2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Törekedj az újításra, hisz akkor nem unod meg az életed, és nem is akarsz majdan öngyilkos lenni.."
Főkarakter: Titkos karakter. Teljes név: Slate 'Collins' Delon. // Anyám nevét viselem voltaképpen. Születési hely és dátum: Egyesült Királyság, Anglia, London, 1964. Január 29.-én. Csoport: Tanár. Patrónus: Mókus. Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Dalmágia (látványmágus szakágon belül) tanár. Képesség: - Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
Nos igazából egy komoly, szigorú, és roppantul felnőttes személyiségnek kellene lennem, de ez nekem valahogy nem megy. Hisz megragadtam a túlzottan laza stílusnál, és a mindent elsöprő vagányságnál, ami valljuk be inkább a kamaszokra jellemzőbb, de na, ez van. Szeretek előszeretettel túllőni a célokon, ahogy mindeközben élesen átlépni a határvonalakat. Persze senki se gondoljon felelőtlenek, hisz tudom jól, hogy mit szabad, és mit nem, csak túlzottan egyszerűen állok hozzá a dolgokhoz. Nem bonyolítok túl semmit, utálom a felszínességet, a már alapból is unalmas komolyságot, mármint a túlzottat, mert tudok én is komoly lenni persze, ha kell, avagy szükséges. Ezek mellett érzek, hisz minden ember érez. Mit mondhatnék még magamról? Szeretek megfelelően értékelni, és amilyen a diák, én is olyan vagyok vele, tehát, ha ő kedves, akkor én is az leszek, ha bunkó, akkor egyértelmű a dolog.. Fair, nem de? Szabadidőmben igazából szeretek sportolni, mondjuk futni, abban egész jó vagyok. Ezek mellett táncolni, és komolyabban foglalkozom az énekléssel is, mint szakirány, ugyanakkor az írással is próbálkozom úgy, ahogy. Tudok néhány hangszeren játszani is. Látványmágusi szakkörön végeztem, később pedig tanári pályán kötöttem ki, és most a Roxfortban tanítom a felsőbb éveseket. Bár a valóságban, vagyis a 'muglik világában' ex-rocksztárként tartanak számon. Most is lehetnék az, ha nem tértem volna vissza az iskolába, hogy tanítsak. Persze ez nekem hatalmas nagy megtiszteltetés, és nem panaszkodom, sőt igazán oda vagyok, amiért az iskola falai között lehettek olykor-olykor újból. Sokat jelent ez nekem.
Megjelenés
A tükör előtt megállva, nos önmagammal találkozom szembe minden egyes reggelen, amikor csak belepillantok, akár egyetlen másodpercre is. Valamilyen csoda folytán változásként élem meg a napjaimat, és az életemet egyaránt. Egy ideig talán lehetséges, hogy ugyanúgy nézek ki, de a homokóra szépen lassan lepereg előttem, és én magam ezzel egy arányban öregszem. Az öregedés jelei megmutatkoznak abban, hogy már nem vagyok az egykori fiatal önmagam. Kinézetre is tökéletesen tükröződik rajtam mindezen eseménysorozat. Bár a jellememben ez nem látszik meg, de mindez nem ide tartózik ugyebár. Igazából harminchárom vagyok, amit lehetne mondani még viszonylag fiatalnak, de ez inkább számomra már öreg. Ki miként tekint magára, nem de bár? Van, aki fiatalabbnak érzi magát, és van, aki idősebbnek. Én pedig öregedek, és öreg is vagyok. Lehet az idősebbek tennének pár megjegyzést, hogy "ugyan ez nem is annyira öreg, meg még középkorú vagyok, és előttem az élet.." Nem tudom, nem is akarom tudni, mert az idő telése ellenére remekül érzem magamat a bőrömben. A szemem színe kék, amit megerősíttek legtöbbször szempillaspirállal, és szemceruzával, persze senki se következtessen egyből rosszra, csak szeretem kiemelni a szemem színét. A hajam színe.. passzolom. Kérdezz jobbat! Igazából mindig másmilyen színű, és másmilyen beállítású, avagy hosszúságú. Most mit tagadjam? Szeretem a változatosságot az életemben. A testalkatom, és minden egyéb más, átlagos, sőt erről nincs is mit mondanom. Nézz rám, kérlek szépen. Aztán tovább lépve a dolgokon.. A ruházatom nagyon kirívó, ami lehet nem tetszik egyeseknek, de ez már csak az ő gondjuk.. ez van. Tanárként sem öltök magamra egyenruhát, egyszerűen irtózom a gondolatától is, így tehát megmarad a jól megszokott ruhatáram, ami igazán feltűnő, és egyedi. Változatos ruhadarabok, változatos színek, és ez kell nekem. Néha az ujjaimon felfedezhetőek gyűrűk, ugyanakkor szívesen festem a körmeimet, és a nyakamban is olykor-olykor van nyaklánc.
Életed fontosabb állomásai
Számomra olyan könnyedén ment az élet mindig is. Elértem sikereket, élményeket, kaptam izgalmat bőven, kipróbálhattam bármit, és bármerre. Voltam énekes, voltam látványmágus, és mostan tanár vagyok. Nem unatkozom, és nem is töltöm el unalmasan a napjaimat. Kell a változás, az izgalom, a pezsgés, és minden újdonságot kipróbálok, mert hát miért is ne? Tovább képzem magam a végsőkig, és a saját határaimat feszegettem mindeközben élesen. Élek az alkalmakkal, a lehetőséggel, és mindent megragadok, bár egy kicsit túlzás néha az öltözékem, és a stílusom, de ez van, ezt kell szeretnie másoknak bennem, avagy épp utálnia - attól függ. Bár őszinte leszek. Nem nagyon érdekel, hogy mások milyen véleménnyel vannak rólam, hisz ez az én életem, és azt kezdek vele, amit csak szeretnék. De hát ennyit a felvezetésből.
Harminchárom évvel ezelőtt születtem Londonban. Nevezetes hely, és igazán hamar megszokja az ember, főleg ha egy nagyvárosban él. A szüleimnek mindig is jól ment, sőt.. gazdag családból származom, de mindez nem határozz meg igazából. Mindketten mágusok voltak, és ha minden igaz, akkor minden másik felmenőnk is az, ami azt jelenti, hogy aranyvérű vagyok, sőt ahogy a múltkor elnézegetem a családi emlékkönyvet, nos azt kell mondjam: az vagyok. A gyerekkorom átlagosan telt, míg meg nem kaptam a Roxforti levelet, és el nem kezdtem a tanulmányaimat a Roxfortban. Kiváló átlaggal végeztem, de a későbbiekben a való életben folytattam a vándorutamat. Rengeteg mindent kipróbáltam, így voltam rocksztár is, amíg úgy nem döntöttem, hogy visszatérek a varázsvilágba, és tanárként folytatom a pályámat. Egyetlen testvérem volt csupán, de ő korán eltávozott a sorainkból. Idősebb volt nálam jóval. Tizenöt évesen halt meg, míg én csak hét voltam. Fájt az elvesztése, de kölyök voltam. Gyermetegen gyerekes, de ennek ellenére hiányzott egy testvér. A szüleim kikészültek az elvesztése miatt, ezért egyre inkább elhanyagolták az életüket, és amint elkerültem otthonról a családi helyzet is megváltozott jócskán. Apám egyetlen nővel csalta anyámat, és végül lelépett, mert a szeretőjét választotta, aki időközben terhes lett tőle. Tizenhárom voltam ekkor. Tehát van egy féltesóm, akiről fogalmam sincs, vagyis van, de őt miért izgatnám én? Szerintem van jobb dolga is, mint hogy velem foglalkozzon, vagy hogy érdekeljem egyáltalán bármennyire is. Anyám belehalt a bánatába, és az elvesztésbe, de próbálta magát összeszedni miattam. Mindent megtett azért, hogy ne szenvedjek hiányt, ahogy rászokott időközben az italra. Nem tudtam róla, és nem is tehettem ellene semmit, mert mire elvégeztem a sulit, és örömmel mentem haza a sikeres vizsgáim miatt, akkor szereztem róla tudomást. Voltaképpen.. halott volt. Italba fojtotta a bánatát. Mindez megviselt, kikészített, nagyon is. A későbbiekben pedig volt egy kapcsolatom, egy csinos hölgyeménnyel. Komolynak indult a dolog, de amikor megtudtam, hogy terhes tőlem, akkor leléptem minden szó nélkül hajnalban, és ott hagytam őt egyedül a felelősséggel. Tudom szemétség volt tőlem, de nem tudtam feldolgozni a tényt, hogy apa legyek.. még nem akartam az lenni, aztán végül is mégis az vagyok. Immár három éve, de egyszer sem láttam a gyerekemet, sőt fogalmam sincs róla, hogy fiú, vagy lány.. Hát ennyi lennék én.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Slate Delon 2015-07-20, 19:34
Elfogadva!
Hát a pb az fúúúú! *-* Nem gyakori, de pont ez a különlegessége, no meg én határozottan bírom az énekest, az tuti, hogy most még több dalt fogok hallgatni tőle, ha már így felidézted. Arról volt szó, hogy kell egy kis nehézség a kari életébe, de te aztán nem fogtad ezt vissza, már egészen brazil szappanopera szaga lett a dolognak. Szétment szülők, megcsalás, féltestvér, testvér halála, anya lecsúszása és halála, aztán a nem vállalt gyerek... simán elhathatnád magadat valami jó hosszú hangzatos brazil névvel is. Viccet félretéve, szerintem nagyon király lett, szépen kirészletezted a jellemet és a kinézetet is, tökéletesen passzintva mindent a pb-hez, nem utolsó sorban pedig az ET nem lett túlnyújtottan hosszú, de minden benne van, ami kell és amiből átjön a a karakter élete, úgyhogy le a kalapocskámmal! Ne felejts el foglalózni, a tantárgyadat sem a Ki mit tanít?-ban, aztán már kész is vagy, belevetheted magadat a kis nebulók oktatásába.
Arról volt szó, hogy kell egy kis nehézség a kari életébe, de te aztán nem fogtad ezt vissza, már egészen brazil szappanopera szaga lett a dolognak. 
Viccet félretéve, szerintem nagyon király lett, szépen kirészletezted a jellemet és a kinézetet is, tökéletesen passzintva mindent a pb-hez, nem utolsó sorban pedig az ET nem lett túlnyújtottan hosszú, de minden benne van, ami kell és amiből átjön a a karakter élete, úgyhogy le a kalapocskámmal! 
