2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-03-16, 21:47
Ginny és Fred
Különvélemény
*Csak egy panaszos rövid nyögéssel felel a könyv lecsapására, mert ébredező tudatának nem tesznek jót ezek a hangos zajok, pláne az ilyen hirtelenek. Kész szerencse, hogy nem másnapos jelenleg! Sokkal rosszabbul viselné. De Ginny célt ért, Fred felkönyökölt és úgy tűnik, tartósan tudja résnyire nyitni a szemeit. Az évek tapasztalata meg ugye azt is megsúgja a lánynak, hogy bátyja öt percen belül túllendül ezen és tényleg teljesen ébren lesz.* - Nem is csodálom! Igaz, hogy láthatatlan a thesztrál-ürülék, de vagy tízszer büdösebb, mint a sima lócitrom. *Azért mosolya jól jelzi, hogy sajnálja, hogy nem látta a professzort. Még sosem látott tajtékozni egy zsíros hajú mókust.* - S belelépett? Mondd, hogy igen! Ha már büntit kapunk érte, legyen értelme. *Ez így korrekt. Piton elszenvedi a borzalmat, amiért jogosan ad büntit. De ha nem is szenvedi el, azért nem is jár igazán büntetés, legalábbis az ikrek felfogása szerint. Vagy legalábbis nem járna akkora.* - ... *Ginny kviddicsre adott válaszára szóra nyitja a száját, de ez azon ritka alkalmak egyikeként íródik bele a történelemkönyvekbe, mikor Fred Weasley hirtelen szóhoz sem jut. Ennyire... elbambult volna a meccsen? Lehetetlen...* - Ez legalább megmagyarázza George min nevetett a meccs után. *Nevet fel röviden és felül a kanapén, vörös üstökébe lazán beletúrva, ami nála sokszor a zavar valamiféle apró jele, bár nem mindig. Hát persze, így már érti: George a meccsre nem jött ki, de megkérdezte utána, hogy Ginny hogy szerepelt? S mikor Fred azt mondta, hogy egész ügyes volt, többször is bedobta a kvaffot, George csak nevetett, de Fred nem tudta kiszedni belőle, miért? George tehát pontosan tudta, hogy Ginny lemondott, és Fred válaszából pontosan rájött arra is, hogy ikertestvére végig valaki egész mást figyelhetett. S George pontosan tudta azt is, hogy kit. Ez a tény, ez a felfedezés, hogy ennyire belefeledkezett a Hugrabug őrzőjébe, még Frednek is újdonság.* - Hülyeség volt lemondanod, az összes valaha született Weasley közül te vagy a legtehetségesebb kviddicsben és többre vihetnéd vele mint bármilyen jól megírt RBF-fel. De erre később visszatérhetünk, mert látom, nem erről akarsz beszélni. *Előre hajol és két térdére tett alkarján támaszkodik meg és úgy néz húgára.* - Oké, alapértelmezés, hogy mi követjük el, mert ugyan ki más tehetné? Legendásan rosszak vagyunk és már nincs nekünk kviddics, amivel a pontokat visszahúzhatnánk. Ja, ezt írd fel érvként a későbbiekre, hogy miért menj vissza kviddicsezni, hátha elfelejteném ezt is felsorolni, köszi! Na de visszatérve a témára a festékcsatás eset után Piton különösen pikkel rám, az ott levont száz pont nélkül másodikok lennénk a pontversenyben. Gyanítom ezzel ő is számolt. Megtehettem volna, hogy elbújva maradok a seprűtárolóban és nem megyek ki feladni magam önként, de... ez nem volt opció. *Mosolyogva rázza meg a fejét, de ez a mosoly most valahogy másként hat mint eddig, ezt a fajtát még biztos nem látta rajta Ginny. És az is biztos, hogy az a száz pont lavinát indított el.* - Ugyanakkor azt sem látom be, miért kellene leállnunk? Ha leállunk George-dzsal, és bárki elkövet valami csínyt, amivel nem bukik le, akkor ugyanúgy miért ne ránk gondolnának? Én úgy látom, olyan hírünk lett, amely már magától él, akkor is, ha mi egész héten át a hasunkat süttetjük a tó mellett.
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-03-15, 21:58
Átváltoztatástan könyvemet a karom alá szorítom, ahogyan anyát idéző késpengényire összeharapott ajkaim mellett zordan nézem az ásitozó bátyámra. Mindkettőt leparancsolhattam volna beszélni, akkor biztosan túlkiabálnak, és egymás mondatait fejezik be, mint a hálókörletben. Akkor aztán ember legyen a talpán, aki egy fél szót is bele tud préselni a nagy poénkodásba. Biztos vagyok benne, hogy a szemforgatósdi pillantásból már el is vagyok könyvelve valami álszent, anyát utánzó húgnak, de mit tegyek, ha nem látok más módszert. Azért játszom a békebírót, hogy a maradék három évben, amíg még az iskolai részlegen tanulok, hátha nyugtot tudjak kicsiholni a bátyáimból, az egyetemi részt már nem mondom, ha már nem tanulnak itt, akkor lényegében fellélegezhetek. Szeretem őket, nagyon is, de azon túl, hogy viccesek, a tanárok mindezt nem értékelik annyira, hogy előnyünk származzon belőle. Leülök az egyik karosszékbe, és a kanapéhoz húzom, mert a drága bátyám úgy tűnik, itt folytatja az ejtőzést. Még csak az kéne, hogy belealudjon a mondandómba. Lecsapom a könyvet az asztalra, hogy azzal is nyomatékosítsam felvezetendő mondandómat. - Nem most. Úgy... általában. – Intésemmel olyan rezignált stílust közvetítek, hogy még Piton is megirigyelhetné. A lányául azért nem fogadna, az biztos, főleg, mivel ő lesz az ominózus történet egyik prominens alakja. - Láthatatlan? Úgy tűnik a professzor már látott premier-plánban halált, mert szemtanuk szerint úgy tajtékzott, mint egy veszett mókus... És pontosan tudta, hogy ti voltatok. Érted már? Ha véletlenül nem ti követtek el valamit, már alapértelmezés, hogy úgyis ti. És így... mindig hátrányba kerülünk. – Nem a házkupa, az egy dolog, de az örökös megaláztatás, ennyire utolsók amúgy sem voltunk, de hogy mindenki rajtunk köszörüli a nyelvét. - Ha egy kicsit odafigyelnél Fred a kilátákról, az első meccs után lemondtam a csapattagságot, mert RBF-re készülök. Amúgy igen, pocsék voltam, köszi, hogy így felemlegeted. – Húzom el a számat, megtorlás nincs, ellenben lehajtom a fejemet. Már megbántam, hogy belementem ebbe a beszélgetésbe. Mindent elviccelnek. Harryék viszont nélkülem ügyesek voltak, a hugrabogár ellen már sikerült is cikeszt halászni, így maradt egy halvány remény.
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-03-07, 14:32
Ginny és Fred
Különvélemény
- Szó se róla, nem kell bolondnak lenni ahhoz, hogy a családhoz tartozz, de mindenképpen segít! *Dünnyögi válaszként már lefele haladva a lépcsőn, és nyomatékosan ásít egy hatalmasat a végén, még ha tisztában van is vele, hogy ezzel vajmi kevés bűntudatot fog ébreszteni húgában a "korai" ébresztő miatt. Azokat a pengevékony ajkakat még csipás szemén át is látta, s kényelmetlenül hasonlítottak anyjáéra. Ajjaj, itt szentbeszéd fog következni! Az a legmegdöbbentőbb az egészben, hogy jelenleg még csak ötlete sincs, miért fogja kapni, hiszen Ginnyvel nem tettek semmit. Legalábbis, kizártnak tartja, hogy már most aktiválódott volna a bűbáj a ládájában, amit még a karácsonyi szünet alatt otthon tettek bele. Az pontosan április elsejére van időzítve... Az a kényelmes kanapé nagyon hívogató, de felsandít húgára még épp időben, mert még egy perc, s Fred megint álomba merült volna úgy, hogy hassal fekszik a kanapén, lábai meg térdtől lefele a karfán lógnak túl. Van az a fáradtsági szint, amikor még a kényelmetlenség sem számít. De a szúrós tekintettel... Muszáj feladni alvási terveit, remélvén, hogy előbb szabadulhat, így felkönyököl és tenyerébe támasztja fejét.* - Aludtunk! Hogy álljunk le jobban?! *Méltatlankodik közbevágva. Még ilyen hülyeséget! Köztudottan akkor a legártatlanabbak, mikor alszanak. Vagyis a közhiedelem így tartja.* - Áh, hát megtalálta ma reggel? Egyébként az thesztrál-ürülék volt, csak hogy pontosak legyünk. Szerintem csúcs, hogy az is láthatatlan! *Vigyorodik el, még ha szemei félig csukva is vannak még.* - Egyébiránt a Griffendél állásáért te is éppúgy hibás vagy, drága hugicám. Jó, nyertetek a Hugrabug ellen, de valljuk be, az sosem volt nagy kunszt. Na de a Mardekár elleni csúfos vereség sok pontba került... *És kezdi is a visszaszámlálást, Ginny kicsiként sem célzott soha rosszul, s azért nem véletlenül lett hajtó, szóval ezért lehet kap pár párnát a képébe Fred.*
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-03-06, 13:30
Kérlelhetetlenül emelkedek fel, ahogyan úgy tűnik, ikerbátyáim közül az a bizonyos G-s pulcsis legalább semlegesnek mutatkozik, így nem kell mindkettővel küzdenem, Fredet várom most, aki kénytelen-kelletlen mozdulásra lesz késztetve. - Nem véletlen, mert köztetek aztán nem lehet ép ésszel kibírni. Most volt itt az ideje, hogy valaki gatyába rázzon. – Vonom meg a vállamat szigorúan, ahogyan anya is szokta őket kezelni. George most legfeljebb tettestársnak van aposztrofálva, nem foglalkozom vele, a megjegyzéseivel pláne nem. Sarkon fordulok, és kettőt arébb lépek hogy a bátyám ki tudjon kászálódni az ágyból. Karbafont kézzel, késhegynyire préselt ajkakkal várakozom, hogy mikor tudunk elindulni. Egész nap forrt bennem a méreg, amiért mindig a családunk van kiemelve tipikus rendbontóként, és ha valaki még nem találkozott velem, pusztán a családnevem híréből megítél. Erre nincsen szükségem. Olyan jól ment, amíg Bill, Charlie és Percy öregbítették a nevünket, az ikrekkel ez mind kútbaesett. Mintha eltöröltek volna minden korábbi jót. Ezt nem ártana valakinek megállítani. Talán éppen nekem. Amint felkelt, George-ra nem vesztegetve további energiát, hátat fordítva vezetem le a lépcsőkön, amelyek nekem mint lánynak nem árthatnak. Bezzeg ha fordítva lenne, alaposan megjárnák a jogtalanul felmászkálók. Várok pár pillantot, s én is helyet foglalok, amikor már azt látom, hogy nem túl üveges a tekintete. A karosszéket húzom oda a kanapé széléhez, hogy halk, fojtott hangon avassam be abba, ami bánt. - Tudom, hogy ketten vagytok, most mégis veled beszélnék. Nem állnátok le legalább kicsit? Mindjárt itt az év vége, és tök utolsók vagyunk. Muszáj volt még az a zsák lókakit is belebegtetni Piton hálószobájába? Sosem elég az elég? – Csóválom a fejemet lemondóan, hiába írok meg minden szorgalmit, másokra nem lehetek hatással. A griffendél feladta Fredék miatt.
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-22, 16:23
Ginny és Fred
Különvélemény
- Most hogy kérded... - Akartunk, jah, jó a múlt idő... *Nyögi George a másik ágyról, melyet hamar követ Fredé, akiről lerántják a takarót, majd ismét George, akire került a plusz adag került.* - Ha ezt Miranda nénikénk hallotta volna... - Szerintem nem lehet véletlen, hogy emberöltőkön át nem született női Weasley... *George csak kuncog Fred szavain, miközben a pluszba kapott takarót a fejére húzza, hiszen jól hallhatóan Ginny most Freddel akar leszámolni. Nem tudja miért, de neki ez kényelmes, főleg, ha nem idebenn folytatják. Ami Fredet illeti, most nem a párnája tűnt el, hanem a takarója, ráadásul a jeges vizes zuhanyért sem repes, szóval bosszúsan nyitja ki résnyire a szemeit és dünnyögte oda a lelkesítő szavakat a nem ok nélküli férfi többséget illetően. Szégyen és gyalázat, de felkönyököl előbb, felül, és hajába túrva teszi le mindkét lábát a földre.* - De miért kell ehhez lemenni? George! Te ezt hagyod? - Aha! *Azzal testvére még pápát is integet Frednek, fel nem nézve rá. Mit van mit tenni, mint követni lefelé a lépcsőn Ginny-t, hogy aztán odalenn rögtön az egyik kanapét célozza meg, remélvén, hogy húga is így gondolja, ez már megfelelő hely az akárminek is a megbeszéléséhez. Ha igen, akkor jószerivel a karfán át zuhan bele arccal az üres kanapéba. Ha nem, hát kénytelen követni húgát pizsamában valahova, talán fel sem fogja hova, félálomban csoszog a kis vöröske után.* - Mi az, ami nem tűrt ennyire halasztást?
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-21, 15:46
Hat fiútestvér és apa mellett cseppet sem érdekel, hogy mit látok a hálókörletekben. Egy kivillanó alsógatyja a széthúzott függönyökön át már nem igazán tud meghatni, harcias ábrázatomat pedig le sem tudná senki törölni. Meg sem fordul a fejemben, hogy netán Harryvel is összefuthatok itt, ha véletlenül mégis megtörténne, remélem tudom majd kezelni a helyzetet. Szétszakadtunk egymástól, holott sosem azért néztem fel rá, gondoltam rá úgy, mert ő volt a kiválaszott. Tetszett a törékeny lelke, a sötét haja, és úgy általánosságban. Az ő útjai már biztosan máshol járnak, nyilván egyre inkább úgy gondol rám, mint Ron hugaként, mintsem barátra, többről már ne is beszéljünk. A hajam a kislányokorommal ellentétben most szinte derékig megnövesztve, az egykori répaszín átment gesztenyebarnával kevert csinos vörösbe, láttam értelmét annak, hogy mutogassam, a szeplőim is fakulnak lassan ahogyan növök, már nem vagyok olyan pöttöm, hasonlóan nyulánk vagyok mint Percy, Ronhoz azonban nem érek fel. Erdetileg csak Fredet kerestem volna, kettővel már nehezebben bírok el. - Később...? Tíz óra van! Délig akartok aludni, álomszuszékok? – Fogom meg Fred takaróját, és gombóccá gyúrva vágom George-hoz. Nem tudom, hogy mivel lehetne rájuk hatni, ha még a tanárok sem tudnak, és még a kicsapás sem lehet elegendő motiváció. Bár tudnám, anya hogy csinálta. A zsebpénzmegvonás nem használt, hiszen sosem kaptunk, sem a bűntetés, mert mindig kihúzták magukat valahogyan alóla. - Na jó, szórakozzatok a nénikétekkel. Fred utoljára szólok, ha nem jössz, akkor a víz jön ide... rád! – Állok fel, előhúzva a varázspálcámat. Nem akarom eláztatni, de ha nem hagy választást, akkor kénytelen leszek megmutatni, vagyok olyan ügyes, tudok rájuk hatni, ahogyan anya. Erőfitogtatás lenne? Talán. Inkább azt kell megérteniük, hogy nem fogom mindig a hátamat tartani miattuk. Tényleg itt a vége.
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-11, 22:54
Ginny és Fred
Különvélemény
*Ginny útja sima, mert félreugranak előre. Ugyan a lányok felmehetnek a fiúk hálókörletébe, mégis olyan ritka esemény ez, hogy abból már rendszerint meglesz a havi pletyka. Hát még amilyen paprikás hangulatban látják őt és látják melyik szobába fordul be. Itt most már mindenki robbanásra számít, szinte hallják is a visszaszámlálás ketyegését, s egyszer sem biztos, hogy ezúttal az ikrek varázscuccai jelentik a robbanás forrását és okát. Mindenesetre Fredék esetében csak ex-szobatársakról beszélhetünk. Ketten nem jöttek egyetemre, Lee Jordan külön szobába ment még csak nem is a toronyban, szóval a szoba csak kettejüké. Kivéve ma reggel, mert eggyel több Weasley tartózkodik benn, mint kéne. A szóbeli rázás hasztalan, de biztosan Ginny lett volna a legjobban meglepve, ha használ, hiszen régóta ismeri már ikerbátyjait. A rázogatás... hát ki nem nyitja a szemét, még résnyire sem, de ásítás közben válaszol és egyúttal fordul a másik oldalára, el Ginnytől és rutinosan markol rá egyik kezével a párnája csücskére, hogy ezúttal ne tudják olyan könnyen kirántani a feje alól, hogy aztán még a tulajdon párnájával is püföljék meg!* - Uáááh... nekem is veled, hugi... később. - Nekem mindkettőtökkel... Silentium! Silentium! *George panaszosan fenyegető mormogása, miközben ágyról lelógó keze megtalálja az egyik papucsát és azt próbálja varázspálcaként használva legyezgetni két testvére felé, hátha csöndben maradnak.* - Tényleg, Zsinnniii, minek ilyen koráááá-áhhh-n? *Újabb ásítással megszakítva.* - Hajnali nyolckor? - Hétkor... - Ami már majdnem hat... - Az meg alig 5 órával van éjfél után... - A fiatal szervezetnek alvásra lenne szüksége... *Az oda-vissza labdaként dobálgatott mondandóból persze sejtheti a lány, hogy menthetetlenül ébredeznek a fiúk, de jelenleg a fiatal szervezettel, amelynek sok pihenésre van szüksége, nos, a jelek szerint azzal ők rendelkeznek, nem a lány.*
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-10, 15:24
Vasárnap reggel van, ez igaz, mégsem kéne délig aludni. Az órámra már másodszor pillantok, lassan tíz óra is elmúlik. Van jobb dolgom is, mint a dinka bátyáimra várni. Különben is, nem tudom, hogy manapság miért vállaltam fel a családösszetartó szerepet, anya távol van, és hát valakinek mégiscsak a sarkukra kell lépni, ha már én vagyok az egy szem lány a gáton. Felsóhajtva emelkedem meg, az ölemben tartott könyvcsomagot levágom a kanapéra, az ütött kopott példányokat úgysem nyúlná le senki, és csak nem járok úgy, mint elsőben. Ezt szerencsére megalapozza az a tény, hogy a Malfoy apuka mostanság ritkán mutatkozika a Roxfortban. Azóta sem tudtam elfelejteni, ami történt. Na nem úszom vízben, ha az éjszaka közepén felébredek, hogy a baziliszkuszt láttam tekergőzni a lábaimnál, de azért még így öt év távlatából is megrezzenek, ha eszembe jut. Most viszont Fred fog megrezzenni, mert új kupán vágom, hogy a hülyeségein túl még meg is várat. Dirrel-durral hágok fel a fiúk lépcsőin, hogy pár elképedt tekintetű hátrásat lökjek félre. A kis termetem ellenére igen harcias tudok lenni, főleg ha a vörös tincseket még fújtatva is lököm félre az arcom elől. A hálókörletükben már csak ketten vannak, a másik három régesrégen felkelt. Valakiben még hétvégén is zubog a tenniakarás, csak az ikrek élnek fordított életet. Délben kelni, hajnalig durrogtatni. Ahogy anya mondja, hova tették ezek a józan eszüket? George felé pillantok, még az igazat álmát alussza, kettővel amúgy sem bírok el. Fred a főkolompos, már mocorog is. Így őt kezdem el noszogatni, először szóban, majd a vállát is rázogatva. - Ébredj nagyfiú, beszédem van veled... – Csüccsenek le az ágyára, jelezve, hogy nem szándékozom távozni, amíg nem nyitotta ki a szemét, felőlem akár visszamehetünk a klubhelységbe is.
Tárgy: Re: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-06, 13:11
Ginny és Fred
Különvélemény
*Mit se sejtően horpaszt odafenn a szobában. Azok kevés egyetemista közé tartoznak, akik nem kértek külön szobát maguknak. Ostobaság lett volna. Itt folyton kéznél vannak a tesztalanyok a termékekhez, ráadásul kiváló ötletadók is. Mi értelme lenne elzárkózni valami messzi folyosóra, ahol lenne egy rakás olyan szomszédjuk, akik nem szokták még meg a furcsa robbanó-pukkanó hangokat és néha a küszöbnél kiszivárgó színes füstcsíkokat. Különben is, szeretnek Griffendélesek lenni, s az itt az igazi. Az alvás is, mert az ma, vasárnap reggel kiválóan megy. Az, hogy lemaradnak a reggeliről, nem izgatja őket, majd leosonnak a konyhára és szereznek tízórait, ha nem bírnák ki ebédig. Mikor sokadjára pillant fel, az öt perc leteltével is Ginny, akkor Fred még csak éppen másik oldalára fordul, míg a másik ágyon George hason fekve, egyik kezét az ágy mellett lelógatva alussza a csínytevők igaz álmát. Ha Ginny mégis feljön a hálókörletbe és a megfelelő szobába belép, valószínűleg ismerős látvány köszönti. Ha ide nem is jött még esetleg, a fiúk otthoni szobáját ismeri, s itt is a szoba fele alkotói részlegnek lett kialakítva, ami egyrészt hatalmas káoszt jelent a laikus tekintet számára, másrészt olyan terület, amit még a takarító házimanók is kikerülnek és nem piszkálnak, ami nagy szónak számít.
Ginny Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Fred & Ginny - Különvélemény 2015-02-04, 16:12
Itt az ideje, hogy elbeszélgessek egy kicsit drága jó bátyáim fejével. Főleg Freddel, nagyon úgy veszem észre, hogy ő az értelmi szerző, George inkább a nyomában jár, és tettestárs. Nem menthetem fel őt sem a felelősség alól, az ötletgazdát mégiscsak elkapom ma. Van egy sanda gyanum, hogy miattuk nem lettem prefektus, pedig idén már ötödéves vagyok, és úgy vélhette a tanári kar, hogy jobban hasonlítok az ikrekre, mint Ronékra. Jó, a denevérrontások izgisek, én is állandóan mások után kiváncsiskodtam mindig, de hogy velük egy szintre helyezzenek, hát kikészítő. Végülis mindegy, nem vesztettem túl sokat, egyetlen lányként nem ártott volna fel is mutatni valamit, mert anya csak babusgatni tud, nem jön rá, hogy lassan már nem kéne pisisként kezelnie. Ha már prefektus nem lehetek, legalább hithű griffesként szólok Fredéknek, hogy azzal, amit csinálnak, bebiztosítják maguknak, hogy tök utolsók legyünk a pontversenyben. Vagy ez csak engem érdekel? Ők már egyetemisták, gyűjtenek a mókás boltjukra, amelynek egyébként lelkes támogatója vagyok, de hiányzik az nekem, hogy a Mardekások nagy mellénnyel röhögjenek ki az állandó pontlevonások miatt? Ugye, hogy nem! Vasárnap reggel van, biztos vagyok benne, hogy őkelme még alszik, éjszaka talán sikerült sokáig kimaradni? Aki felsőbb tanulmányokat folytat, annak mindent szabad? Na nem... Még öt percet adok, aztán én magam rugdosom ki őket a hálókörletből. A kandalló tüzét nézve ücsörögök a klubhelység kanapéján, a hajamban zöldszín virágos csat, olykor felnézek ha mozgást látok, de azon túl, hogy a háztársak köszöngetnek, Fredék még sehol. Nem akarom őket nagyon leszúrni, hiszen még anya is nevet rajtuk néha, de itt az ideje, hogy valaki rajtuk tartsa a szemét. Kénytelen-kelletlen én fogom ezt vállalni, Ron tökéletesen öntörvényű ebben a kérdésben.
