Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve



 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Seprűtároló
  Today at 00:21
Cyra Frostmere

ϟ Neira & Castiel
  Yesterday at 23:50
Castiel Horan

ϟ Londoni küldetés
  Yesterday at 22:39
Padma Patil






ϟ Graves & Cody
  Yesterday at 18:50
Graves Matlock
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Nox Djarum
 
Graves Matlock
 
Georgiana Findley
 
Luna Lovegood
 
Dane Seoras
 
Megan Smith
 
Kalandmester
 
Draco Malfoy
 
Lacey Stewart
 
Statisztika

Összesen 542 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Hector Arbogast

Jelenleg összesen 31995 hozzászólás olvasható. in 3019 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Ashton&Mel - Vámpírfészek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek Yesterday at 19:04


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

- Pedig én azt hittem, hogy te is ezen a véleményen vagy – biggyesztem le a szám kissé csalódottan, hiszen ha Ashton hisz a romantikában, akkor nagy eséllyel abban is egyetért velem, hogy a fiúk dolga kezdeményezni, ebben azonban tévedtem. Úgy tűnik, én is félreismertem őt, ahogy ő engem. Hiába mutatkozom vagánynak és szoktam kezdeményezni egy-két srácnál, mégis van olyan alkalom, amikor arra várok, hogy ők tegyék meg ezt a lépést. Kis löket az egóm számára, semmi több, de még ez az apróság is sokat jelent. - Valamiért nem nézem ki belőled, hogy elvárod a lányoktól, hogy kezdeményezzenek nálad. Azt hittem, olyan típusú srác vagy, aki szereti megadni a módját az udvarlásnak. Egy csokor virág, elviszed szíved hölgyét ide-oda, majd pedig reggel kávéval várod. Ebbe pedig a kezdeményezés is beletartozik...
Hiszen, ha egy nő teszi meg az első lépést, akkor a pasik azt várják el tőle, hogy a randizási fázisban is ő legyen az, aki irányít. Tudom jól, mivel már tapasztaltam ezt a dolgot. Onnantól kezdve én voltam az, akinek le kellett vennie a másik felet a lábáról, ez pedig cseppet sem passzolt ahhoz a képhez, ami élt bennem. Talán ezért is menekültem az egyéjszakás kalandokba, és talán pont emiatt sem szeretnék ismét kezdeményezni... Könnyebb, ha az ember számára nincs semmi se megszabva, nem kell küzdenie azért, hogy valaki együtt legyen vele. A futó kalandokban nincs ugyan semmi izgalom, habár azokkal is leálltam már jó ideje.
- A tündérmesékben én se hiszek, ne aggódj – legyintek egyet, miközben megvonom a vállam. Ashton nehéz eset, már ami a párkapcsolati dolgokat illeti, elég óvatos lett amiatt a lány miatt, amit teljes mértékben meg is értek, de mégis... Olyan jó lenne, ha kissé nyitottabb lenne bizonyos dolgokra, mivel szerintem igenis passzolnánk az ágyban, ezt azonban kár is lenne erőltetni. El kell fogadnom olyannak, amilyen és csak munkatársként gondolni rá. Hogy menni fog-e ez abban az esetben, ha közben mindig mellettem van? Mennie kell. - Hidd el, a lányokat ilyen téren nagyon is ismerem.
Van egy-két barátnőm, akik nem olyan hebrencsek, mint példának okáért én, és talán még passzolnának is a sráchoz, de nem is tudom... Valamiért nincs sok kedvem ahhoz, hogy bátortalan lányokat vadásszak számára. Nem, Ashton esetei azok, akikben van valamennyi bátorság, mint például bennem is. Akkor én is az esete lennék? Elvégre, látom rajta, hogy tetszem neki, ezt nem lehet nem észrevenni, csak sajnos az ő esetében semmiben se lehetek elég biztos.
- Akkor ezt megbeszéltük – kapom a vállamra a táskám, habár legbelül kissé mérges vagyok emiatt az egész nyakatekert helyzet miatt. Tetszek neki, ő is nekem, akkor mi itt a probléma? Legszívesebben egy kanál vízben fojtanám meg azt a bizonyos Nathalie-t amiatt, hogy miatta kellett elszalasztanom életem legnagyobb lehetőségét. Ashton jól néz ki, a kémia bennem megvan, az biztos, erre meg üljek egy helyben, mert egy ismeretlen lány már átvágta? Nem az én stílusom, habár az sem, hogy széttört szívű fiúkat hitegessek egy komoly kapcsolattal.
- A velünk egykorúak mindenképp – jegyzem meg, miközben Ashton oldalán sétálok kéz a kézben és körülnézek. Nem sokan vannak a környéken, a boltok java már bezárt, mindenki hazafelé siet. Érthető a történtek után, mi ketten viszont pont arra sétálunk, ahonnan mindenki elfelé igyekszik. Friss házasok, nem ismerősek a környéken, nem hallották a pletykákat, erre akár még hivatkozhatnánk is, ha valaki megkérdi, miért ilyenkor járkálunk idekinn. - Ha fiatal vámpírok, akkor nemrég lettek beharapva, szóval leginkább a húszas korosztályból kell keresgélnünk. A tapasztaltabbak nem hagynak ennyi nyomot maguk után. Mit gondolsz?
Időközben a kocsmához érünk, ami elég kihalt ahhoz képest, hogy máshol ebben az időpontban már telt ház van. A pultoson kívül csak két-három ember üldögél szétszórtan erre-arra. Legszívesebben mondanék valamit Ashton számára, amikor hirtelen valaki tenyerét érzem meg a hátsómon. Kissé értetlenkedve pillantok a mellettem lévő társamra, nem hittem volna, hogy egy ennyire merész húzás is kitelik részéről, de hamar észreveszem, hogy nem ő az, aki ezt teszi... Egy nagydarab alak vigyorog rám a pult mellől, majd gyorsan megragadja a karom és maga mellé ránt, el Ashton mellől. Érzem a bűzös leheletét és az orrfacsaró kölnije szagát is, önkéntelenül el is fintorodom.
- Ejnye, de kis helyre menyecskét találtam, Mike! - Itt a pultos irányába int, miközben másik kezével már a derekamon simít végig, én pedig szoborrá dermedve állok egy helyben, miközben az agyam azon kattog, mit is kellene tennem. Üssem meg esetleg? Nem, azt nem tehetem, hiszen mindenek előtt az álca a fontos, ha nekiállok verekedni, akkor aztán tényleg nem lesz kétség afelől, hogy nyomozni jöttem. Elvégre, törékeny nő vagyok, elvileg a férjem is itt van, most Ashtonnak kellene lépnie, a kérdés itt csak az, hogy megteszi-e a dolgot.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-08-12, 10:53

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- A mi dolgunk? Manapság? Dehogyis.. Pont hogy manapság már nem. Nem a lovagkorban élünk. Különben is, csak mert pasinak születtem, legyen nekem az osztályrészem az összes kudarc, csak mert a lányok nyeregben vannak, hogy várhatják az udvarlást? Nem, ha ennyire egyenlőség van, akkor mindenki azt teszi, amit jónak lát.  – Jó, eddig Melissa nagyon is vagány volt, de mellette meg legbelül konzertatív lélek lenne? Én is romantikus vagyok, meg kell hagyni, de nem értem, hogy hogy fér össze ezzel a mentalitással az, hogy Melissa meg pusztán hobbiból lefekszik valakivel, akibe nem is szerelmes. Kezdem nagyon nem érteni őt. Igen, nagyon tetszik, ami a külsejét, és a csintalan vagányságát illeti, de nem tudom, hogy igazán miről mit gondol, mert nagyon szeszélynek tűnik, kiismerhetetlennek, és nem érzem azt, hogy biztonságban lennék mellette. Mármint érzelmileg. A csók is.. bármennyire is bizsergető, és jó lenne megismételni, jó eséllyel annyit sem jelentek neki, mint egykor Nathalie-nak.
- Köszönöm, de tényleg csak ha valaki hozzám illetőt találsz. Belefáradtam már a kudarcokba. A tündérmesékből pedig már egy életre elegem volt. – Adom meg magamat. Most külön nem fogok szólni Melissának, hiszen ő éppen az a kategória, akivel el tudnám magamat képzelni, ha nem lenne foglalt, és hát fogalmam sincsen, hogy ha egyszer szingli lenne, hogyan tudnám elfelejteni neki ezt a kicsapongó múltat, a férfi egó bizony nagy úr, és lehet, hogy örökké az jutna eszembe, hogy mással minden érzelem nélkül pusztán volt együtt. Lehet, hogy túlságosan sebzett gondolkozom, de talán majd az idő egyszer mindent meggyógyít.
- Nem az én tisztem az ilyesmit megítélni, nincs is közöm hozzá. Ha neked így megfelel, akkor.. jó. – Bólintok rá, nagyon furcsa a helyzet, hogy lényegében megbeszéljük, hogy tetszünk egymásnak, de pusztán elvek miatt ez amúgy sem működhet. Hát igen, ilyen az én szerencsém. Lehet, hogy ha egy olyan lánnyal akadok össze, aki hasonlóan gondolkozik, mint én, és nincsen senkije, nem sokat gondolkoznék a dolgon, de így sajnálatos módon fel se merülhet. Viszont el kell játszanunk, hogy egy pár vagyunk. Forró ölelések, és ösztönösen váltott csókoknak kell következniük ha hitelesek akarunk lenni. A baj csak az ezzel, hogy az én megtört szívem nehezen tudja elkülöníteni a valóságot a színjátéktól, és mi lesz, ha merő véletlenségből tényleg beleszeretek? Bólintok a bűbájára, én inkább gyakorlatias alkat vagyok. Itt a kardom, és ha szembe kell szállni valami bestiával, nem fogok hibázni. – Persze. – Nyújtom a kezemet, hiszen elméletileg kézenfogva kell majd közlekednünk. Bezárjuk az ajtót magunk mögött, és lefelé indulunk. Azért ez se semmi, hogy kivettünk egy szobát, aztán beülünk majd a konkurenciához. Bár.. végülis egy panzió esetén miért is lennénk ide kötve? De ha friss házasok vagyunk nem azt várják el tőlünk, hogy ki se dugjuk az orrunkat a nászutas lakosztályból? Áh, ez butaság, a nászutasok főleg világot mennek látni. Elindulunk hát az úton visszafelé, a falucska azért elég kicsi, csodálom, hogy itt a panziónál még medence is van, valahogy nem erre számítottam. – Főleg azt kéne megtudni, hogy kik azok, akik inkább az éjszakai életet szeretik. Az már kiindulási alapnak jó lehet.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-08-06, 12:34


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

- Átgondolod? - kérdezek vissza, mintha egyáltalán nem érteném az általa adott választ, de a múltja ismeretében inkább nem kezdek el akadékoskodni az életszemléletével kapcsolatban. Jómagam sem adok esélyt mindenkinek, de azért valamennyivel nyitottabban állok a témához, mint Ashton. El szoktam menni randizgatni, mellette pedig van egy alkalmi kapcsolatom, amit bármikor felbonthatok. Egyikünk sem szereti a másikat, egyszerűen csak vagyunk egymásnak, hogy kielégítsük a vágyainkat. - És ha valaki nagyon tetszik? Akkor mit szoktál tenni? Nem minden lány szeret kezdeményezni, hiszen ez manapság is a ti dolgotok... Ki tudja, milyen lehetőségeket szalasztasz el ezzel, de bizonyos szempontok miatt megértelek.
Most az egyszer bizonytalanul vonom meg a vállam, hiszen az indokai teljesen rendben vannak, én azonban még ennek ellenére sem zárnám ki a szerelmet az életemből. Apám halála például elég indok lenne arra, hogy abbahagyjam a vadászatot, mert ez végzett vele, mégse teszem meg a dolgot, hiszen ez már örökké az életem része lesz, maximum vigyázok, nehogy én is hasonló hibát kövessek el. Ha ezt az oldalát nézzük, akkor végül is érthető Ashton óvatossága, hiszen nem szeretne ismét hasonló helyzetbe kerülni.
- Rendben, akkor én leszek a kerítőnőd – mosolyodom el, ami azért kissé furcsa is lesz, mivel nekem is tetszik Ashton, de ha ő nem kezdeményez, akkor nem szeretném azzal megsérteni, hogy én mászok rá. Különben is: a munkát nem érdemes a magánélettel keverni, erről már kaptam egy fájdalmas leckét, úgyhogy felettébb rendben is lenne, ha nem hajtanék rá a társamra. Ha vészhelyzetben még az érzelmeim is irányítanak, akkor ott már elég nagy a baj, annyi szent. - Ha úgy érzed, hogy kedved lenne egy kis ismerkedésre, akkor csak szólj nyugodtan és mindent megbeszélünk. És ígérem, próbálok olyan lányt találni számodra, aki még véletlenül sem hasonlít az exedre.
Mind külső, mind belső tulajdonságait tekintve, hiszen mindkét helyzet igen kellemetlen eredményekkel járhat. Nem szeretném, ha Ashton hátrelévő életében haragudna rám azért, mert rossz lányt sikerült választanom számára.
- Aha, értem... - szólalok meg kissé bizonytalan hangon, mivel úgy igazán semmit sem értek jelen pillanatban, mert teljes mértékben elmerültem a szemeiben. Olyan szépek, említettem már? Kissé talán rossz lesz végignézni, amint mással randizik, mindezt pedig az én közreműködésemmel teszi, de hát nincs köztünk semmi komoly, csak valami egyfajta vibrálás részemről, akkor meg miért is erőltessem rá magam? Nem érezném korrektnek a dolgot, szóval inkább szóba se hozom, noha mások esetében már rég kezdeményeztem volna.
- Ő csak egy alkalmi kapcsolat, mármint... - elharapom a mondatot, igyekszem megfelelő szavakat találni a viszonyunkra, hiszen egyáltalán nem komoly, de Ashtont láthatóan az ilyesmi is zavarja. - Mindegy, nem fontos, megértem... Egyébként se hiszem, hogy jó ötlet lenne a munkát a magánélettel vegyíteni, szóval semmi gond. Amúgy meg én is benne lennék, de nem erőltetek semmit sem.
Azért egy kellemes éjszaka jól esett volna, de igaza van, nekem ott van az a kapcsolat, nem lenne tisztességes mással összefeküdnöm mellette, főleg azért sem, mert Ashton már csalódott más lányokban, nem én szeretnék a következő lenni, akivel kapcsolatban ezt teszi.
- Hmmm... - szakítom el a pillantásom a srácról, végre valami indok arra, hogy ne őt kelljen néznem, mert abba lassan beleőrülök. Itt van a közelemben, mégse lehet az enyém, ez kissé kellemetlenül érint. - Talán nem ártana néhány ártalmatlanabb bűbáj.
Előveszem a pálcám, suhintok egyet vele, mire a szoba teljesen hangszigeteltté válik, szóval kihallgatni már nem fognak tudni. Egyelőre több ötletem nincs, maximum még az ajtóra és az ablakokra helyezek néhány komolyabb zárbűbájt.
- Szerintem indulhatunk, nem gondolod? - teszem fel a kérdést, miközben pálcám a zsebembe dugom. - Lemegyünk, iszogatunk egy kicsit és közben megpróbálunk kérdezősködni is. Mit szólsz?
Ha benne van, akkor irány a legközelebbi fogadó, ahol tudtommal elég gyakran megfordulnak a vámpírok.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-31, 19:29

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- Igen, talán igazad van, viszont mindenkinek ugyanúgy nem adhatom meg az esélyt. Az túlságosan is nagy kockázat lenne. Nem hiszem, hogy kezdeményezni fogok, inkább az merülhet fel, hogy ha valaki tisztességesen érdeklődik, akkor.. átgondolom. – Ez részemről már komoly előrelépés, egészen jól elbeszélgetünk Melissával, a barátságos vagánysága jó hatással van rám. Kár, hogy nem olyan körülmények között találkoztunk, hogy nem lenne senki az életében, így már elég nehéz rá független lányként tekinteni, hiszen én nem Nathalie vagyok, én nem rúgom fel senki kapcsolatát.
- Ezzel nem tudok mit kezdeni. Az ember vagy megtalálja a párját, vagy nem, ezt felesleges erőltetni. Attól, mert különlegesek, még nem biztos, hogy hozzám illenek. Viszont megsérteni sem szeretnélek, ha úgy véled, hogy van valaki, akivel kölcsönösen jó lenne a társaság, hát próbáljuk meg. – Adom meg végül magamat. Nincsen kifejezett zsánerem, csak a szőke kurtizános fazont zártam ki, de Melissa esetében pont a szemei fogtak meg, nagyon egzotikus jelenség, és olyan huncutul tud mosolygni. Ráadásul.. már csókolóztunk, utána már attól félek bárki más komoly csalódás lenne. Én pedig többet nem akarnék csalódni. De nagyon nem. Attól félek, az ember még egy komoly csalódás után össze tudja szedni magát, de már lényegesen kisebb lelkesedéssel meri belevetni magát.
- Tudod sok fiút elriasztani az ilyesmi, mert vadászösztön, és miegymás. Én úgy vagyok vele, hogy amint mondtam, nehezen szánnám rá magamat a múlt tükrében. De ha valakinek tényleg én kellek, nem feltétlenül a külcsíny miatt, nem érezném furcsának a dolgot. Persze lehet, hogy nem jönne be az illető, de nem azért, mert ő a lány. – Bólogatok, és összeakad a pillantásunk, aztán meg nekem a lélegzetem marad ki, mert nem tudom eldönteni, hogy azért vizsgáztat, mert neki vannak tervei velem, vagy a leendő randipartner kiválasztását mérlegeli ezáltal.
- Oké, köszönöm, nem akarlak fura helyzetbe hozni. Az álmomban elkövetettekért igazán nem vállalhatok felelősséget. Viszont nem vagyok alvajáró. – Most én nevetem el magamat, hogy aztán ráébredjek, hogy amit ezután mondok, az már Melissa számára se kevésbé zavarbaejtő. Ezt most miért kellett kiböknöm? Úgysem lehet köztünk semmi, akkor hogy lehetek ilyen ostoba. – Attól félek, hogy.. hogy is mondjam.. Nagyon is szeretném, de neked van valakid, így vele nem volna tisztességes. Túlságosan.. bonyolult dolgaim vannak, tudom, így.. Felesleges úgy tennem, mintha ultimátumot adnék, hogy ő vagy én. Ez nem így megy. – Bólintok végül esetlenül, és inkább félrenézek, igyekszem mellőzni a dícséretét, hiszen burkoltan annak szánta, méghozzá úgy, hogy ne hozzon zavarba, de ebben a tekintetben menthetetlen vagyok.
- Direkt ebben a panzióban szálltunk meg? Jó ötlet, így legalább van valami menedékünk.. Nem kéne a szobánkat vámpírellenessé bűvölnünk? Vagy úgyis lenyomunk mindenkit?


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-22, 15:52


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

- Elhiszem, hogy csalódtál benne és bizonyára elég csúnyán koppantál, de akkor sem szabad becsuknod a szemed, ha a lányokról van szó – felelem, de látom Ashtonon, hogy tényleg elég kényelmetlenül érzi magát, és talán nem ártana abbahagynom a téma boncolgatását, de mégis... Valamiért úgy érzem, hogy kötelességem a lányok felé terelgetni, mert csak a maga életét rontja el, ha senkiben sem bízik meg ilyen téren. Figyelmesen hallgatom a szavait, majd elmosolyodom, hiszen tényleg, a legtöbb srácnak az ilyen lányok jönnek be, ezt sikerült is már testközelből megtapasztalnom. - Bizonyára jó sok különleges lány masírozik a Roxfort folyosóin – jegyzem meg halkan elnevetve magam, hiszen azért nagyon sok olyan lányt is talál a diákok között, akik a felsorolt paraméterek egyikével sem rendelkeznek. - Ha gondolod, egyszer összehozhatlak valakivel, persze csak egy randi erejéig, semmi kötelezettség. Elbeszélgettek egymással, ennyi az egész. Én pedig igyekszek olyan lányt találni erre az alkalomra, aki tényleg kedves és akit már évek óta ismerek. De csak ha benne vagy, ez csak egy ötlet, semmi több...
Azért én is szívesen randiznék Ashtonnal, nem lenne ellenemre a dolog, ráadásul én se vagyok egy szőke hajú topmodell, szóval lenne is esélyem nála, de ennyire rámászni azért nem áll szándékomban. Ő a munkatársam, ha szabad ilyet mondani, nem lenne túl kellemes helyzet, ha egy-két vadászatnál bezavarna ez az egész érzelem-dolog. Természetesen ettől még én se tudok keresztülnézni rajta, de igazán igyekszem.
- És mi lenne a helyzet akkor, ha a lány kezdeményezne nálad? - teszem fel a kérdést. - Azt is nyomulásnak könyvelnéd el magadban? Ha így szemléled a világot, akkor sohasem gyógyulsz ki abból a csalódásból...
Úgy tűnik, ez a Nathalie elég csúnyán átvágta a palánkon Ashtont, sajnálom is szerencsétlen fiút, de valamiért képtelen vagyok megérteni a felfogását. Vannak és lesznek is olyan emberek, akik csalódást keltenek bennünk, esetleg csúnyán átvágnak, de az élet megy tovább, talpra kell állni, ismét elindulni az úton. Ha állandóan a múltra gondol, akkor sohasem lesz esélye a boldogságra, mivel mindenkiben a csalódás lehetőségét fogja észrevenni.
- Valakinek határozottnak kell lennie, különben elvesztünk – felelem mosolyogva, hiszen szeretem, ha az én kezemben van az irányítás és legalább én se érzem úgy, hogy csak egy ügyetlen kezdő vagyok, semmi több. A legtöbben nem díjazzák bennem ezt a dolgot, de legalább Ashton számára tetszik.
- Jó, nem keltelek fel, majd maximum kihúzom magam a kezeid alól – sóhajtok egyet megadóan. Elvégre, számomra nem kínos, ha valaki álmában tapiz le, hiszen nem szándékosan teszi a dolgot, legfeljebb elpakolom magamról a kezét és kész. Ja, és persze Ashton számára se árulok el semmit se, nehogy másnap rosszul érezze magát emiatt.
- Túl... jól... csókolok? - ismétlem meg kissé bizonytalanul a dolgokat, miközben azért a vér az én arcomat is elönti, hiszen azért egy ilyen dicséret... Ráadásul pont tőle... - Hát... ami azt illeti, te se voltál rossz, úgyhogy én nem bánnám, ha megismételnénk a dolgok eme részét, de ha te nem szeretnéd, akkor nem erőltetem, nyugi.
Megvonom a vállam, habár az álca miatt valóban jó lett volna, hiszen nem sok olyan párral találkoztam eddig, akik friss házasokként ne lettek volna állandóan egymás nyomában, de ha Ashton nem szeretné, akkor nem teszem meg.
- Indulhatunk? - pillantok rá várakozóan, ha pedig beleegyezik, akkor útba vesszük a fogadót, ahol állítólag elég sok vámpír fordul meg mostanában.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-19, 17:31

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- Ez igaz, tényleg igaz, de honnan tudjam, hogy ha valaki kedves velem, azt önzetlenül teszi? Még csak.. nem is szó szerint szakított velem, hanem..  – Nyelek egy nagyot elsápadva, nem akarom a Nathalie-s dolgot ennyire kitárgyalni, biztosan nem érdekli Melissát, hogy mi volt a helyzet egy másik lánnyal. Ő tényleg édes velem, és odafigyel, akkor mert miért is terhelném a régi nyűgjeimmel? – Hát ööö.. csak azt tudom, hogy régen nagyon nem volt a zsánerem, ami a többségnek hogy szőke haj, kék szem, almaformájú mellek. Szerettem, ha valaki különleges. – Na igen, Nathalie pont nem egy sablonos lány volt, de ennyi erővel Melissa sem az. Ez a távol-keleti igéző szempár, ez a cukin vagány stílus, hogy bármikor képes nyitni felém, és nincsenek gátlásai.
- Senki konkrét. Direkt nem néztem meg őket, mert nem jött be, hogy így nyomulnak. És én már nem hívok el senkit italra, meg semmire, egészen megszoktam, hogy nincs senki. Talán majd egyszer, amikor végre kigyógyulok abból a tündérmesés szarságból. – Bukik ki a számon a káromlat, holott nem vagyok olyan, de látszik, hogy valami mélyen nyomott hagyott bennem. Egy kaland, amelynek nagyon nem alakult a vége, mint szerettem volna. Szó sem volt arról, hogy a szeretett nővel ellovagolok a naplementében. Csúfos fejezet zárult le, legalábbis képletesen, hiszen még mindig benne élek.
- Nem, végülis kedves tőled, hogy határozott vagy ebben az egészben, legalább fel sem merül benned, hogy baj-e a bénázásom. Igen, jobb így. – Bólogatok megadóan. Végülis nem volt eddig bajom, hogy rá hagyatkoztam. Mondjuk azzal a csókkal alaposan félreértettük egymást, de azóta is itt bizsereg a számon, csiklandoz, és szinte ismétlésért kiáltok. És azt hiszem néha látja is rajtam, de a szavaim az ellenkezőjéről árulkodnak.
- Ne, azt ne. Szeretem kialudni magamat, mert különben használhatatlan vagyok. De ha tényleg nem tudsz tőlem aludni.. – Vonom meg a vállamat, fogalmam sincs, hogy mennyire dobálom magamt, végülis nincsen senki, aki panaszkodna, például a horkálás miatt. Amikor megismertem Melissát, fel sem merült, hogy valaha együtt fogunk aludni, most pedig órák választnak el mindettől.
- Igen, de mi van akkor, ha mi úgy vagyunk vele, hogy a nyilvánosság előtt nem akarunk ilyesmit csinálni, mert ez csak a hálószobára tartozik? Félre ne érts, de.. túl jól csókolsz, és félő, hogy túlságosan megkedvelnélek.. – Vallom be az őszinte aggodalmamat. Nem akarom ezzel megbántani, de ha eltervezzük a vámpírvadászatot, nem szabad, hogy félreértések legyenek köztünk. Hiszen ha nem értjük meg egymást, az a életünkbe kerülhet.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-15, 16:40


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

Nem sűrűn fordul elő velem, hogy zavarba jönnék, de ez most az a helyzet, ahol egyelőre csak pislogni tudok. Most ő is bocsánatot kért? Az addig rendben van, hogy kellemetlenül érzem magam amiatt, mert a múltjában kutakodtam – ami ráadásul igen rosszul érinthette -, szóval eddig rendben, de ő meg miért is kér bocsánatot? Mert nem képes helyén kezelni a kedvességemet? Engem eddig nem bántott a dolog, úgyhogy csak megvonom a vállam, majd elmosolyodok:
- Semmi gond, ez mondjuk érthető is... - azok után, amit az a bizonyos lány tett ellene, nem is nagyon mondhatnám, hogy nem jogos a viselkedése. Kedves volt vele, de ő hátba szúrta. - De én nem ő vagyok, nem jó ötlet mindenkiben őt látnod. Tudod, vannak a világon olyan lányok is, akik talán megérdemelnének tőled egy esélyt...
Hiszen, lássuk be, nem túl szerencsés egy eset miatt általánosítani az összes többit. Ezzel természetesen nem magamat szeretném előléptetni a szemében, de tényleg úgy gondolom, hogy túl kellene lépnie azon a csalódáson és talán egy másik esélyt adnia egy újabb kapcsolatnak.
- Nincs valaki, aki tetszik neked? - vonom fel kérdőn a szemöldököm. - Azért a rajongói táborodban biztos van egy-két olyan lány, akin már megakadt a tekinteted... Mondjuk, ezzel nem azt szeretném mondani, hogy fald nagykanállal az életet, egyszerűen csak... csak... ismerkedj, teszem azt. Elhívod egy italra, beszélgettek, ennyitől talán nem száll el túlságosan.
Na tessék, már megint lelkisegély-szolgálatot nyitottam, pedig már annyira meg kellene tanulnom befogni a számat. Ashton magánélete csakis az ő ügye, egyszerűen nem értem, miért olyan fontos számomra az, hogy beleszóljak. Ha nem randizik, az nem az én dolgom, ő érzi, mikor képes ismét nyitni egy kapcsolat felé, de mégis... Túl félénk, ha valaki nem nyitja fel a szemét, akkor talán már soha az életben nem fog senki felé se kezdeményezni. Esetleg lesznek egy éjszakás kalandjai, mert vágyni fog a testi kapcsolatra, de a hosszabb távú dolgokról le fog mondani.
- Persze, ha úgy érzed, hogy kissé túllövök a célon, akkor szólj rám nyugodtan – sóhajtok fel bűnbánó képet vágva. Nem mintha bánnám, ha én lennék az, akit Ashton elhívna egy randira, mert habozás nélkül igent mondanék neki, de nem érzem jogosnak, hogy pont én oktatom ki egy párkapcsolatról, miközben a sajátjaim se működnek. Vagyis működtek, hiszen jelenleg csak egyetlen kapcsolatom van, ami cseppnyi jóindulattal sem nevezhető komolynak. Egyszerűen csak összefutunk alkalmanként, ennyi az egész.
- Legfeljebb felébresztelek, ha nagyon mozgolódsz – legyintek egyet mosolyogva, hiszen számomra nem gond a dolog, elvégre néha ilyen körülmények is adódhatnak, ha az ember lánya ilyesmire adja a fejét. Mármint, vadászatra meg arra, hogy férfi legyen ebben a partnere. A dolgok most pedig elég szépen ellenünk alakultak, hiszen egy szobában kell lennünk. Részemről nem bánom a dolgot, de elhiszem, hogy ez valamennyire kellemetlen lehet Ashton számára.
- Igen, de ha friss házasoknak adjuk ki magunkat, akkor elkerülhetetlen, hogy néha-néha ne csattanjon el egy-egy csók, vagy ne öleljük át egymást, vagy hasonló... - vetem ellen Ashton ötletét hallva. - Tudod, ha észrevennék, hogy tartjuk a távolságot egymástól, akkor megint gyanút fognának. Mindenesetre, a fogadóba való belépőnk jól sikerült, szerintem mindenki elhiszi, hogy most házasodtunk, szóval én benne vagyok, ha te is.
Számomra a csók se akadály, egyedül Ashton az, akinek ez jelenthet némi gondot, de ha sikeresen elő szeretné keríteni a vámpírokat, akkor most az egyszer félre kell tennie magában a múltat és a feladatra koncentrálnia.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-11, 20:08

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Most jövök rá, hogy mennyire kedves lánnyal hozott össze a sors. Én állandóan lepattintom, úgy teszek, mintha egy lenne a sok nyomulós teremtésből, akikből nagyon nem kérek. El kéne fogadnom, hogy van valakije, és az ő dolga, hogy milyen kapcsolatot él az illetővel, velem pedig barátkozik, fenntartások nélkül. Igaz, hogy közben folyamatosan bombáz a kacér poénjaival, de ő ilyen, ettől még nem erőltet rám semmit. Viszont folyamatosan kérdez, véleményez, és ezt betudhatom lényegében érdeklődésnek, amivel segíteni akar, hogy kicsit oldódjak.
- Nem.. én sajnálom, hogy ennyire.. Nem jól kezelem a kedvességedet. – Na most nagyon jók vagyunk, mindketten bocsánatot kérünk, de remélhetőleg a közös viccelődések elfeledtetik velünk, hogy mennyire hárítok, hiszen kezdünk már egészen összecsiszolódni. Jó, az a csók komoly jelentőséggel bír ebből a szempontból, de még mindig zavarba tudok jönni, ha rá gondolok. Amint beérünk a nászutas lakosztályba.. ami egyébként önmagában is elképesztő, hogy egy ilyen kis falucskának van olyanja, tehát a pironkodását látva tovább fokozódik a zavarom, csoda, hogy miközben leteszem őt, nem verek le még vázát is, olyan nagy a lendület. Ha Melissa, aki köztudottan szexalapú kapcsolatban él, ő is el tud ámulni, akkor mit szóljak én? Vagy maga a téma nem hozza zavarba, csak az, hogy egy ilyen szobában alszik majd velem, ahol konkrétan ezt várják tőlünk?
- Mindkettőnknek felesleges, de.. úgyse hagynám, hogy a földön aludj. Legyen akkor a párnás megoldás, de előre is elnézést az éjszakai mozgolódásért. – A párnák persze elmozdulhatnak, akaratlanul is hozzáérhetek, méghozzá a puhább részein. Arról aztán tényleg nem tehet az ember, hogy mit csinál öntudatlanul.
- Ez igaz, viszont nem nagyon szoktam elrejteni a személyazonosságomat. Féljenek csak tőlem, vagy támadjanak meg, nem félek... De ha trükköznél.. – Nézelődök körbe, azaz merő véletlenségből a hátsóját, ahogyan kinéz előttem a teraszra. Na igen, nem mindennapi látvány. Viszont gyorsan felkapom a fejemet, ahogyan hátrasandít, még csak az kéne, hogy lebukjak.  – Riporterek.. Nem rossz gondolat, de én nem vagyok túl csacsogós. Mellesleg a nászutas lakosztályt kaptuk, tehát az már eleve fedősztori. Lehetünk két fiatal házas, akik csak alapból sokat érdeklődnek, ha már nászúton vannak...

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-10, 08:32


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

Látom én a srácon, hogy nem szívesen beszél egy-két dologról, de sajnos eszméletlenül kíváncsi tudok lenni, ami vadászként elég nagy előny, de emberként... Sokakat elriasztottam már emiatt a közelemből, néha bántó kérdéseket teszek fel, melyek persze a tudtomon kívül csúsznak ki a számon. Fogalmam sincs azt illetően, kinél melyik témában tapintok rá valami kényes dologra, de Ashtonon szinte azonnal látom, hogy ismét mellényúltam. Mostanra viszont már késő, még mielőtt elkezdenék szabadkozni, már meg is adja a választ, én pedig kissé rossz lelkiismerettel hallgatom végig.
- Én tényleg nem szerettelek volna megbántani ezzel a kérdéssel – kezdek el szabadkozni annak ellenére is, hogy senki sem vont ezért felelősségre. - Nagyon sajnálom, gondolhattam volna, hogy neked kellemetlen lehet a téma, tényleg iszonyatosan sajnálom...
Nem győzök elégszer bocsánatot kérni, hiszen azért megértem én, hogy mennyire rosszul érintheti a dolog, elvégre nem könnyű kikerülni azt, hogy az ember szerelmes legyen, márpedig ha pont egy rossz emberrel teszi azt, akkor elég könnyen érheti akkora csalódás, hogy utána évekig kerüli az ilyen jellegű kapcsolatokat. Most viszont teljes mértékben megértem Ashton fenntartásait a lányokkal kapcsolatban.
- Nos, drágám, megérkeztünk – nyitok ajtót, majd belépek rajta, miközben elképzelem magamban, hogy én és a fiú tényleg egy friss házaspár vagyunk, akik most érkeztek meg a nászutukra. Megdöbbenek azonban, amikor megpillantom a franciaágy felett elhelyezkedő hatalmas tükröt. Te jó isten, ki vevő ilyesmire? Arcomba szökik hát a vér, miközben meg is fagyok egy pillanatra. Ashton és én ebben a szobában... Nem mintha szégyenlős lennék, de ez már tényleg sok számomra is.
- Én is szívesen elalszom a földön, ne aggódj – szólalok meg, miközben azért leteszem a táskám az ágyra, majd körbepillantok. - De mindketten alhatunk rajta, legfeljebb elbarikádozzuk magunkat egymástól. Párnával, teszem azt...
Nem mondom, hogy nem venném jó néven, ha Ashton túlságosan közel kerülne hozzám, de most nem ezért vagyunk itt. A munka miatt jöttünk, hogy felszámoljuk azt a bizonyos vámpírfészket, mely miatt annyira rettegnek az emberek.
- Attól függ, mit tervezel – vetek egy kérdő pillantást Ashton irányába. - Ha csak kérdezősködni szeretnénk, akkor ez a ruha is megteszi. Nem túl feltűnő, mások is hordanak ilyet. Szóval, merre megyünk elsőként? És kiknek adjuk ki magunkat? Ha megtudják, hogy vadászok vannak a nyomukban, akkor hamar lelépnek úgy, hogy semmit se tudunk meg róluk.
Jártunk már így apuval, amikor még vele dolgoztam... Túl sokat kérdeztünk, méghozzá rossz emberektől, akik utána leadták a drótot annak a vérfarkasnak, akit pont üldöztünk. Ő meglépett, mi pedig két héttel és három áldozattal később leltünk rá ismét. Belegondolni is szörnyű, hogy kik haltak meg a mi hibánkból.
- Kell egy jó fedősztori. Olyasmi, ami feljogosít minket arra, hogy sokat kérdezzünk, de nem tesz minket gyanússá. Hogy állsz az újságíráshoz?
Lehetnénk azok is, simán megtehetnénk, a riporterek sokat kérdezősködnek, méghozzá jó okkal. Ashton elég eszes ahhoz, hogy lényegre tapintó kérdéseket tegyen fel, de majd én is igyekezni fogok. Két utazó újságíró... Teljesen hihető.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-07-07, 20:33

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 
.
Korábban nem merült fel bennem, hogy Nathalie aljas tette után még valamire is méltatom majd a másik nemet, de Melissa olyan kedvesen érdeklődik, hogy nincsen szívem kitérni a válaszadás elől, legfeljebb ködösen fogalmazok, hátha tapintatból visszahátrál, de mintha azt látná rajtam, hogy akarok beszélni róla, ezért kapargatja ennyire a felszínt. Kissé vontattan bólintok, próbálom kerülni a pillantását, viszont az meg udvariatlanság lenne a részemről így végül belenézek a szemébe. Ami lehet, hogy hiba, hiszen az jelentősen csökkenti az esélyét, hogy kicsit is tartsam vele a távolságot.
- Régebben. Akkor nagyon is úgy gondoltam, hogy a lányokat óvni, védeni kell, szerettem lovagias lenni, és kiérdemelni a kegyet, hogy meghódíthatok valakit. Ennek ellenére.. Volt valaki, akit teljesen félreismertem. Azt hittem, hogy szüksége van rám. Ártatlannak tűnt, és számomra magától értetődőnek, hogy ami köztünk van, valódi. Nos.. tévedtem. – Nem is tudom, hogy van e értelme belemenni, a lányok nem szoktak szívesen történeteket hallgatni a korábbi exekről, még akkor sem feltétlenül, ha Melissa most afféle társalkodásnak szánja. Aztán lehet, hogy félreértem, és pusztán udvariasságból üti el így az időt, hogy addig se álljon be a kínos csend, amíg odaérünk. Bólintok végül, ha két külön szobánk lesz, úgyse fogok átmászkálni. Ám végül minden ellenem fordul, mert máshogy alakulnak a dolgok. Ő nagyon kedves lány, és most is elvicceli, amiből nem tudok kimaradni, kicsit talán fel is vidulok, ahogyan így búg a fülembe, és ha nem lenne valaki az életében, még a végén komolyan is vehetném, de hát a nászéjszakán már túl van, pláne nem velem.
- Én is! Én is! – Ismétlen szorgalmas friss férjként, mintha annyira egymásra lennénk hangolódva. A félelmetes tulajdonképpen az, hogy egymásra vagyunk. Legalábbis lennének elképzeléseim, ha más körülmények között találkozunk, hiszen külsőleg olyan törékeny lány, aki mellett erősnek érzem magamat, a szája pedig jó nagy, mert simán kimondja amit gondol. Érdekes kombináció, azt meg kell hagyni. Szerencsére nem veszem észre a pirulását, de az ágyat igen, erre elsőre nem is mondanék semmit, főleg, hogy amikor hátat fordít, akkor pont a formás popsiját látom. Ajjaj..
- Ebben is.. Jó, az nem a te hibád, hogy egy szoba volt. Mindegy, alszom a földön, lehet tiéd az ágy. – Rántom meg a vállamat, s igyekszem hozzá nem túlságosan mártír arcot vágni. Nem őt hibáztatom. Logikusan mindkettőnk fejében átfut, hogy a közös ágy mégiscsak.. fura. Közel lenni egymáshoz, érezni a mellettünk fekvő illatát... testmelegét. A nagy forgolódásban akaratlanul is egymáshoz simulhatunk. Nem, ez így nagyon durva lenne. Tudatosan utasítom el a női nemet, de ha egy ilyen édes lány a közelemben van, hát túl régóta vonom meg magamtól az élvezeteket. – Átöltözöl a fürdőben? Vagy jössz ebben?

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-06-20, 14:24


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

Látom Ashton arcán, hogy semmi ötlete sincs ezzel kapcsolatban, de majd összehozunk valamit, hiszen így képtelenség lehet élni... Természetesen, megértem a másik nem indokait is, hiszen a srác tényleg jól néz ki, de ez akkor sem mentség arra, hogy a nap 24 órájában őt zaklassák. Annyi meg annyi helyes pasi van a világon, nem Ashton az egyetlen, keressenek maguknak valaki mást. Vagy esetleg csak magamnak szeretném őt? Ebben azért van valami, hiszen tényleg nem szeretném, ha a rajongók bezavarnának a munkánkba és elvonnák a figyelmünket. Ez az egész elég veszélyes foglalkozás, nincs helye a hülyéskedésnek.
- Bizonyos dolgok hatására – mosolyodom el, hiszen ahhoz, hogy valaki egy teljesen más irányba kezdje el élni az életét, kell valami nyomós indok, valami olyasmi, aminek hatására más lesz az illető gondolkodásmódja. - És miként vélekedtél erről régebben? És ki, vagy mi volt az, amiért már más a véleményed ezt illetően?
Nem szeretnék a fiúval szemben tolakodó lenni, de ha kérdéseim vannak, felteszem őket, hiszen ez a közös munka egyik alapja. Szeretném megismerni a múltját, és nem azon okból kifolyólag, mint a többi lány... Oké, szerintem is helyes, hazugság lenne azt állítanom, hogy kicsit se jön be, mint pasi, de igazán nem szeretnék a rajongótábora egyik tagja lenni. Tudom, hogy azok a lányok zavarják őt, márpedig nekem nem szokásom olyasvalakire erőltetni magam, aki számára teher a jelenlétem.
- Csak mielőtt benyitnál hozzám, kopogtass – teszem még hozzá, miközben a pulthoz indulok, hogy lefoglaljam mindkettőnk szobáját. Amikor közlik velem, hogy már csak egy hever parlagon, nem sajnálkozok, voltaképp kissé még örülök is neki, hiszen így azért sokkal könnyebb dolgunk lesz, már ami az összeszokást illeti... Sokkal jobb, ha szinkronban vagyunk, ezt pedig úgy érhetjük el, ha minél jobban megismerjük a másikat és nem ódzkodunk bizonyos dolgoktól. Ashton számára pedig egyébként is kell valami olyasmi, amitől nem lesz ennyire félénk, ez pedig kiváló alkalom, hogy bizonyítsam számára: nem fogok ráhajtani. Tőlem nem kell félnie, én nem vagyok a népes rajongótábora egyik tagja.
- Alig várom a nászéjszakát... - búgom édes hangon, miközben elindulunk a szobánk felé, egyenesen a kis fogadó első emeletére. A csomagjainkat már pár perccel előttünk felvitte valaki, így azzal sem kell vesződnünk. Felvezetem Ashtont a lépcsőn, majd benyitok a nászutas-lakosztályba. Nem túl nagy és ahogy vártam, egy franciaágy foglal középen helyet, úgyhogy még arra sincs esélyünk, hogy széthúzzuk az ágyakat. Elengedem a fiú karját, beljebb lépek, majd körülnézek. Minden tiszta, hófehér, kivéve ez alól az ágyon heverő piros garnitúrát. A falon egy hatalmas tükör helyezkedik el, melyben pont látnánk magunkat, ha... Te jó ég, ebbe még én is belepirulok! Gyorsan a kis erkélyhez lépek hát, kinyitom az ajtaját, majd kilépek a teraszára. A lábam alatt egy kis hátsó udvar foglal helyet, melynek egyik sarkában egy jakuzzi foglal helyet. Aha, szóval hát ez a medence... Hát, nem nagy valami.
- Kereshetünk másik szállót, ha esetleg szeretnéd... - hozom fel bizonytalanul, miközben visszamegyek a szobánkba. A csomagjaink a háló egyik sarkában terpeszkednek. - Ez túl... Hát, nem is tudom... Intim? Azt hittem, legalább az ágyat szét lehet húzni, de ebben tévedtem.
Engem nem zavar annyira a helyzet, de Ashton már más tészta. Nem állt szándékomban ilyen csúnyán csőbe húzni, a fene se hitte volna, hogy kénytelenek leszünk egy ágyban aludni. Szerencsétlen már így sem tudja, mihez kezdjen a lányokkal, de hogy még egy az ágyában is fekszik... Jaj...
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-06-18, 11:00

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Hümmentve megvonom a vállamat, fogalmam sincsen, hogy mivel lehetne másokat lekoptatni. A nyilvánvaló válasz csakis egy komoly kapcsolat lehetne, de senki nincsen a láthatáron, akiben egy kicsit is bízhatnék. Ez a Melissa külsőleg nagyon is vadító csaj, és valami fenomenálisan csókol, így alaposan meglódul tőlem a fantáziám, ám ott az a megkerülhetetlen tény, hogy van valaki az életében, aki viszont csak valami szexpartner, és berzenkedek az ilyesmi gondolatál, hogy elköteleződés nélkül csak úgy kavarni valakivel, amíg nem jön más. Ez nekem nagyon nem férne bele, mindig úgy érezném, hogy csak tartalék vagyok, akinél lehet jobb. Ha meg én lennék, akivel Melissa randizgatna, addig vajon visszajárna lefeküdni azzal a másikkal? Nem, én csak úgy tudom elképzelni, hogy én legyek az egyetlen és kizárólagos valakinek az életében, és borzasztó most még csak elképzelni is ezt a szép lányt valaki más karjaiban.
- Ööö.. régen más volt az elképzelésem erről az egészről. Az ember változik, nem? – Kérdezem halovány félmosollyal bezsebelve a kacsintását, most tényleg a szexről beszélünk? Azaz már megint..? Miért ilyen fontos, visszatérő téma ez nálunk? Mondjuk ő sokkal lazábban kezel mint a többi erőszakos lány, és a csók óta valami van a levegőben, valami, amitől nem tudok szabadulni. És ahogyan incselkedik, lehet, hogy hasonlókon gondolkozik, viszont neki nincs vesztenivalója, hiszen magabiztos, karakán lány, akinek legrosszabb esetben is ott van az a partner..
- Rendben, köszönöm, így lesz a legtisztább. – Adok neki igazat, így elkerülhetjük a félreértéseket, és nem futunk bele semmi váratlanba. Ezzel magamat is kontrollálom, mert utána csak rosszul érezném magamat, hogy pótlék vagyok amíg nincs itt a pasija. Várakozom amíg intézi a számlát, és cseppet sem bánom, ha ebben átvette az irányítást. Majd amikor karddal kell aprítani a sárkányokat akkor nem fogok szégyenlősködni. Mégis, amikor Melissa visszajön, és közli a hírt, furcsa módon nem képedek el, hanem nyugtázom, hogy éjszakára összel leszünk zárva.
- Ha nem ettél sokat.. – Nevetem el magamat, ez már tényleg vicces, hiszen a lány olyan édesen játszik a hangjával, és nem mulasztja el, hogy állandóan hozzám érjen. Igen, kétségkívül nem olyan félénk ábrázatot mutat, mint annak idején Nathalie, aki közben meg csúnyán átvert, Melissa legalább felvállalja, hogy vagány, és hogy nem túl szüzikés. Végülis az őszinteség sokkal többet ér. Ahogyan hozzám bújik, észrevétlenül nyelek egyet, mert igenis jól esik. – Bizony, ne is várjanak tovább, mint ahogyan én sem tudok. – Felelem játszva a kiéhezett férjet, széles mosollyal bólogatva, hogy aztán most gondoljak bele, hogy milyen medencéről beszél a lány, hiszen úgy tudtam, hogy ez kis falu, most meg mintha túristaparadicsomnak tűnne. Lehet, hogy én tudtam rosszul? Forgatom a fejemet, hogy merre is kell mennünk, de akkor majd Melissa mutatja az utat.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-06-08, 17:50


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

- Ebben teljesen egyetértek veled, de nem lesz egyszerű dolgod azokkal a lányokkal – csóválom meg a fejem kissé lemondó képet vágva. Sajnálom Ashton-t, nem lehet számára egyszerű a helyzet, hiszen bármennyire is próbálkozik, képtelen őket lerázni. Még az a fránya csók sem jött be, pedig még csak megjátszanunk sem kellett a dolgot, pedig eleinte tényleg csak színjátékra gondoltam kettőnk részéről. - De ne búsulj, talán ki tudunk találni ellenük valamit, ami kellően elriasztja őket a közeledből.
Bíztatóan elmosolyodom, hiszen tényleg szeretnék neki segíteni, noha nem éppen az volt az eredeti szándékom, hogy lányfalkák ezreit riasszam el a srác mellől, de valamennyire meg tudom érteni az ő álláspontját is. Talán be kellene fújni valami orrfacsaró bűzt árasztó löttyel, akkor aztán senki se járna a nyomában. Jaj, az nem jó, mert még én se bírnám ki a közelében, márpedig a közös munka egyik alappillére az, hogy együtt vagyunk. Én pedig szeretek a közelében lenni, mert annyiban egyetértek azokkal az idegesítő libákkal, hogy Ashton szívdöglesztően dögös. A munkát és a magánéletet azonban nem szokásom keverni, úgyhogy ezúttal le kell mondanom arról, hogy álmodozzak róla. Még a végén teljesen összezavarnak ezek a dolgok...
- Akkor gondolom, már neked is lenne feleséged – kacsintok a fiúra. - Szóval, mikor is lesz az a lagzi?
Ha a szex egyenlő a házassággal, akkor a Roxfortban már jó pár fiú és lány rohangálna fel-alá házastársként. Én azonban egyelőre megmaradok ennél a szabad kapcsolatnál, sokkal több előnye van ennek, mint amikor elkötelezem magam valaki mellett. Ha felbukkan az igazi, mindent elsöprő szerelem az életemben, akkor könnyűszerrel véget tudok vetni a mostani alkalmi dolognak és egy újba belekezdeni valaki más oldalán. Egy sokkal komolyabba. Áh, Ashton, miért félsz ennyire a lányoktól?
- Nocsak.. Olyan rosszul fizetnek errefelé a városvezetőségnek, hogy másodállásra szorulnak? - teszem fel a viccnek szánt kérdésemet, majd a következő kérdést hallva megszólalok: - Mivel tudom, hogy téged mennyire zavarnak a lányok, ezért maradjunk a külön szobánál. Nem szeretnék semmiben sem a terhedre lenni, de nyugodtan gyere át hozzám, ha valami sürgős mondanivalód lenne.
Nem hiszem, hogy Ashton bármiféle zavar nélkül képes lenne elviselni a társaságom, hiszen az öltözködést csakis úgy lennénk képesek diszkréten megoldani, ha kiküldenénk egymást addig a folyosóra. Engem nem zavarna, ha fehérneműben pillantana meg, nem vagyok egy szégyenlős alkat, szóval átöltözök én minden szívbaj nélkül is előtte, számomra az ilyesmi nem téma, de Ashton... Nem tudom, tényleg fogalmam sincs arról, őt mennyire zavarják az ilyen dolgok.
- Már csak egy szoba volt kiadó, úgyhogy azt vettem ki – veszem az irányt pár perc múltán a fiú felé, immár a fogadó előterében, majd odadobom neki a kulcsot. - Remélem, majd átviszel azért a küszöb felett, mert ezt így illik friss házasok esetében... - Amikor közelebb érek hozzá, kissé halkabbra veszem a hangerőt, majd folytatom: - Csak a nászutas-lakosztály volt kiadó, de az is szigorúan csak olyanok számára, akik most esküdtek, úgyhogy csalnom kellett egy kicsit. De legalább kaptunk némi kedvezményt az árból. És még a kinti medencéhez is korlátlan belépőnk van... Kár, hogy nem lesz időnk kihasználni a dolgot.
Drámaian sóhajtok egyet, majd megfordulok és a színjáték kedvéért Ashton karjába fűzöm a sajátomat, majd hozzábújok, mintha tényleg nem lenne egy olyan perc sem az életemben, amit el tudnék képzelni nélküle.
- Jaj, drágám, majd meg kell írnunk anyuéknak, hogy megérkeztünk – váltok mézes-mázos hangnemre. Nem lenne indokolt, hogy eljátszam a szerepem, de kifejezetten tetszik az, hogy ennyire közel lehetek a fiúhoz. - Annyira aggódtak már értünk...
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-06-07, 17:59

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Nem arról van szó, hogy aggódom, inkább bosszant, hogy ennyire a központban vagyok. Talán ha nem erről lenne szó, akkor Nathalie után már régen visszatérhettem volna a rendes kerékvágásba, még akár lehetne is valakim. Ám így, hogy közben tudom magamról, hogy mennyire át lettem verve, s a lányok többsége pusztán a külsőmre utazik, nem csodálom, hogy még mindig nincsen semmi önbizalmam. Melissától kedves, hogy anyáskodik felettem, de ő teljesen másféle életet él, mint én, és biztosan meg fogja unni, hogy törölgetni kell az orromat. Neki fix kapcsolata van, az igazi férfit a csók ellenére nem bennem látja, úgyhogy mindegy is.
- Nem erről van szó. Én csak.. szeretnék már lehetőség szerint túllenni ezeken a dolgokon. Hogy egyáltalán ne koslasson senki a nyomomban. Majd én eldöntöm, hogy megérett-e rá az idő, hogy valami kapcsolatom legyen, mint neked. – Azért itt kissé elvörösödök, mert lehet, hogy ő nem mászik rám, de azt a csókot nem tudom csak úgy kiverni a fejemből, amit ő ajánlott fel, én meg sikeresen félreértettem. Visszacsinálnám, ha lehetne, de sajnos már nem lehet, most is itt csiklandozza a számat az emlék, amely ismétlésért kiállt. Az a kacér pillantás, ez a vagány slílus, Melissa tényleg minden tekintetben más, csak éppen foglalt, meg tudja is, hogy nálam hiába kezdeményezne. Valóban hiába? Mit tennék, ha mégiscsak bepróbálkozna? Miért ilyen bonyolult a nőkkel?
- Miért? Már el is háltátok a nászéjszakát.. – Nevetgélek én is, megmaradunk a viccnél. Nem tudom, hogy ez miért zavar bele kapcsolatban, nagyon helytelenítem, ha más karjában kell elképzelnem. De miért? Szimplán el kellene fogadnom, hogy nem ugyanúgy működünk, de valamiért eddig ez nem volt olyan könnyű. Talán majd az idő ezt is megoldja..  
- Tulajdonképpen még nincsen. Előzőleg már utánanéztem, ott a domboldalon van egy fogadó, afféle családi panzió, a helyi előljárók egyike a vezetője, egyben ő a polgármester is. Nem sok látnivaló van errefelé. Lepakolhatnánk ott, mielőtt nekiindulunk körülnézni. – bólogatok a szavaira, teljesen igaza van, pedig eddig nem tűnt túl gyakorlatias alkatnak, azt hittem, hogy majd nekem kell megvédenem. Most viszont igenis talpraesettnek látom.
- Gyakorlatilag bármerre lehetnek. Két szobát kérjünk, vagy majd kulturáltan öltözködünk, és egy szoba? – Nekem végülis mindegy, azt hiszem minden csak szervezés kérdése.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-05-25, 05:52


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

- Ebben igazad van, elég szépen útban lennének... - mosolygok rá, mintha kissé nyugodtabb lenne. A minap, amikor összefutottunk a könyvtárban, ennél némileg zárkózottabb volt, álmaimban se hittem volna, hogy nem is olyan soká már kettesben megyünk vadászni. Végül elkapom róla a tekintetem, majd kissé felvont szemöldökkel szólalok meg ismét: - Azért remélem, Dániában nem vagy ennyire népszerű. Kissé kellemetlen lenne minden percben a hátunk mögé lesni, követ-e minket valami őrült lányfalka.
Még az lenne a szép... Lassan már mindenhová a fejére húzott zsákkal kell járkálnia, nehogy véletlenül meglássák a lányok. Tőlem aztán szabadidejében azt csinál, amit szeretne, ha akar, akkor lemehet ismerkedni is valamerre, de a vadászat nem erről szól. Kétlem ugyan, hogy Ashton annyira ismerkedős alkat lenne, hiszen valamiért tart a dolgok eme részétől, de attól nem kell félnie, hogy visszafogom. Nem mondom, hogy nem bánnám, ha velem töltené ideje nagy részét, na de nem sajátíthatom ki minden téren. Számomra már az is szép eredmény, hogy kettesben megyünk egy munkát elvégezni.
- Nyugi, nincs semmiféle klub, ne aggódj már ennyire – nevetem el magam, úgy tűnik, Ashton kissé hajlamos elérteni a viccet, de majd hozzászokik ehhez is. Abban azért végtére is teljes mértékben igaza van, hogy azok az ostoba libák bármikor képesek lennének egy ilyen vagy ehhez hasonló egyletet alapítani. Simán kinézném belőlük, annyi szent. - És igen, máshogy kezellek – biccentek egyet. - Szóval tőlem nem kell félned, nem mászok rád.
Fura is lenne, miközben a Roxfortban van valakim. Na jó, ez nem olyan kapcsolat, nem vagyunk együtt, de akkor is... Nem szokásom egyszerre több vasat tartani a tűzben, még úgy sem, ha az a fiú és én csak alkalomadtán futunk össze, utána pedig mindketten megyünk a saját dolgunkra. Ha egyszer úgy alakulna, hogy valakivel tartós kapcsolatba szeretnék kezdeni, akkor előtte vele zárnám le az ügyet, majd vágnék bele a másikba. Azt viszont nem hiszem, hogy bármikor is komoly kapcsolatot szeretnék, túl bonyolult lenne a szakmám mellett.
- Isten ments, hogy vele házasodjak! - szólalok meg humoros botránkozással, majd körbenézek a kis faluban, ahova az imént hoppanáltunk. Ködös, szürke táj, egyszerű házakkal, kevés emberrel az utcákon. - Errefelé lenne az a vámpírfészek?
Nyilvánvaló, elvégre nem romantikázni hozott ide a fiú, ennyire már ismerhetném őt, meg hát pont erről beszéltünk már pár napja is, de akkor is jobban szeretem belőni a dolgokat... Talán pont ebben a faluban van az a fészek.
- Van már szállásunk? - pillantok kérdőn Ashtonra. Hiszen elsőként talán azt lenne jobb elintézni és csak utána belevetni magunkat a dolgok javába. Az agyam viszont átkapcsol vadász-üzemmódba és folyamatosan azon pörög, hogy vajon mi vonzhatta erre a vámpírokat. - Elég egyszerű itt embereket ölniük, nem igaz? Mármint, ebben a ködben elég nehéz bármit is biztosra venni, főleg sötétedés után. Nincsenek szemtanúk. Egy pont a vámpír javára.
Nem tehetek róla, ezt nem tudom kikapcsolni, egyszerűen nem megy. A munkám mindig is az életem része volt, hiába halt meg emiatt apám, személy szerint imádom csinálni.
- Keresni kellene valamerre egy vámpírt. Talán pont akkor kellene lecsapni rá, amikor vadászik. A sikátorok erre elég alkalmas helyek. Mit szólsz?[/i][/color]
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-05-24, 06:08

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- Nem, azt nem is hagynám. – Ám abban igaza van, hogy végre egy kicsit fel tudtam lélegezni, hátha pont neki. Nem gondolom, hogy ő valami ellendrukker lenne engemet illetően, hiszen alig ismerjük még egymást, ráadásul Melissa teljesen más, mint a legtöbbször a nyomomban koslató lányfalka. De hogy azok elkísérnének? Na nem, azt sosem engedném.. Látom, hogy kissé rajtam felejti a tekintetét, de ezt annak tudom be, hogy múltkor alaposan félreértettem, mert azt hittem, teljes mértékben azt akarja, hogy csókoljam meg, hogy hiteles legyen a színjáték. Ehhez képest alaposan meglepődött, de már nem viszakozott a csókot illetően, ami be kell hogy valljam, számomra is nagyon élvezetes volt. Csak egyetlen alkalomra szólt, ebből viszont csakis rövidtávon tudok profitálni, hiszen visszamerészkedhetnek a rajongók, ha kiderül, hogy valójában tényleg nincsen senkim.
- Azt hittem, hogy legalább te máshogy kezelsz. – Rebegem, noha látom rajta, hogy tényleg csak jókedvében találtam. Elképzelni sem tudom, hogy igazán tetszenék neki, hiszen ő nyíltan megmondta, hogy nem kell ijedeznem, és egyébként is van valakije. Nem baj, ez jobb is így, legalább nem kell azon izgulnom, hogy tönkreteszi az életemet Nathalie-hoz hasonlóan. Nem, ha véletlenül egyszer összeszedném lelkem széttört darabjait, olyan legyen a szerelmem, akinek csak én kellek, testileg-lelkileg. Ábrándosan legyintek, nem tudom komolyan venni, legalábbis egyértelműen lerí róla, hogy ő tudatosan választ, és semmiféle klubnak nem tagja ilyen szempontból. Együtt hoppanálunk el Dániába, egy kicsi falu lesz a célpontunk, valahol itt kell majd lennie a vámpíroknak. Akkor jut el a tudatomig a kérdése, amikor már megérkezünk.
- Esküvő? Hát azt neked kell tudnod, neked van valami jól bejáratott kis barátod. – Felelem mosolyogva, hogy figyelek én mindenre, amit mond. A falucska igen ködös, már csak valami szállást kéne néznünk először, ahol lepakolhatunk, mielőtt indulunk nyomozni. Kiváncsi vagyok, hogy Melissa hogyan funckinál terepen..


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-05-09, 18:56


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

Izgatottan toporgok a Rengeteg szélén, lassan már az is eszembe jut, hogy Ashton talán meg se jelenik majd. Természetesen ő hozta fel ezt az egész vadászosdit, még csak azt sem mondhatom, hogy én erőltettem volna rá, de bármikor közbejöhet neki valami, amiről elfelejt szólni. Nem esek kétségbe, a Roxfort itt van nem messze, ha más nem, akkor komótosan visszasétálok. Kissé hideg ugyan a levegő, de már volt ennél sokkal rosszabb is, úgyhogy nem aggódom. Várok még egy órácskát, utána lelépek.
- Ó, szia! - mosolyodok el szélesen, amikor végre Ashton is felbukkan, tőlem nem messze. - Jó látni, hogy most nem egy sereg lánycsapat van körülötted. Ők nem szoktak elkísérni a vadászatokra?
Azért a múltkori eset igazán muris volt, az én szemszögemből nézve legalábbis mindenképp. Természetesen megértem, hogy ez a srácot igen kellemetlenül érintette, nem lehet túl jó érzés állandóan mások árgus tekintetei kereszttüzében élni, de hát így jár az, aki túl jól néz ki. Márpedig Ashton elég szívdöglesztő, pár ajtócsapkodást megér az ellenkező nem szemében. Nekem most viszont a munkára kell koncentrálnom, nem hagyhatom, hogy elterelje a figyelmem.
- Rólad álmodoztam és követtelek, nem vettél észre? - ütöm el viccel a dolgot, látom a fiún, hogy kissé esetlen a társasági élet bugyraiban, de mellettem nem kell aggódnia, ilyesmin nem szokásom fennakadni. - Két napja csatlakoztam az Ashton Blake-ért rajongunk-klubba, nemsokára megigénylem a VIP-tagságot... Akkor pedig remélhetőleg nyilvánosan is követhetlek majd, mert már eszméletlenül unom a rengeteg bújkálást.
Drámai sóhaj hagyja el ajkaimat, mintha tényleg ez lenne a világon a legnagyobb balszerencse, ami csak engem érhet. Komolyan, ha Ashton kezd el témát keresni, akkor aligha jutunk el az időjárás boncolgatásánál tovább, annyira feszélyezve érzi magát valamiért. Nem kell félnie, nem harapom meg, nem is mászok rá és semmi olyasmit sem teszek vele, ami őt kellemetlenül érintené. Igyekszem a vadászat során is a legjobb formámat hozni előtte, hogy a társa lehessek. Sokkal jobb úgy vadászni, hogy az embernek nem kell állandóan a háta mögé lesnie, azt várva, mikor bukkan fel ott valaki.
- Ó, már alig várom! - pukedlizek egy látványosat, majd elfogadom Ashton felém nyújtott karját. Ujjaimat a tenyerébe helyezem, igyekszem nem túl intimre fogni ezt az egész dolgot, elvégre alig ismerjük egymást, ő pedig olyan kis esetlen a lányokkal szemben... A hoppanálás már nekem is jól megy, ezt azonban nem kötöm az orrára, hadd érezze, hogy itt bizony nagy szükség van rá. - Esküvő mikor lesz? - teszem fel a kérdést nevetve még az indulás előtt, majd várok. Az előttünk álló kis túra minden bizonnyal izgalmas lesz, már csak abból a szempontból is, hogy egy ilyen jó pasi lesz mellettem.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ashton P. Blake
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 127

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-05-08, 18:08

melissa & ashton
Who are you stranger?
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Különös lány ez a Melissa... Egy évvel fiatalabb mint én, és bár háztárs, más évfolyamon tanulunk, így nem csoda, ha a közel ötszáz fős iskolában nem volt még alkalmunk beszélni, egyeztetni, de bízom benne, hogy most, hogy végzett a vizsgáival, nem lesz akadálya, hogy elhagyja az iskolát velem, hiszen technikailag már nem diák, hanem szeptembertől egyetemista lesz.
Dániában már jó régen jártam, mégis úgy vélem, hogy én vagyok az ismerősebb. Kiváncsi vagyok, hogy Melissa hogyan fog felkészülni, mert még nem ismerem a mágikus adottságait. Kecses, ruganyos a testalkata, tehát fizikai harcban nem biztos, hogy járatos.
- Szia Melissa. - Intek én is köszöntésképpen, és érdeklődve figyelem a lelkességét, nem semmi, hogy ilyen hajnalban kész volt értem felkelni. Dániában teljesen más ételek vannak, mint nálunk, vajon neki tetszeni fognak? Jó, Dél-Amerikában egyszer úgy lerongyolódtam, hogy az útszéli gombákból voltam kénytelen falatozni, hogy utána a nap hátralévő részét a susnyásban töltsem, lapuleveket keresgélve, és hevesen szidva a balszerencsémet az eltévedésért, és a hascsikarásért egyaránt. Dániába talán nem esek ugyanabba a csapdába.
- Hogy telt az időd, amióta nem találkoztunk? – Kissé ügyetlenül társalgok, nem igazán vagyok hozzászokva, hogy beszélgetnünk kell, de csendben lenni ki tudja hány napig rém kellmetlen lenne. Ha ki kell túrni valami relikviát, vagy le kell vadászni valami szélhámos sötét varázslót, százszor könnyebben megy, a csacsogás.
- Akkor mehetünk? – Kérdezek most már rá, nyújtom a karomat, hiszen én leszek a túravezető, hoppanálunk, mert ő nem rég tehette le a vizsgát, de jobb, ha most még én vezetem. Igyekszem viszont kerülni a tekintetét, a mandulavágású szemek ugyanis oly gyönyörűen kavarognak, hogy félő, hogy elvesznék a pillantásukban.  



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Close your eyes, and you'll see that you're really need!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-04-15, 09:19


Ashton & Melissa

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Közös kiruccanás «

Ha azt mondom, hogy kellően kialudtam magam tegnap óta, akkor bizony hatalmasat füllentenék... Egész éjjel forgolódtam az ágyamban, egy pillanatra sem voltam képes lehunyni a szemem és kipihenni magam. Egy pillanatra sem. Túlságosan lázba hozott a vadászat gondolata, még soha életemben nem vadásztam apámon kívül senki mással, egyszerűen nem tudom, mire számítsak. Persze, Ashton fizikai adottságai bőven megvannak ahhoz, hogy jól jöjjünk ki a dologból, ezért is szemeltem ki magamnak pár hete, most pedig... El sem hiszem, hogy ő hozta fel ezt a dolgot! És most félek... Félek, hogy lebőgök előtte, hogy végleg leégetem magam. Ha pedig ez megtörténik, felhagyok a vadászattal, elvégre ebben a szakmában a bénák hamar kiesnek. Végleg.
Még az éjszaka folyamán elpakoltam mindent, amire csak szükségem lehet a vámpírok ellen: főzetek, fegyverek, átokzsákok. A pálcám és a reflexeim lesznek ugyan legjobban segítségemre a bajban, ezt jól tudom, de nem vehetem félvállról a dolgot. A ruhám pont megfelelő a vadászatra, apám mindig azt tanította ugyan, hogy ilyenkor ne foglalkozzak a divattal, inkább a kényelmes darabokat válasszam, de én itt is képes voltam egyesíteni a kettőt... Fekete bőrdzseki, fekete felső, fekete farmer és ezekhez passzoló sportcipő, melléjük pedig az oldalamon lógó szürke táska, amelyet tértágító bűbájjal kezeltem. A smink természetesen ilyenkor sem maradhat le, szeretek jól kinézni, ez sajnos női dolog. Nyilván nem fogok vámpírokkal smárolni, de sose lehet tudni, kivel hoz össze a Sors. Ashton helyes srác, de lerí az arcáról, hogy idegenkedik egy kapcsolattól, úgyhogy békénhagyom. Egyébként sem szerencsés a munkát és a romantikát összekapcsolni, meg már így is van bőven rajongótábora, én viszont nem szeretnék beletartozni. Nem szokásom olyan srácokról álmodozni, akik elérhetetlenek számomra.
A megbeszéltnél jóval hamarabb érek oda a Rengeteg széléhez, ami nem csoda, hiszen már így is alig tudtam kivárni, hogy eljöjjön a reggel. Fagyoskodva toporgok egy helyben, Ashton-t még semerre sem lelem, habár az sem kizárt, hogy már rég itt van valamerre, benn a fák között. A thestrálok karámja ugyanis kissé beljebb van, a Tiltott Rengeteg egy békésebb pontján, a srác minden bizonnyal ott van most is. Fagyoskodva húzom összébb magamon a dzsekimet, majd várok.
MegjegyzésRuhaZene[You must be registered and logged in to see this link.]


[/i][/color]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Melissa Jones
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Ashton&Mel - Vámpírfészek 2017-04-15, 09:18

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ashton&Mel - Vámpírfészek

Vissza az elejére Go down

Ashton&Mel - Vámpírfészek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Kenshiro Mirubi
» Báb alkatrészek
» [Küldetés] Csibészek
» Eldugott, belső részek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok :: Tiltott rengeteg-