2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] " A kígyó mondta: van, aki csak találkozik vele, de van, aki magában hordja a kígyómérget."
Főkarakter: Titkos karakter Teljes név: Aaron Xendar Születési hely és dátum: Brighton, 1979. december 5. Csoport: Mardekár Patrónus: Szalamandra Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Hetedik Képesség: - Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
Most komolyan el kéne árulnom, milyen vagyok? Mik vagyunk mi, barátok? Na jól figyelj: nekem nincs barátom. Maximum én lehetek valaki barátja, legalábbis úgy gondolják sokan. Mi érdekem lenne nekem kiadni bárkinek is a titkaimat? Oh, nem, nem… Szívesen, sőt előszeretettel férkőzöm az emberek bizalmába egy-egy bárgyú mosollyal, vagy kézrázással, esetleg bókkal, mutatva azt, hogy mekkora jófej vagyok. És tényleg, én nagyon jófej tudok lenni, igazi tisztelettudó gentlman. Vannak oly egyszerű gondolkozású emberek körülöttem, akiknek pillanatok alatt átlátom a gondolatait, tudom mire vágynak, és persze csak ha az érdekemben áll, megadom azt nekik. Nincs ember, akit egy kicsit is kedvelnék… Sokkal egyszerűbb mindenkire csak mint valami eszközként tekinteni, mintha a körülöttem élők csupán haszontárgyak lennének, amik megkönnyítik az életemet. És mégis… Közösségi ember vagyok, hisz körülveszem magam úgynevezett haverokkal, akik alig tudnak rólam bármit, hisz csupán egy álarcot látnak belőlem. De tudod mi a legjobb? Senkit nem kellett emgfélemlítenem, hogy tiszteljen, sőt szeressen. Egyszerűen csak nem esik nehezemre bevágódni az embereknél. És ne hidd, hogy legbelül jéggéfagyott érző szívem van. Tudom, hogy nincs, érted? Ne is keresd! Tessék, elmondtam, milyen vagyok, most örülsz?! De ha visszahallok bármit, te halál fia vagy!
Megjelenés
Hosszú, sötét hajam van, ami a vállamra omlik. Hogy miért? Mert semmi bajom a hosszú hajjal. Nincs túl magas homlokom, se túl vastag szemöldököm. Barna – kicsit talán zöldes(?) – szemem van. Orrnyergem nem túl széles, és viszonylag egyenes,, arcom szinte teljesen szimmetrikus. Szám alakja első látásra talán kicsit furcsa lehet, de hidd el, jól tudok vele csókolni. Nem egóból, komolyan. Bizonyítsak? Szeretem a sötétebb cuccokat, de nem vagyok befordult. Többnyire mosolygok – bár legtöbbször nem őszintén. Igazából midnen arckifejezésemet, amit ismernek, azért alakítottam ki, hogy közeltartsam magamhoz az embereket. Számat többnyire arcszőrzet keretezi, mely végigfut az állkapcsomon, egész a barkómig, ami ugye a hosszú hajban végződik. A 180 cm-el nem vagyok az a kifejezett langaléta, de alacsonynak sem mondanám magam. Fogalmazzunk úgy, hogy nem okoz gondot elérnem a szekrények tetejét. Fizikumom normális. Izmos vagyok, de nem túl kigyúrt. Nem visz el a tavaszi szellő. Ha akarod talán megmutatom a kockáimat.
Életed fontosabb állomásai
Gazdag varázslócsaládban nőttem fel, és mindig igyekeztek elkényeztetni, szinte kinyalták a hátsófelemet. Ez egy ideig tök király, de később, mikor már saját gondolkozásod van, unalmassá és teljesen felszínessé válik. Állítólag mindig tehetséges gyerek voltam, ezért első sóhajomra bármit megkaptam, kivéve azt, amit igazán akartam. Válaszokat akartam!
A szüleim halálfalók voltak, amíg a Nagyúr élt, de az első olyanok között voltak, akik minden eszmét feladtak, és most „tisztességes” életet élnek, „megbánták minden vétküket”, ésa többi kedvesség. Nem mintha én személy szerint egyetértettem volna a Nagyúr módszereivel, de van egy dolog az életben, amit mindennél jobban gyűlölök, és ez az árulás! Ha valaki vall egy eszmét, az eszme kitalálójának, legfőbb követőjének halála után, ne adja azt fel a semmiért. Ne árulja el önmagát. Így szép lassan undorodni kezdtem a saját szüleimtől, persze ők erről mit sem tudnak. Nekik még mindig én vagyok az egy szem aranyos fiacskájuk. Természetesen azzal is tisztában voltam, hogy mindez a Nagyúr hibája, hiszen az a fajta hűség, amit megfélemlítéssel csikarunk ki az emberekből, fabatkát sem ér. Arról nem beszélve, hogy sosem láttam semmi értelmét a muglik és sárvérűek hobbi szinten folyó gyilkolászásának. Nem megölni kell őket; sokkal nagyobb büntetés létezésük vétkére, ha magát a létezésüket tesszük számukra szégyenné. Ez kínzással és gyilkolászással nem megy. Nem hinném, hogy ha a Nagyúr tovább maradt volna hatalmon, én csatlakoztam volna gyilkosai sorába. Nem vagyok olyan undorítóan gyáva, mint a szüleim…. Megvan nekem a magam köre, magam dolga a Roxfortban. Kedvező hely ez nekem. Van aki szerint igazi kígyó vagyok. Nem sokat tévednek… Érzéseim nincsenek, és kellően tudom manipulálni a körülöttem élőket, hogy közkedvelt legyek. Elég egy hazug mosoly, és bármit megtudok, amit csak akarok.
Hogy mindez a későbbiekben meg fog-e változni valaha? Ez a jövő rejtelmei közé tartozik, és nem rendelkezem a jövőbelátás korlátlan képességével. Majd kiderül…
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Aaron Xendar 2015-01-10, 20:02
Elfogadva!
Egyszerű, de nagyszerű^^ Mindig úgy érzem, hogy a viszonylag rövid ET-knél az én időmmel is spórol a kedves játékos, meg hát ha nincsen túlspilázva, akkor abból könnyebben lehet épitkezni A PB szerintem jól eltalált, illik a karihoz, némi csajozási hajlamot is sejtek^^ Nem találtam hibát, foglalózz, és mehetsz játszani!
A PB szerintem jól eltalált, illik a karihoz, némi csajozási hajlamot is sejtek^^ Nem találtam hibát, foglalózz, és mehetsz játszani! 
