lehetőséget, ha nagyon koncentrál, akkor egyszerűbb gyógyító varázslatokkal vélhetően én is rendbe tudom tenni Morticiát.
- Hova a fenébe mehetett? - pillantok aztán arra, amerre az árny lelécelt és persze, ha mindenki jól van indulnék is, ha nem állítana meg az anyag, ami szinte befalaz minket. Elnyomok egy halk káromlatot és csak óvatosan nyúlok a falhoz, próbálom esetleg mire hogy reagál, meleg, hideg, fizikai behatás. Valahogy ki kell jutnunk innen, mert az az árny lelépett, de őszintén kétlem, hogy a banya feladná. Új test kell neki, de minket bazárt ide, viszont Chris az edzővel még odakint van. Sejtelmem sincs, hogy hová mentek, csak remélhetem, hogy jutottak valamire és azért mentek az ellenkező irányba, ahogyan azt is remélem, hogy Dany talált valamit, ami hasznos lehet, hogy kijussunk innen, vagy hogy hogyan tudjuk megállítani ezt a nőszemélyt.

️

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-03, 11:42

A rettegés foka

Elena, Mei alakjában hevesen bólogat Lizzynek, de utána kitör a káosz, mert a lábra álló Sidneyn mind a banya, mind a csuhások meglepődve fagynak be, és kapján az arcukba az energiakitöréseket. Elena végül ócsudik, maga elé ránt egy papot, és máris menekülési útvonalat néz, mert ahogy kerülnek elő a pálcák, vakító fények töltik be a körcsarnokot, valahogy senki sem volt felkészülve, hogy a diákok támadni fognak megadás helyett. Cody eltűnteti Mei lábaiból a csontot, és még sóválvány átkot is lő, s az így összecsukló lányt lizzy tarolóátka vágja falhoz. Egy sötét árny pattan ki az ázsai-afrikai lány testéből, és kiszáll a falon keresztül. Kintről kántálás hallatszik, de senki nem érti, hogy Elana mit motyoghat. Dany mellett elsüvít a két fenti őr banya, beszállva a csatába, egyből Morticát támadják le, őt ítélik meg legerősebbnek. Sidney és Eileen robbantásai egyre erősebbek, a papok inkább védekeznek, de tekintve, hogy a főnökasszony lelépett, ez komoly morálvesztést jelent. Azért van egy-kettő, meg a két banya, akik Morticia, Sidney, és Lizzy ellenében vágásokat okoznának a három lányon a varázslataikkal, ám a két sebezhetetlenről most ezek a varázslatok lepattannak, úgy fest Elena gyengítése időleges volt, sőt, ők ketten már nem is érzik a zsibbasztó hatást, amitől korábban elgyengültek. Mortcia viszont bekap vagy két felszínesen vérző sebet is, amik azért durván fájnak. Dany felszalad a lépcsőn, a kulcs egy Központi ládikához vezeti, ami egy asztalon áll. A láda ki is nyílik a kulccsal, nincsen benne csapda. Viszont van benne egy elsárgult koponya, nem nehéz rájönni, ez lehet Elena eredeti koponyája, de vajon miért őrzi még? Vélhetően a folyamatos testcserék miatt a lelke csak akkor élhet, ha az eredeti testéből még van valami. A lent maradók viszont már érzékelik, egy sötét lepel hull a falakra, teljesen bezárva őket oda, mintha valami zselés, egymásba illeszkedő anyag lenne. Ám erről Codynak beugrik valami, pont olyan szine van, mint annak a medálnak, ami Elena nyakában is lógott, s amiről másolatot csináltak.
Stansson, Tita és Chris a domboldalon megtalálják a barlang bejáratát, ami lefelé vezet. Már messziről lehet látni, hogy egy belsővizű forrásról van szó, aminek közepén valami arany fény csillog. – El kell pusztítanunk… - Szólal meg a férfi, azt nézve, hogy is tudnák beomlasztani a barlangot. Chris ha a víz felé néz, mintha Grindelwald alakját látná kirajzolódni. Mintha a tükörképe nem is a sajátja lenne, de mindezt csupán ő látja. Tita viszont a levegőből egy sötét árnyat lát feléjük suhanni, és nem nehéz rájönni, Elena az egyetlen női alakra támad, akinek még meg úgymond megszerezhető. Chris lelkében viszont a sötét gomolygás szinte nyalogatja az ajkait, hogy méltó vetélytársat talált.

//A határidő: : szept 13//

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-01, 23:36

VMS & Eileen

Azt hinné az ember, hogy már nem lehet rosszabb - de hát mindig lehet rosszabb az aktuális helyzetnél...
Gondoltam, hogy nem sokáig húzzuk anélkül, hogy valaki ránktámadna, na de ennyire? Ha néhányan lennének... de ekkora túlerővel ez nem lesz fair játszma.
A szellemekkel közösen felbukkanó szektások, na meg Elena Mei testében pont elegek ahhoz, hogy felpörgessék bennem az adrenalint. Ha ezt túléljük, akkor mindent túlélünk. Általában megfontoltabb vagyok ennél, de ezúttal tudom, hogy másképp nem fog menni, főleg amikor az alapvetően sem kis túlerő még nagyobbá válik, ahogy a nő kvázi csökkenti egyébként is kis csapatunk horderejét...
- Na azt már nem - mondom, reagálva a szavaira. Nem, nem itt van a vége. Eszemben sincs hallgatni rá és megadni magam.
Szóval ha ők így...
- Confringo! - Kiosztok az említett varázsigéből, amennyit csak tudok, leginkább oda célozva, ahol a legsűrűbben állnak ellenfeleink, hogy minél nagyobb legyen a találati arány. Ahol tudom, a lábaik alá küldöm az átkot, hátha a robbanás miatt a lekövezett padló egy-egy elszálló darabja újabb találatot jelent, illetve azokat részesítem előnyben, akik valamelyikünkhöz közelebb állnak.

(Confringo - Robbantó átok.
Szerencse 18 pont)

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-09-01, 09:32

Átoktörés & Chris

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni. De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

- Oooké pajti. - mondom csak, megpaskolva a sárkány nyakát, amikor egyértelművé válik, hogy cseppet sincsen ínyére ez az egész és menne vissza a városba. Mondjuk ez felveti a problémát, hogy akkor mi lesz a visszafelé fuvarunkkal, hiszen egy egész palotából kéne kitörni, de lehet, hogy ha leszedjük Elenát, mindennek a fejét, akkor mindenki lenyugszik?
Én se repesek, hogy fingunk sincs, hogy az ellenfél egyáltalán tudja-e, hogy kik vagyunk és miért jöttünk, de mennek az átkok, mert utat kell biztosítanunk magunknak és Morticiának is, hogy eljusson a többiekért. Aggódom értük, persze, hogy aggódom, de amikor Stansson drámaian bejelenti, hogy elmegy a forráshoz és a pillantásaim elkezdenek oda vissza cikázni a távolodó Morticia felé, és vissza Stansson és Tita felé. Nem igazán értem, hogy a finisben az edzőbá” miért választja Sidney helyett a forrást, mit remél ott, de amikor Tita elköszön és összekapcsolódik a tekintetünk határozok.
- Jó, majd vigyázok rátok, merthogy én is megyek. - válaszolom, de a magabiztos mosoly elmarad, mert ott dübörög bennem, hogy a csapat másik fele még mindig bajban van, egy darab Morticiával lehet, hogy nem lettek annyira kisegítve. Úgy érzem kettészakadok, de mivel szó szerint nem tudok - meg nem is lenne érdemes, elég undi lenne és bele is döglenék - ezért egy búcsú varázslattal indulok meg futólépésben az edzőbá’ és Tita nyomában. Ha van rá lehetőségem elkapom a befelé siető csuklyásokat, ha nincs, akkor a madaramat röptetem utánuk, hogy megpróbálja befagyasztani az időt. Végül is még is ketté tudok válni...
- Relaxo! - röppen ki az ártás, hogy megbénítsam a menekülő csuhásokat, aztán már tényleg hátra arc fájó szívvel és aggodalommal és futás az edzőbáék után. Még szerencse, hogy nem véletlen gepárd a patrónusom, mert úgy szedem a lábam, mint senkimás.

//Sötét varázslatok kivédése, kiemelkedő, 40 pont, Relaxo (Relashio) - Szikraeső-ártás - Szikraeső hullik a pálca végéből, ami az ellenfél ideiglenes megbénítására szolgál. - Párbajoknál gyakori ártás. Továbbá a Mágiaügyi Minisztérium láncos székeinek láncán használják.

vagy

Familiáris képesség:
Időfagyasztás: A familiáris képes rá, hogy befagyassza az időt egy adott helyiségben, vagy nyílt téren 5 méter sugarú körben. Ezen a területn mindenki mozdulatlanná dermer kivéve a familiárist és gazdáját. Az idő befagyasztása addig tart, amíg a familiáris gazdája szeretné, de maximum 5 percig.//

made by

Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni.
De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-31, 20:41

Többiek & Tita

Bármennyire is sikerünk van a papok ellen, valahogy olyan keserédes számomra ez az egész. Hiszen. nem igazán tudom, hogy ezen a szemét Elenán kívül mégis kik ellen és miért lépünk fel, s nem vagyokm abban se biztos, hogy az ellenoldalon pontosan képben vannak azzal, hogy egy csapat diáknak miképpen esnek neki egy ördögi nőszemély miatt. De mindegy, nincs ezen mit lamentálni, mentem a menthetőt a védőburok varázslattal, s közben mindent elkövetek azért, hogy semelyik csuhás ne tudjon alattomosan hátba támadni minket. Vagy szembe. Vagy oldalba. Meg sehogy.
Szerencsére mind Chris mind Morti hathatósan lép fel szinúgy a papok ellen, így nem olyan vészes a helyzet. Viszont amikor az edző megszólal, feléled bennem az oknyomozó ösztön, s azonnal vérszemet kapok mondhatni.
- Engedelmével én önnel tartanék. - közlöm mintegy nemcsak Stansonnal, hanem a két társammal is. Nem lenne jó ötlet az edzőt sem magára hagyni úgy, hogy az állapota nem száz százalékos (de ilyet ugye nem mondok ki hangosan, mert nem akarom a férfi önérzetét sértegetni), na meg érdekel is, hogy mi van a forrásnál.
- Vigyázz.. - nyúlok egy pillanatra Chris keze után, de mivel se a hely se az idő se a szituáció nem alkalmas ilyen kirohanásokra, inkább zavartan visszahúzom a kezemet és módosítok a mondandómon:
- ..atok magatokra és a többiekre is! Érmére fel, ha van valami! - szólok még, majd szedem a lábaimat az edző után. De a pálcám közben azért nem teszem el, készenlétben tartom mindenféle eshetőségre fel.

készítette ☾

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-31, 17:50

to: the team

Mivel Stansson úgy dönt, hogy külön utakon folytatja, így a vámpírságomat kihasználva utol is érem a többieket a lépcső aljában. – Jól vagytok? – kérdezem meg gyorsan a jelenlévőktől, arra most nincs idő, hogy az egész történetet megtudjam, majd ha már vége az egésznek. A lépcsőn felfelé menet beindul az akció, ha itt lettem volna velük végig, akkor sem érteném, hogy mi és hogyan történt, de úgy látszik, Elena új testet szerzett. Dany pillantását észreveszem, és felmérve, hogy mekkora túlerőben vannak, Sidney és Lizzy is legyengítve állnak, nem lenne értelme így harcolni. Valami váratlannak kellene történnie, amit kihasználhatunk és az előnyünkre fordíthatunk, de így, hogy különböző fajú csatlósai vannak, nehezen működnének a hagyományos trükkök. Így hát megpróbálom szóval tartani, mielőtt rátámadnak a többiek. – Hát újra találkoztunk – jegyzem meg, elvégre én voltam az egyetlen, aki ott volt az erdőben, Danyt és Codyt valószínűleg még nem látja. – Mire volt jó ez az egész? Át is verhetett volna minket a védelemmel, és akkor az orosz meccs alatt mind megdöglünk és magának szabad az út. – Próbálok arra apellálni, hogy a magukat zseniálisnak hívő emberek szívesen ecsetelik a terveik részleteit, mert büszkék rá. – Jó az új test, mi lett a régivel? – teszek fel még egy kérdést, és remélem, hogy Danynek van ideje rá, hogy valamit csináljon odafent.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-29, 21:39

Természetesen, mintegy csak magam elé mondtam amit Stansonnak szántam. Amolyan távoli jókívánságnak. És ha a légzéséből kiszúrta, hogy nincs rendben, akkor most így távolról, a mozgásából is ki tudom valószínűleg következtetni, hogy annak ellenére, hogy talpon van, nincs jól. Látom merre veszi az irányt de nem pattogok. Remélem azért lesz aki vele megy!!
Igen erőteljesen kizökkent három pap akik elsietnek mellettem. Ezúttal elég egyértelmű, hogy nem a mienk rohangálnak már csuhában, így nemes egyszerűséggel a hátukba küldök egy egy gyors Petrificus totalus-t, az se baj, ha csak a lábuk bénul meg így hirtelen. A semminél az is jobb. Sejtem ám, hogy ettől függetlenül már mindegy a helyzeten ez a három pap nem sokat javít, vagy ront. Valljuk be nyakig ülünk a szarban.
Nem sokat mozdultam előre, mondhatni még a lejárat/feljárat előtt állok kissé lemaradva a többiektől, hiszen a szemem sarkából látom ahogy Lauren ébredezik, ez valahol jó hír... Azt hiszem. Viszont egymagamban nem hiszem, hogy ki tudom szedni. Röpke terepszemle közben észre veszem Christ és Titát is, de nem hívom fel a figyelmet rájuk, hátha rajtam kívül más nem vette észre őket.
És amikor épp lépnék ki a többiek után, látom meg az össze csukló Sidneyt és Lizzyt, a tekintetem automatikusan Mei felé fordítom, hiszen potenciális célpont velünk és elvileg az épségben kijuttatása lenne az egyik szempont...
Amikor azonban meglátom azt gusztustalan mosolyt Mei arcán, bevallom túl sokat nem gondolkozom, amilyen gyorsan csak tudok még utoljára megpróbálok cselekedni, mit se törődve azzal, hogy a falakból őrszellemek bukkannak elő, vagy Elena száját mi hagyja el...
Csak arra fókuszálok, hogy a néhai Mei lábait célzom meg egy Brahium Ermando-val. Amennyiben betalál, amire minden bizonnyal kb semmi esély, Elena térdkalácsok nélkül találja magát, ami egyben azt is jelenti, hogy nem fog tudni állva maradni, hanem épp úgy össze csuklik majd mint a lányok.
Olvastam már bőrváltókról, így ösztönösen az elmémben használható információk után kutatok... Ha csak ide oda szállogat mint egy szellem, akkor bizony Sid és Lauren is veszélyben van. Bár.. ha Sidney-t meg akarta volna szállni, nem gyengíti le.
Sikerül éket vernie a fejembe közben annak is, hogy kurvagyorsan el kéne tűnnöm a lejárat szájából, mert ha vissza leszorítanak a pincébe, akkor cseszhetem...

///Petrificus totalus - Sóbálvány-átok - A célszemélyt megmerevíti, így az illető képtelen mozdulni. Az áldozat így is tisztában van a körülötte történő eseményekkel.
Brahium Ermando - Csont eltüntető varázsige - Eltünteti meghatározott helyen a csontot/csontokat.
Varázserő: 30 pont
Átváltoztatástan: (Született tehetség) 40 pont
SVK: 25 pont
Gyógyító szak - az emberi anatómia pontos ismerete
Szerencse amulett

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-26, 15:24

Dany & a Királyi udvar

- Semmi gond, csak lehetőség szerint legközelebb ne engem nézz gyakorlóbábunak.- engedek meg egy röpke mosolyt Cody felé. Most már legalább tudom, hogy mi történt. Bár a hirtelen felbukkanásuk azért éppen annyira meglepett, mint viszont. Tehát akkor a szálak itt futnak össze, ebben a parakastélyban. Remek.
Viszont ahogy megindulok felfelé, érzem a kulcs vibrálását a kezembe. Közel lehetünk már. Nagyon közel. Ezt onnan is tudom, hogy amikor lenézek a smaragdkulcsra az már vérvörös színt ölt. Mintha csak egy élő szívet tartanék az ujjaim közt. Ami lássuk be elég horroros hatást kölcsönöz ennek az elcseszett helyzetnek.
Még éppen időben sikerül észrevennem az őrt álló párost, már azon lennék, hogy bevárom a többieket, és ezeket is kiütöm egy kábítással, de ekkor megint hirtelen változik a helyzet.
Meglehetősen rémisztő, ahogy Sidney és Lizzy összecsuklanak, mint a cigány lova. Mégsem sem kaphatok, rohanhatok feléjük megnézni, hogy minden rendben van-e, mert akkor el is árulnám magam. És hát, nyilván nincsenek rendben, különben nem estek volna össze ilyen hirtelen.
A felbukkanó rakás csuhásból, és őrszellemből, az is kiderül, hogy most alaposan mellé fogtunk. Mei már nem önmaga többé, hanem Elena. Ami elég rossz hír. Ideje volna már valakinek úgy hátsón billentenie ezt a gonosz banyát, hogy egyenesen az Azkabanig repüljön...
De mivel úgy tűnik, hogy mégis csak hasznos ez a csuhás álca, lassanként semmi gyanús, vagy hirtelen mozdulatot nem téve próbálok kisomfordálni a képből.
Ha a tekintetem közbe összeakad Sidney-ével, vagy bárki máséval, csak némán próbálom jelezni, hogy inkább szóval próbálják feltartani Elenát, amíg visszaérek.
Csuhás barátaink, meg a szellemőrök jelenleg jelentős túlerőt képeznek, ami még nekem is feltűnik, pedig nem vagyok kifejezetten jó matekos. Viszont ha feltűnés nélkül tudnám követni a kulcs nyomot, és meglelni, hogy hova tartozik, esetlegesen összerakva a vérmágiás medállal, akkor már előhúzhatnánk valamit a kalapból, amivel sarokba szoríthatnánk a gonosz banyát. Főleg, ha a többieknek sikerül kellően lefoglalni Elenát, és elterelni a figyelmet az én ténykedésemről.
Így ha sikerül meglépni a tömegtől a kulcs jelezte irányba, akkor a képességemmel újra felmérem a terepet, csak a biztonság kedvéért, hogy merre és milyen varázstárgyak vannak, esetlegesen nem sétálok-e mágikus csapdába, mert akkor végünk a nagyszerű tervemmel együtt...

//Relikviamester:
Relikviákon és ereklyéken kívül képes érzékelni, hogy 10 méter sugarú körben van-e varázstárgy, és hogy milyen irányban. Megérzi az átkokat, csapdákat egy-egy tárgyon.//

ϟAz élet csapatjáték.ϟ

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-23, 15:39

A VMS & Lizzy

Mindenki teljesen rendben van, ez pedig annyiból megkönnyebbülés számomra, hogy ennek tudatában már mi is a feladatunkra koncentrálhatunk. Nem kell a többiek hollétén agyalni, na, nem mintha eddig annyi időnk lett volna rá. Az éjszakai pillangók és azok a csuhás alakok pont elég szépen lekötötték a figyelmünket ahhoz, hogy ne kelljen állandóan ilyesmiken rágódnunk.
- Nekem mindegy, csak ne ütközzön a szabályokkal – vonom meg a vállam, hiszen – őszintén szólva – nem érdekel senki szerelmi élete. Engem maga a VMS érdekel, Sidney és az edző kapcsolata pedig egészen addig hidegen hagy, amíg nem kavar be számunkra. Meglepődni persze meglepődtem, hiszen ez azért nem mindennapi és a mi edzőnk egy fafejű pöcs, de ha valakinek ő kell, hát nincs mit tenni ellene. Különben is, ki tudja, miként bánik a barna hajú lánnyal, amikor kettesben vannak. Talán még kenyérre is lehetne kenni.
- Egyszer azért nekünk is lehetne szerencsénk – vetem fel Sidney szavai hallatán. Mostanában azért elég szépen kijutott nekünk is a rosszból, hogy ideje lenne már fordulnia a kockának. Talán nincs is ott semmilyen jelentős dolog sem. Vagy legalábbis ők nem tudnak róla. Fogalmam sincs, melyik magyarázat a helyes, de azért mégis bevetem azt a varázslatot. Én még mindig igyekszem kissé optimistán látni a helyzetünket.
- Fenébe – jegyzem meg az eredmény láttán, miközben Eileen eltérítő varázst szór körénk. - Hárman vannak. Vagyis csak ketten... A harmadik mintha nem is élő személy lenne – csóválom meg a fejem kissé határozatlanul, hiszen egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy jól használtam a varázslatot. Amikor azonban észreveszem őket a lépcsőfordulóban az ajtó előtt ácsorogni, bebizonyosodik számomra, hogy nem én hibáztam. Dany kissé előrébb van, szóval valamilyen úton-módon jelezni kellene számára, hogy álljon meg és jöjjön vissza, habár azt nem mondanám, hogy nem elég óvatos, de mégis jobb tudni, hogy kik is az ellenfeleink. Odaszólni neki nem a legjobb ötlet, úgyhogy felkapok egy kisebb kavicsot vagy bármit, ami a kezem ügyébe kerül, majd nekidobom a srác fejének. Nem túl erősen, nehogy baja essen vagy fájjon neki, de annyira azért igen, hogy megérezze. Ha visszanéz, akkor visszaintem és megmutatom mindenkinek, miről is van szó. Ráérünk a stratégián agyalni.
- Talán az lenne a legjobb, ha elterelnénk a figyelmüket – vetem fel, miközben érzem az apró szúrást, de ügyet sem vetek rá egészen addig, amíg ki nem csúszik a lábam alól a talaj. Térdre rogyok és mintha az ezüst mérgezés tipikus tünetei is kezdenének előjönni rajtam. Hányinger, hidegrázás, a lassan felszínre törő fájdalom. Egyelőre szerencsére csak ennyi, hiszen voltam már ennél sokkal rosszabb állapotban is. A pálcámat a felszólítás ellenére se teszem le, továbbra is az ujjaim között szorongatom. - Maga... - nyögöm ki, miközben lassan úrrá lesz rajtam a harag. Elég érzékeny emlékek törnek felszínre bennem. - Elsőre is maga mérgezett meg engem?
Ha a válasza igenlő lenne, akkor tuti nekiesek itt és most, nem érdekel, mennyire fáj mindenem. Vagy telibe kap egy szép kis átkot, annak ellenére is, hogy az ölebei körülöttünk vannak. Egyelőre azonban engedelmesen ülök a helyemen, a válaszra várva, miközben azon agyalok, mit kellene lépnem. Ha esetleg párbaj törne ki köztünk és az emberei között, akkor - Sidneyhez hasonlóan - én is igyekszem rejtekhelyet keresni, végig úgy helyezkedve, hogy a Mei testébe költözött Elena közelében maradhassak és a megfelelő pillanatban megpróbáljam kiválasztani a lány testéből egy egyszerű taroló-átokkal. Ki tudja, miként működnek ezek a varázslatok...

️️️️️️️️️

Amikor a fény megszűnik,
eluralkodik a sötétség.

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-23, 13:51

VMS & Sidney

Lizzy kérdésére hirtelen gőzöm sincs, hogy mit mondjak. Együtt? Volt egy csók és tisztában vagyok Stansson érzéseivel is, amik láttam a merengőben, de ennyiből ezt így ki lehetne jelenteni? Még az is csak késve tudatosult bennem, hogy e miatt kerültem ide egyáltalán, hogy az a boszorka ezzel valahogy tisztában volt, pedig még én sem teljesen.
- Most nem ez a legfontosabb. - pillantok végül a szőkeségre, és inkább a helyzetet vázolom fel, no meg Danyt térítem magához, akit Cody szépen kiütött, habár tényleg nem szándékosan. Szétszakadni se nagyon tudunk, úgyhogy egyelőre csak arra koncentrálok, ami idebent van és nem pedig arra, akik odakint. Semmi értelme nem lenne megpróbálni túl sok felé szakadni, azzal nem érnénk el semmit. - Szerintem őrök mindenhol vannak. - őszintén meglepne legalábbis, ha nem lenne még egy jónéhány ilyen papféle mindenfelé és csak úgy simán eljutnánk a boszorkához, mindenesetre óvatosan, de felfelé indulunk egészen addig, amíg meg nem érzem a kellemetlen szúrást és lazán össze nem sikerül esni. Végülis magunkat korholhatjuk csak, hogy nem gondoltunk rá akár már meg is jászhatta ezt a testcsere dolgot. Francba!
- Ezt nem úszhatja meg csak úgy, már túl sok van a számláján! - vetem oda a boszorkának. A szám még nagy, miközben a kezemben a pálca szó szerint megállíthatatlanul remeg és a földön próbálok legalább ülve maradni. Innen nézve nem kellene visszavágni, de őszintén kétlem, hogy ezen bármi is múlna. Csak lopva pillantok Danyre, ha cselekszik és úgy dönt leleplezi magát, akkor én sem maradok a földön, mármint a földön ugyan maradok, de megpróbálok valami fedezékbe kúszni és onnan támadni a papokat.

//Energiamágus: 2. szint: Fájdalomtűrése már a törött csontra is kiterjed, tehát pl. törött lábra is rá tud állni, de ezt sokáig művelve maradandóvá válhat a csontok torzulása.
Energiamágus 4. szint: Energia robbanás - Túlerő esetén energiái koncentrálásával képes körkörös löketet képezni egy körbefordulással. 2 méter sugarú körben minden jelenlévőt ledönt a lábáról 5 kg erejű lökéssel.//

️

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-22, 15:22

A rettegés foka

Lizzy felfelé igyekszik a toronyszobába, a varázslattal kimutatja, hogy két őr áll egy rácsos ajtó előtt, mögötte is érzékelni valakit, de az mintha nem lenne élő test. Már innen a lépcsőfordulóból is látni, hogy két világtalan, kapucnis öregasszony ácsorog a rácsos ajtó előtt, vélhetően Elena mágikus testőrei, nem lesz egyszerű leküzdeni őket, bár ki tudja, most nem számítanak senkire, hiszen a szektás papok mulatoznak, egyéb vendégről pedig nem tudnak. Dany már egyre közelebb érzi a zárat, sőt a kulcs mintha már pulzálna a kezében, mintha valami szív lenne, s az egykori smaragd szín most már vérvörösben játszik, közel a zár. Ha Lizzy visszainti, akkor már Dany is látja a két fenti banyát. Eileen mágikus pajzsa egy jó ideig védelmet fog nyújtani.

Chris úgy érzi, hogy a sárkány már visszatérne a városba, tehát letessékeli őket a hátáról, így a fiú a taroló átokkkal olyan gyönyörűen arat, mint a napszámosok a búzát, ráadásul Tita burkábak védelméven könnyebb dolguk van, ráadásul a papok a még látótávolságban lévő sárkány miatt kissé megrettenve próbálják meg elimiliálni a betolakodókat, főleg elemi varázslatokkal támadnak, de talán a sárkány közelségének, talán a Chrisről eredő sötétség miatt Tita védővarázslat mind a négyükre kiterjed, ezért nem kapnak találatot. Chris lassítása után mindannyian tudnak támadó varázslatokkal operálni, néhány pap lehanyatlik, mások már korábban a sárkány miatt falnak csapódnak, de a megmaradt három visszasiet a kastélyba, talán riadót akarnak kongatni. Stansson nemet int Chrisnek, mert bár a harcban nem vett részt, nem azért jött, hogy elbújjon. – A forráshoz megyek, ha gondoljátok, tartsatok velem, de ha a többiek után mennétek, megoldom. – Veti oda a fiataloknak, lekapja a köpenyt, alatta hétköznapi ruha van, csupán egy hátizsák van rajta, s már indul is el az ösvény felé, amerre a forrást sejti. Morticia ebből a szempontból egyedül marad, így utól tudja érni Sidney-t, aki Lizzyvel, Danyvel, Codyval Eileennel már a lépcső aljában vannak, különböző védővarázslatokkal készülnek felfelé menni, leütni a védelmet.

Cody nem tud közvetlenül beszélni Stanssonnal, csak látja leugrani a sárkányról, de az edző nem jön befelé, úgy tűnik fontosabb dolga van, sőt, mintha a közeli dombság felé tartana, lehet, hogy egyedül. Valóban kissé le van gyengülve, de ha van valami feladata, akkor akár egyedül is véghez tudja vinni anélkül, hogy bárkit lassítana. Viszont Cody mellette elront a három pap, észre sem veszik, csak mennek talán valami riadót fújjanak meg, még le lehet őket állítani, bár kérdés, hogy a kastély többi ablakából mennyire lehetetett látni a sárkányt.

Mindenki (kivéve Dany, Cody, Chris, Tita): Mei eddig lelkesen rohant mögöttük, még mindig ott van a közelben. Lizzy és Sidney egy apró szúrást érez a fenekük alatt, és mindkettőjük lába felmondja a szolgálatot. Mei intésére tucatnyi védőszellem emelkedik ki a falból. Az ázsiai külsejű lány arcán Elena már megszokott ragadozó mosolya látszik. A nő testet váltott, és már Mei az, akinek elfoglalta a porhüvelyét. A két sebezhetetlen lány vérébe víz és ezüst került, bár nem őrjítő a fájdalom, de enyhén szólva is reszketnek. – Itt a vége kedveseim. Le a pálcákat. – A járatokból több tucatnyi pap siet még elő, hogy a szellemekkel együtt alaposan körbevegyék hőseinket. Danyt azért nem veszik észre, mert még rajta a köpeny, maguk közé valónak tekintik. Cody még le volt maradva, és látja, hogy Lauren már kábán, de felül, kezd magához térni, Chris és Tita pedig még az udvar bejáratánál agyal.

//A határidő: : aug 31//

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban 2020-08-21, 20:19

VMS & Eileen

Bár semmi érdekeset nem tudtunk meg a csuhásoktól, a hideg végigfut a gerincemen tőle, hogy tényleg ennyire tárgyakként kezelik a lányokat. Mi csak belógtunk velük, de a többieknek tényleg ebből állhat az élete... Nem irigylem őket, ez borzalmas.
De alig indulnánk tovább, máris egy kábító átok jön valahonnan. Épp csak annyi lélekjelenlétem van, hogy ne hagyjam Danyt totálba zuhanni, és meg is pillantom az érkezőket. Már azt hittem, az előbbi alakok előtt buktunk le, így apró sóhaj szakad fel belőlem a többiek láttán. - Ide... na és ti? - kérdem Sidneyt, hiszen amikor elváltunk, még nagyon nem úgy állt a helyzet, hogy ők is itt fognak kikötni. Közben azért a srácot is igyekszem pofozgatni, amíg magához nem tér Cody stuporja után.
A sárkányháton érkezők láttán jelképesen a levegőbe bokszolok - ezer kérdésem lenne a hogyan és miértre, de igazából kit érdekel?! Felőlem aztán csoda is történhetett.
Amint felocsúdtunk a meglepiből és tovább indulunk a tájolás célpontja felé, a biztonság kedvéért egy gyengébb eltérítő varázst szórok magunk köré, hogy ne érjen minket váratlan veszély, de azért ne is taroljunk le mindenkit, esetleg olyat is, amit vagy akit nem kéne.

(Kitalált varázslat, a Progetohoz hasonló, pár percig tartó pajzsként közepes mértékű varázslatokat visszaver.
SVK 16 pont)

Tárgy: Re: VMS a királyi udvarban

» A Királyi Botaknikus Kertek - Kew Gardens