2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] Az élet olyan, mint a bolhapiac: sose tudhatod, hogy mikor bukkansz váratlanul valódi kincsre.
Főkarakter: Főkarakter neve: Draco Malfoy Teljes név: Ide jön a karaktered teljes neve Születési hely és dátum: 1977.03.23. London Csoport: Griffendél Patrónus: Őz Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. (auror szak) Képesség: - Mágikus adottság: Telekinézis 1. szint (2016.05.02) Kiemelkedő tudás: -
Jellemed kifejtése
Az igazi kamukirály, hantagép, na ez én vagyok. Bárkinek lyukat beszélek a hasába, nemlétező kalandjaimról írói részletességgel tudok mesélni, mintha valóban megtörténtek volna. Tudom, hogy hol a határ, nem lovalom bele magam túlzóan gyanusan, olykor bizony csak tetszelgek a hős szerepében, aki szerényen, visszafogottan mesélni, hogy bizony hányadszor mentette meg a világot a sötét hatalmaktól. Mindent olyan sármosan teszem, végighordozva tekintetemet a hallgatóságomon, hogy nem csoda, mindenki az én szavaimon csüng. Nem mondom magamat vezetőnek, hiszen ha irányítani akarnék másokat, egyből kiderülne a hozzá nem értésem, ezért azt hangoztatom, hogy magányos farkas vagyok. S miután ilyen szépen csűröm a szavakat, egyértelmű, hogy a lányok jó része bedől a látszatnak, és amiket hallannak. És lássuk be, egy sikeres, és csinos férfi azért a többség álma, nekem pedig az a célom, hogy az adottságaimmal kiélvezzem az életet. Aki meg tényleg a porban akar csúszni mások kedvéért, hát csak tegye, én valódi hős vagyok, azt adom mindenkinek, amire vágyik, reményt. Így aztán nem is gondolom magamat rossz embernek. Hazugságon sosem kapnak, hiszen rengeteg előre megírt kellékkel rendelkezem, és a rögtönzésben is kiváló vagyok. Viszont ha meglátnék egy igazi bestiát, vagy sötét varázslót, azon mód sarkon fordulnék, kétség sem férhet hozzá.
Megjelenés
Azt hiszem mindig le fogok tudni tagadni a koromból jó néhány évet, csoda, hogy ha most tizenhétnek tűnök, pedig most töltöttem be a huszat. Ez a rendkívül szerencsés géneknek, és a kisimult bőrnek köszönhető. A hajam dús, göndör-hullámos, ezért néha levágatom, hogy rendezettebb legyen, mert ha hosszú, akkor szinte kezelhetetlen, amolyan pajkosan szálldos a szélben. A szemeim kékek, bájosak, és az egész arcomból, mimikámból árad valami szeretnivaló. Talán ezért is léptem ilyen útra, mert engem mindenki imád. Az alkatom picit vékony, de izmos, felszedhetnék még magamra pár kilót, mégis a kisugárzásom eljövendő komolyabb erőt sugall. A ruházatom egyértelműen arra van kiélezve, mintha valami sokat megjárt hős lennék, állati trófeák díszítenek, mint grizzlyfog, farkasfül, na és persze néhány kitüntetés amiért jeleskedtem már a sötét mágus vadászatban. A legtöbbjét vettem, netán én csináltam, hamisítottam, de van olyan is, amit halottaktól vettem el, hiszen külön specialitásom más hírességek nyomában járni, és drukkolni,hátha fűbe harapnak.
Életed fontosabb állomásai
Enyhén szólva is sokkolva vagyok, ez nem történhetett meg. Hiszen annyi izgalmas „hanta-kaland” után most mindennek vége szakad. Mintha a világ összeesküdött volna ellenem. A szüleim is csupán látni akarták bennem a hőst, aki majd továbbviszi a nevüket, valaki, akivel büszkélkedhetnek. Ők ugyan kiemelkedőek voltak mindig, de nem látványosan. Én viszont az lehetek, aki megvalósítja legmerészebb álmaikat is. A társaság középpontjának könnyű úgy lenni, hogy mindenki vagy fél tőled, vagy imád. De amikor mindez összeomlik, akkor az embernek tropára mennek az idegei. Mert oké, tudok én vívni, elméletileg. Nagyon ügyes a tartásom, ahogyan mesélem a történeteimet, de még az életben nem ontottam vért, és engem sem nyársalt fel senki. Most pedig ehhez igen közel vagyok. És nincsen, akinek elmondanám, hiszen bálványnak lenni magányos út, nincsen egyetlen barátom sem, aki valóban ismerne. Álcám csakis pozitív oldalait használom ki, mint a hírnév, a csajok, a tisztelet, de most.. mintha az a sötét varázsló, akinek a halálhírét keltettem volna, játszana velem. Megüzente, hogy köszöni, jól van, és ha ennyire akarom, akkor indul, hogy valóban beteljesítsem azt a hősködést, amivel felvágtam mindenki előtt. És nem fogom tudni megállítani. Le fogok bukni. Ráadásul úgy látom nagyon jól szórakozik, mert állítása szerint többeknek szólt, akinek a leölésével kérkedtem, tehát nem is egyedül jön. Egyetlen lehetőségem az, hogy villámgyorsan felkészülök nagy titokban, könyvekből, vagy olyan mesterektől, akik tartják a szájukat. Ha ezt túl akarom élni, akkor a létező legravaszabb oldalamat kell előkapnom, mert úgy sejtem, pár napom lehet. Szó szerint, mert alig hiszem, hogy a sötét varázsló megelégedne azzal, hogy csak megszégyenít.