2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Armand Stansson Születési hely és dátum: 1973.01.15. Fokváros (Dél-Afrika) Csoport: Tanár Patrónus: Farkas Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Edző Képesség: Animágus - farkas (bejegyzett) Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Repüléstan - Született tehettség , Sötét varázslatok kivédése - kiemelkedő, Bájitaltan - Tehetségtelen Kihez tartozol: saját karakter
Jellem: Egy igazi seggfej, és ezzel szinte mindent elmondtunk róla. Gátlástalan, arrogáns, törtető. Nem szokása figyelembe venni mások érzelmeit, csakis a győzelem, és a saját igaza hajtja. Hajlamos első látás alapján ítélni, a nőket hátrasorolja a ranglétrán, ráadásul nem igazán szokás a szabályok betartása sem. Végtelen preciz, legalább abban az egyben, hogy fel tudja térképezni mások gyenge pontját, és ez alapján kivégezni őket. Szenvedélye a sport, de csak azért, mert ebben tud érvényesülni a külsejének, s az akaratának köszönhetően. Tiszteletet parancsoló figura, bár az a kultusz leginkább a tőle való félelmem alapul. Nem nagyon ismeri a protokollt, lazán beszól a nála nagyobb pozícióban lévő főnökségnek is, azt hírlik róla, hogy egyszer még a saját edzője fogait is kiverte.
Kinézet, megjelenés: Az afrikai vérvonalnak köszönhetően szinte tökéletes izomzattal rendelkezik, főleg amióta még farkasként is átváltozik olykor, egyértelműen jobban ki tudja használni a testi adottságait. A magassága ha nem is ölt olyan méreteket, mintha óriás lenne, de alaposan kiemelkedik a tömegből. Nem durván kigyúrt, inkább szálkás, zsír pedig egy grmm sincsen rajta. Erőteljes mozgását ruganyos stílus jellemzi, akár egy ragadozó. A hangja mély, ám dallamosan zeng, nem olyan tipikusan afrós. A haját legtöbbször teljesen leszedi, mert csak gubancolódna. Szereti mutogatni a testét, hogy ezzel is kivívja mindenki csodálatát, ezért amikor csak lehet, félmeztelen, vagy lazább, testhezállóbb ruhákban feszít. A pillantása acélos, félelmet és tiszteletet óhajt előidézni mindenkiből.
Előtörténet: Három elbukott világbajnokság döntő, ez koronázza meg ezt az igen elcseszett életutat. A tökéletességhez vezető út bizony nem éppen sima kövekkel van övezve. A Stansson család eredetileg Németországból származik, Armand nagyapja még a második világháborúban a náciknál volt SS-tiszt a gestaponál, így véres tettei nyomán csupa háborús bűnök kapcsolódnak a családi névhez. Az elveszett világháború sem törte meg a zsarnok kedvét, és bár politikai kegyelmet kapott azért, hogy még alvó ügynököket fedjen fel az angolok felé, végleg kitiltották az ismert, civilizált világból. Utazgatni kezdett, és Dél-Afrikába, Fokvárosba vitte a sorsa, ahol megismerkedett egy egzotikus, sötét bőrű szépséggel, így ez eredeti árja-elképzelés csődött mondott, hiszen ő maga kezdett el keveredni. Hogy szerelem volt? Vagy öncélú eszköz? Mindenesetre megszületett Armand apja, aki már eleve félvér volt, igazi tökéletes keveréke az északi intelligenciának, a déli fekete fizikummal. Armand apja pedig már nem is utazgatott, szintén egy fekete lányt vett el, így hősünk már a német eredeti vérvonal, és családnév ellenére is szinte helyinek számít. A nagyapja sosem titkolta, szeretné, ha valaki egyszer majd majd ismét diadalra vigye a nevet, így a fiú abban a neveltétésben részesült, hogy csak a győzelem lehet a fontos. Átgázolni mindenkinek. A mágikus sportokban jeleskedett, hiszen a nagyapja is varázsló volt, így mire a gyerek felnőtt, már válogatás nélkül minden ifjúsági bajnokságot megnyert, a legtöbbször önzőzve, csapatjáték nélkül. A legnagyobb azonban még hátravolt, a világbajnokság, ahol sorsolásos úton dől el, hogy a csapatok éppen milyen versenyszámban állnak ki egymás ellen. Hat éven keresztül mindhárom világbajnoki döntöbe be tudta vezetni Dél-Afrikát, hogy aztán ott veszítsenek minden alkalommal. Armand volt a felelős, mert az elsőnél talán még túl fiatal volt, mégis hőzöngött, hogy szerepet akar kapni. A másodiknál lesérült, de csapatkapitányként szenvedve végigjátszotta a meccset, de nem volt szerencséje, az utolsónál pedig már a nála fiatalabbak domináltak, és bár ő hozta, amit tudott, de nem kellett volna eleve a másféle időkben tanult stílusával már részt vennie. Így aztán mindhárom alkalommal más világbajnokot avattak, Armand pedig begőzölt, hogy neki pedig három ezüstérme van. Az amúgy is arrogáns stílusa miatt megismétlődött az, hogy őt is kitiltották Európából, amikor az utolsó döntő után szarrá verte az egyébként holland edzőjét. És hogy mi van vele manapság? Mégiscsak ő a nagy veterán, aki már három világbajnoki döntőt megjárt, és afféle diplomata vízummal be tudott jutni Angliába, ahol az utoljára nyolcvan évvel ezelőtt próbálkozó Roxfort is nevezni akar. Dumledore naív vidámsága alapján őt kérték fel edzőnek, aki majd felkészíti a válogatottat a tornára. Na és ez vajon kinek lesz jó?
