2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Főkarakter: Draco Malfoy Teljes név: Ariadne Halifax Születési hely és dátum: 1965.05.24. Csoport: Személyzet Patrónus: Csincsilla Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Biztonsági tiszt Képesség: Vélaszármazék Mágikus adottság: Trükkmester 1. szint (2016.09.09) Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - Kiemelkedő, Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő Kihez tartozol?: Keresett (Benjamin)
Jellemed kifejtése
Mondanám, hogy megtört az élet, és teljesen idegroncs vagyok, ám ez korántsincsen így. Csak erősebb, és makacsabb lettem tőle, most már nincsen vesztenivalóm. Olyan lány vagyok, aki már nem néz hátra, mindig azon agyal, hogyan találjon megoldást a különös esetekre. Kizárólag akkor ölök, ha már nincsen más megoldás, egyébként nem mocskolnám be a kezemet, nem vagyok gyilkos. A hangulatom, beállítottságom viszont nagyon szeszélyes. Egyszer a higgadt, józan életű nyomozó vagyok, máskor olyan hirtelen tudok lenni, kapkodva próbálok megoldások után kutatni, főleg ha hajt a határidő. Nem igazán van hobbim, a szeretteim halottak, ezért az időbeosztásomat én intézem, nem kell igazodnom. Nem szoktam letargiába esni, inkább kizárom az érzelmeket, hogy ne befolyásoljanak, ezért aztán észre sem nagyon veszem, ha megbántok olyanokat, akiknek más az életritmusuk, mint nekem.
Megjelenés
Elég fiús vagyok, a hosszú hajam talán csak az egyetlen, amely arra emlékeztet, hogy mégiscsak lány vagyok. Legtöbbször kosztümben, méretre szabott elegáns felsőkben vagyok, és csak nagyon ritkán viselek valami szolid sminket, nem is nagyon állnak jól a harsány kiegészítő, ékszerek, inkább mellőzöm őket. Barna tincseim mellé ugyanolyan színű szempár jár, ajkaim különös módon mégi csak érzékien teltek, hogy nem használom őket, csak evésre. Nagyon alacsony vagyok, alig százötvenöt centi, talán pont ezért van bennem olyan komoly bizonyítási vágy. Hangom tisztán, és érthetően cseng, a pálca mindig a kezem ügyében van, meglehetősen görcsös, bizalmatlan testtartással fordulok bárki felé.
Életed fontosabb állomásai
Mindig is a szeretteimet féltettem jobban, az én életem annyira nem is számít. Miután anyáék is, meg a párom is pont ezen a pályán mozgott, lényegében csapatként tudtunk együtt dolgozni, és annak ellenére, hogy én voltam a legfiatalabb, egyúttal a legmakacsabb is, olyan teremtés, akit nem lehet csak úgy leállítani. Engem sosem érdekelt, hogy mennyire veszélyes egy küldetés, a szüleim egykor a griffendélbe és a hollóhátba járták, tehát bátorság híjján sosem voltam, na meg ész tekintetében is kiemelkedtem a környezetemből. Engem még nem érintett az egyetemi oktatás, mindent a saját bőrömön tapasztaltam meg, és sosem használtam ki azt az előnyt, hogy anya véla volt, engem nem túlzottan érdekelt a pasizás, jobb szerettem a munkámra koncentrálni, és Ralph-fal is csak azért találtunk egymásra, mert hozzám hasonlóan ő is komolyan elhivatott volt. Így aztán együtt nyomoztunk négyesben. Egészen addig, amíg rá nem jöttünk, hogy túl messzire mentünk. Ám már nem volt visszaút. A bizonyítékok semmit sem értek, már nem volt időnk feltárni. Két hónapon belül ölték meg a szüleimet, és Ralphot, hogy én teljesen összezuhanjak. A Szent Mungóba kerültem, ahol közel fél évig lábadoztam, próbáltam felfogni a tényt, hogy mi is történt. Ameddigre kikerültem az ispotályból, több fronton is egyértelműsítve lett, fel kell adnom. Egyrészt a nagyszüleimet is életveszélyesen megfenyegették, hogy a szüleim sorsára jutnak, ha nem hagyom abba, másrészt a minisztériumból is kaptam parancsot, hogy fel lettem függesztve. Ezzel már számomra is nyilvánvaló, hogy a halálfalóknak is vannak bent emberei, korrupt hivatalnokok. Dumbledore ellenben ismerte a családomat, és felajánlotta, hogy jobb híjján legyek én a biztonsági tisztje a Roxfortban, miután az első rejtélyes körülmények között eltűnt. Nem nagyon sokat tépelődtem a dolgon, hiszen a minisztériumban nincsen maradásom. Egyértelmű, hogy a Roxfort visszalépés, imádott bűnügyeimtől így muszáj távolmaradnom, ám az igazgató biztosított róla, hogy izgalmakban nem lesz hiány. Hát nem is tudom, valahogy én nem úgy emlékszem a Roxfortra, mintha állandóan különös eseteket kellene megoldani. Így hát amint egy kicsit jobban lettem, összecuccoltam, és irány az iskola!
