2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Sose volt senki unszinpatikus, de ő most kezdett az lenni. Az óráig még bőven volt idő. Ráadásul még társasága is volt szerény személyemben. Szerintem a legjobb, akivel lehetett. Okos, eszes, csinos, gyönörű és ellenállhatatlan vagyok. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy tökéletes csaj vagyok és az egézséges önbizalmam is meg van. Sosem féltem, hogy valaki visszautasít, mert még nem volt rá pékda. Bármilyen kérésem volt, mindig teljesítették és ezt megszoktam. Sosem mondtak nekem és ez most sem volt másképp. Visszaadta a könyvet és én elvettem egy bályos mosollyal. Ez a srác bolond... - Köszi, már csak tényleg pár pillanat... - Elvettem tőle és ki is nyitottam. Pont a megfelelő oldalon és elkezdtem folytatni a jegyzetem. Már csak pár perc és megszabadulok tőle és soha többet nem találkozunk... Nem tudom, hogy miért vagyok valakivel ilyen, de nem ő tehet róla. Ma nem épp a bályos elragadó kategóriába sorolnám magam. Szóval írom és írom a jegyzetem, mikor eszembe jut, hogy kedd van. Lenegdás lények órám csak holnap lesz. Befejeztem a jegyzetem és nyújtom a srácnak a könyvet. - Most jut eszmebe... Csak holnap lesz ilyen óram. Szóval köszi és menj csak órára én meg megyek a szobámba. Majd egyszer találkozunk. Szia Drew. - Válaszát meg sem várva elindultam ki a könyvtárból vissza a szobámba...
Köszi a játékot!
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-02-16, 15:59
Nézem, ahogy írja a lapokat, aztán kitép egy lapot és összegyűri, hogy újra kezdje az egészet. Én magam türelmes vagyok, mégis most csak az, hogy 1,5 perce megfosztott a könyvtől, amire annyira vágytam, mert szinte minden más forrás ezt a könyvet említi, mint a legtágabb irodalom az általam keresett lényről, egyszerűen kiborít. Hosszú ideje keresem a könyvet és már nincs türelmem, ennyi az egész. De érzem, hogy ez nem igaz, máskor több órás kutatás után egy pár perc pluszba nem idegesít. Érzem, hogy valami más van a dolog mögött, de nem vagyok biológus, hogy megtudjam miről is van szó. Legalább egy infót tudtam neki mondani, a bókm viszont még saját bevallásom szerint is gyenge volt, de hát nem vagyok a bókolás mestere, én inkább tettel fejezem ki azt, amit mások szóval. Szép a mosolya, de ezt nem említem, inkább visszamosolygok. A kérdésemre egy haragos sóhaj a válasz és utána melegebb éghajlatra küld. - Elnézést, nem tudom mi ütött belém. Írjad nyugodtan. Mondom és tolom vissza neki a könyvet. Kezdek attól félni, hogy őrültnek néz, mint aki személyiség zavarban szenved és most, életembe először én is úgy érzem magam, mint egy tudathasadásos.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-02-08, 13:12
Olvasom a könyvet és szorgosan jegyzetelek, de lopva oda pillantok néha Drewre. Nem ér nagy meglepetés, engem bámul. Különösebben neme zavar, már teljesen hozzá szoktam. Persze azért néha elég zavaró tud lenni, de hát ez van, ilyen az élet. Szóval jegyzetelgetek és a könyvben valami nem stimmelt… teljesen mást írtam… basszus lecsúsztam egy fél oldallal… Istenem miért kell ilyen szerencsésnek lennem… Lényegtelen gyorsan össze gyűrtem a lapot és már a jó sorokat írtam le… Olyan gyorsan írtam, amilyen gyorsan csak tudtam… Ne szólhat be semmit sem, hisz csak fél perce vagyunk az asztalnál még legalább van 3 percem és nyugodtan oda ér az órára, amúgy egy ugyanoda tartunk. Aztán benyom egy infot, amit tényleg nem tudtam… erre csak pislogok és leírom a lapra. - Na ezt nem tudtam… köszi az infot. Na látod tudsz te nekem meglepetést okozni. - Kacsintok és vállammal meglököm kicsit, aztán csak mosolygok és írom tovább a jegyzetem. Nem voltam lassú a lehető leggyorsabb tempóban írtam és ráadásul szép és olvasható volt az írásom. Több, mint amire számítottam magamtól. De tudok még magamnak is meglepetést okozni. Aztán bókolt egyet, hát az aranyos kategóriába sorolnám csak be, ennél hallottam jobbat, de a bók az bók. Válasz helyet csak a szemeibe néztem és rámosolyogtam. Hát a szépséggel és tudással sincsem gondom. Próbálok az egyik legjobb lenni a Hugrebugosok között. Szeretném megváltoztatni az emberek véleményét a házunkról… mindenki lenézi a Hugrásokat és én ezt elítélem. Persze aki velem találkoznak, azok egyből meggondolják magukat. Nem mindegyik hugrás csajszi kapható könnyen, sőt én kifejezetten kihivás vagyok a pasik számára. Nem fogom magam könnyen adni és sosem ejtek hibákat, na jó egy-ketőt kivéve, mindig mint tökéketesen csinálok. Aztán megkérdezi, hogy sokáig csinálom-e még, hát erre egy mérges sóhaj a válaszom… pontosan másfél perce jegyzetelek… nem dől össze a világ, ha 2 percet késik, ráadásul már mondtam, hogy ugyanarra az órára tartunk… Hát ha ennyire nem akarja a társaságom nekem ok… Ne rajtam múljon. - Hát ha ennyire rossz a társaságom, akkor menj csak… Nem tartalak vissza, madj valamikor csak összejön a jegyzetelés,vagy nem. - Kivételesen nem voltam bunkó, csak az igazat mondtam ki. Becsúktam a könyvet és felé nyújtottam és még mindig mosolyogtam… - Már tényleg nem lett vissza sok, és amúgy is ugyanarra az órára tartunk, gondoltam mehetünk együtt, de ha nem szeretnéd, akkor nem kell. Szóval tessék itt a könyv.- Igen tényleg komolyan gondoltam, hogy vele mennék az órára. Útközben kérdezhettem volna az egyszarvúakról és jegyzetelhettem volna, de ennyire siet, hát nem állok az utjába és mosolyogva intek neki pápát, ha nem marad itt még egy kicsit…
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-02-08, 00:34
Nézem a lányt, ahogy olvassa a könyvet, valami vonz benne, mégis talán a vérem, de mégis van valami, ami visszatart a komolyabb érzésektől. Tetszik, mert szép lány, de semmi több, a vonzalmam abban merül ki, hogy nézem, nem tudom levenni róla a szemem, pedig máskor nézelődni szoktam. - Az egyszarvú szarva a nervál szarvához hasonlít. Mondok el egy olyan témát, amit én is csak véletlenül tudtam meg egy ritka könyvből, amit teljesen véletlenül találtam a családi könyvtárban. Később többet is kutattam a könyvről és az írójáról. Kiderült, hogy a könyvet egy mugli származású varázsló írta, egyetlen példány létezik a könyvből és amilyen mázlim van, a családom tartotta azt az egyetlen példányt. A családom, akik büszkék arra, hogy az őseim közötte volt azoknak a diákoknak, akik még akkor jártak a Roxfortba, amikor a négy alapító élt és ők vezették az iskolát. - Ha olyan okos vagy, mint szép, akkor sok újat nem tudok mondani.- Gondolkodom el, majd folytatom.- Még sokáig fogsz jegyzetelni, mert az óra mindjárt kezdődik. Az utóbbi mondatot nem tudom mért mondtam, de hát a helyzetben sok mindent nem tudtam megmagyarázni, talán a lány és az én vérem csatáztak egymással, mindketten ismerjük a saját származásunkat, de a másikról nem, én csak érzem, hogy valami komolyabb is van itt, mint Camrise szépsége. Több gondolat is megfordult a fejembe, de talán a vélavér volt a legvalószínűbb, hiszen az érzés nem szokott kialakulni bennem ilyen gyorsan, bár még nem találkoztam vélaszármazékkal, vagyis nem tudok róla.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-30, 16:02
Csak olvastam és olvastam és olvastam, meg persze néha jegyzeteltem. Olyan érdekes és jó tém… aztán oldalra pillantok és azt veszem észre, hogy engem néz, ahogy olvasok. Eddig fel sem tűnt, hogy talán érdeklem?! Nem lenne csoda, hisz véla vagyok ez a megszokott… egy pasi mágnes vagyok, olyan jó lenne, ha ez a mágnes megtanulná kiszűrni a jó pasikat, de nem válogat… Olyan ember jön, aki bátor és reménykedő. Nem baj, olvasok tovább és tudomást sem veszek róla, hogy engem bámul. Megszoktam! Aztán elkezd mesélni az egyszarvúkról dolgokat mondani… - Igen ezt tudtam. De azért köszi, hogy segítesz. Amúgy szerintem kis korukban a legszebbek. Aranyszínben pompázni lehet a legjobb dolog, de persze mindegyik stádiumban gyönyörűek. - Mosolysok rá kedvesen. Szerintrm teljesen mindegy mit mondok, minden szavam érdekli… Nagyon vonza ez a téma és nem is csodálom, hisz a legendáslények királyak. Szerintem egy élő enciklópédiába botlottam. Ha ennyit tud, akkor minek neki a könyv?! Persze ezek nem új dolgok számomra, hisz én is tisztában vagyok vele, hogy komoly mágikus erővel bír a szőrük és a vérük… Amúgy igen a boszorkányokat jobban kedvelik, főleg ha egy meglehetősen szép emberről van szó. - Ezt is tudtam. Talán nem is vagyok annyira tudatlan, mint amennyire ronda volnék… - Rákacsintok és természetesen tisztában vagyok a szépségemmel, csak kíváncsi volnék, hogy hogyan reagálná le a dolgot. Kedvesen és rendesen ez egyértelmű, hisz eddigi ismereteim alapján egy rendes srác. De ideje vele is foglalkozni, habár a könyv jól leköt, de leveszem a pillantásom róla és Drew szemeibe nézek. - Próbálj valami olyat mondani róluk, amit nem ismerhetek. Lepj meg! - Újból rákacsintok és a szeimbe nézek. Aztán vissza a könyvre. Meg volt vele a szemkontaktus… nem akarok vele bunkó lenne és megígértem, hogy csak pár percig lesz nálam a könyv. Szóval próbálok sietni a jegyzeteléssel és egyszerre beszélgetni is próbálok vele…
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-29, 20:36
A könyvről nem rég hallottam, bár elég régi a példány, ami a könyvtárban van, de ha tényleg annyira jó, mint mondják, akkor megéri ezt olvasni. Nézem, ahogy a lány a könyvet olvassa. - Tudtad, hogy az egyszarvúak születésük után aranyszínűek, majd később ezüst színűek lesznek és csak felnőtt korukra vállnak fehérré? Nem tudom mért hoztam fel a dolgot, bár ha az unikornisról van szó, akkor ez az egyik olyan tény, amit kevesen tudnak. A meghívást meg komolyan gondoltam, hiszen pontosan az egyszarvúak után érdeklődik és én is azt akarom megmutatni a fiatalabb generációnak és hát izgalmasabb máshova menni, mint a tiltott rengetegbe, ahol alig él egyszarvú, plusz a sulisoknak amúgy is tilos bemenni oda, ha csak nem akarnak szörnyű kínok közt meghalni. Legalábbis ezt mondta Dumbledore, minden évben ezt mondja. Vicces, mert én már jó párszor jártam ott és még élek. Figyelem, ő belemerült az olvasásba, így egy kis időbe telik, míg válaszol, - Másik tény: Nem tudni mért, de az egyszarvú jobban kedveli a boszorkányokat, mint a varázslókat és szarva, szőre és vére komoly mágikus erővel bír. Mondom, ha már ezekről a csodás lényekről beszélünk, bár a büszkeség nem teljesen igaz rájuk, hiszen nem is nagyon mutatkoznak ember előtt, így nem is tudták megfigyelni, de a kevés feljegyzés, ami van róla az nem említi ezt, az inkább a hippogriff, ami a legbüszkébb faj a sok legendás lény közül.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-25, 12:56
Megfelel. Egy egyszerű válasz, de amígy azt csinálja, amire kérem, nincs probléma. Nem is kellett sokat várnom rá, hamar ott termet mellettem és oda adta a könyvet. Megkerestem a tartalom jegyzékben az egyszarvúkat. Már nyitottam is. A könyv vastag volt és már elég régi. Már elsős koromban is ezt használtam, ha kellett valami fontos információ. Hát igen… eldöntöttem, hogy elmegyek a Tiltott rengetegbe és keresek egyet. Igaz hetedikben láttam már, hisz kötelező anyag volt, de ez más. Így sokkal érdekesebb az egész, ha magam találom meg. Csodálatos előlények. Megkövetelik a tiszteletet és én is. Tökéletesen megértem az egyszarvúkat. Csodálatosak és büszkén állithatom, hogy én is csodálatos vagyok, hisz ez a srác se tud nekem ellenállni. Tudom látszik rajta, higy valami vonza bennem. Túlságosan is belemerültem az olvasásba és csak későn vettem észre a kérdését. Szóval túrát tervez, jobban mondva terepgyakorlatot. Meglepett, hisz álltalában senki nem hinné, higy érdekelnének egy ilyenek. Mindenki azt hiszi, hogy a szépséghez nem jár ész és amint meghallják, hogy Hugrás vagyok… pontot tesznek a mondat végére, legalábbis amíg jobban meg nem ismernek. Utána más véleményen vannak. De koncentráljunk Drewre. - Jól hangzik mindkettő, de még nem tudok rendes választ adni. Kell egy kis idő, míg átgondolom. - Mosolysok rá kedvesen. Tényleg át kell gondolnom, mert ez csak nem kedvtől függ, hanem a társaságtól is. Ha béna kezdők is jönnek én felejtős vagyok. Nincs kedvem senkire vigyáznom. Meg persze idősebbként felelőségem is lenne. Bármi megtörténhet egy ilyen túrán és jobb félni, mint megijedni… De egy kérdésére elfelejtettem válaszolni… - Bocsi csak nagyon belemerültem az olvasásba. Hát pontosan nem tudom, hogy mi érdekel velük kapcsolatban. Szinte minden. Csodálatos előlények és már láttam is egyet hetedikben, de sokkal jobb élmény, ha magam találok egyet. - Mosolygok rá. Azt hiszem most lelepleztem magam. Ezt a mondatot jobb lett volna kihagyni. Gondolom nem buta gyerek és rájön, hogy a Tiltott rengeteben tervezek egy hosszú sétát. Remélem majd nem akar oda jönni velem, vagy nem is azt mondanám, hogy nem akarom, de nem tartom jó ötletnek. Elég, ha én megyek… Nem rántok magammal senkit se bele. Hát most visszafordultam a könyvhöz és irogatni kezdetem. Remélem folytatja a kérdezgetést, mert semmit se tudok kérdezni tőle…
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-25, 11:35
Az ember magából indul, velem sincs ez másképp, de én nem az a fajta vagyok, aki elrohanna a könyvvel, ha lehetősége adódna rá. Nem, de akkor is kell nekem. Most önellentmondásba kerültem. Adjam oda neki a könyvet vagy tartsam meg magamnak? Végül győz a jobbik énem, már ha lenne rosszabb. Megtudom, hogy az orrszarvú után érdeklődik. Nem tudom, hogy látni is akar-e egyet, mert ha igen, akkor talán szívesen jönne velünk északra, hogy lásson egyet. Közben kacsint egyet, amit nem tudok hova tenni, de mintha vonzana. Nem tudom, hogy mi lehet ez, de az érzés nem természetes, én nem vagyok ilyen. - Megfelel. Indulok utána és miután leült én is lülök. Az ujj dobolás nem zavar, átadom neki a könyvet és beszélgetésbe elegyedek. - Mi érdekel az egyszarvúakkal kapcsolatban? Egyelőre még nincs engedélyem, de szeretnék tartani egy terepgyakorlatot, valószínűleg Észak- Európába vinnék néhány diákot, hogy mgnézzük az ott élő egyszarvúakat. Meg majd valamikor szeretnék eljutni Új- Zélandra, hogy megnézzem az ott élő Opálszemű sárkányt, ahhoz is keresek társakat. Valamelyik esetleg nem érdekel? Kérdezek rá, ha már az egyszarvú szóba került. Nem annyira nagy izgalom, ha az ember a tiltott rengetegbe keres egyszarvúakat, vadon sokkal szebbek és természetközelibb is az élmény.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-20, 17:21
Semmi kedvem nincs most erősködni… nem akarja oda adni… nem hiszem el! Azt hiszi, hogy majd elrohanok a könyvvel? Dehogy is! Csak válaszokat akartam keresni a könyvben… szerettem volna kicsit öbbet megtudni az egyszarvúkról! Az igazat megvallva tervezek egy keresést a Tiltott Rengetegben! Olyan jó lenne ha találnék egy egyszarvút! Persze a rekaciója, amikor meglátott meglepett! Egy ilyen csinos lány nem mindig megy oda srácokhoz és főleg nem egy könyvért, de nincs mit tenni! Nekem kellenek az infok! Maximum megkérdezem és leírom őket! - Hát az egyszarvúakról akartam volna egy-két plusz infot szerezni! Nagyon szép állatok és szerettem volna többet tudni róluk… persze tényleg csak két perc lett volna… nem akartam volna lelépni a könyvvel! - Kacsintottam rá. Tényleg nem akartam elvenni tőle a könyvet, csak érdekelt volna… az egyszarvúak. Nem testközelből akartam volna őket megnézni, hanem tisztes távolságból! Mjnél többet gondolkodom ezen, annál jobban akarok menni… Semmi sem tántoríthat vissza! Tényleg szeretnék egyet látni! De honnan tudna ő ennyit róluk? Megértem, hogy kell az a könyv, hisz nagyon jó és én is szeretem a legendás lényeket, de ez már sok! Még is megakatom szerezni a könyvet! Kell! A könyvnek jobban örülnék, hisz megbízhatobb, mint egy idegen srác szava! - Figyelj, ha gondolod menjünk el együtt egy asztalhoz és segítesz nekem, ok? Mert hát ne haragudj meg, de a könyvnek jobban megbízok! - Ezzel el is indultam egy asztalhoz! A válaszait meg sem vártam! Elsétáltam a sorok között és kerestem egy szabad asztalt! A táskámból elővettem a mappát és egy tollat! Ha lelép nagyon porul jár, jobban jár ha követ! Nem akarja kivívni a haragom! Abból neki nem származna semmi jó sem… Biztos, hogy idejön. Rendesnek tűnik! Nem hagy itt magamra, ha igen akkor megfizet! Persze várok és ujjaimmal dobolok az asztalon…
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-19, 22:44
Alapvetően nem vagyok irigy, de nekem ez a könyv kell és ebből most én sem engedek. Szükségem van minden tudásra a sárkánnyal kapcsolatban, mielőtt elindulok az útra, nem mellesleg nem ejtettek a fejemre, ha odaadom neki, akkor elfut vele és soha nem találom meg az épületben. Nem, ebből most nem engedek. Kérése süket fülekre talált. - Mond el, hogy milyen infőkra van szükséged és megmondom neked a választ. Mondom, miközben figyelek rá is. Ekkor veszem észre, hogy valóban nem mutatkoztam be, holott ő már másodjára teszi. - Elnézést a figyelmetlenségemért, annyira akarom a könyvet, hogy elfeledkeztem róla. Drew Witcher vagyok. Amúgy mért lenne nehéz? Dobom át a bal kezembe a könyvet és fogadom a kézfogását. Engem is jól neveltek, bár a legendás lények annyira lekötnek, hogy néha elfeledkezem az illemről és hát egy opálszemű felkutatása nagyon izgalmas, annyira, hogy mostanában az expedíción és a csapat toborzáson jár a fejem. Mostanában pedig a sárlány annyira lekötött, hogy volt, hogy a folyosón szó szerint fellöktem egy csapat elsőst, aki az órájukra várt. Egy sárkány mindig szép látvány és azt mondják, hogy az opálszemű a legszebb mind közül.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-14, 17:43
Hát igen a Legendás lények gondozása. Szeretem ezt az órát. Itt teljes figyelmet kapok és különleges és gyönyörű lények körül lehetek, mint amilyenek én vagyok. Nagyon sok tisztelet parancsoló és én megadom az összes lénynek. A srác kicsit megszállotnak tűnik... Honan veszem? Mert apuci is ilyen megszállotan beszél néha a munkájáról és én is hasonlóképp vagyok a ruhákkal. Így csak azok tudnak mesélni, akik nagyon imádják azt, amit csinálnak. Mi tagadás én nagyon imádok ruhákat tervezni. Szeretek ezzel foglalkozni, hisz olyan jól ki lehet benne kapcsolodni… A lényeg, hogy a könyv nekem kell! Miért? Mert mindig az én akaratomnak kell elsőre teljesülnie. Nincs ellenvetésnek helye. Milyen módon szerezhetném meg tőle a könyvet? Először kezdjünk az átlagos dolgokkal és kéréssel. - Tudod, nagyon szuper, hogy már ennyire megy ez a tantárgy. Én is nagyon szeretem, de vigyázz lehet lecsapok az állásodra. Na jó csak vicceltem. Igen a következő órára tartok én is. Tényleg nagyon jó ez a könyv. Nem kaphatnám meg pár percre? Tényleg csak pár perc lenne az egész és egy lapra kiírnám az infokat, amik kellenének. Nem kell segítség megy nekem is. Na tényleg pár percről lenne szó és itt megcsinálom, aztán el is megyek nem tartalak fel tovább. - Na ez az átlagos, de biztos nem ráz le. Inkább hálásnak kéne lennie, hogy egy ilyen csodás lány társaságát élvezheti. Nem sokaknak adódik meg. Biztos örül, hisz mindenki örülne. Na vajon oda adja pár percre a könyvet? Remélem nem ellenkezik nincs kedvem ennyit szenvedni egy könyvért. Ha nemet mond lelépek. - Nem akarlak megbántani, de illő lenne bemutatkozni, ha valaki már bemutatkozik neked. Nehéz beszélni valakivel, ha nem tudod a nevét. Én már megtettem, de próbálkozzunk mégegyszer. Camrise Arogonte. - Nyújtok felé kezet, Tényleg ideje lenne bemutatkoznia. Nem férfihoz illő ez a viselkedés… Habár ma nincs jó kedvem.Talán több él is került a hangonba, mint szerettem volna. De nem baj, most legalább bemutatkozik. Most akkor együtt kell mennünk majd órára? Hát nem tudom, de ha így folytatja nem fogunk mi sokat beszélni. Miért csinálok ebből ekkora ügyet? Nem nagy ügy, de gazdag családból származom és jól megtanították, hogy hogyan kell méltóan viselkedni. Habár az izgalomban lehet, hogy csak elfelejtette…
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-14, 13:29
A legendás lények mindig is lenyűgöztek már azóta, hogy először egy hipogriffet láttam Hagrid óráján. Akkor tudtam, hogy bestiamester akarok lenni, mégpedig a kutató fajta, aki megfigyeli és lejegyzi a különböző fajta lények viselkedését a vadonban, később pedig szeretnék saját vállalkozást alapítani és társakkal sárkányokat és más veszélyes és kevésbé veszélyes lényekkel foglalkozni, bár az erupment nem tartozik a tervek között, még egy sárkánynak is túl veszélyes az az állat. Nyúlok egy könyvért, majd egy lány állít meg, hogy neki szüksége van a könyvre, mert a tárgyra, amin segédtanár vagyok, használná. Felcsillan a szemem. - A következő órára gondolsz? Én is odatartok, igaz nekem a segédtanár szerep jut. Megegyezünk abban, hogy odaadom a könyvet az órára, ha utána megkapom? Nekem is szükségem lenne rá, mert az Antipoduszi Opálszemű Sárkány utáni expedíciót szervezek és ez a legjobb könyv, amit találtam ezzel kapcsolatban. Ha kell, akkor szívesen segítek az anyaggal kapcsolatban. Mondom az alkut, mert tényleg bárkit kérdeztem, aki ért hozzá, ezt a könyvet ajánlotta a témában és nekem minden vágyam, hogy minél töb mindent megtudjak erről a sárkányról és úgy induljak el, hogy ne a sötétben kelljen tapogatóznom.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-10, 23:31
Az egyetem nem olyan rossz, mint elsőnek tűnt, sőt egészen jó. Szeretek idenjárni, hisz sokan értékelik a munkámat. Persze népszerű is vagyok. Ma éppen a könyvtárba tartok. Megint min jár az eszem? Na vajon min? Hát a ruhákon. Mivel kifogytam megint a farmerekből vehetek fel dresszt. Lusta vagyok mosni, ez az igazság. Otthon a házimanók csinálják. Nekik jól megy, de nekem nem. Na de a lényeg, a ruha. Egy barackszínű térfig erő feszülős ruhát vettem fel. Csipke is volt rajta. Az egész folyosó fütyüngetéstől zengett. Igen álltslában a megjelenésem ilyen hatást kelt. Vélaszármazék vagxok, szinte minden pasi döglik értem. Könyvtárba nem is tudom mióta nem voltam, egy ideje biztos, hogy.nem mentem oda. Lassan ideje volt. Kellett egy könyv segítségként a Legendás lények gondozása órára. Már egy-kétszer kivettem, hisz kellett. Éppen indultam, mikor megláttam, higy egy srác a könyv frlé nyúl. Oda is rohantam. - Szia! Camrise Arogonepte vagyok! Nekem kéne sürgősen az a könyv. Tudod a legendás lények gondozása órára. Szóval megköszönném. - Mosolygok és a bemutatkozáskor s kezemet nyújtom. Kell az a könyv. Nekem jobban kell, mint neki. Honan tudom? Ezt nem kell tudni, hisz mindig az én akaratom a legfontosabb. A srác àtlagosnak néz ki. Semmi extra.n Mondjuk én meg itt ki vagyok öltözve....
Drew Witcher
Reveal your secrets
Tárgy: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás 2015-01-09, 19:19
Az egyetem a legjobb dolog, ami velem történt, mióta megtudtam, hogy felvettek a Roxfortba. Mindig kalandkereső gyerek voltam, így nem is csoda, hogy végül a Griffendélbe kerültem bár nagyszüleim azóta nem állnak szóba velem és ha apával egy légtérbe kerülök, akkor ott megfagy a levegő. Anya nem sokat tud erről, bár ő is járt a suliba, neki nincsenek aranyvérű felmenői, ahogy nekem apai ágon, akik büszkék arra, hogy az őseik között van az első olyan varázsló, aki a suliba járhatott Mardekár Malazár alapított házba. Nem baj, én most nem azért vagyok a könyvtárba, hogy a családi történelem után kutassak, engem most sokkal fontosabb dolog érdekel. Az egyik órán egy tanár megemlített egy bestiát, amiről még nem hallottam, egy sárkányfaj, amit nagyon ritkán lát ember és a feljegyzés is kevés róla. Ez a szörnyike után kutatok, hogy a kevés feljegyzés között, ami itt található róla, akad valami használható, aminek a nyomán elindulhatok a szárnyas fenevad keresésére.
Egyetlenegy szörny van, amelytől félned kell ebben az életben: az, amelyik reggel rád bámul a tükörből. Ha azt megszelídíted, ha barátságot kötsz vele, akkor már semmi nincs az életben, amivel ne tudnál elboldogulni.
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Camrise és Drew- Egy véletlen találkozás
