2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Mikor tisztázódott,hogy mind a kettőnk hasonlóan érez elindultunk a kastély irányába, mert elég rendesen zuhogott az eső. Fogtam a kezét és úgy vezettem az úton, közben gondolkodtam rajta, hogy mikor lenne a legalkalmasabb elhívni egy randira, nem sokat vaciláltam rajta, mert megálltam előtte, megfogtam mindkét kezét és feltettem a kérdést.Nem is volt olyan nehéz, ez csak egy kérdés, jó azért sok múlik rajta, de azért mégis nehéz nekünk... -Csillagvizsgáló-torony! Felviszlek valamelyik este!- feleltem. A válaszának nagyon örültem, ezért újra szélesen vigyorogtam rá és mentünk tovább. Néha átöleltem a derekát, néha pedig megfogtam a kezét. Elkísértem a hálókörletig, ahol lakott, majd én is siettem, hogy átvegyem a ruháim, közben ugrándoztam örömömben mint valami bakkecske, de remélhetőleg senki nem vette ezt észre. A szobába beérve magamra zártam az ajtót, ledobtam magam az ágyra és a plafonra bámulva gondolkoztam. Újra és újra lejátszódtak a vele töltött pillanatok. Nem bírtam ki, tollat ragadtam és leírtam mindezt, plusz még ihletett is adott nekem az íráshoz. Elhatároztam, hogy írok egy verset Maya-nak amit az első randinkon fogok neki felolvasni.
Megjegyzés Köszönöm a játékot! A folytatás is remek lesz! Words 173 Zene Oblivion
Nagyon imádom Simont sose hittem volna, hogy egyszer bepasizok..szerencsés vagyok vele ilyen udvarias. Amikor megkérdezte, hogy nincs kedved velem randizni?Azon kicsit meglepődtem de ugyan akkor örültem neki, hogy elhívott ez aranyos volt tőle majd kicsit elpirulva mondtam. [color=#ff0000 Persze nagyon szívesen szeretném és...hol találkozzunk?[/color]- A szívem őrülten dobog mintha kiszeretne ugorni a helyéről, vagy mintha megőrült volna vagy nem tudom. Visszamentünk a suliba megszáritkozni és szorosan megöleltem. Nem birtam ki, hogy ne érjek hozzá. Ha nem találkoznánk, akkor nem tudom kitudnám birni. Számomra fontos nagyon fontos és remélem a randi jó lesz.
//Köszönöm a játékot! Folytatás Csillagvizsgáló-torony
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-03-01, 19:48
Amikor kiértünk a Szárnyas Vadkanból elkezdett zuhogni. Nincs problémám az esővel,hiszen Anglia ilyen, mindig esik az eső és az ég is szinte mindig borús. Csak néha az aggasztó,hogy pont akkor esik az eső, amikor nem kéne. Végülis nem is volt,olyan rossz, hogy esett az eső. - Gyere!.-terítettem rá a kabátom, lehet bőrig áztam, de nem érdekelt, inkább én fagyjak meg mint ő. Ezután közelebb léptem hozzá és a leheletem súrolta az arcát, éreztem minden egyes lélegzet vételét, sőt kicsit még a szívverését is, majd nem tétováztam tovább megcsókoltam. Meglepődtem a válaszán az egyszer biztos. Részben azon,hogy ő is úgy érez ahogy én részben azon,hogy kimondta,hogy szeret. Igen, kicsit megrémültem a szeretlek szó hallatán, de azért, mert még 1 órája se ismertük egymást és ezt mondta. Én úgy gondolom nekem több időre van szükségem,hogy ezt kimondjam egy lánynak. Tetszik Maya, csak nem akarom itt elhamarkodni a dolgokat,először jobban megszeretném ismerni. Korábban már volt barátnőm, de a kapcsolatunk miattam ért véget, ugyanis nem tudtam kimondani neki,hogy szeretlek. Ugye milyen érdekes? Talán azért volt, mert nem voltam belé szerelmes, hanem csak egy fellángolás volt. Majd újra megcsókolt és abba a csókba már mindent beleadtam. Nyugodt voltam,hogy ő is ugyan úgy érez irántam. Aztán megölelt, ekkor a derekánál fogva jó szorosan húztam magamhoz, meg akartam védeni az esőtől és érezni akartam a szíve dobbanását. - Menjünk vissza a suliba megszárítkozni!-mondtam közben az eső is gyengébben esett, ezzel megfogtam Maya kezét és vezettem a kastély fele.- Nagyon szeretnék még találkozni veled! Szóval ez egy randi meghívás. Maya eljönnél velem valahova randizni?-álltam meg előtte és a másik kezét is megfogtam, mindeközben az arcát pásztáztam és megcsókoltam. -Érdemes volt ma felkelni!-mondtam, inkább magamnak, mint neki, kicsit ez úgy hangzott, mint ha úgy gondolnék minden napra, mint ha feleslegesen kelne fel az ember, de ezt azért mondtam, mert találkoztam Maya-val. Mielőtt elindultam aznap a Roxfort-ból Roxmorts-ba kicsit érdekesen éreztem magam, mintha izgultam volna kicsit, pedig nem terveztem semmit a srácokkal, meg nem is olyan elhatározással indultam,hogy én most becsajozok.
Megjegyzés Words 328 Zene The pains of being pure at heart
A hozzászólást Simon Rowe összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-03-08, 16:24-kor.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-22, 14:46
Remek, amikor kiléptünk az ajtón elkezdett zuhogni, az eső és én bevallom a szőrmebundás mellényemet levettem, mert fáztam. Kissé meglepődtem Simon reakcióján és bevallom nagyon tetszett. Hihetetlen, hogy milyen érzések vannak felém de, vajon tudok neki vagy a saját valamelyik testrészemnek engedelmeskedni? Fogalmam sincs meddig bírom még ezt, sokáig magamba tartani úgy, hogy levettem. Majd komolyan mondva azt mondtam. -Igen fázok!- Szorosan átkaroltam magam és rezkedtem mint a nyárfalevél. Valóban így volt és ez most a fejembe nem is volt megjátszva, de ahogy rám terítette valahogy, melegséget éreztem egész testemben. Szinte mindenem bizsergett még, az is amiről nem tudtam hogy még van. Ekkor hirtelen megcsókolt én pedig átöleltem a nyakát és visszacsókoltam. A szívem őrülten dobogni kezdett, nem tudtam neki megálljt parancsolni mert nem is szerettem volna. Most pedig, olyan dolgot mondott amit nem kellett volna, majd megmondtam neki a szemébe. -Én...én..Szeretlek! A szívem őrülten dobog és nem tudok neki megálljt parancsolni, azóta mióta megláttalak.- Most én léptem oda hozzá és megcsókoltam szenvedélyesen, majd megöleltem szorosan. Annyira jó érzés végre valakivel úgy lenni, hogy szereti a másikat. De, vajon a helyzetünk bonyolódni fog, vagy így fog maradni? Ráadásul nagyon jól érzem magam vele és úgy érzem ahogy ő. Remélem, ennek a kapcsolatnak lesz még folytatása mert én szeretném hogy legyen.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-22, 13:02
Arra bele se gondoltam, hogy Maya-nak tetszem. Fogalmam sem volt, hogy azért mosolygott, mert ilyen vagy őt is hasonló érzések fűzték hozzám mint engem hozzá. Az a baj, hogy az ilyet nem mindig tudja megállapítani az ember. - Párszor lógtam vele.-mondtam neki egyszerűen, mert nem akartam neki ecsetelni, hogy biztos azét züllöt el, mert a szülei nem figyeltek rá, egyrészt azért nem mondtam, mert nem tudok róla semmit, másrészt ez Maya-t is érinti, amiből pedig nem biztos, hogy jól jöttem volna ki. A mogyoró evés közben Maya is rendelt és azt örömmel fizettem ki, még akkor is ha ellenkezett, már odaadtam a fogadósnak a pénzt, szóval nem tudott, mit tenni vele. Azután pedig a mogyoróm egy hiba folytán Maya ölébe pottyant, így odanyúltam érte és egy ideig a kezemet a combján nyugtattam. Úgy vettem le, hogy neki is bejött a helyzet, mert kissé elpirult. Ez reményt adott nekem arra, hogy van nála esélyem. -Rendben!-álltam fel, majd hirtelen arra lettem figyelmes, hogy belém karol. Igazán tetszett, de gyorsan el is engedett.-Ugyan már, Maya! Nem kell miért bocsánatot kérned! Nem karoltam belé, hanem mögötte mentem, az ajtót kinyitottam neki, majd amikor a szabad levegőre kiértünk megcsapta az arcomat a ideg levegő. Nem fáztam, de Maya fázhatott, így: -Nem fázol? Odaadhatom a kabátom!-ajánlottam fel a szövetkabátom. Amíg a válaszát vártam közelebb léptem hozzá és mélyen a szemébe néztem.- Itt van valami!-igazítottam meg a rakoncátlan tincseket, majd a füle mögé tűrtem a haját és lassan közelebb hajoltam hozzá. A leheletem az arcát érte, pár centi választott csak el minket egymástól. A közelségétől, bizsergett az egész lényem. Nem bírtam tovább várni, így megcsókoltam, röviden, mert nem tudtam, hogy ő vajon így érez-e. - Ne haragudj! Ha nem így érzel, akkor elfelejthetjük ezt az egészet!
Megjegyzés Words 285 Zene Falling in love
A hozzászólást Simon Rowe összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-03-01, 19:25-kor.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-17, 21:04
Természetesen a mosolygásnak is vannak előnyei és hátrányai. De, inkább ez mindkettőre vall, hogy tetszik nekem ráadásul nagyon is Simon és kedves vagyok vele. De, hogy a csudába mondjam el neki? Az, egy alap dolog hogy beszélgetünk de, ezt a napot nem szeretném elrontani a hülyeségem miatt. Már megint, ahol minden máshol a bátyám került szóba. Kicsit, elkomorodott az arcom de, aztán voltam olyan kedves és válaszoltam neki. -Igen! Tudom..tudod, nehéz gyerekkorunk volt, hisz a szüleink nem sokat törődtek velünk, és én voltam az az úgymond az a tipikus "törődöm a bátyjámmal" anyuka, aki vigyáz a bátyámra, mert mindig rossz bandába keveredett bele. Szóval, ezért is megértem hogy miért vagytok köszönő viszonyba. -Kedves volt, és vettem egy párat a mogyoróból amit jóízűen el is fogyasztottam. A láng nyelv whisykből elég volt, meg úgy érzem kezdek berúgni tőle, ezért inkább én is rendeltem egy vajsört, nekem az a kedvencem. Mikor, az ölembe pottyant a mogyoró darab Simon a combomhoz nyúlt és kissé kirázott tőle a hideg. Teljesen le voltam sokkolva és azt kérdezgettem magamtól, hogy miért nem csókolt meg? Szerintem fél, ahogy én is és...és..még mindig le vagyok sokkolva. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy tényleg megérintette a combomat. Amúgy meg ez nem számított tapizásnak, amit ő csinál hisz szerintem majd nem mindenki ránk figyelt, amikor a combomhoz ért. Aztán kicsit elpirultam, majd 10 perc néma csend után megszólaltam. -Ha, van kedved akkor nyugodtan menjünk sétálni. Úgy, is rámfér most egy kis levegő ettől a lángnyelv whsikytől.- Megfogtam a táskámat majd leugrottam a székről és vártam, hogy ő is megmozduljon. Ismételten mosolyogtam felé, majd belekaroltam. Ekkor hirtelen az jutott a fejembe, hogy el kell engedjem ezt nem szabad. Majd gyorsan bocsánatot kértem. -Öhm..Ne haragudj.. nem akartam..tudod, kicsit be vagyok rúgva és azért csinálok, ilyen fura dolgokat.- Mondtam neki halkan, amikor az ajtó felé vettük az irányt. Még jó hogy rajtam van, ez a szőrme bundás mellény ami meglepően jól melegít, így még a kezem sem fázik. Ha, nagyon okosan tudok gondolkozni, akkor végülis egyszer azért eljátszhatom, hogy fázik a kezem és talán, egyszer megfogja a kezem vagy nem?? Nem merem megtenni, egyszerűen én erre képtelen vagyok igaz, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről de, akkor is képtelen vagyok. Mi lesz, ha ennek nem lenne jó vége? Vagy honnan tudhatnám, hogy tetszem-e neki..bár, ahogy észrevettem valószínűleg hogy tetszem neki és ő is nekem de nagyon. Talán, vagy legalább is remélem lesz valami kettőnk között.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-17, 19:25
Miközben Mayával beszélgettem remekül éreztem magam, aztán amikor koccintottunk egy kisebb emlékroham tört rám, ami hamar el is illant és visszatértem a jelenbe. Amikor rám mosolygott ismét, nagyot dobbant a szívem, nem tudtam eldönteni, hogy tetszem-e neki vagy csak kedves és azért mosolyog. Inkább az utóbbira gondoltam, de sokszor az is megeshet, amire álmában sem gondolt volna az ember. - A bátyád nem Noel Jones?-kérdeztem, mert azt a srácot látásból ismertem meg párszor már lógtam is vele, de azért nem voltunk olyan jóban, inkább haveri viszony volt a miénk.- Egyébként ismerem, jó fej, bár azért annyit nem beszéltünk csak párszor találkoztunk.- Csevegésünk közben megittam a másik italomat is, ezért rendeltem magamnak egy mézsört meg valami rágcsálnivalót magunknak, hogy ha netán ropogtatni akarna valamelyikünk egy kis nasit. Amint letették elém a sört meg a nasit, felbontottam a mogyoró zacskóját és kiöntöttem a pultra tett tálkába és megkínáltam vele Maya-t is. Én is vettem pár szemet és azt feldobtam a levegőbe, majd elkaptam a számmal, de az egyik darabka pont az orromra esett és Maya-ra pattant, pont az ölébe esett. Szélesen vigyorogtam rá, majd odanyúltam, hogy elvegyem a mogyit. A kezemet egy ideig a combján hagytam, majd rájöttem, hogy nem kéne tapizni, ezért gyorsan visszahúztam a kezem. Bevallom kifejezetten élveztem a helyzetet még ha kínos is volt egy picit. Amikor hozzáértem a bőröm bizsergett és szikrázott egyszerre. - Kérsz te is egy mézsört?-túrtam bele a hajamba.-Ha gondolod később sétálhatnánk is egyet. Mit szólsz hozzá? Lenne kedved hozzá? Én szívesen mennék!
Megjegyzés Words 245 Zene Lost Stars
A hozzászólást Simon Rowe összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-02-22, 12:12-kor.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-11, 18:11
Hm...néhány perc múlva elméztem, hogy honnan ismerős nekem is ez a hang. Sok minden jöhet nekem általában a bulik de, nem vagyok olyan bulizós típus csak be- be nézegettem maximum a bátyámat figyelgettem. Ezek terén pedig teljesen normális vagyok na és persze józan. Egyszer jól berúgtam, de még a szüleim észre is vették és nem szóltak semmit csak azt, hogy Ügyes vagy lányom! Aztán felmentem a szobába és pihentem. De, ezek után már a bátyámat figyelgettem hol van és mit csinál?? Mert, aggódok miatta jó..tudom, hogy tud magára vigyázni ahogy én is de, ő egy más eset. Otthon voltak, neki rossz társaságai dohányzott meg hagy ne soroljam még mi csinált. Szörnyű...és mindig mellette voltam és vagyok is, ha a szüleim nem annyit törődnek velünk mostanság. Túlságosan is ellettünk hanyagolva és ez volt a baj, ezért is jöttem a bátyám után hogy jobban szemügyre tudjam venni. De, úgy látom mintha itt normális lenne, ez a varázsló suli jót tesz neki, és minden rendben van. Közben én is élem az én életemet. Itt lesz hamarosan a Valentin nap és még mindig nincs partnerem..utálom..ezerszer jobban én..hagyjuk. Egyedül én vagyok akinek nincs partnere? Szemöldökömet ráncolva nézem a fiút majd válaszolok a kérdésére. -Én is örülök neked Simon- Kedvesen mosolyogtam a fiúra majd ránéztem. Igen.. van úgy, hogy szimpatikus nekem de.. nem tudom, hogy én az vagyok-e neki. -Hát..eddig a bátyámat figyeltem, majd meguntam és idejöttem egyedül. De örülök, hogy itt vagy- Ismételten mosolyogtam és a fiúra néztem. Kedvesnek tűnik nagyon és...azt nem merem megkérdezni, hogy van-e már párja Valentin napra. Csöpögősnek és nyálasnak tartom ezt az egészet. Az tény hogy én voltam, szerelmes de az is nagyon régen volt, mert a fiú nem volt nekem az igazi akit én szeretek. Szóval..kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ebből addig is a gyönyörű szép szemeibe néztem és mosolyogtam ahogy mindig.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-11, 17:30
Amikor koccintottam a lánnyal, a poharak csilingelése közben egy emlék roham támadt rám. Nektek is volt már? Ha nem akkor elmondom milyen érzés. Hirtelen máshol találod magad, vagyis egy helyen, amit valami kivált belőled, például belőlem a pohár koccanásának hangja váltotta ki. Ugye milyen érdekes? Ott találtam magam, amikor a barátaimmal ünnepeltünk egy kocsmában, pontosabban az írótársaimmal akikkel létrehoztunk egy új irányzatot, vagy nem is tudom minek nevezzem. Éppen neveket próbáltunk kitalálni rá, míg addig gondolkoztunk, hogy berúgtunk és már nm törődtünk vele, csak azzal, hogy szép az élet és nagyot alkottunk. Egy-két csaj is csatlakozott hozzánk, akikkel elszórakoztunk, én senkit sem vittem haza, ellentétben a többiekkel. Nem is arról van szó, hogy nem akartam csak akivel kavartam az a lány nem olyan típus volt. Csak hazakísértem és beszélgettünk, nem állítom, hogy akkor már nem voltam részeg, de azért normális voltam, ő is hasonló állapotban volt, mint én. Mielőtt bement volna a házba jó hosszú ideig csókolóztunk és csókolóztunk, majd úgy köszönt el, hogy ha még valaha is találkozunk akkor még beszélgethetnénk. Sajnos utána kerestem még egy darabig, de sajnos nem találtam meg, pedig hosszú ideig kutattam utána, de feladtam. Aztán pár perc múlva újra visszatértem a jelenbe. Leültem a lány mellé. - Én vagyok a modortalan! Simon Rowe vagyok. Nagyon örülök Maya!-néztem mélyen a szemébe és elmosolyodtam. Aranyos lánynak tűnt és nem úgy nézett ki aki valakit vár, szóval nyugodt szívvel ültem mellette.-Hogy hogy egyedül ültél itt mostanáig? Miközben beszélgettem vele, kicsit izgatott lettem, mert nem tudhatja az ember, hogy mi jöhet ki egy beszélgetésből, meg azt vettem észre, hogy én is szimpatikus vagyok Mayának. Maya,Maya,Maya szép neve van! Igazán tetszett! Olyan múzsa jellegűnek tűnt nekem ez a lány vagyis szívesen írtam volna róla akár egy verset vagy novellát. Igen, tudom, nem mindig az írás körül forog minden, de én nem olyan írónak gondolom magam, mint a legtöbb, inkább egyedinek,életszerűbbnek.
Megjegyzés Words 304 Zene Extra Extended
A hozzászólást Simon Rowe összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-02-17, 18:59-kor.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-08, 19:32
[color=silver][font=Georgia] Mikor megittam a második lángnyelv whiskymet ekkor odacsöppent mellém egy fiú. Még nem voltam részeg, hiszen még ez csak a második kör volt. Kedves volt, hogy fizette nekem a második kört erre én is felemeltem és koccintottam vele, majd én is megittam. Szinte örülök annak, hogy nem én vagyok az egyetlen aki itt van és legalább van társaságom. Majd válaszoltam a kérdésére. -Nem várok senkit..szóval, csak nyugodtan itt maradhatsz- Mosolygok majd a fiú szemeibe nézek. Nagyon szép szemei vannak és káprázatosak, de nem lehetek ilyen. De..azt iszok-Szintén mosolyogtam majd én is vele együtt felemeltem a poharamat és koccintottunk. Majd közelebb ültem a fiúhoz..és akkor jutott eszembe, hogy még be sem mutatkoztam -De udvariatlan vagyok..Maya Jonesnak hívnak és téged?-Néztem a fiúra majd ismét a két szemére néztem. Nagyon helyesnek tűnik, de vajon mi lesz kettőnkkel? Imádom amikor, hozzám jönnek és ismerkedni szeretnének velem, mind addig amíg el nem rontom valami hülyeséggel. Szerintem majdnem mindenhol így van, ha valaki valakivel beszélget egymással akkor ez lesz a vége? Vagy talán más? Nem tudom meddig bírom még ezt titkolni a fiú előtt de, addig is erősnek mutatom magam.
Vendég
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Simon & Maya- ismerkedős nap 2015-02-08, 15:47
Nem volt házim vagyis volt, de azt se perc alatt megcsináltam, ilyen vagyok én. Nem esik nehezemre megcsinálni semmilyen feladatot, hiszen okos vagyok, nem kérkedek vele csak tisztában vagyok vele, hogy könnyebben tanulok, mint a többiek. Talán, azért is olvasok annyit meg írni is azért tudok olyan jól, persze nem csak az okosságon múlik minden, mert vannak olyan ismerőseim akik ugyanolyan eszesek, mint én és még sem jó a fantáziájuk, ez vélhetőleg a genetikának is köszönhető, bár se anyám se apám nem tud írni, attól még okosak, manapság már nem használnám rájuk ezt a jelzőt... Tanítás után egyből felkerekedtem és a Szárnyas Vadkanba kötöttem ki. A pulthoz ültem, ahol egy sötét barna hajú lány már helyet foglalt, így pár székkel arrébb leültem én is, mert úgy gondoltam lehet vár valakit. Kértem egy whisky-t és a lányt figyeltem, hogy hogyan húzza le az italát, ami lángnyelv whisky volt. Nem volt semmi a csaj az biztos. Amikor a követező kört kérte szóltam a pultosnak, hogy fizetem neki a következő kört. - Csak nem lángnyelv whiskyt iszol?-szóltam oda a csajnak.-Egészségünkre!-emeltem fel a poharam és egy szempillantás alatt kiürítettem a tartalmát. Felálltam és odasétáltam hozzá. Mielőtt megkérdeztem volna, hogy van-e társasága kértem magamnak még egy italt. - Valakit vársz? Ha esetleg nem, akkor csatlakozhatnék a társaságodhoz?-mosolyogtam rá és megállapítottam, hogy gyönyörűen néz ki. Az arca olyan volt mint egy álom, a szemei megigéztek, az orra tökéletes volt és a szájáról meg ne is beszéljünk. Azon gondolkoztam, hogy ki képes ezt a lányt egyetlen egy percre is magára hagyni. Általában a lányok közelében is magabiztos vagyok, mert azt tudom, hogy szeretik a magabiztos srácokat, én pedig az vagyok. Sosem volt problémám a másik nemmel, hiszen a többséghez akikhez odamentem sosem mondtak nemet, előfordult már az is, hogy igen, de nem történt semmi, lehet szomorú voltam miatta, de akkor találtam mást helyette. Ennyi az egész, nem kell félni az elutasítástól, mert utána nem fog történni semmi olyan dolog, ami kínos helyzetbe hozhat.
Éppen unatkoztam, mert mindig csak a magazinomat olvasom és még a bátyámat se tudtam, rendesen szívatni úgy ahogy tudtam volna. Mivel, még szünet volt az iskolába, és nem is volt hála merlinek olyan, jó sok házink ezért elmentem sétálni. Körbenéztem és láttam, hogy nagyon sokan vannak kint, vagy a mézes falásba de, valaki a Három Seprűbe ment, amit nagyon szeretek és ezt a bátyámnak köszönhetem. Megláttam azt a helyet, amin az volt ráírva hogy Szárnyas Vadkan és gondoltam, hogy benézek ide. Legalább itt jó meleg, volt persze rendesen fel voltam öltözve, ahogy mindig is de most tényleg fáztam. Hallotta, hogy bátyám mesélt erről a helyről nekem ezért is gondoltam hogy benézek ide. Itt is jó sokan voltak, és voltak asztalok ahol foglalt volt, na meg vannak itt szobák is amiről eddig, nem is tudtam. De, szobát nem szeretnék kivenni, mert minek az? Max csak, akkor ha itt szeretném tölteni valakivel az estém akivel, jól is érzem majd magam. Elvégre, egy nagyon aranyos lány vagyok úgy hogy odamentem a pultoshoz és kértem egy lángnyelv whiskyt. Nem ittam, még olyat de muszáj volt kipróbálnom hogy milyen. Odaadták nekem és már egyből le is húztam, és mindenki csak engem nézett. Miért? olyan nagy feltűnés ez? Hmm...gondoltam magamba...Talán, még senki sem húzta le egyszerre a lángnyelv whiskyt amit, nem is csodálok. Nagyon finom és kértem még, egyet belőle. Sose ittam ilyesmit csak most ahogy megláttam, de nagyon ízlik. Remélem azért majd jön, valaki akivel jól tudok beszélgetni mert egy jó nap után nem, lehet rossz társaságra találni. Legalább is szerintem, mert már volt olyan és szörnyű. Reménykedem, hogy egyszer csak felbukkan valaki.
A folytatás is remek lesz! 
Words 328 Zene The pains of being pure at heart