2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "A család az első!"
Főkarakter: Titkos Teljes név: Primrose Lafayette Születési hely és dátum: Titkos birtok Nyugat-Angliában, 1955. november 17. (20 évet mágikus álomban töltött) Csoport: Varázshasználó Patrónus: Lemur Évfolyam (szak) / Foglalkozás: A Reggeli Próféta újságírója volt Képesség: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - kiemelkedő, Rúnamágia - kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Miután én vagyok a legkisebb kissé sok volt velem mindig is a baj. A jó ég tudja, hogy ez a koromnak tudható be, vagy csak én magam is kalandvágyóbb típus vagyok, mint anya és kész. Ha rajtam múlt volna, akkor inkább mentem volna harcolni, mint hogy így meghúzzuk magunkat elrejtőzve egy buta jóslat miatt... de ebbe nem igen volt beleszólásom. Apa akaratának nem lehet ellent mondani legalábbis ilyen dolgokban, meg aztán persze Eleanor mellette állt, mint ahogy mindig mindenben. Ő az idősebb, komolyan mintha valamiféle szent céljának tűzte volna ki, hogy megóv mindentől. Csoda, hogy gyerekként nem akart minden fáról leimádkozni, amire fel akartam mászni, csak... a feléről. Pedig sok fa van a birtokon... vagyis remélem, hogy még mindig állnak és rendben is vannak. Azt hiszem ennek fényében már sejtheted, hogy akaratos típus vagyok és sokszor keresem a bajt. Mások szerint, én inkább úgy mondanám, hogy a baj keres engem, én szimplán csak ki akarom élvezni az élet adta lehetőségeket, mert unalmas csak úgy semmit tenni. A Roxfortban is volt velem épp elég baj, a tanáraim nem mindig viselték jól a kis kalandjaimat, de ez legyen inkább az ő bajuk és persze apáé, de ő magához képest egészen ritkán szidott le. Na nem azt mondom, hogy nem volt részem azért jó néhány Rivallóban a hét év során, de nem is él igazi gyerekkort meg az, akinek legalább egyet nem küldenek. Mit mondhatnék még magamról? Szeretem a természetet, a pillangókat, a szép virágokat és persze a varázslényeket is, a hipogriff a kedvencem és persze a Jeti. Egyszer szeretnék látni egy Jetit, úgy igazából élőben, de tudom, hogy ez azért keveseknek adatok meg. Szeretem a magasságot, ha nem lennék boszorkány tuti, hogy hegymászó lennék, vagy valami hasonló. Persze a nagy ég felé töréseimmel nem egyszer hoztam már másokra a frászt. A kedvenc helyem a birtokon a nagy almafa tetején az az ágas-bogas rész, ahol úgy el lehet nyúlni, hogy még ha elalszol sem esel le, no meg persze a házunk tetején a titkos helyem, amiről eddig csak a bátyámnak meséltem, ahová szinte sehonnan se lehet fellátni és csak a szobám ablakából közelíthető meg, bár van egy olyan sanda gyanúm, hogy apának is van róla sejtése, hogy időnként ott töltöm az időmet.
Megjelenés
Barna haj, ahogyan ez nálunk Pottereknél szinte már teljesen általános. Talán az én hajam kicsit más, ugyanis anya haja jóval világosabb, így nyaranta az én hajam is kicsit kivilágosodik annyira, hogy olyannak hasson, mintha enyhe melír lenne benne, de egyébként nincs. A bőröm világos, valószínűleg ez a zöld szemek folyománya, és persze az angol időjárás sem az a fajta, hogy olyan sokat süssön a nap, hogy az ember bőre igazi napbarnított legyen. Mindig is irigyeltem a spanyolokat, de nekem ez jutott. Az arcom kissé kerekded, de szépnek mondják. A mimikám ezzel együtt mindig sokat árul el, nem vagyok egy köntörfalazó típus és nehezen játszom meg magamat. Apa szerint ezért nem vagyok jó újságírónak, de ez még nem tántorított el, hogy miután befejeztem az iskolát persze szigorúan Griffendélesként, akkor a Reggeli Prófétánál kapjak munkát. sokáig ugyan nem gyakorolhattam ezt a hivatást, de... nem teljesülhet minden álmod. A magasságomat tekintve átlagos vagyok, 168 centi pontosan, nőként ez nem kiemelkedő semmilyen tekintetben sem. A testalkatom az arcom kissé kerek formájához illően nem az a rendkívül vékony, de nem kell vészesen odafigyelnem arra, hogy mit eszem szerencsére. Jó persze meg vannak a határok, nem nyithatok és zárhatok alkalmanként tíz darab cukormázas muffinnal, az nem tenne jót. Volt is ebből gondom, a Roxfortos első néhány évem kissé nagyobb darabként zajlott le, de mondhatni szerencsére épp eléggé volt szabályszegő és sokat rosszalkodó típus ahhoz, hogy a felesleges kilók hamar eltűnjenek rólam.
Életed fontosabb állomásai
Sietve iramodom be az udvarról. Mint mindig most sem rémlik semmiféle előzmény, csak bevillan az udvar, én pedig már itt vagyok a nappaliban. Ő már ott ül a kanapén, hogy lehuppanhassak mellé széles mosollyal, mint máskor is. Nem tudom hányszor történt már meg ez, nem számolom és nem is hiszem, hogy számon tudnám tartani egyáltalán, és minek is? Elnyúlok és macska mód hozzátörleszkedem, ahogyan megölelem, csak aztán nyúlok el a kanapén, hogy a fejemet az egyik végén pihentessem, a lábaimat pedig lazán felpakoljam az ölébe. Tudom, hogy utálja, régen nem szerette, de most itt úgy se számít. - Nem értem, hogy miért mindig veled álmodom. Miért nem apával? Miért nem Eli jelenik meg, vagy anya? Őket sose látom. Bár tudnám apa hogyan építette fel ezt az egészet! Te tudod? - Én se tudok többet nálad Prim, azt sem tudom mennyi idő telt el, vagy mi történt azóta odakint. - Szerinted lehet, hogy évek? Apa azt mondta ez feltétlenül szükséges, a bűbájok a birtok köré, amikben segítettünk neki és ez az egész álom, hogy rejtve legyünk, de még mindig nem értem miért. - Nekem sem mondott többet, talán Eleanor tud olyasmit is, amit mi nem, de lehet, hogy őt se avatta be jobban. - Talán igazad van, de kíváncsi vagyok már, hogy mi van odakint. Vajon sok minden változott? Ha rendbe jön minden, akkor felébresztenek? Azt sem tudom apa hogyan oldotta meg ezt az egészet, ki tudja, hogy itt vagyunk? - Biztosan jól átgondolta, hogy mindannyiunknak a legjobb legyen. Szeret minket nagyon és ezért óv ennyire, de ez mindig is így volt. - Tudom, de még mindig nehéz elhinni, hogy nem volt más megoldás. Hiányzik a kert. Az álmomban mindig ide kerülök, mindig itt beszélünk, de tudom, hogy te is csak az álom része vagy. Azt is tudom miért veled álmodom, de beismerni magamnak nehéz lenne... mert tudom, hogy nem kellene így gondolnom rád, de... Nem, ezt még itt sem mondhatom el neked... te vagy a kedvenc bátyám.
Halk nevetés töri meg a csendet. Sosem igazán valóságos ez az álom, nem hallom kintről a madarakat, még a tűz sem ropog, pedig ott ég a kandallóban. Olyan abszurd az egész helyzet, mintha az elmém nem lenne képes minden részletet megteremteni, de próbál valahogy azért edzésben maradni ilyesmivel, mint ezek az álmok. Nem tudom hány volt már... sok... és azt sem tudom milyen időközönként jönnek, hiszen fogalmam sincsen, itt bent hogyan telik az idő.
- Hiányzol, apa is hiányzik és anya és Eli. Az is lehet, hogy csupán pár nap telt el, vagy néhány hét és nem sokára felébredünk, jó lenne! Hiányzik a hátsó kert és a régi fa hinta, amit még apa tett fel kis koromban. Azt te is szeretted tudom! Hiába nyafogtál annyit, hogy mindig neked kell löknöd engem. Mégis csak te vagy az idősebb. - De engem Eleanor nem lökött, csak egészen kiskoromban, aztán már jobban érdekelte a tanulás és persze, hogy folyton utánad szaladgáljon. Túlságosan komolytalanul állsz az élethez Prim. - Nem lehet mindenki olyan eltökélt és határozott, mit ti. Én anyára ütöttem, apa pont ezért szeret annyira, ahogyan őt is. Tudom, hogy ti is szeretitek anyát, mindig kedves volt veletek és sosem próbálta betölteni az űrt, amit édesanyátok hagyott maga után. - Ebben igazad van, kedvelem Melaniet, mindig kedves, remek sütiket süt és téged is ő tud leginkább kordában tartani és persze Eleanor. - Hé! Nem fair, hogy folyton rajtam köszörülitek a nyelveteket, csak mert én vagyok a legkisebb. - Inkább azért, mert te kerülsz a leggyakrabban bajba. Ki veszítette folyton a legtöbb pontot a házának? - Nem az én hibám. Kedves vagyok és túlságosan könnyű bajba keverni, mert könnyen belemegyek bármibe. Nem tehetek róla. - Persze, könnyű mondani, de meg se próbálod visszafogni magadat. - Az nagyon unalmas lenne.
Újra elnevetem magamat. A kép lassan ködössé válik, lassan elmosódnak a részletek, mintha elmázolnál egy festményt befejezés után. Vajon mikor lesz egy újabb álom és vajon mikor leszünk ébren? Jó lenne hallani a madarak énekét és még jobb lenne érezni a szellő lágy simogatását. Álmomban ezek mindig nagyon hiányoznak.
A hozzászólást Primrose Lafayette összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-01-21, 21:31-kor.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Primrose Lafayette 2016-01-19, 08:03
Elfogadva!
Nem gondoltam volna, hogy valaha is lesznek még Potterek Harry-n kívül, de hát ezt is megértük Lássuk a te sztoridat A PB-det még mindig imádom, és nem csak azért, mert Olsen, önmagában is nagyon cukifej^^ Nagyon aranyos felnőtt csajszinak tűnik, főleg ez az álombeli villanós dolog jön be de nagyon Ritka az, hogy valaki ennyire könyvszerűen tudja megalkotni a történetét. Különösen megfogott, hogy micsoda véleménye van az egész világról, amelybe mintha valami művészlélekként helyezné magát. Mintha egyszerre lenne a világ közepe, és csupán csendes szemlélője Már csak az érdekel, hogyan alakul a csajszi sorsa, ha végre fel lesz ébresztve, mi lesz a családjával, na és persze lesznek-e intrikák, ilyesmik^^ Szóval minden szavát imádtam, remélem látok még tőled további szép játékokat, ám ebben igazából biztos is vagyok^^ Sicc játszani, hiszen vár a klán
Lássuk a te sztoridat 
A PB-det még mindig imádom, és nem csak azért, mert Olsen, önmagában is nagyon cukifej^^ Nagyon aranyos felnőtt csajszinak tűnik, főleg ez az álombeli villanós dolog jön be de nagyon 
Már csak az érdekel, hogyan alakul a csajszi sorsa, ha végre fel lesz ébresztve, mi lesz a családjával, na és persze lesznek-e intrikák, ilyesmik^^ Szóval minden szavát imádtam, remélem látok még tőled további szép játékokat, ám ebben igazából biztos is vagyok^^ Sicc játszani, hiszen vár a klán 