2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Mindig megfogadom magamnak, hogy egyszer vissza fogok utazni az időben, és megállítom a fiatalabbik énemet, hogy véletlenül se menjen el azzal a csajjal, vagy ha mégis szeretne, akkor legalább ne ereklyevadász legyen. Rühellem ezt a melót! Na jó nem, néha tök menő és vicces, de máskor a pokolba kívánom az egészet. Ma például az utóbbi van, miután valami nyomorék úgy döntött, hogy engem javasol, mint kiváló ereklyevadászt és képesek voltak egy mocsárba küldeni. Nagyon fasza volt, tiszta kosz lettem. Gyorsan visszahopponálok Roxmortsba, majd a Szárnyas Vadkan felé veszem az irányt, mert természetesen, amíg véget nem ér a melóm, addig nem mehetek haza, a saját kis kényelmes házamba, a pihe-puha ágyamba, hogy ott aludjak. Nem, nekem itt kell döglenem. Utálom ezt a helyet, túl sok az ismerős, meg aztán a kisgyerek is. Igen, én vagyok a csúnya bácsi, aki nem bírja az idegesítő kölyköket, holott én magam is néha úgy viselkedek, de én aranyos vagyok közbe. Elegánsan lépek be a vendéglőbe, annak ellenére, hogy tiszta sár vagyok, majd felsétálok a szobámba. Nincs túl sok minden benne, még a bőröndömet sem pakoltam ki, hátha nyúlcipőt kéne húzni, mert itt járnak az aurorok, vagy valami történik. Nem akarok apuval összefutni. Gyorsan magamra rángatom a fekete nadrágom, a farmer inget, meg egy lakozott cipőt, aztán már megyek is, hogy igyak valamit. Meg enni is kéne. Vagy nem? Nem tudom. Na majd ezt még meglátjuk. Szépen lassan sétálok le, már lépnék be a pub részre, mikor észreveszem, hogy tele vannak. Csodálatos! Ma az ég is úgy akarta, hogy rémes napom legyen, ez igazán kedves tőle. Nagyot sóhajtva indulok meg befelé a tömegbe, hátha akad valahol egy szabad szék, vagy esetleg valaki éppen távozni szeretne. Szerencse, vagy sem, de sikerült kiszúrnom egy helyet, egy srácnál, és úgy voltam vele, hogy jobb, mint a semmi. -Napot! – Semmi kérdés, hogy leülhetek-e, egyszerűen levágom magam az asztalához, ha valami problémája van vele, hát énmiattam elmehet. Ha meg nem, akkor úgysem fog szólni. Alig, hogy helyet foglaltam, arra jön egy pincérlány, akit leszólítok és kérek tőle két sört. – És mást is szeretnél mellé? – kérdezi csíntalan mosollyal, kész csoda, hogy nem kezdett el röhögni, de én csak hátradőlök és egy röpke pillanatig elgondolkodok. – Aha, egy kis mandula még jól esne hozzá, de ne olyan por ízűt, hanem a finomabbikat. – válaszolom neki szempilla rebegtetve, mire jól láthatóan csalódva elvonul. Ki a fenének kéne egy ilyen csaj? Meg úgy alapból barátnő? Én soha többé nem kezdek ki egyetlen egy nővel sem. Megtanultam, velük csak a gond van. – Jegyezd meg, sose legyen barátnőd, vagy ha mégis lesz, akkor még időben kezd el szervezni a temetésed. – A szavaimat most már inkább a fiúhoz intézem, nekem is kell ám társaság néha, és most pont kapóra jött, hogy ő itt van, nem engedem el ezt a lehetőséget. – Nem tűnsz olyan fiatalnak, de annyira idősnek sem. Hány éves vagy öcsi? Tizenhét, tizennyolc? Bár inkább utóbbi. – Ja, inkább azt saccolom, annak elmegy. Gyanítom Roxforti diák, vagy legalábbis egykor az volt, azok közül szoktak páran itt lebzselni. Még régebben én is, de jó is volt! Nosztalgia… Ne inkább ne, még a végén nem fogok tudni mosolyogni, ha a rosszemlékekre gondolok.
Aktuális viselet | Criminal | [You must be registered and logged in to see this link.]
