2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Egy mosoly, egy szív"
Főkarakter: Lacey Stewart Teljes név: Thomas Stewart Születési hely és dátum: London, 1979.09.01. Csoport: Griffendél Patrónus: németjuhász Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Nyolcadik évfolyam, Auror-szak Képesség: - Mágikus adottság: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő
Jellemed kifejtése
A szavak embere vagyok, és ezt mindenki tudja. Szeretem hallatni a hangom, szeretem, amikor mindenki rám figyel, imádok a középpontban lenni. A többieket gyakran szórakoztatom magam által kreált történetekkel esténként, a klubhelyiségben. Bármit megteszek annak érdekében, hogy rám figyeljenek, akár hülyét is csinálok magamból, ezért sokan mókamesternek hívnak. A tettek embereként ismernek azok, akik fontosak számomra. Bárhol és bármikor kiállok a családomért, barátaimért, nem érdekel, ki az ellenfelem. Fejjel rohanok a falnak... Igen, azt hiszem ez is nagyon jellemző rám. Nem érdekel semmi, csak megyek, ha egy hozzám közel álló személyről van szó. Én vagyok az, aki elsőként ott van, ha valaki bajba keveredik, és az is, aki utolsóként távozik. Akár a szélvihar, olyan jelenség vagyok az ismerőseim szerint. Ahol megjelenek, ott nem sokáig lehet megmaradni, mert egyből belekeveredek valami balhéba, annyi szent. Az pedig 100%, hogy senki kedvéért sem fogom vissza magam... Azonnal pálcát rántok, ha kell, ha nem. Szeretem a szép lányokat, akár egy csepp víz a sivatagban, úgy hatnak rám. Egyszerűen szükségem van rájuk, kellenek nekem, akarom őket! A szépégük éltet, ők a múzsáim, a történetem ihletői. Ha lehunyom a szemem, gyakran velük álmodom. Mindezek ellenére egyikükkel sem játszadozom, nem kezdek bele kapcsolatba, ha nem érzem, hogy kötődnék hozzájuk. Egyszerűen csak bókolok, és udvarolok, de ennél többre nem sokan jutottak velem. Egyetlen lány van csak számomra, aki fontos nekem, és akire másként tekintek, noha semmit sem tud a dologról. Hiába tartom magam vagánynak, neki mégsem tudom bevallani az érzelmeimet... Egyszerűen nem megy.
Megjelenés
Energikus vagyok, így a külsőm is hasonló. Van, amikor elegánsan bukkanok fel, minden tökéletesen a helyén van, de sűrűn előfordul, hogy kócosan, lezserül sétálok a tanórákra, emiatt pedig sokan néznek rám ferde szemmel. Külsőben a meglepetések embere vagyok. Van olyan, amikor egy egyszerű pólóra veszek nyakkendőt, esetleg egy rikító színű sportcipóben borzolom az idegeket, amely egyáltalán nem passzol egyetlen más ruhadarabomhoz sem. Sokak szerint jóképű vagyok, én inkább tökéletesnek mondanám magamat. Hófehér fogsor, zöldeskék szem, barnásszőke haj, melyet néha megnövesztek, néha levágatok, függően attól, kit szeretnék elbűvölni. Erre azért nagyon odafigyelek. Elvégre, hiába az extrém külső, ha az arcom nincs a helyén, igaz? Így viszont csak egy laza mosoly, és a tanárok máris elnézőbbek velem, mint ami igazságos lenne...
Életed fontosabb állomásai
Az örök rivális: Michael
Nem sok ellenfelem akadt a lányok körében, egészen addig, amíg fel nem bukkant ő. Ő, igen, az a srác, aki téged szemel a leghátsó padból, és aki egy mosolyával lehengerel, ha éppen felé pillantasz. Aki látszólag el sem tudja szakítani rólad a pillantását, de gondolatban már egy másik lánynak gyártja a bókjait, viszont téged még aznap este ágyba csábít, ha hagyod magad. Hogy mondod? Michael nem olyan? Akkor te még valószínűleg nem engedtél neki. Tőlem elvette azt, akit éveken át szerettem, és ezt sosem fogom megbocsátani neki. Elvette tőlem a tökéletes nőt. Susannak hívták, gyönyörű, barna haja volt, tengerkék szeme, elbűvölő mosolya. Vékony volt, de ahol kellett, ott kikerekedett, ezekkel együtt pedig egy gyönyörű lányt kaptunk. Reggeltől-estig képesek voltunk a tóparton üldögélni, miközben szinte minden titkunkat a másik nyakába zúdítottuk. Emellett a lopott percek egy félreeső sarokban... Életem legboldogabb titkos csókjai voltak, még mindig az ajkamon érzem azokat az édes ajkakat. Az érintései, a pillantása, az intései, mind-mind különlegesek voltak számomra. Úgy érzem, nem szerettem még lányt ennyire, mint őt. Aztán, egy nap jött a csalódás. Michael kiszemelte őt magának, de Susan nem engedett neki. Bókolt, udvarolt, ha alkalmas volt a pillanat, megpróbálta megcsókolni. Sokáig ostromolta a lányt, akit mindennél jobban szerettem, végül én és Sue szétmentünk. Nem, nem sikerült Michaelnek a dolog, de a sok féltékenyedés, amivel Susant ostromoltam, meghozta az eredményét. Lassanként megmérgezte a kapcsolatunkat, és különváltak útjaink. A lány pár hónappal később már Michael karjai között találta magát, de az idill nem tartott sokáig. Pár nap múlva Michael már másra tartott igényt, és Susan összetört. Ott voltam ugyan, hogy vigasza legyek a nehéz időkben, de az, hogy ismét egymásba szeressünk, nem volt lehetséges. Amikor megpillantottam azzal a kölyökkel, végleg leírta magát a szememben.
A titkos szerelem: Carol
A lány, aki felbolygatta a mindennapjaimat. A lány, aki a húgom legjobb barátnője, a szépség, aki sok másik fiú álma, és mégis különleges helyet foglal el a szívemben. Nem sokkal Susan előtt figyeltem fel rá, de hamarosan megjelent a barna ciklon, és Carol csak egy különlegesen szép lánnyá alacsonyodott le a szememben. A Susannal való szakításom után kezdtem el újra felfigyelni rá. A lányra, aki elsős korában még csak egy szürke kisegér volt a szememben, de hamarosan mindez megváltozott... Gyönyörű nővé érett, talán bátran kimondhatom, hogy ő lett az iskola legszebb lánya... Azok a kék szemek... Minden pillantásával újabb sóhajt vés a szívedbe. Azok az ajkak... Amikor hozzám beszél, szinte mindig azon kapom magam, hogy legszívesebben megcsókolnám. A haja pedig szó szerint úszott utána a levegőben. A legtöbb fiú, aki előtt elmegy, tátott szájjal mered utána, és én vagyok az egyetlen, aki ezt meg tudja állni. Muszáj, hiszen ő úgy tekint rám, mint a bátyjára, akivel sok mindent megoszthat. Panaszkodik, hogy már megint milyen sok levelet kapott Valentin-napra, én pedig együttérzően bólogatok, noha pár lap, és csokoládé-különlegesség pont tőlem származott. De még mindig nem vallottam be nyíltan az érzéseimet... Túl sok akadály állt az utamban. Ott volt a húgom, aki nagy eséllyel örülne a vele való kapcsolatomnak, de mégis milyen lenne már, ha pont a legjobb barátnőjét gyűrném magam alá? A lányt, aki 11 éves kora óta minden nyáron nálunk nyaralt, és akire az utóbbi két évben nem tudok úgy pillantani, hogy közben ne vetkőztessem a szememmel. Ráadásul, jóban volt Michaellel, és elég sokszor kerültek együtt bajba. Mi van, ha van köztük valami más is? Nem, ezt azért nem hiszem, hiszen Carol inkább csak cinkostársnak tartotta, akivel bármikor bajba kerülhet. Ha együtt lettek volna, Carol ideális alany lett volna a bosszúm végrehajtásához, de a lány akkor is sokkal többet ért a szememben. Nem szerettem volna arra használni, hogy valaki mást tiporjak vele a sárba. Nem, az én bosszúm az, hogy bármikor porrá átkozom Michaelt, ha arra adódik lehetőségem.
A család:
Anyám mugli, míg apám varázsló, és noha az évek során már eléggé összeszoktak, még mindig adódtak nehézségek a kapcsolatukban. Elsőként ott volt a varázsvilág, ahol anyám még mindig nem ismerte ki teljesen magát, és hamar eltévedt a különböző fogalmak között. Mára már jól tudja, mit takar apám foglalkozása, de még mindig akadnak pillanatok, amikor értetlenül mered maga elé, magában azt latolgatva, vajon mi az az izé, amiről apám nemrég beszélt? Olyankor én, vagy a húgom a segítségére sietünk, és készségesen elmagyarázzuk neki a dolgokat. Általában hamar felfogja, nem kell neki sokáig magyarázni, de van, amikor csak legyint egyet, majd visszafordul a munkájához. Nem mindig van türelme egy olyan világ megértéséhez, amelyben soha, egy percet sem élt. Apámmal már némileg rosszabb a kapcsolatunk. Mindig is én voltam az a gyerek, aki bajba került, akár otthon, akár az iskolában, és ebbe gyakran Lacey-t is belevontam. Ennek pedig apánk érthetően nem igazán örült. Hiába szólt rám, egyik fülemen be, a másikon ki, és pár perc múlva már a tiltott helyen voltam, másodmagammal. Az utolsó csepp pedig az volt a pohárban, amikor én is az auror-szakot választottam. Apám világéletében ellenezte azt, hogy a gyermekei is az ő hivatását kövessék, hiszen ennél veszélyesebb foglalkozás aligha akadt a mágusvilágban. Napokon át ment a veszekedés, de a célomtól nem tudott eltántorítani. Jelenleg sem beszélünk túl sokat, és nem is célom ezen változtatni. Lacey az egyetlen, aki megért engem, noha egymás szöges ellentétei vagyunk. Ő kerüli a feltűnést, szeret a háttérben maradni, de mégis csak az én egyetlen húgom. Szívem szerint a széltől is óvnám, de tudom, hogy nem mindig lehetek mellette. Igyekszem azért a lehető legjobb bátyja lenni, hiszen ő is kiállt mellettem, amikor apám leszidott valami csíny miatt. Ő köztünk a villámhárító, és mit ne mondjak, nagyon érti a dolgát. Tudja, mikor mit kell mondania, hogy ne robbanjanak az indulatok túl hamar.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Thomas Stewart 2016-02-15, 19:02
Elfogadva!
Igazi kis jó fej Griffendéles lett, nem lepne meg, ha időnként a Weasley ikrekkel is galibába keveredne, vagy aktív használója és tesztelője lenne a termékeiknek. Annyi tuti, hogy mókás játékaid lesznek majd vele, ha egyszer ilyen laza és pozitív kariról van szó és biztosan élvezetes lesz majd másnak is játszani vele. Szépen felépítetted a jellemét és a kinézete is érdekes lett a fura öltözködési stílusával, így csak még mókásabb. Az et is remek lett! Szeretem az ilyen tagolási módszert, szépen átláthatóak tőle a kapcsolatai és hát nem lehetett egyszerű elveszíteni azt, akit szeret csak mert a féltékenység szétbombázta a kapcsolatát, de mint tudjuk egy komoly kapcsolatba nem zavarhat be egy harmadik fél, de ilyen fiatal még talán nehéz is megtalálni tényleg azt a bizonyos Igazit, vagy netán mégis csak megleltem már azóta? Ez is kiderül még, biztos vagyok benne. Szóval nem tartóztatlak, azt hiszem foglalóztál már, úgyhogy mehetsz is játszani és megnehezíteni Michael életét!
