2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "A becsület ész nélkül ostobaság. Nemes ostobaság, de akkor is csak ostobaság."
Főkarakter: Luna Lovegood Teljes név: Brienna Gilmore Születési hely és dátum: 1982. október 9. Newburry melletti birtok, Berkshire megye, Anglia Csoport: Hollóhát Patrónus: Páva Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Hatodik Képesség:Vélaszármazék egyszer Mágikus adottság:Trükkmester majd egyszer Kiemelkedő tudás:Bűbájtan - kiemelkedő, Asztronómia - kiemelkedő Kihez tartozol?: Brandon
Jellemed kifejtése
Igazi elkényeztetett úrikisasszony vagyok. Így neveltek, a családom is világ életében többre tartotta magát nem csak azért, mert aranyvérűek vagyunk, hanem e mellett még nemesi család tagjai is. Apám Lord, ahogyan az apja is az volt, a cím tehát mindig tovább szál, mint ahogyan az évszázadok óta álló méretes birtok is minden tartozékával együtt. Sosem kellett szűkölködnünk, ami látszik is rajtam. Mindig megkaptam, amit akarok, így hát ehhez is szoktam hozzá, mint ahogyan ahhoz is, hogy kiszolgálnak és szolgák ugrálnak körbe. Elvárom a tiszteletet akkor is, ha nem érdemlem ki, vagy nem tettem érte. Csak azokat tudom igazán elismerni, akik maguk is nemesi családból származnak, mindenki mást egyszerűen alacsonyabb rangúnak gondolok és úgy is kezelem. Nem igazán vannak barátaim, inkább csak olyanok, akik a családom miatt vannak mellettem. Nem zavar, én is érdekből barátkozom elsősorban. Kifejezetten elvárom, hogy behódoljanak nekem, elég magasan hordom az orromat, bár ha úgy nézzük van is mire, van azért bőven eszem ahhoz, hogy ilyen lehessek, nem vagyok egy butácska kislány fiatal korom ellenére sem. A szüleim tettek róla, hogy ideje korán felnőjek és komolyan vegyem az életet. A fiúktól főleg elvárom a tiszteletet, hogy kinyissák előttem az ajtót, hogy előre engedjenek és megválogassák velem szemben a szavaikat és természetesen nem is igen barátkozom, vagy fogadom el azoknak a felém való próbálkozásait, akiket rangon alulinak gondolok. Nem igazán kedvelem a testi kontaktust, a szüleimtől is azt láttam, hogy egymáshoz is mindig felettébb komolyan állnak, még csak nem is közös a hálószobájuk. Távol áll tőlem az ölelés és társai, elég korán leszokott róla az anyám is, hogy effélével traktáljon. Talán a dadám volt az egyedüli, akitől elviseltem... talán azt is mondhatom, hogy jól esett, de végül ez is elmúlt. Talán valahol mélyen még azért van bennem vágy, hogy ez más legyen, de már olyan régen így élek, hogy ezt a hűvös távolságtartást szoktam meg.
Megjelenés
A külsőm mindig tökéletes és kifogástalan. Nem vagyok hajlandó úgy emberek közé menni, hogy bármi hiba is legyen a megjelenésemben. A frizurám, a sminkem - ami természetesen visszafogott - soha sem kenődik el és nem megy tönkre, mindig odafigyelek rá, ahogyan a ruháim is válogatott és minőségi darabok. Nem viselek farmert, egyszerű ruházatot, az ilyesmi nem illik hozzám, kosztümök, elegáns ruhák, esetleg lazább, de minőségi szövet nadrágok, amik még beleférhetnek egy hétköznapon mondjuk. Rengeteg ruhám is cipőm van, a Roxfortban plusz szekrényt igényeltem, hogy minden elférjen, ha már külön szobám a korom miatt nem lehet - ez persze felháborító, de azt mondták nincs mit tenni. Egyébként egyértelműen szép is vagyok és ezt tudom is magamról. Az alkatom vékony, egy csepp felesleg sincs rajtam, nem is engedhetem meg magamnak az ilyen elkényelmesedést. Odafigyelek az étkezésemre, ahogyan mindenre, nem eszem édességeket, megválogatom az iskolában is, hogy mihez nyúlok hozzá egyáltalán a közös étkezések alkalmával. Az arcom kissé talán hosszúkás, de a pillantásom nagyon is bájos főleg, ha érdekemben áll, hogy elbűvöljek valakit. Jellemzően az a típus vagyok, aki felfelé kedves - teszem azt a tanárokkal -, az alattam lévőkkel viszont nem erőltetem meg magamat, olyankor gyakrabban pihen az arcomon fellengzősség, talán arrogancia is.
Életed fontosabb állomásai
Tökéletes életet éltem mindez idáig, de nem fogom hagyni, hogy elvegyék tőlem azt, amire születettem! Nemesi vér folyik az ereimben és tudom, hogy ezzel hogyan kell élni, hogyan kell elérni, amit akarok és eszem ágában sincs erről lemondani, mert az apám nem kezelte elég jól a család pénzügyeit. Nem állunk jól és nem is viselem jól, hogy egy ideje nem kapok meg mindent, amire szükségem van. Kellene egy új cipő, hiszen mindjárt december és nem mehetek el úgy a karácsonyi bálra, hogy tavalyi ruha és cipő van rajtam... az olyan nagyon megalázó lenne! Tudom, hogy kénytelen leszek áldozatot hozni azért, hogy a családunk újra oda kerüljön, ahol lennie kell. A nemesi cím nem vész el, de az nincs rendben, hogy nincsenek meg hozzá a megfelelő anyagi alapok, hogy tartani kell tőle, hogy a birtokot is elveszítjük. Nem! A birtok az enyém lesz, hiszen ennek ez a rendje és nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy mások fenik rá a fogukat. A hiénák persze, hogy már sorban állnak. Nem veszik el az emlékeimet, a lovakat, a szökőkutat, amit én álmodtam meg, a kerteket, amiknek a megtervezésében segítettem anyának. Én is hozzájárultam, hogy olyan legyen, mint amilyen most és eszem ágában sincs kisebb helyre költözni, vagy elveszíteni a szobámat. Így is elég nehéz, hogy a Roxfortban ilyen kicsi a hely. Az viszont már kiborítóbb, hogy ehhez le kell alacsonyodnom és olyan valakihez kell hozzámennem, aki rangban jóval alattunk áll. Újgazdagok... soha sem közeledtünk hozzájuk, hiszen csak a pénzük sok, de nem ismerik a nemesi világot, még csak az etikettet sem és nekem úgy tűnik, hogy muszáj lesz olyan valakihez mennem a pénze miatt, akinek fogalma sincs róla, hogy hány villa és kanál van az asztalon, vagy hogy ezeket mire használják és hogy nem fogjuk csak úgy két kézre a csészét. Biztos vagyok benne, hogy ennek a Brandonnak fogalma sincsen az életmódunkról, csak a cím kell neki, hiszen nincsen bátyám, így a cím rá száll majd az apám halála után, és az örökség is a birtokunkkal együtt. Tudom, hogy nincs más megoldás, de persze ettől még nem örülök neki és azért töröm eleget a fejemet, hogy vajon nem találhatok-e más megoldást. Sajnos már túlságosan sokan tudják, hogy nem állunk a legjobban anyagilag, így félő, hogy nincs más megoldás, de.. meglátjuk. Brienne Gilmoret nem olyan fából faragták, hogy csak úgy feladja!
