Főkarakter: G.A.NR.
Teljes név: Daniel Caius Morgan Percifal Lafayette
Születési hely és dátum: Franciahon Lafayette birtokon 1969. június 13. (péntek) 13:13
Csoport:Varázshasználó
Patrónus:Oroszlánról változott Griffre
Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Nemzetközi Auror Hivatal Nyomozó detektíve.
Képesség:[You must be registered and logged in to see this link.]
Bejegyezve a Nemzetközi Animágius Szövetség által -> egy Fehér színű farkas
Bejegyzetlenül -> Bagoly
Kiemelkedő tudás:
[You must be registered and logged in to see this link.]
Bájital-Elíxir és-Méregkeverés** - Kiemelkedő
Csillagászati ismertek avagy Asztronómia - Tehetségtelen
Jóslástan - Tehetségtelen
*Roxfortba SVK néven futó óra csak ott éppenséggel lényegesen szűkebb téma körben mozog a tananyag és szűk látókörű óra sötét átok elleni védelemről szól. Míg maga a deffender (védő) mágia sokkal tágabb értelemben ad belátást a varázs világba.
** röviden: BEM =(Roxfortba Bájitaltan óra a megnevezése)
Jellemed kifejtése
Az éhség. Tudod-e milyen az éhség?
Tudod-e milyen a tudásvágy? Gondolom, úgy hiszed hogy, igen, DE nagyon is tévedsz, mert nem tudod és ha tudnád akkor nem is olvasnád tovább a jellemem kifejtését.
Tudod-e, hogy született Erosz? Ja, hogy nem, akkor nézz utána. Én vagyok Erosz, ha nem is a szó szoros értelemben. Nem isten vagyok, mert az nem lehetnék, de vannak akik úgy tekintenek rám. Hisz jó képű vagyok és lovagias a többség szerint.
Egy daimon vagyok, aki próbál a legtökéletesebb lenni, ami vagyis aki soha nem lehetek.
Én milyen vagyok? Azt még magam sem tudom.
Ki vagyok? Milyen vagyok? Felteheted a kérdést, de míg te se tudod magad meghatározni és megfejteni, hogy te ki vagy, addig tőlem se várj egyenes választ.
Mások milyenek látnak? Az egy másik kérdés kérdezd meg tőlük.
Gonosz. Miért vagyok gonosz? Mi a gonoszság? Talán mert elfogok embereket
Álnok. Mi az álnokság?
Ravasz. Mi a ravaszság?
Szép. Mi a szépség?
Mi a testi szépség Mi a lelki szépség? Miért lennék szép?
Okos. Mi az okosság? Ki lehet okos? Én okos? Tényleg az lennék?
Vezető Ki a vezető? Kit vezet a vezető?
Jó. Mi a jó? Mi a jóság?
Lovagias. Mi a lovagiasság?
Hűséges. Mi a hűség?
Kemény. Mi a kemény?
Szelíd. Mi a szelíd?
Goromba. Mi a gorombaság?
Közösségi ember. Ki a közösségi ember? Mi a közösség? Mi az ember?
Magányos. Mi a magány? Ki a magányos?
Oly sok jellemzőm van és mindben felmerül az "Mi a(z)...?" kérdés és tényleg igaz-e rám.
Mi az igazság? Tudod, lehet nem is létezem és nem is olvasod azt, amit én most írtam ebben a jellemrajzban.
Gondolkodsz? Tudsz-e gondolkodni, úgy gondolom, hogy igen, mert a kérdéseimen elgondolkodsz vagy elgondolkodtál. Ugye? VAGY csak némán átfutottad és nem válaszoltál rájuk és ostobaságba menekülsz, mert úgy gondolod, hogy te mindent tudsz, de ez hazugság, Vágysz az igazi bölcseletre? Amíg nem, addig csak egy ostoba senki vagy és nem létezel a világban sem. Gondolkodj! Van-e szerinted jelleme egy embernek? Meg határozható az ember jelleme teljes mértékben?
Én vágyok a megismerésere. Én vágyok arra, hogy bölcs legyek. Ki vagyok? Azt még te se fejtetted meg, de ha egyszer megfejtesz akkor kérlek mond el, hogy együtt eldöntsük. Mi az igazság? Mert az igazság számomra a legfontosabb dolog a világon.
Megjelenés
Elkezdesz nézni, és egy félisten látsz magad előtt. Kigyúrt test, megdolgozott izmok. Bár rajonganak sokan értem és ezért az arcért, akinek kedves báj mosolya, mögött mély és nehéz öltű gondolatok járnak. Folyton folyvást varrni kell a ruháit, mivel több szakadás is van már egy nadrágján vagy ingén, az összetűzések és párbajok miatt.
Egy életforma az enyém kell, hogy elegáns máskor kell hogy kényelmes vagy olykor kell, hogy laza legyen az öltözetem.
Arcom és testem olykor változik a százfűlé főzetek miatt, de ha elmúlik a hatás visszatér a szőkés-barna rövid hajam, borotvált arcom és meg csillannak szép kékeszöld szemeim 1,83-as magasságom is.
Életed fontosabb állomásai
Előre szólok ez az előszó
Az angolok annyira földhöz ragadtak, annyira kiszámíthatók, mint a franciák. Igazából hidegek mogorvák és tele vannak értelmetlen szabályokkal, ez franciákra is ugyan úgy jellemző, de mi kijátsszuk a kellemetlen és az értelmetlen szabályokat és átlépünk rajta, míg az angolok ezt nem merik, megtenni
a szabály az szabály. Annyi országban jártam már és annyi mágiaügyi hivatallal volt már szerencsém találkozni, hogy két kezemen se tudom megszámolni és mindbe egy közös van, aki a szabályok ellen vét az bűnös. Hogy hol milyen szigorú szabályok vannak? Változó, a vezetéstől függ minden és én vezetést mellett vagyok úgy nagyjából, minden alkalommal… Kivétel azért mindig akad.
Bevezetés röviden
A Nemzetközi Auror Szolgálat Hivatalának (röviden NeAuSZoH vagy NASZHIV) Nyomozója vagyok. Hogy kerültem ide? Hmm. Ez egy fantasztikus és megválaszolásra váró kérdés. Gyerekkorom óta járom a világot. Apám beíratott egy nagyszerű magániskolába. Nem is ő íratott be, hanem a magániskola keresett különböző tehetségű kölyköket. Nekem sosem mutatkozott meg a tehetségem, ha mondhatom azt, tíz éves koromig inkább kvibli voltam, mint sem varázsló kis csenevész srác. Én jól a képükbe nevettem volna, hogy
én és a tehetségem? Mihez?, ez csak vicc és szórakoznak velem. Térjünk is vissza rá. Erre a magán varázsló sulira már kilenc éves kortól fogadja a diákokat és a világ minden tájáról. Hu, ez izgi ugye. Én tíz voltam mikor bekerültem. Nem egy megszokott tanrenddel dolgozott, mégis szerintem a legjobb tanítást adta minden diákjának.
A mentor tanáromtól mindig megkérdeztem kezdetben.
Mégis miért vettek fel engem? Semmiben se vagyok jó. Ő pedig nagyokat kacarászott rajtam. Végül a semmiből lett valami. A Párbajórák verhetetlen királya voltam és a Deffender Mágiaórák császára. Talán azt hiszed, egy kicsit nagyot mondok vagy hazudok? De ez az igazság.
Majd tizenhárom éves lettem, két évet cserediákként éltem és tanultam. Japánban. Braziliában és Durmik között. Igen tudok spanyolul, angolul, németül és egy kicsit Japánul is talán japánul a köszönést nem felejtettem még el. Ha lehet, akkor ne Japánul halandzsáz nekem... Tizenhat voltam. Az se tudtam mi fán terem a munka, milyen irány érdekel. Tudod, hogy döntöttem? Kizártam a jóslás meg a csillagászatot is, mert azokhoz egy fikarcnyi tehetségem se volt. Felírtam több tucat munkát kis pergamen darabokra, olyanokat is, amik nem érdekeltek csak a vicc kedvért, majd elkezdtem a véletlenszerűen felgyújtogatni az összekevert galacsinokat. Kettő maradt hátra, nem bírtam tovább meg kellett néznem melyik az a kettő medimágus vagy nyomozói hivatás. Végül feldobtam őket a magasba majd, amelyik előbb ért földet véleményem szerint azt felgyújtottam. Csodás és felelősség teljes döntés volt. Ha más változatot hallasz róla, akkor azt ne hidd el. A csajoknak egy másik mesét szoktam az auror hivatásról mondani.
Változások és változtatások
Húsz éves koromra elértem azt, hogy fiatal pálya kezdő auror legyek. Munkák társak jöttek és mentek. Mégis mi és hogyan történt az ami történt? Minden férfinek egy nő az oka mindenre. Nekem is egy nő volt az okom. Valahol a legelején kell elkezdenem a mesémet. Ott, amire még én se emlékszem.
Pénteki gyerek vagyok péntek tizenharmadikai. Apám szerint nehéz szülés volt az enyém. Hideg nyári kora délután órák, jó lett volna, ha hideg téli estét írok ugye, de hát nem nyári gyerek vagyok. Ekkor született meg egy másik országban, egy másik „időpontban”, időeltolódás végett, ő is az én másik felem. Ez nagyon nyálas, de ő volt az a társ, akit minden auror magának akar, csinos, okos, merész, akaratos majd mikor jobban megismered vad, gyengéd és ugyanúgy emberi volt, mint én. Szóval egy időben két különböző helyen születtünk, mindketten aurorok lettünk. Egy bolond látó erre azt mondta nekem:
"a sors hozott össze minket". Egy jós ne mondjon ilyen badarságokat, mert a végén felgyújtom a haját és a szemeit pedig kiégetem a helyéről. A "látók" nagy istene a Sors. Nincs sors, csak vakszerencse és csoda és a tiszta ész. Én ezekben hiszek.
Szóval pótanyám, apám és bátyám Douglas kezei közt nőttem fel. Bátyám az a védelmező, de közben szekáló igazi báty volt. Mikor rossz fát tettem a szeretett teljes, de szigorú anyám előtt sokszor védett meg. Megtapasztaltam a család fontosságát, hűen védelmező kötelékét és szeretetét bátyámon keresztül. Franciák közt nevelkedik, az ember könnyen eltud, puhulni és kényelmesedni, mert a franciák ilyenek. Sokkal többet adnak az eleganciára, mint az északi skót angolok. Igen ez szándékos sértés volt az angolok felé. Nincsen meg az az érzelem dússága meg a szigetlakóknak, mint a kontinenst lakó Párizsi franciáknak vagy Római olaszoknak. Bennünk ott élnek az érzelmek és kitörnek belőlünk. Kiadjuk magunkból ezeket az érzéseket. Nem szabnak korlátokat a képzeletnek, a begyöpösödött angol honfi társak kevese tudja azt meg tenni, mint mi franciák vagy magyarok, engedni a képzeletnek és kijátszani olyan kártyákat, amik nincsenek is a pakliban.
Megint elkalandoztam, szóval a családnál tartok. A családom nagyon összetartó volt emlékezetemben mindig. Apám, mikor elmentem az iskolába. Egy pálcával lepett meg.
- Ez a pálca a tied. Jól vigyázz rá, mert egy olyan darab, amely egy nagyon értékes családtagé volt, aki most azt akarná, hogy a tied legyen. Egyedi minden egyes részének meg van a története. - Mondta apám mikor átadta a pálcát. Majd egy próbaintéssel megállapították apám és a francia pálcakészítő mester, a pálca maga is vonzódik az én társaságomhoz. Tökéletes társak lehetünk az évek folyamán. Ez a gyönyörű világos színű 11 és fél inch Mirtusz fából készült Girff szívizomhúrral párosítva fél-rugalmas pálca. Az életemet több milliószor védte meg. Ha valakit megkérdezel létezik-e még egy olyan magú pálca mint az enyém akkor azt mondanák maximum egy a milliárdhoz az esélye, hogy van, nehéz párosítani ezt a magot bármivel is, de majd egyszer elmesélem a pálcám történetének keletkezését, de ez nem az idő. Szóval ezt a pálcát a szülőanyám forgatta, használta, akiről semmit se tudok, ez apám megállapodása volt a másik családdal egyetértésben, hogy ne legyen nagyobb zűr a kelleténél a francia felső körökben. Ha eddig nem említettem volna, akkor most említem hivatalosan "fattyú" örökbefogadott kölyök vagyok.
Kezeim közt férfiassá vált a pálca, a kezei közt lettem férfivá és vele találtam meg őt is, a nőt is....
A pálca magoknak van egy különleges ereje, hisz ez a pálca szíve. Megtalálják a forgatójukat és a testvérüket vagy a társukat. Ennek a pálcának, mint mondtam története van és a magának a griffnek megvan a története. A griff szívizom húrhoz nehéz megfelelő fát találni. Nekem is nehéz volt megtalálni a megfelelő társat sok bűnügyi-munkához, fiatal pályakezdőként a francia auror osztályon kezdtem a munkámat, majd kaptam a lehetőséget a kapitánytól, hogy a sok külföldi tapasztalatom végett, hogy a nemzetközi auror munkák, amik Franciahonban vannak, együtt dolgozzak a más országokból érkező aurorokkal társuk legyek egy hazai terepen. Végül felfigyelt rám az NASZHIV, hogy legyek a munkatársuk. Először meglepett a felkeresésük, hogy "országok feletti", nemzetközi, bűnözőket állítsak meg. Mégis hogy lennék rá képes? Tettem fel a kérdést, magamnak oly sokszor azokban a hetekben, át kellett gondolnom mindent. Ha elfogadom sok ellenségem lesz, még többen akarják a szeretteimet bántani a bátyámat, az ő családját, apámat és anyámat. Ha tudná, bátyám, mennyi és mennyi védő bűjbáj halk riasztó varázslatot szórtam a házukra és rájuk, akkor talán meglepődne, hogy akkor is figyelek rá, mikor alszom. Nem kértem az engedélyét, ahogy ő is sokszor védett meg én is megvédem. Nem hiába vagyok kiváló deffender, ezt a tudásomat, megfelelő mértékben használom is.
Elfogadtam. Első kiküldetésem Kanadába szólt egy ismeretlen velem egy idős nő mellé. Zűrös volt a találkozásunk, mert én azt gondoltam, hogy ő is az ellenség, majd a csata hevében kiderült egy oldalon harcolunk és ő a kirendelt társam. Kanadába utaztam és egy sötét utca sarkán vártam a társam, aki beépült a szervezetbe. Nekidőltem a ház falának. A kihalt utcát, cipő kopogások hangja törte meg. Majd megállt és rám támadott, kiütött engem, ahol magamhoz tértem egy sötét helyiség volt, meg kötve. A szokásmódon rendezve arcon csapot és valahogy megszabadultam a kötelektől és a pálcám után tudtam kapni a megfelelő pillanatban és mindenkit elintéztem vele karöltve. Majd rászegeztem a pálcámat.
- Ki vagy te? - kérdeztem tőle bizalmatlanul. Rám mosolygott és egy nagy sóhaj közepette csak annyit mondott.
- Férfiak.Rátámadtam ő pedig hárította a támadásom, szerintem nem is tudatosan, mert maga is meglépődött rajta.
-Az új társad vagyok, Lafayette.Sok közös munkánk volt abban az évben együtt. Az utolsó munkák egy negyed éve már benne voltunk egy szervezetbe beépültünk. Tudtuk, hogy veszélyesek lesznek az elkövetkező napok. Lehet, hogy a holnapot nem éljük meg. Egy szobában ültünk és én a szokásos erős italomat ittam, míg ő is ivott egy keveset, beszélgetünk.
- Lehet, ez az utolsó éjszakánk.- Az utolsó, lehetséges. Mindkettőnk tudtok, a szabályokat, munkatársak egymás között, ha lehetséges kerüljék a szerelmi kapcsolatokat. Ha ez az utolsó éjszakánk, akkor mindegy is mit teszünk. Túléltük a napot és este megint az én karjaimba volt ő. Még egy napot túléltünk, a harmadik esténket töltjük egymás mellett az ágyban.
- Ha túl éljük, elkezdjük normálisan, Lafayette. - mondta mellettem fekve felém fordulva gyönyörű mosolyával.
- Igen, egy vacsora és egy tánc, következő héten péntek. - egyezek bele a javaslatába. Arcából egy hajtincset hátra simítok és megcsókolom. Még elalvás előtt mikor szemeimet lecsuknám, hozzám bújt átölelem gyengéden. Hajnali hármas ébresztő szól, sötét van, kint mind ketten a szerepünkbe bújunk. Mindketten örülünk. Most vagy soha a vezért elkaphatjuk. A pálcáink olyan együttműködéssel dolgoztak együtt, amit sosem láttam igazi társak voltunk, az nap tényleg úgy éreztem, mi együtt nagyszerűek vagyunk. A vezér elmenekült és magával vitte azt a nőt, akibe beleszerettem az év során és csak az elmúlt napokban derült erre fény. Elrabolta, elvitte és egy pálca maradt a kedvesemből, később derítettem ki az ő pálcájáról dolgokat Cédrus giff szívizomhúr 10 és háromnegyed hosszú pálca. Az ő pálcája és az én pálcám is egy tőről fakad, vagyis a történetüknek van egy közös szála a két griff kapcsolata egy pár volt.
Elbuktunk. Harag töltött el. Az ügyet nem kaptam meg mások kapták meg. Engem, pedig elküldtek Mongóliába egy sárkányos drogtenyésztő fekete kereskedő nyomára bukkanjak. Ami két hónapig nem sikerül a mongol kollégáknak az két hónap alatt sikerült nekem. A dühömet valahol ki kellett élnem. Illegális párbaj versenyekre jártam és egy varázslót sem hagytam, hogy legyőzzön. az elsőként végeztem az összes megmérettetésen. Hatalmas pénzösszegek nyert egy bizonyos német származású párbaj király Agust Durrmann azaz Daniel Cauis Morgan Percifal Lafayette. Auror karrierem felfelé ívelt már pár év eltelt az esett óta sok nő került a karjaim közé, de egy se volt hozzá hasonló mind kifutott a karjaim közül, vagy én futottam tovább, hogy egy se kerüljön nagyobb baj miattam. Előkerült a vezér és a kihallgatáson azt állította, meghalt a nő, akit elrabolt. Hazudik. Én úgy éreztem hazudik, de mindenki hit neki rajtam kívül és ezt el kellett fogadnom
Még mindig nagyszerű helyzetben vagyok. Egyszer felkeresett engem egy auror képző iskola, hogy tanítanék egy tantárgyat nekik részmunkaidőben.
Nevetve félvállról azt mondtam:
Persze. Komolyan vették, mert Tibetbe jött a bagoly, mikor az orosz kollégákkal együtt dolgozva vodkáztunk. A levelet olvasva majdnem kiprüszköltem a nedűt. Várnak szeretettel engem szeptemberben öt nap múlva. Nem kellett nekem se több, mit fogok huszonöt éves fejjel kezdeni a tizennyolc évesekkel. A harmadik órám után úgy gondolták tényleg nem vagyok alkalmas tanári feladatokra. Első órán feladtam az első témakört a tanulók számára vegyék át és tanulják meg következő órára két hét alatt, amikor a gyakorlatban fogják alkalmazni ezeket. Hát a gyakorlat nem sikerült túl fényesen, mert én többet és másabb dolgokat is tettem ellenünk, amikre nem számítottak. Mind karcolásokkal ment ki az óráról én pedig hangoztattam, hogy:
Jól el sajátították az anyagot, de nem csak ezt kell tudni, mert az ellenfél mással is támadhat nem csak azokkal, amit abban a témakörben olvashattak. Mi van akkor, ha többet kér számon a tanár? Nekem volt igazam kaptak egy pofán vágást, hogy az életben és a bűnözőknél nincsenek szabályok vagy csak nagyon kevés. Nem értették meg a második óra anyagát, így mennem kellett. Merlinre, nem akartak több órát velem és én végtelenül örültem annak, hogy nem nekem kellett felmondanom, hanem közösen egyeztünk meg...
Ez is már régen történt és nem is tudom honnan indultam ki. Ja igen arról kellene továbbra is mesélnem, hogy mi történt velem azóta hogy auror lettem vagyis az elmúlt nyolc évemről, ami talán még két érdek feszítő és halálosan unalmas információt megtudok osztani mindenkivel. Hallottál-e már a patrónusokról egy boldog emlékkép hatására tudja megidézni az ember a saját patrónusát, sok életük végig nem találják meg ezeket a képeket. Azt mondják egy hatás miatt változhat a patrónus. Nekem is változott a patrónusom, Szimba sokáig szaladgált körülöttem. Álmodni kell és nem szabad olyan angol begyöpösödött módon gondolkozni, mert akkor a szabályok szerint történnek meg a dolgok. Madagaszkáron olyan patrónusformát láttam, amit sajnos titoktartás véget nem árulhatok el, de álombeli volt. Nekem sokáig a legboldogabb pillanatom a bátyámmal töltött idők voltak. Aztán jött a nő és ment a nő. Valahogy nem volt az igaz és halovány árnyéka volt patrónusom elmosódott alakzatként élt mellettem a védelmem. A gyász vagy egy szörnyű helyzet miatt elveszíted önmagad, akkor megint magadra kell találnod. Nekem újból magamra kellett találnom. Egy erős emlék kellett sokkal hatásosabb. Tudod, mit történik, ha több tucat emléket gyúrsz egyé. Nem tudom, hogy eltudom, magyarázni. Egy csók, egy ölelés, egy nézés, egy pofonvágás, egy mozdulat, egy hang, egy illat, egy szó. Egy valótlan emlékkép sok valósból áll össze bennem, valahogy így született meg az a valótlanszerű új teremtény mely most erősebb mindegyik megidézett patrónusomnál. Az elmeváram szüleménye egy el nem vehető meg sem történt boldog pillanat. Ez nem lehetséges anomália, egy olyan kivétel, ami próbára teszi a szabályt.
Mivel én az aurori hivatásomban feszegettem mindig is a határokat, bűnözők között is éltem, hogy tudjam, hogy gondolkodik egy másik agy. Vannak titkaim például a fehér farkas, hogy tud hirtelen bagollyá változni és tovarepülni. Anomáliának tűnik sok ember számára, ami egy régi merlini roxforti alapítók idejéből származó könyvben lelhető fel. Tovább kell gondolni a szabályokat, ha veszélyes élet élsz egy idő után a veszély lesz a te örök társad és nem félsz átlépni ezeket a határokat én nem félek átlépni. Unalmas lehet ez, de ha megtanulsz hopponálni nem akarsz megtanul biciklizni és motorozni, mert könnyebb és gyorsabban célba érsz egy mozdulattal mint a mugli módszerekkel, de ha megtanulsz motorozni és biciklizni élményekben gazdag utazásban lehet részed. Azt mondják, egy bicikli nem tud repülni, de én tudom álmodni kell és megfejtheted a rég elfeledett titkokat.
Sok helyen jártam sok mindent láttam, sok mindent hallottam. Azt mondod, hogy ez nem lehetséges én pedig azt mond lehetséges, mert láttam és van amit meg is tanultam. Én úgy változok, ahogy a világ, nem engedem meg magamnak, hogy le maradjak, amit akarok azt elérem vagy el fogom érni.
Kérj és teljesül
Egy levelet kaptam az elmúlt hetekben otthonról. Mindig más és más helyen alszok más és más ágyban ébredek.
A levél szerint, apám rosszabbul lett és hazahívott. Otthon a Lafayette birtokon voltam. Új fent azon a birtokon, ahol sok-sok évet eltöltöttem kellemesen. Anyám szívélyesen ölel keblére, hogy nem esett nagy bajom, de ha látná a sebeket a hátamon, talán aggódna is értem. Még mindig úgy éreztem, hogy igazán jó anya helyettesítő lett.
A társalgóban sápadtan ül a jó öreg székébe az öreg. Egy italt töltök magamnak és egy szabad fotelba kényelmesen leülök.
Nem nézek rá rég látogattam meg, rég volt egy igazi apa fia. Beszélgetés vele. Az ünnepekkor egy órára eljövök futó látogatásba. Az utolsó alkalommal a családvállalásról papolt egy órát. Az akkor felhúzott. Veszélyes munka, mellé nem kell család ezzel zártam le a vitába torkoló beszélgetést. Ma csak mesélt a bátyáról a gyermekeiről és számomra is elfeledett birtokról. Alig, szinte nem is emlékszem az angliai birtokra. Keressem fel a birtokot, mert ott hagyott ott elvesztett egy vagy több értékes tárgy.
Másnap a birtokra hopponálok vagyis oda, ahol a birtok lenne. Rossz hely rossz helyen vagyok itt nincs semmi, apa rosszul emlékezik a helyre nem tudja hol van. A rejtélyesen eltűnt rokonság nyomára talán rá bukkanok. Londonban a minisztérium archívumában kezdek el kutakodni. Vannak szállak, amik már nincsenek, de amik még meg vannak felkutatom, Egy nyom egy öreg aurorhoz vezet a Londonba. A medimágusok szerint az öreg már rég rossz állapotban van, de én ki akarom kérdezni de én meg akarom tudni azt, amit mások nem tudtak meg. Mondták nekem, hogy ne izgassam fel az öreget semmivel, de nem hallgattam rájuk elkapott a hév.
-Ott van egy dokumentum, egy napló, ami az apém és kell neki. Ott van egy kis láda, amiben egy ékszer hever egy kis szobába az anyámé volt. Tudnom kell, hogy hol van a birtok. Tudom, hogy a nagybátyám barátja volt. Biztos tud valamit még...- mondom már a végén elkeseredetten. Leülök egy székbe előre görnyedve a tenyereimbe hajtom a fejemet. Sosem tudom megszerezni, apának azt amit kért tőlem. Fáradt vagyok a hosszú napom volt és a székben elalszok.
Álmomban az a ház volt előttem amiről apám beszélt. Egy griff szállott rá és én mosolyogtam. Doug és én újra kicsi voltam. Az órási lény ereje fenséges, a griff az állatok és madarak királya; rendelkezik egy oroszlán bátorságával és egy sas ügyességével. Nagy kincset őriz a griff. Most a családot őrizte amely a legnagyobb kincs.
Egy éles hang ébreszt fel engem az álmomból.
- Meghalt.- ismétli el medimágus újból. Ez az én hibám, felizgattam a gyenge szívét az öreg aurornak. Már semmit nem tudok megtőle.
