2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Marcus North Születési hely és dátum: London, 1973. május 12. Csoport: Varázshasználó Patrónus: Hosszúfarkú özvegypinty Foglalkozás : Gyógyító Képesség:[You must be registered and logged in to see this link.] Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: - Kihez tartozol: Keresett karakter
Jellem: Már a szeméből is látszik, hogy mekkora csibésszel van dolgod, és ez csak még jobban előtérbe kerül, mikor megismered. Igazi nagymenő, könnyedén csábítja a nőket, bárkit levesz a lábáról és vélaságából kiindulva előszeretettel irritálja a saját nemét. Talpraesett, bármilyen helyzetben feltalálja magát, megfontolt és bár nem gondolná senki sem róla, igazán jó stratéga. Logikusan gondolkodik, bár ezt a tulajdonságát többször is szorította már háttérbe. Többek között ezért állt gyógyítónak, mert képtelen csak a logikát követni, többre tartja az életet, az embereket, függetlenül a vérük minőségétől. Egyenes természet, azonban nem mindig őszinte. Hiszi, hogy az, ha valamit nem mondd el, az nem hazugság. Emiatt már többször került kellemetlen helyzetbe. Nem igazán szerelmes típus, még akkor sem mondható ez el róla, ha valójában viszont rajongója a női nemnek, a flörtöknek. A vibrálások éltetik, és a két ember közötti láthatatlan izzást jobban értékeli, mint a rögtön mindent odaadó kapcsolatokat. Kedvesnek nem mindig nevezhető, ha a helyzet úgy hozza mindenféle problémázás nélkül beszól bárkinek, tud gúnyos lenni és lekezelő, mindezt olyan stílusban, hogy az már - már sértő. Tisztaságmániás, szereti a ruhákat és a cipőket, és bár nem épp higiénikus a szakmája (vér és miegymás szempontjából) a normál életében nem bírja elviselni a foltokat, a koszt és azt, ha a ruhái nem katonás sorban állnak.
Kinézet, megjelenés: Világosbarna haj, szürkéskék szempár, és mindehhez társul egy 187 cm-es magasság. Ha esetleg ez még nem lenne elég, alkatra is a tipikus amerikai filmekből előlépett herceg típust képviseli, melyre rátesz még egy lapáttal vélaszármazék mivolta, így az egész lényét valami láthatatlan aura, egy finom zöngés öleli körbe. Mindig is a lányok kedvence volt, a Roxfortban titkos klubbok alakultak a rajongóiból. Kellemes megjelenésével, mosolyával bárkit könnyedén levesz a lábáról. Fogsora hibátlan, orra kissé talán nagyobb és egyenesebb mint arcformája megkívánná, azonban ezt igéző lélektükreivel mindig is könnyen ellensúlyozta. Sportos, elegáns, vagy épp nagyon laza, öltözködés tekintetében pedig mindig kifogástalan a választása. Ékszereket nem igazán hord, leszámítva a csuklójára kötött, fonatokat, melyet egy horgony fűz össze. Nem rajong az aranyért és ezüstért, egyedül a rajta fellelhető kiegészítőket képes elviselni, na meg a néha felbukkanó borostáját, melyet nem mindig szed le egyből az arcáról.
Előtörténet: Hogy hogyan is került abba a bizonyos kocsmába maga sem tudja. Talán a kellő mennyiségű whisky lehetett az oka, vagy épp a mellé megivott vajsör ami ilyen bódult állapotba juttatta. Most viszont agyában elindult az a bizonyos vezérhangya, melyet csak oly kevés alkalommal engedett teljes egészében elszabadulni. Kötelékektől mentesen és gátlástalanul táncolt, önfeledten ugrálva, egészen addig míg az izzadtság apró cseppjei meg nem jelentek a halántékán. Ingét levetette, szabaddá tette atlétával takart felsőtestét, és immár önmagát adva engedte el az érzéseit és vált szabaddá arra a pár percre, egészen addig, míg meg nem látta a mellette riszáló lányt. Nem gondolta hogy jó ötlet lenne, még akkor sem, ha mindenki arról suttogott, hogy ketten mennyire összeillenének. Ő nem volt erről túlzottan meggyőzve. De hát nem volt vak, látta a lány csábos alakját, és mindemellett hallotta a pletykákat is arról, hogy mire képes az ágyban, és hogy hogy csábítja el a férfiakat. Ez pedig egy olyan tény volt, ami gúzsba kötötte a kezét, hiszen nem akart ő is csak egy lenni a sok közül. Többre tartotta magát, és férfiasan be is kellett vallania magának, hogy számára leginkább azok a nők voltak érdekesek, akikért meg kellett harcolnia. És hát Maggie nem tartozott az ilyen nők közé. Ő adta amit adhatott, kérni sem nagyon kellett, ma este viszont úgy érezte - talán az alkohol miatt - hogy szívesen játszana a lánnyal. Szerette a közöttük feszülő apró szikrákat, így hát kellemes mosollyal az arcán táncolt mellé, majd mikor tekintetük találkozott a füstös bárban, elég volt egy villanás csak és máris a lány mögött termett. Keze először annak csípőjére siklott, ujjai határozott utat jártak be, felfedezve a másik minden porcikáját. Tapasztalt volt, így nem esett nehezére olyan helyekre siklatnia finom ujjait, melyek örömet is okozhattak, amellett hogy a vágyakat felkorbácsolták. Lassú köröket leírva húzta hát fel tenyerét a csupasz bőrön, majd siklott be a finom anyagú felső alá, hogy épp érintve még jobban felkeltse a lány figyelmét. Szorosan mögé állt, csípője a másik fenekéhez nyomódott, és mikor Maggie a vállára ejtette a fejét immár határozottabban kezdte ostromolni. A zene ritmusára mozgott, és mozgatta az előtte lévő lányt is. Orra hozzányomódott a másik nyakának, lehelete cirógatta és megbizseregtette a lány bőrét és apró tincseit is. Ez a tánc pedig egészen addig tartott, míg Maggie úgy nem döntött hogy most megfordul. Tekintete égette a bőrét, és gerince mentén elindult az a bizonyos borzongás, amit mindig akkor érzett, mikor épp egy új nőt cserkészett be. Érezte annak illatát, a testéből párolgó vágy édes aromáját és igaz, soha nem gondolta volna, hogy ekkora hatással lehetnek egymásra, na meg, hogy a másik tekintete ennyire sok mindent igérhet arra a bizonyos éjszakára, mégis elszakította magát tőle és egy kellemes mosollyal hátrálni kezdett. Tudta, hogy nem szoktak nemet mondani, sem neki, sem a lánynak, azonban nem volt felkészülve erre az éjjelre. Vagyis, leginkább a lány nem állt rá készen. Hiszen nem csak egy kósza éjszaka lett volna a célja, hanem számtalan vágyakkal és erotikával túlfűtött nap, azonban akármennyire is vizslatta a csillogó lélektükröket, azokban nem látott mást csak az éjszaka iránti vágyakozást, önmagát hiába is kereste. Ajkaira mosoly kúszott, majd megtartva a szemkontaktust, megvonta a vállát. Keze megigazította a derekára kötött ing csomóját, a nadrágja látható dudorát, majd hátat fordítva kisietett a hideg levegőre, hogy lehűtse agyát, felbolydult vérét és túlzottan izgalomba jött férfiasságát. A buli már elveszítette az ártatlanságát, és talán vele együtt ő is, pont akkor, mikor Maggiet táncra hívta. Ez pedig egyet jelentett, hogy véget ért az éjjel szórakozás része, ideje haza indulnia.
Calista.Merrickleadva
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Marcus North 2018-03-30, 15:53
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Nos, megérkeztem én is és átfutottam az ET-éd Elsősorban üdv az oldalon, örülök, hogy ránk akadtál. Tetszik a srác leírása, főleg az ragadta meg a figyelmem, hogy vélaszármazék, szóval lesz mire fognom, mivel is ragadja majd meg Maggie figyelmét egy idő után A leírás pedig nagyon precíz, totálisan átjött a kép, amint húzzák egymás agyát, de az a faképnél hagyás... Maggie egyébként sem egy egyszerű eset, az elutasítást pedig nagyon nehezen kezeli, szóval lesz gondod a későbbiek folyamán a leányzóval... Mindenesetre, érdekes játéknak ígérkezik, alig várom, hogy elkezdhessük, úgyhogy azt hiszem, még ma megy részemről egy kezdő Nem is tartalak fel tovább, intézd el, ami még hátravan, majd jelentkezem a linkkel