2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Itt általában azok a diákok tanulnak, akiknek az önálló házifeladat elkészítés esetleg nehézségeket okoz, vagy akiket külön ide oszt be egy-egy tanár, sok esetben az előbbi ok miatt. Évfolyam és ház szempontjából a tanulószobában tartózkodók elég vegyes felhozatalt mutatnak. Általában a tanulószobán felügyelő tanár is jelen szokott lenni, de nem minden esetben. Inkább akkor, ha nagyobb csoportok azt a feladatot kapták, hogy itt végezzék el a házijukat, de a terem akkor is nyitva áll azok számára, akiknek pl. túl zsúfolt a szobája, vagy a klubhelyisége, amikor épp nincs itt felügyelő tanár.
Kellett is nekem ide jönnöm. Sehogy se jó ez, hiszen a szobámban más dolgok vonják el a figyelmemet, itt meg mások miatt megy nehezen a tanulás, de akkor mi lenne a jó megoldás? Együtt kellene tanulnom egy Hollóhátassal mondjuk, aki úgyis fejbe kólint, ha nem a könyvre koncentrálok, de valamivel finomabban, mint az épp vállon bökdöső... Mardekáros. Hát komolyan ennyire nincs nekem szerencsém, hogy pont ő kerül mellém? Persze neki aztán jóval könnyebb, mert ha jól tudom akkor eleve valami aranyvérű családból való, legalábbis úgy sétál a folyosókon, mint valami páva és persze őt sosem piszkálják, mint ahogyan engem Corvus meg a hülye bandája, meg a hozzájuk hasonlók. Elhúzom a számat, amikor tudatosul bennem, hogy pont sikerült a legjobb helyet kifognom. A szobámban kellett volna maradnom, ez most már nem kérdés. - Én nem... nem dumáltam, ő szólt hozzám. - intek az állammal a srác felé, aki már a könyvébe van temetkezve, amiért persze legbelül hálát adok, mert a végén még észrevenné, hogy róla beszélek és annak tuti, hogy újfent nem lenne jó vége. - Egyébként is tudod van, akinek muszáj tanulnia, mert nem kap jó jegyet csak azért, mert a házvezetője tanítja a bájitaltant. - szúrok vissza, ezzel arra célozva, hogy Bexnek sokkal könnyebb dolga van, mint nekem, hiszen ő Mardekáros, Piton akkor is jó jegyet ad neki, ha csak megvillantja a jelvényét, nekem meg minden egyes érdemi pontért meg kell küzdenem. Komolyan, mintha direkt arra menne rá az a rémes denevérember, ahogyan Gina nevezi, hogy minél több helyen és módon hozza pocsék helyzetbe a Griffendéleseket. Ezzel persze remek példát mutat a házába járóknak is, mint pl. Bexnek. - Úgyhogy, ha megbocsátasz, akkor tanulnék. - fordulok vissza a könyvemhez és csak lopva pillantok a srác felé, aki az előbb beszólt. Már megint rajtam a tekintete és cseppet se néz kedvesen. Egyre jobban alakul a helyzet, hogy mit ne mondjak. A végén még majd szedhetem a lábaimat, amikor vége ennek a tanulásra szánt időnek, mert még megtalál várni a folyosón és... elgyepál? Pedig most se én tehetek arról, hogy beszélek, hiszen Bex az, aki piszkál és csak nem hagyhatom annyiban a dolgot.
♫ Be lettél oltva ♫ ϟ Kinézet ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
Nem könnyű az élet, ha az ember tanulási nehézségekkel küzd. Mindig van valami, ami eltereli a figyelmemet, s amire van fogni, hogy én már pedig most nem tanulok. Az sem megoldás, hogy állandóan Ginától csórom el a házit. Még Corvust is mindig könyvvel látom a kezében. Én meg csak azt jegyzem meg, ami érdekel. Persze azt sem órákon kívül ülök le és olvasgatom a könyvet. A tanórákon figyelek vagy előrelapozok, mert egyszerűen nincs jobb dolgom. Nem szokásom beszólogatni a tanárnak és bontani a rendet míg ő tanítani próbál. Igen, csak próbál, mivel a diákok háromnegyede úgysem figyel és magasról tojik az egészre. Bár én is azon szerencsés egyedek közé tartoznék, akiket ez tényleg feltüzel! Kócos hajjal, karikás szemekkel indulok el a tanulószoba felé. Hónom alatt jó pár vaskos könyv van, amiket még ki sem nyitottam, de mivel már január van épp itt az ideje. Igazából nem paráznék annyira rá, ha a múltkor nem kaptam volna azt a rivallót édesanyámtól, amiért nem tanulok. Plusz tavaly ilyenkor még az sem hatott volna meg, de nem szeretnék évet ismételni és azért jövőre le kell raknom pár RBF-et. Ez pedig nem fog műlödni csodával határos módon, ez igenis kőkemény tanulást igényel. Belépve a terembe körbenézek és rengeteg ismerős arcot pillantok meg. Áh szóval ezért nem ér rá senki ebben az időben! Nem köszönök, mindössze elsétálok a sorok között és egy random lány mellé ülök le. Kinyitom a könyvem és olvasni kezdem, de ekkor meghallom, hogy a kislány mentegetőzni kezd. Csak ekkor veszem észre, hogy ki mellett is foglaltam helyet és arcomra rögtön egy gonosz mosoly kúszik. Hirtelen megfelejtkezem a tanulásról és minden sokkal érdekesebbnek tűnik, mint a szöveg a könyvben. Még az asztal lapja is érdekfeszítővé válik. Kath felé nézek és megbököm a vállát. Már előre érzem, hogy ez izgisebb lesz, mint a tanulás. - Már megbocsáss, de ha nem tűnt volna fel itt mások tanulni szeretnének, te meg itt dumálsz – rázom a fejem lemondóan, mintha annyira érdekelne a tananyag. – Nem szégyelled magad, hogy ennyi idős létedre itt bontod a rendet? – kérdezem fennhangon, s próbálok olyan hangnemet megütni, mint McGalagony szokott az óráin, amikor fegyelmezésre kerül sor. Kicsit vicces, hogy a korával dobálózok, mivel maximum egy-két évvel lehet nálam fiatalabb. Pontosan nem tudom, sosem figyeltem, amikor erről volt szó.
Az egyik évfolyamtársam, nevezetesen Lucy azt mondta, hogy itt majd sokkal könnyebben fog menni a tanulás, majd meglátom, mert ha nem egyedül próbálom akkor jobban megragadnak a dolgok. Egyelőre nem mondanám, hogy igazat adok neki. Lássuk be nekem így csak még inkább elkalandozik a figyelmem és a tetejében Lucy se jött, pedig azt mondta, hogy ő is itt lesz 4-kor, vagy... 3-kor? De ha előbb jött, csak szólt volna, hogy miért nem voltam itt, vagy küld egy üzenetet, vagy valami, vagy nem is ezt a napot beszéltük meg? Ráncolom kicsit a homlokomat, ahogyan a ceruzám végét rágcsálva naná, hogy nem azzal foglalkozom, hogy tanuljak, hanem inkább azzal, hogy vajon Lucy miért nincs itt és hogy ott szemben az a két lány min kuncog folyton, meg az a srác mit csinálhat az asztal alatt a túlvégen. Na hát ez az, hogy nem azt kellene néznem, hogy mások mit tesznek, hanem elsősorban azzal kellene foglalkoznom, hogy nekem mit kellene a fejembe verni, de hát a bájitaltan még mindig kifejezetten nehezen ragad meg a fejemben. Azt hiszem az a házi is kizárt, hogy sikerült volna, ha Gina nem segít be az elkészítésében. - Mit bámulsz? - ripakodik rám az előbb említett srác, aki még mindig az asztal alatt matat, én pedig igazából már nem is nézem, csak szimplán sikerült elbambulnom a ceruzával a számban. Elvörösödöm és kissé kihúzva magamat köszörülöm meg a torkomat. - Bocs, én nem is... - legyint egyet, ezzel belém fojtva a szót, aminek hála persze a mellettem ülő Hollóhátas lány jól le is pisszeg, pedig nem is én szólaltam meg. Ben évfolyamtársa, láttam már vele együtt kijönni óráról, csak azért tudom és hát amilyen könyv halom van előtte, gondolom ő nem küzd olyan tanulási nehézségekkel, mint én. Visszatemetkezem hát a jegyzeteimbe és kiszedem a ceruzát is a számból, mert a végén teljesen lerágom róla a radírt és lassan már a fáig jutok, az pedig annyira nem finom. Na nem mintha mások szerint a radír az lenne. Jó válogatós vagyok mi? Normális esetben az ember eleve nem eszik ceruzát, én meg még válogatok is, mert csak a radír részét rágom le. Na erre varrj gombot!
♫ Be lettél oltva ♫ ϟ Kinézet ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]
Itt általában azok a diákok tanulnak, akiknek az önálló házifeladat elkészítés esetleg nehézségeket okoz, vagy akiket külön ide oszt be egy-egy tanár, sok esetben az előbbi ok miatt. Évfolyam és ház szempontjából a tanulószobában tartózkodók elég vegyes felhozatalt mutatnak. Általában a tanulószobán felügyelő tanár is jelen szokott lenni, de nem minden esetben. Inkább akkor, ha nagyobb csoportok azt a feladatot kapták, hogy itt végezzék el a házijukat, de a terem akkor is nyitva áll azok számára, akiknek pl. túl zsúfolt a szobája, vagy a klubhelyisége, amikor épp nincs itt felügyelő tanár.
