2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Név: Az előtörténetemben Jack-ként szerepel, de ebből bármi lehet a kedves megalkotó kérésére. Play by: Brad Pitt (interjú a vámpírral) Kor: Felnőtt, vagy született vagy legalább 20 éve vámpír (hiszen, ha harapott, akkor neki is kellett a 10 év és Marcusnál is eltelt annyi), ennek fényében kellene gondolkodni. Csoport: Személyzet/ Ex-Halálfalók/ Varázshasználók/ Tanárok Szak/Foglalkozás: A vámpír képességeidet kihasználva, a normál emberekre életveszélyes küldetéseket hajtasz végre. Egyszerre vagy ereklyevadász, rúnakutató, ritka gyógynövények gyűjtője... Minden, amiben a pénzt, vagy némi kalandot látod. Kapcsolat: Régen barátok voltunk, bajtársak. Az egyik sötét varázslókocsmában ismerkedtünk meg, nagyjából 20 évvel ezelőtt, amikor éppen munkát kerestem (bővebben az et-ben...). Valami érdekeset láthattál bennem, hogy végül is elcsalogattál és kialakítottunk egy két fős csapatot. Hamar be is avattál a kis titkodba, elvégre, az volt a szándékod, hogy magadhoz hasonlóvá teszel, bár, az elején még voltak némi kétségeid, nagyjából fél év közös munka után úgy döntöttél, hogy érdemes vagyok rá. Viszont, nagyot kellett csalódnod. Úgy tűnik, csak a lelkesedésem volt mérhetetlenül nagy, ugyanis, amint végigszenvedtem az átváltozást, és az első fojtogató éhséget, ellöktelek magamtól. Hálátlan voltam, mert, valljuk be, te sem készítettél fel teljesen erre. Mégis, tény hogy az én hibám volt az egész. Nyugodt ember lévén elfogadta az akkor még igencsak labilis állapotomban meghozott döntésemet, és eltűntél valahová. Valószínűleg, nagyon nagyot csalódtál, fájhatott, hogy így elárultalak, elvégre, mondhatni testvéreddé fogadtál az átváltoztatással. Én mindent megbántam. Amint kitisztult a fejem pár hét után, és ott álltam teljesen egyedül, egy teljesen új életben, rájöttem, hogy mennyire igazságtalan voltam. Akkoriban még próbáltalak megtalálni, de nem sikerült. Nem tudom, hogy te nem akartad, vagy csak a véletlen hozta így, de 4 év után feladtam. Egyedül folytattam azt, amit ketten elkezdtünk. Aztán pedig tanár lettem nem rég, és az eddigi életem teljesen belassult. Legyökereztem egy lánynál, aki elcsábított a véla vérével, majd véletlenül átváltoztattam egy másik lányt, akitől csak egy kevés vérre vágytam, hogy pótoljam a hiányt... Kezelnem kéne valahogyan a helyzetet, úgy, hogy az állásomban is megmaradjak. Egyedül viszont nehéz lesz. Szükségem van rád, ismét...
//Naaa, úgy terveztem, hogy ismét összehaverkodnak, tehát, valami nyugisabb karakterű embert keresnék, aki képes lesz átsiklani majd az akkori sérelmeken. Persze, nem rögtön, lehet egy kis vita belőle, de Marcus mindenképpen békülni szeretne. Nem csak azért, mert segítségre van szüksége, hanem mert tényleg nagyra értékeli Jack barátságát. Mondhatni fivéreként tekint a másikra, szóóóvaaaal: várlak. *-* Igen, ennyi. xD Nincs semmi megkötésem, bárki lehet bárhonnan, a pb sem fix, csak egy ötlet volt. Egyedül annyi, hogy ne egy sértődékeny valakit hozzon a megalkotó, hanem egy nyugis természetű, barátságos, kalandos férfit, akivel Marcus ismét összebarátkozhat. //
