Egyebek közt kezdtem azt tervbe venni, hogy lassan ideje lesz találkoznom a kishúgommal. Amióta nem járok suliba, amióta hazajöttem, még nem is nagyon jártam a Roxfort közelében. Te jó ég, ennek is már majdnem tíz éve, hogy oda jártam. Hugica pont elsős volt, amikor én végeztem. Nem kis korkülönbség, de hát ez van. Van egy olyan sejtésem, hogy nélkülem is nagyon jól megállja a helyét. Én már az utolsó évemben is csak néha terelgettem, egyébként meg fontosabb volt, hogy jó eredménnyel fejezzem be a kviddicses iskolai karrierem, meg valahogy átmenjek a vizsgákon.
Most pedig itt vagyok Roxmortsban, épp várom a Három Seprűben ücsörögve ezt a léhűtőt. Én szoktam ilyenekkel cukkolni, de őt sem kell félteni piszkálódás szempontjából. Azért a korkülönbség ellenére jó testvéri viszonyt ápolunk és ennek kifejezetten örülök. Pedig az elmúlt években amikor a nagy kilengéseim voltak, nem is nagyon találkoztunk.
Ha már itt vagyok, rendelek valami édességet magamnak. Aztán várok, hogy Maya betoppanjon. Sorine jó helyen van, vigyáznak rá. Nem is kell mindenhova összenőjünk, elég hogy majdnem a 0-24-es műszakban én felügyelek rá. Nehéz dolog szülőnek lenni, pláne ha nincs kire támaszkodni, ha mondjuk bármi közbejön. Mindegy is.
Érdekes kinézete van a sütinek, amit kihoznak, de csak piszkálgatom egy ideig, csak utána kóstolok bele. Amikor eljöttem otthonról, bele sem gondoltam, milyen pokoli éhes leszek én, ha nem eszek semmit. A csudába is... De már mindegy, majd meghívom valami italra a húgom kárpótlásul, hogy pofátlanul bekajálok az érkezése előtt.
