2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Főkarakter: Cheon Seung-ah Teljes név: Bai Liling Születési hely és dátum: 1979. július 15. Csoport: Hugrabug Patrónus: - Évfolyam (szak): Nyolcadik (gyógyító) Képesség: - Kiemelkedő tudás: Gyógynövénytan - kiemelkedő, jóslástan - tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Önértékelési problémákkal küzd, ezért nagyon szégyellős, és önbizalomhiányos. Igényli, hogy bátorítsák, megerősítsék, mert magától szinte semmibe nem mer belevágni. Szülei annak idején elkényeztették, ezért még csak most tanulja, hogyan kell egyedül boldogulni és intézni a dolgait. Angolul egyelőre elég rosszul tud, mert csak a szünetekben tudott gyakorolni unokatestvéreivel, ezért ritkán beszél olyannal, akit nem ismer jól, mert fél, hogy kigúnyolják. Ezen kívül egy nagyon jóindulatú, kedves lány, aki mindenkin csak segíteni szeretne. Általában nála határozottabbakkal barátkozik, és szinte sosincs egyedül, mindig hozzácsapódik valakihez, akárhová megy. Kíváncsi és nyitott, szeretne minél többet megismerni ebből a számára már nem teljesen új, de mégis egy kicsit idegen kultúrából.
Megjelenés
Hosszú, egyenes szálú haja van, ami eredetileg fekete, de ő sokkal jobban szereti, ha barna színű, így gyakran festi. Általában hullámosan vagy befonva hordja, mert azzal nem kell sokat bajlódni. Készülődni nem szeret, nem is áll a tükör előtt órákig. Szemei barnák, mandulavágásúak. Arca szív alakú, meglehetősen kislányos, ezért szinte sosem hiszik el, hogy már nagykorú. Látása nem tökéletes, ezért néha szemüveget visel, de általában kontaktlencsét hord, mert az kényelmesebb. Amikor nem kötelező az egyenruha, akkor a nőies megjelenést részesíti előnyben, kedveli a fodros és csipkés ruhákat, kedvenc színei pedig a rózsaszín, a barackszín, és a fehér. Kiegészítőket nem hord. Magassága alacsony, alig éri el a 160 centit, alkata pedig nagyon vékony, mert néha kitalál valami őrült diétát.
Életed fontosabb állomásai
Chang Hong a neve ellenére nem mondta volna magát szerencsésnek. Bár kívülről úgy tűnt, tökéletes az élete, mégis, a harmadik házassága és hatodik vetélése után már annyi ereje sem maradt, hogy sorsáért másokat hibáztasson, pedig egész életében ezt tette. Úgy érezte, széthullik körülötte minden, az első férje meghalt, a második elhagyta, a harmadikat pedig ő hagyta el. Szülei nem álltak vele szóba többé, mert nem tudta teljesíteni a kötelességét, hogy fiút szüljön. Bátyjára sem számíthatott, aki másik országban telepedett le a családjával, és ott kezdett új életet, talán mit sem tudva az ő sorsáról, mert sosem mert beszámolni róla. Minden házasság után kénytelen volt másik városba költözni, mert nem akarta, hogy beszéljenek róla. Az új helyen nem ismerte senki, de egyre távolabb került azoktól, akikkel régen még jó kapcsolata volt. Wuhanban ismerkedett meg negyedik férjével, akihez mindössze két hónap ismeretség után hozzáment. Rövid idő alatt újra teherbe esett, de már csak azért sem aggódott a dolog miatt, mert régen feladta, hogy képes kihordani egy gyereket. Orvos férje a maga módján támogatta, de annyit dolgozott, hogy szinte soha nem volt otthon, és Hong múltjáról semmit sem tudott. Így hát különösen nagy volt az öröm, mikor a kislány, ugyan a vártnál korábban, de egészségesen megszületett. A Liling nevet kapta, ami csilingelő jádét jelent, mert sokat nevetett már rögtön a születése után, és mert olyan nagy várakozás előzte meg a világrajöttét. Apja egyáltalán nem bánta, hogy kislánya született, mindig mindent megadott neki, és még a széltől is óvta. Teltek az évek, és Liling behozta azt a kis hátrányát, amivel indult, négyévesen már ugyanolyan fejlett volt, mint a többi gyerek. Ekkor Hong elérkezettnek látta az időt, hogy újra felvegye a kapcsolatot bátyjával, most, hogy végre egyenesbe jött az élete. Kiderült, hogy neki is van egy hasonló korú lánya, ugyanabban az évben születtek, hat hónap és két nap különbséggel. Onnantól kezdve a két család gyakrabban találkozott, főként az ünnepek során. Liling olyankor nagyon boldog volt, mert nem született testvére, de unokatestvéreit imádta, mindig várta, hogy újra eljöjjenek. Kiskorában nem szerette Nagy-Britanniát, mert szürke és hideg volt Wuhanhoz képest. Amikor már idősebb volt, akkor ez megváltozott, mert kezdte egyre nehezebben viselni szülővárosa zsúfoltságát, és a szabadsággal ért fel, amikor újra meglátogathatta Chóékat. Ezért is szeretett volna ugyanabba az iskolába járni, de a szülei hallani sem akartak róla, hogy elengedik otthonról. Ötéves korától kezdve határozattan megmutatkoztak a mágikus képességei, sérült bogarakat, kisebb madarakat, és fonnyadt virágokat gyógyított meg a maga módján. Anyja nem tudta tovább titkolni mugli férje elől a dolgot, aki nagyon nehezen tudta csak elfogadni ezt. Viszont szerette annyira a családját, hogy túl tudjon lépni a megütközésén, így hát azért cserébe, hogy Hong nem használ mágiát, velük maradt, és az élet ment tovább. Lilinget tíz éves korában beíratták a legközelebbi varázslóiskolába. Nem a színvonalat nézték, hanem hogy minél kevesebbet legyen távol a lányuk. Az iskola vonattal kétórányira volt, a lány pedig minden nap megtette ezt az utat oda-vissza, pedig lakhatott volna az iskola kollégiumában. A hét éves képzés alatt főként filozófiát és művészeteket tanult, de ő már bekerülésekor tudta, hogy gyógyítani szeretne, mint az apja. Kisebb arányban tanulta azokat a tárgyakat, amiket a Roxfortban is oktattak, illetve máshogyan kellett elvégezni a varázslatokat. Neki Kínában nem volt szüksége pálcára, ezért mikor Angliában járt, beszerzett egyet, hogy ott is boldoguljon. Amikor unokatestvéreivel volt, roxfortos varázslatokat gyakorolt, ő pedig megmutatta nekik azokat, amiket otthon tanult. A hetedik éve végén egyetemre kellett mennie, de ekkor már el tudta érni, hogy a Roxfortba engedjék szülei. A döntést nehezen hozták meg, de tudták, hogy örökké nem tarthatják maguk mellett Lilinget, és hogy ha most nem engedik el, akkor elszökik, és megutálja őket. Liling aggódott, hogy felveszik-e, mert más rendszerben és más tárgyakból vizsgázott. Könnyebb lett volna, ha Kínában marad továbbtanulni, de szerette Angliát, és hallotta, hogy ott kiváló gyógyítók dolgoznak, és a képzés is magas szintű. El kellett utazni egy felvételi vizsgára, ahol utasításokat kapott, amiket neki végre kellett hajtania. A módszert nem nézték, hiszen az volt a lényeg, hogy meg tudja-e csinálni, nem pedig az, hogy hogyan. Az igazgató azt mondta neki, hogy az egyetemen is ráér megtanulni az itteni varázslatokat, főként azért, mert az ő szakmájában úgysem a pálcalengetésen lesz a hangsúly. Így hát a nyolcadik évfolyamot már a Roxfortban kezdte, és szeretné a lehető legjobb jegyekkel elvégezni, hogy szülei büszkék legyenek rá.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Liling Bai 2015-11-22, 20:18
Elfogadva!
Annyira tetszik a karid neve, hogy ihaj, olyan kis csilingelően dallamos, szóval már a névbe beleszerettem és a kép is tényleg szép, amibe pedig te szerettél bele. Igazság szerint tőled nem meglepő, hogy keleti karaktert hoztál, viszont pont e miatt az embert tudja, hogy nem lesz gondod azzal, hogy ismerd a kultúrát, sőt talán az oldalon e téren te vagy az egyik legprofibb, ha nem a legprofibb. Cho tökéletes unokatestvért kapott, ez nem is kérdés, és hát annyi tuti, hogy lesz mit erősíteniük egymáson, egyikük sem valami nagy önbizalomtúltengéses jellem, ahogy látom. Az előtörténeted nagyon szomorú a kari anyja szempontjából, de végül csak rendbe jöttek a dolgai és ez a lényeg, sőt Liling is bekerülhetett a Roxfortba, aminek Cho még külön örül is, én pedig még inkább. Apró pici komment csak, hogy a varázslatokat Cho ugye megmutatni nem igazán tudta neki a szünetekben, mert otthon nem varázsolhatnak, tehát maximum magyarázhatott neki, vagy megmutathatta a pálcamozdulatokat, de ez minimális csak és lehet hogy te is így gondoltad, amikor írtad, szóval uzsgyi foglalózni és készen is vagyunk. És még egyszer zárszóul:
Igazság szerint tőled nem meglepő, hogy keleti karaktert hoztál, viszont pont e miatt az embert tudja, hogy nem lesz gondod azzal, hogy ismerd a kultúrát, sőt talán az oldalon e téren te vagy az egyik legprofibb, ha nem a legprofibb. 
Cho tökéletes unokatestvért kapott, ez nem is kérdés, és hát annyi tuti, hogy lesz mit erősíteniük egymáson, egyikük sem valami nagy önbizalomtúltengéses jellem, ahogy látom. 
