2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Sok minden történt az elmúlt hetek folyamán, én pedig egyszerűen képtelen vagyok magamban tartani ezeket a dolgokat. Dane-el nem beszélhetem meg, mivel minden szövetségünk ellenére továbbra is ellenséges a hangulatunk egymás között, Sophia pedig a mai napig nem áll szóba velem. Nem mintha ebben csak ő lenne a hibás, mert nem okolhatom emiatt. Szerelmet vallottam neki, habár még én magam sem tudom, mit is érzek konkrétan vele kapcsolatban. Főleg nem Lorelai felbukkanása óta... Elég idiótán nézne ki, hogy pont vele beszélem meg ezeket a dolgokat, nem igaz? A mostani legjobb megoldásom tehát Emily, a húgom, a család fekete báránya, aki lépten-nyomon valami galibába keveredik. Nem felhőtlen ugyan a viszonyunk, de ő és Lorelai barátnők voltak annak idején, ez tény és való, méghozzá az egyik legjobbak. Fogalmam sincs arról, hogy Emily tud-e arról, hogy Lorelai vérfarkassá vált az utolsó pár hónapban és emiatt öltem meg, vagyis hittem azt, hogy megöltem.... Konkrétan nem is ő volt a célpontom, hanem Dane. Mindenesetre, Emily úgy ismeri a sztorit, hogy Lorelai meghalt egy balesetben. Semmit sem tud a tőrről, sem arról, hogy én sújtottam le vele, a Lorral kapcsolatos érzelmeimről pedig végképp nem számoltam be neki. Talán pont emiatt is szánom rá magam arra, hogy bevalljam számára az igazat, minden apró, eddig eltitkolt részletet ismertessek vele. Ennyivel tartozom neki, még akkor is, ha emiatt végleg megromlik a kapcsolatunk. Eszem ágában sincs még évekig hazugságban élni, főleg akkor nem, ha a testvéremről van szó. Ráadásul, Lor él és virul, ennek hallatán pedig talán Emily is könnyebben megbocsát számomra. Elvégre, a másfél évvel ezelőtti tragédia igencsak megviselte annak idején, hiszen csak az egyik legjobb barátnőjét vesztette el. A Nagyteremben a Mardekár asztalához ülök le, hiszen Emily klubhelyiségébe nem mehetek be griffendélesként, szóval ez az egyetlen olyan hely, ahol valamennyire nyugodtan beszélhetünk és még jó idő is van. Természetesen néhány zöld már így is némileg felháborodva méreget, de nem érdekel a problémájuk. Ki kell beszélnem magamból a dolgokat, Emily-nek elég sok köze van mindehhez és jelenleg ő az egyetlen olyan ember is, akihez ezzel az egésszel fordulhatok. Egyszóval leülök és a mérges pillantásokkal egyáltalán nem törődve várom testvéremet.