Főkarakter: Főkarakter
Teljes név: Persia Pieters
Születési hely és dátum: Ottery St. Catchpole 1981. november 1.
Csoport: Mardekár
Patrónus: Karvaly
Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Diák/5. évfolyam
Képesség: -
Kiemelkedő tudás: Jóslástan - Kiemelkedő, Sötét Varázslatok Kivédése - Tehetséges, Számmisztika - Reménytelen
Jellemed kifejtése
Kétkézzel habzsolni az életet művészet.
Legalábbis így mondják. Számomra viszont a fényűzés, kiszolgálás és a kényelem az életem alapfeltételei közé tartoznak.
Születésemtől kezdve a középpontban vagyok, szüleim és a seregnyi házimanó, akiket családi fészkünkben tartunk otthoni tartózkodásom alatt, lesi minden kívánságomat, így amikor újra a Roxfort falain belül találom magam a tanév kezdetekor, ösztönösen olyan diákok után kutatok, akik helyettesíthetik szolgáimat, és akiknek bármikor csettinthetek, azonnal ugranak, s ha ezt nem teszik meg.. saját maguk alatt vágják a fát.
Hisztijeim majdnem olyan rendszerességgel törnek rajtam elő, mint az uralkodási és irányítási vágyam; makacs és önfejű létem pedig biztosítja, hogy bármilyen szócsatába keveredjek, végül mindig nekem legyen igazam (még akkor is, ha éppen a másik az okosabb). Meglehetősen határozott és céltudatos személyiség vagyok, minden döntésemet egy bizonyos végső kifejlet irányítja, és ennek érdekében bármire képes vagyok; bármilyen szabályt megszegek, bárkinek az érzelmeivel játszok, ha úgy hozza a sors.
Ezek alapján az emberek érzéketlennek vagy egy akaratos kiskirálynőnek látnak, és mit ne mondjak, az is vagyok.
Persze a kemény, hideg szívemnek van másik oldala is, melyet csak azok láthatnak, akik kiharcolták bizalmamat és képesek megtartani azt; ami talán nehezebb feladatnak bizonyul, mint elpusztítani egy horcruxot: ugyanis aki egyszer bánt engem, azzal a barátságomnak örökre vége.
Ha viszont el tudod viselni érzelmi kirohanásaimat és feltűnési viszketekségemet, olyan társra tehetsz szert, amilyenről talán mindig is álmodtál.
Segítőkészségem és talpraesettségem a lehető legbonyolultabb problémákat is képes megoldani, tigrisként állok az elé, aki védelemre szorul, és akár hajnalig fennmaradok meghallgatni szerelmi bánatod, vagy épp azon ügyködöm, hogyan tudd becserkészni a kiszemelt "áldozatod".
A tanórákon észrevehető aktivitásom azt jelzi, hogy inkább az Abszol úton vásárolgatnék az édesapámtól kikönyörgött pénzből, ásításaim és rendszeres késéseim pedig valószínűleg arra utalnak, hogy a tegnapi délutánom és éjjelem is jól sikerült.
Soha, semmilyen körülmények között nem koszolnám be a kezem gyógynövénytanon, és magam épségét sem kockáztatnám a kviddicsben, éppen ezért a lelátókon szoktam szurkolni a házam csapatának.
Egyszóval: királynőként élem az életem, ha tetszik, ha nem.
Megjelenés
Sötétbarna, egyenes hajam derekamig ér, melyet általában felkontyolva hordok, ugyanis gyönyörű kék szemeimet szúrósan meresztem arra, aki hozzáér.
Bőrömet a tengerparti nyaralásokon barnára sütettetem, ami az év alatt fokozatosan világosodik, ezt a tragédiát pedig a téli szüneti kikapcsolódások alkalmával próbálok kompenzálni.
170 centiméteres magasságomhoz 50 kilogrammnyi testsúly párosul (ami ünnepek alkalmával pár kilóval több szokott lenni), ezzel indokolva a lehető legtöbbször szoknyát vagy testre simuló nadrágot viselek, melyet a legkülönbbféle felsőkkel kombinálok, ingekkel, toppokkal, szín és minta nem számít, a lényeg, hogy feltűnő és sokat mutató legyen, pont ahogy édesanyámtól tanultam.
Parfümjeimet nagyjából naponta váltom, és soha nem sajnálom magamról az édes vagy éppen fűszeres illatokat; ha a Roxfort folyosóit járva illatfelhőbe keveredsz, biztos lehetsz abban, hogy a közeledben vagyok.
Ugyan szeretem figyelni az aktuális divatot, igyekszem a saját stílusomat kialakítani, ám van egy állandó eszközöm, a sötétrózsaszín rúzsom, melyet tavaly kaptam születésnapomra szüleimtől, és melyet nagy becsben tartok. Mondhatni örök barátom.
Életed fontosabb állomásai
Kései, egyke gyerekként a lehető legjobb életet kaptam szüleimtől. Különleges ételek, drága ruhák, hosszú nyaralások, ismert emberek közelsége számomra a mennyországot jelenti. Nehezen mondok le ezekről a földi javakról, és igencsak sokáig tartott, mire ráeszméltem: van akiért megtenném.
Sosem voltam egy egyszerű teremtés, aki olyan könnyen szerezne igaz barátot magának. Egészen másodéves koromig egyedül, vagy éppen alattvalóimmal töltöttem el szabadidőmet, és meg sem fordult a fejemben, hogy bármelyiküket is közelebb engedjem magamhoz.
A barátok csak a gyengéknek valók, mondta egyszer apám.
Én is így gondolom. Hisz megvan mindenem amit szeretnék: szüleim figyelme, diáktársaim csodálata, édességek halomra érkeznek, és egyáltalán nem érzem fontosnak azt, hogy bárki is legyeskedjen körülöttem, vagy épp beleszóljon döntéseibe. Arra ott a jósgömböm.
Alexis volt talán az egyetlen lény az egész bolygón, ki odamerészkedett hozzám gyógynövénytanon, amikor toporzékoltam a tudattól: mandragórát kell ültetni.
Bimba professzort persze már az első évtől megutáltam, ugyanis közölte, hogy nem kapunk bőrvédő kesztyűt a föld turkálásához, így aztán hol botokkal, hol pedig más osztálytársam ruhadarabjaival kotortam a növények számára való tápanyagot, hogy végül elültessem az órára behozott gyógyhatású növényeket, anélkül, hogy körmöm alá kosz kerülne.
Hihetetlennek és felháborítónak tartottam, ám jobban belegondolva ez a hiszti annak is köszönhető, hogy kivételesen nem rajtam volt a figyelem. Alexisen. Csodálatos érzéke és ügyessége a gyógynövénytan tanárnőt ámulatba ejtette, de látva az én sikertelenségem, na meg a klinikai betegséggé vált nyafogásomat, saját kezét földelte össze, helyettem.
A jég nem tört meg, királynői életvitelemet megszakítás nélkül folytatom, az emberek szemét még mindig magamon szeretném tudni, és nagy élvezettel nézegetem jósgömbömet mind a mai napig annak érdekében, hogy az emberek jövőjéről, titkairól próbáljak apró információkat megtudni, hogy azokat aztán a saját céljaim elérésére fel tudjam használni, személyiségem valószínűleg nem fog sokat változni; de mostanra van egy különbség:
Van valaki mellettem, aki kíméletlenül megmondja véleményét tetteimről, gondolataimról, és ami a legfontosabb: én is megoszthatom vele életem pillanatait, az örömöt mások áskálódásában, és persze a lehetőséget, hogy a barátja legyen Persia Pietersnek.