2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Aiden Burke Születési hely és dátum: 1981.október 14, Izland Csoport: Mardekár Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 10. Ereklyevadász Képesség:dzsinn Mágikus adottság: Energiamágus 1. szint Familiáris: - Kiemelkedő tudás: Sötét varázslatok kivédése - kiemelkedő, Rúnaismeret - Kiemelkedő. Kihez tartozol: Brienna
Jellem: Az impozáns külsőhöz igen furcsa jellem párosul. Minden porcikámból süt, hogy a szüleim nagy hatalmú, vezető stílusú egyének, anyám ráadásul nem is csak ember. Amellett, hogy aranyvérű vagyok, aki minderre büszke, hajlamos vagyok flegmán vállat vonni a felmerülő problémákra. Ettől még nem vagyok rossz ember, inkább csak olyan, aki tudja, hogy mindeddig nem kapott komoly pofonokat az élettől, nem lelt legyőzőre. Sokszor tűnődőnek, titokzatosnak látszhatok, mert nem feltétlenül mutatom ki, ami a fejemben jár, vehetni ezt afféle közömbös távolságtartásnak, csupán nem feltétlenül mondok ki mindent. Van egy provokatív hangsúlyom, mintha állandóan a határokat feszegetném.
Kinézet, megjelenés: Roppant magas, több, mint százkilencven centis ifjú vagyok, komolyan kiemelkedve a társaim közül, szinte mindig belátom a tömeget. Apám egyeneságon a római hadvezérek leszármazottja, ez az arcomon is tükrözödik, rendkívül szimmetrikus, szögletes, de csinos arcom van. A szemeim amolyan közepes távolságban ülnek az orrom felett, a füleim is amolyan átlagosak. Az ajkaim fiúhoz képes egy fokkal teltebbek, nem késhegynyi szélesek. Őseim sötét, göndör fürtöket hagytak rám, nagyjából semennyire nem hasonlítok az anyámhoz, de talán pont azért is tartott oly sokáig maga mellett, mert bár nem tud együttélni az apámmal, külsőleg rá emlékeztetem. A sok mozgásnak, ereklyevadászatnak köszönhetően egy deka felesleges nincs rajtam, igaz, nem vagyok egy olimpikon testépítő sem, viszont megtanultam oly módon használni, és terhelni az izmaimat, hogy a lehető legtöbbet hozhassam ki a testemből. Képes vagyok bármiből fegyvert csinál, legyen szó tényleges pengékből, bájitalokból, de akár egy széklábbal is tudok ölni. Különös tény lehet, hogy a provokatív stílusom ellenére egyetlen sebhely van csak rajtam, azt is magamnak köszönhetem, egy korai vívóleckét illetően sikerült állon szúrni magamat, amikor próbabanán gyakoroltam. Testhezálló, sötét ruhákat viselek, ám a vörös köpenyt Griffendél Godric tisztetére még mardekárosként is viselem. Ha komoly harcba indulok, páncélt, és sisakot is húzok.
Előtörténet: Zhenia Griffith (Griffendél aranyvérű ága) és Marcus Burke egyetlen gyermekeként láttam meg a napvilágot. Anyám Izlandon tevékenykedett gyógynövény kutatóként, míg apám a híres alkimista pont oda kirándult egy fontos mágikus szer növényi komponensét kutatva. Bár rendkívül különbözőek voltak, viharos összeismerkedésük gyors románchoz vezetett, a két komoly embert elragadta a hév, ennek gyümölcse lettem én. Azt beszélik, hogy anyám nem is ember, hanem valamilyen misztikus lény. Valaki, aki elhagyta a lámpását, kaputárgyát, amivel itt amolyan emberi alakot tud ölteni, mint dzsinn. Apám találta meg tárgyat, így indult a szerelmük. Hogy mindez igaz, vagy csak én emlékszem rosszul valami gyerekkori meséből.. Összeházasodtak ugyan hogy ne legyek törvényen kívüli gyermek, de sosem éltek együtt. Anyám oldalán éltem tizenegy éves koromig, de apám olykor meglátogatott a szigeten, mert nem akarta hogy a godric neveltetést kapjam. A sors iróniája hogy egyikük útját sem követtem végül, a kincsek, drágakövek, ereklyék vadászata lett a mindenem. Ettől még anyám négy éves koromtól spanyol vívómestereket hívott nekem, hogy felérjek a híres előd szintjére. Mindig is áhítottam a kardot de anyám óva intett, hogy a Burke nevet viselem, nem a Griffendélt, és apám révén Mardekáros lettem, aligha adná nekem a süveg, Dumbledore-nál pedig kétséges hogy verhetem érte az asztalt. Mindenesetre az iskola nyári szüneteiben haza jártam anyámhoz, mert tudtam hogy apám egész évben gyakran meglátogat. A minisztériumnak végzett kutatásokat, így gyakran felkérték még Flamel mellé is. Ám amennyire különböztek a szüleim, egybehangzó kívánságuk az aranyvér megőrzése volt, én viszont világot kívántam látni. Az tizedik ereklyevadász tanév után mégis engedtem a nyomásnak hogy legalább beiratkozás szintjén maradok egy évet, mert kétlem hogy engem a feleség vadászat érdekelne de ha nyárig nem sodor elém senkit az élet akkor útra kelek. Az iskolai élet látszik, hogy nem nekem való, túlságosan magasan hordom az orromat, gőgös vagyok, ahogyan idősödöm, látom, hogy kiemelkedek a társaim közül, így rendkívül sok ellenségem van, de a gyengébbik nem a pokróc stílusom ellenére is kedvel, mert magabiztos, sármos vagyok. Talán ha egyszer találnék egy magamhoz méltót, engednék a világ felé nyújtott elvárásokból.