2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Do you hear me now? Screaming at the top of my lungs all night"
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Royden Robillard Születési hely és dátum: Bordeaux, 1977. December 2 Csoport:Hugrabug Patrónus: zebra Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam Képesség: animágus - zebra Kiemelkedő tudás:Bűbájtan - Kiemelkedő, Mágiatörténet - Kiemelkedő, Jóslástan - Tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Ha éppen jó passzban van, akkor ő a legviccesebb fickó, akivel valaha találkoztál. Alapvetően kedves srác, nem egy tapló szoknyavadász, bár sokaknak annak tűnhet. Haverkodó típus és ha teheti a baráti körében tölti szabad perceit. Valamint konfliktus kerülőnek is mondható, mert szereti verekedés és vita nélkül megoldani az ügyeit. Persze ha felhúzzák, akkor elég rendesen ki tud kelni magából. Kitartó, ezért ha jó formában van, akkor nehezen adja fel, vagy éppen soha. Ellenben, ha rossz napja van, akkor eltűnik belőle a határozottság, a küzdő jellem. Általában megbízható típus,és szeretetreméltó ugyanakkor mogorva ha valami nem jön össze neki. Ilyenkor könnyen megbánt másokat, amiért rendszerint bocsánatért szokott könyörögni. Hirtelen haragú, de amilyen gyorsan felpaprikázza magát, olyan hamar meg is nyugszik. Tulajdonképpen két élesen elkülönülő személyisége van, a környezetétől függ, hogy éppen melyik uralkodik felette. Viszont sosem egocentrikus, igaz van önbizalma, de ő maga is utálja azt aki egoista. Igazi energia bomba, valamint megszállott versenymániás. Mint egy energizer nyuszi, szinte sosem lehet leállítani. Szereti ha pörög körülötte az élet, ezért amikor teheti elmegy szórakozni vagy sportol. Csajozás terén nem mondhatni valami rámenősnek, ritkán megy bele egyéjszakás kalandokba. Inkább tipikus hősszerelmes, aki bármit megtenne annak érdekében, hogy elbűvölje a kiszemeltjét.
Megjelenés
A magassága szerintem határozottan átlagosnak mondható, 182 centivel egyáltalán nem tűnik ki a tömegből, inkább beolvad. Alkatilag is nagyjából ezt lehet rá mondani, mert nem egy kigyúrt állat. Inkább középkategóriás és szálkásan izmos. Kondiba sem jár rendszeresen, viszont minden nap fut és erősít, ennek köszönheti a jelenlegi külsejét. Na meg persze a géneknek, amitől például a szemei kékes árnyalatban pompáznak. Van amelyik lány kifejezetten szereti ezt a színt, el lehet benne veszni. Az arca egyedibb kategória, hangsúlyos arccsontja van. Viszont ettől még le sem tagadhatná, hogy a kora ellenére még mindig vannak kisfiús vonásai. Bőrszínén meglátszik, hogy a gyerekkorát nem az egyenlítő közelében élte le, ugyanis elég világos árnyalatú. Barnás egyébként göndör haját általában nem szokta piszkálni, bár ez a hangulatától függ. Nem ritka ha direkt úgy hagyja, ahogy reggel fölkelt. De azt mondjuk estére meg szokta bánni. Mivel nem kedveli a túlzott feltűnősködést, ezért az öltözékét is ez alapján válogatja meg. Egyszerű felszerelést válogat össze. A hidegebb időben a bőrdzsekit részesíti előnyben, míg nyáron inkább pólókat hord. A farmer az örök kedvenc, egészen addig amíg bele nem sül. A szobájában meg melegítő, vagy ami éppen a kezébe akadt amikor először benyúlt a szekrénybe.
Életed fontosabb állomásai
Az 1970-es években születtem Franciaországban. Viszont mivel anyai ágon vannak brit rokonaim, ezért azt hiszem nem fogsz meglepődni ha azt mondom két anyanyelvű vagyok. Ráadásul az angolt mindig is jobban szerettem, hiába töltöttem a gyerekkoromat Bordeaux egyik külvárosában, egy kertes házban. Akkoriban még apám rendőrként dolgozott, anyám pedig ápolóként, így meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg nem átlagos család lennénk. Semmit sem említettek nekem a varázslásról, egy időben pedig erősen tagadták, ami fogalmam sincs mire volt jó. A rajzfilmekben található mágiát is teljesen hülyeségnek, alaptalannak tartották. Ugyanúgy mugli iskolába jártam eleinte, ahogy az szokás, egészen addig amíg ismeretlen okokból Londonba nem költöztünk. Akkor talán 9 éves lehettem és még mindig fogalmam sem volt róla, hogy a szüleim igaziból varázslók. Vagy egyáltalán nem is használták a képességüket, vagy csak akkor, amikor nem voltam otthon Mert az utóbbi megmagyarázná miért volt mindig akkora nagy rend a házba, még a szobámban is, holott minden áldott nap kupit csináltam, amiért le lettem cseszve. Azt hajtogatták, hogy nem fognak utánam rendet rakni, de mire hazaértem minden a helyén volt... kivéve amikor nagyon kihúztam a gyufát. De az első igazi pofon akkor ért, amikor jött egy levelem a Roxfortból és kiderült, hogy kemény 11 évig titkolták a szüleim, hogy varázsló vagyok. Hát azért eléggé kibuktam, mert míg más ebben az életkorban már fejből tudott varázsigéket, én sehol sem tartottam. Még a mocskos alsóimat sem tudtam megtisztítani varázslattal... De természetesen mindenre volt egy jó magyarázatuk, nem akarták, hogy ha egészen véletlen is, de használjak varázslatot mondjuk az iskolában. Sajnos ez még nem mentette meg a helyzetet, körülbelül egy kemény hónapig alig szóltam hozzájuk, utána feladtam, mert amúgy sem vagyok valami haragtartó. Az első néhány Roxfortos évemet ettől függetlenül nem sok hátránnyal végeztem el, mivel mindig is érdekelt a varázslás, főleg az a része, ami a hasznomra válhat, ezért könnyen megtanultam az alapjait Hugrabugosként. S bár könnyen beilleszkedtem, meg nem is voltam soha az a tipikus félrehúzódó, azért nem olyan lettem mint a patrónusom... egy kétszínű állat. Sokkal inkább tartoztam a jó humorral megáldottak csoportjába, amit rendszeresen kihasználtam például szerettem másokat megtréfálni és ez mondjuk a mai napig nem változott semmit sem. Viszont tudom hol a határ, ami fölé nem kéne menni, úgyhogy ilyesmivel még nem kevertem magam nagy bajba. Akkor viszont kicsapongó lettem, mikor megtudtam úgy 18 év elteltével, hogy igaziból ki az apám. Mint ahogy általában a diákok amikor otthon vannak, szórakozni indultam a haverjaimmal este. A szüleim sosem tartottak szoros pórázon, ezért lazán elengedtek az éjszakába. Csak azzal nem számoltak, hogy miközben a találkozó helyszínére tartok, összefutok az egyik halálfalóval. Először ösztönösen próbáltam varázslattal védeni magam, de ő lekötözött, hogy nyugton maradjak. Egyáltalán nem hasonlított rám, viszont az amit mondott... azt elég hitelesen előadta. Azt mondta, hogy a megannyi egyéjszakás kalandja egyik félresikerült eredménye vagyok és hogy amióta tudomást szerzett rólam, figyel engem. Ezen kívül közölte, hogy „meg akar szerezni magának”, ami nála annyiban merült ki, hogy belőlem is halálfalót akart képezni. Üzletet ajánlott, ami rám nézve kicsit sem kedvező feltételekkel járt. Két nap gondolkodási időt adott: vagy segítek neki és hallgatok erről az egészről, vagy pedig megöli a családomat és velük együtt azt, akik fontosak nekem. A rohadékot azóta sem tudom lerázni, mert nyilván az első lehetőséget kellett választanom. Ezzel két életem lett. Az egyikben játszom a roxforti egyetemistát, aki gyógyítónak tanul, a másikban pedig muszáj időnként megjelennem a biológiai apám roxmortsi háza előtt, hogy tömje a fejemet a marhasággal. Időnként még a hóhér munkájában is segítenem kell neki. Nem... még nem öltem embert vagy varázslót, viszont nekem kell elfognom őket. Ez annak a szemétládának ez a módszere arra, hogy szép lassan pusztítsa a lelkiismeretemet és rávegyen arra, hogy csatlakozzák a lázadáshoz. Fényévekkel jobb varázsló, így nyilván nem szívesen harcolnék vele. Ráadásul akárhányszor ellenszegülök, fenyeget. Múltkor például felhozta, hogy megöli a „kis családomat” a szüleimmel együtt, amit azóta sem magyarázott meg... ez mit takar?
A hozzászólást Royden Robillard összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2014-12-12, 17:31-kor.
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Royden Robillard 2014-10-10, 15:17
Elfogadva!
Végre egy átlagember^^ Nagyon tetszik, hogy a valódi utca emberét sikerült megalkotnod, hiszen nem kell mindenkinek ősi gonosznak, vagy éppen kiválasztottnak lenni. A PB nagyon jó döntés volt, amolyan az egyszerű szomszéd srác benyomásom van tőle. Ismerlek már téged annyira, hogy ismét gratuálni tudjak a fogalmazásodhoz, szokott nagyon tetszeni, most sincsen másképpen^^ Külön piros pont, hogy személyzet leszel^^ Avatár és patrónusfoglalj, aztán mehet a játék^^
