2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Nem sóhajt fel megkönnyebbülten, amint látja gyönyörű ívben kicserélődni a két pulcsit. Az feltehetően sok kérdést vonna maga után, amire igazából nincs szüksége. Sőt, igazából pont úgy alakul, ahogy szerette volna. Túlzás lenne, azt mondani, hogy ahogyan tervezte, mert hát tervezni az ikrekkel kapcsolatban nagyon úgyse lehet, ezt már megállapította és a tapasztalatok is bizonyítják, elég csak a reggeli nagyterembeli baklövésére gondolnia. Igaz, az nem volt terv, ad-hoc kivitelezésű akció volt leginkább. Csak mosolyogva bólogat George szavaira, igazából jelenleg csak mosolyogni bír. Nem akarja letörni a fiúk jókedvét sem azzal, hogy kifejti, hogy ugyan szeret viccelődni és vidám lenni, bolondozni, de mások megtréfálása valahogy nem hiányzik neki, túl sokat aggódna, ahogy most is állandóan parázott. Habár nem azért, mert Fredék mit szólnának a tréfához, hanem azért, hogy a trükk és az amögött meghúzódó indok nehogy kiderüljön. Azt meg különösen nem akarja elkezdeni fejtegetni, hogy szeret prefektus lenni, segíteni az elsőéveseknek, betartatni a szabályokat…feltehetően soha többet nem állnának szóba vele, sőt még az is lehet, hogy öccsükhöz hasonlóan kapna valami nem túl épületes becenevet… ha nem lenne letörölhetetlen a mosolya, most kicsit elhalványulna arra a gondolatra, hogy talán már most is van neki, s háta mögött úgy hívják… habár ha beszélnének róla, az végeredményben mégiscsak jelentene valami jót, akármilyen néven hívják is közben. Épp azon mereng el, hogy George miért beszélt múlt időben prefektusságáról, ha nem ismerné őket, most megijedne, hogy szaladnak és beárulják házvezetőjénél. Elkezdi átismételni a házszabályzatot, de igazából nem talál, olyan szabályt, ami tiltja a pulóvercserét… habár Friccs 87-es szabálypontja súrolja a témát, de nem fedi le egészen, szóval nem kell amiatt aggódnia. A szabályzat átpörgetése túlságosan lefoglalta, így csak akkor észleli, hogy Fred nem halad el mellette, ahogy bátyja… vagy öccse… - nahát, nem tudja melyikőjük az idősebb… ki kell derítenie!... -tette, amikor a srác a füléhez hajol. Jess közben fordult volna, hogy elintegesse az ikreket, így aztán majdnem belefordult Fred-be. Reflexei túl jók, pedig milyen jó lett volna olyan nagyon közel kerülni a suttogó ajkakhoz. Legnagyobb csalódottságára tehát megállt a mozdulat közepén, de a közelsége szívszerelmének így is részegítő. Ismét csak bólogatni tud, nem mintha pontot akart volna levonni tőlük. Habár a büntetőmunka, ahol mondjuk kettesben lehet Freddel… aww, igencsak csábító, de természetesen tud uralkodni magán, ráadásul ha kettesben lennének, valószínűleg megszólalni se tudna. A fiúk után integet, azután, mikor már egyedül maradt, végre valahára magához szorítja kincsét. Pár percet eltölt így, neki eszébe se jut, hogy levelet kellene küldenie, vagyis imitálnia, de ez a késlekedés akár annak is betudható. Vállán hagyja a pulcsit, ma nem kell rejtegetnie, így indul el ő is a következő órájára.
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A szuvenír 2014-10-08, 23:14
Jess & Fred
*Fred szája elé kapja kezét, hoy csak szolidan nevessen fel a bolyhos rózsaszín felső láttán, még ha igazából az ő pulcsija is végezte úgy. De akkor aztán már kicsit sem rejtve tör ki belőle a nevetés, mikor Jess közli a testvérével, hogy ő Pansy.* - Hé, nem ér, miért te vagy Flint? *Azért George szája is vigyorba húzódik.* - Mert a te szemedet emeli ki a rózsaszín. - Ugyanolyan a szemünk. Viszont tény, hogy én vagyok a jóképűbb! - Én lettem Flint, így könnyű! *Itt már mindketten dőlnek a nevetéstől, de figyelnek azért Jess magyarázatára is, amiről már akkor tudták, mi akar lenni, mikor két különböző személy pulcsijának álcázta a felsőket. Jórészt a szemükbe szökő könnyek miatt sem figyeltek a pulcsik csereberéjére, na meg ki számít rá, hogy itt a piros, hol a pirost kell játszania? Ha mégis náluk köt kis Jess felsője, nagy ügy. A lányok úgy is mindig előbb észreveszik az ilyent és jobban vonzódnak egy-egy csinos darabhoz, hogy Frednek és Georgenak még csak kisujját se kelljen mozdítania, s máris csápolna Jess, hogy kéri vissza az ő pulcsiját. A visszadobott felsőket kapásból a lendületet továbbvíve hajítják át egymásnak megcserélve őket, mintha csak megbeszélve lett volna, vagy mintha figyelték volna, melyik felső kié, s akaratlanul is estig kis izgulni valót adva a lánynak, vajon a megfelelőt viszi-e ezúttal magával?* - Nem is rossz, Findley. Még pár ilyen... év és simán letagadhatod, hogy prefektus vagy, vagyis hogy voltál valamikor. *Mosolyog George, miközben elindul a Bagolyház ajtaja, s egyben Jess felé. Ellép mellette, csak az ajtóban áll meg, bevárva testvérét, aki szintén ugyanarra az órára menne, csak még Jess mellett megáll és füléhez hajolva halkan, ám mindhármuk számára jól érthetően szólal meg.* - És ugye tudod, hogy mint ötletgazda és egyúttal felbujtó, nem vonhatsz le ezért pontot majd, és semmi büntetőmunka! *Komisz mosollyal kacsint egyet hozzá a végén elhajolva a lány fülétől. Nem mintha szívbajos lenne pár mínusz pontért vagy büntetőmunkáért, mondjuk kifejezetten érdekelné, mi feladatot róna ki rájuk a kis szöszi.* - További szép napot! *Köszönnek el az ikrek derűsen és indulnak vissza a kastélyba, az első órájukra. Nem gondolnák rá, hogy bevárják Jesst, elvégre a lány nem küldött el ottlétük ideje alatt egy baglyot sem, s mi másért menne az ember a Bagolyházba, ha nem ezért?*
Elfintorodik, amikor zavarba ejtően hamar lelepzik hazugságát. Teljesen egyértelmű volt persze béna próbálkozása, ezért sem áll neki győzködni a fiúkat, hogy de bizony ott van Gia. Még a végén azt érné el, hogy inkább elmennek bebizonyítani, hogy há-há, Gia épp legendás lények gondozása órán van, nem is mugliismereten. A próbaidős feltételekre legyint egyet, igazából nem gondolta komolyan, hogy társulni akarna. Habár minden szabad percét az ikrekkel tölteni… maga a megtestesült boldogság lenne, különösen ha néhány rövidke alkalommal kettesben maradhatna Freddel. Álom, álom, szép álom, nem több. Feltehetően megőszülne, ha azt akarná, hogy egyik tréfa se sértse a Roxfort szabályait, szóval jobb a távoli csodálat nyugalomban… - Már miért lenne P? – Megrázza fejét, biztos csak a prefektusságról valami belsős vicc. – Mindegy, haladjunk. Nem húzza vissza kezét, türelmesen kivárja, hogy előbb George adja oda a pulcsiját, amit jobb kezébe fog, végre a kezében tarthatja! Mégis majdnem elfelejti, melyik keze is foglalt, miközben azt nézi szemrebbenés nélkül, ahogy Fred épp leveszi pulóverét. Alig láthatóan elpirul, hát mégis megnézheti élőben a korábbi kósza fantáziaszülte képsorokat. Mielőtt elvenné tőle is a ruhadarabot előszedi zsebéből a pálcáját és bolyhos rózsaszín pulcsivá alakítja a George-tól átvett pulcsit, rajta rém giccses rózsa-kitűzővel. - Tételezzük fel, hogy te vagy Pansy Parkinson és ebben az ízléstelen felsőben közlekedtél egész nap, de most leteszed magad mellé a padra ebédnél. Épp Flint – int Fred felé – pulcsija mellé. – A Fred felé nyújtotta pulcsit is átváltoztatja, katonai terepmintás pulcsivá. – Na mármost ekkor megérkezek én is, mindkettőt átalakítom, J-s pulcsivá, majd egy könnyed mozdulattal leverem őket, majd összekeverve teszem vissza őket. Meg is csinálja, amit épp mond, vagyis immár három sárga J betűs Mrs. Weasley féle pulóver van nála. Vállán egy, illetve mindkét kezében egy-egy. A kezeiben lévőket kicseréli, így a trófeája átkerül a bal kezébe. - Most gondoljátok el, hogy vacsoránál mekkora lenne, ha Flintet bolyhos rózsaszín, feltehetően feszülős és hasvillantós pulcsiban láthatnánk, míg Pansyt egy túlméretes valamiben. Ezt ízlés szerint több pulóverrel lehet bolondítani. Bal hüvelykujjával leemeli válláról saját pulcsiját, most már mindhárom pulóver játékban van. Meglóbálja őket. - Most nem vetetem vissza veletek, pedig biztos jól állna, Flint –kacsint Fredre hevesen dobogó szívvel, aminek semmi köze a hadművelethez -, a rózsaszín, de gondolom már értitek a lényeget. A bal kezében lévő pulcsit visszateszi a vállára, mintha az lett volna eddig is ott, nem a hüvelykujján lógó, reméli a trükk nem tűnik fel az ikreknek. Majd a kezében lévő ruhadaraboktól látszólag kissé elbizonytalanodik. - Na, látjátok, már én se tudom, melyik melyikőtöké volt. – Leveszi a varázslatokat, így kezében tartja az általa kötött F betűs és az eredeti G betűs pulcsit. – Tessék. – Visszadobja betű szerinti gazdájuknak. – Most már ízlés szerint keverhetitek megint. Mivel a zsákmánya ott pihen a vállán, annyira nem izgatja, mennyire tetszik az ötlet az ikreknek, végülis nem az volt a lényeg. Most már csak akkor dőlne kardjába, ha kiderülne, hogy időközben megint cseréltek az ikrek… az úgyis csak akkor derül majd ki, ha este megvizsgálja a pulóvert, hogy biztosan nem ő kötötte-e, addig J-betűsen fogja viselni.
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A szuvenír 2014-10-08, 20:47
Jess & Fred
- Tehát ott ne keressük, köszi. *Somolyodik el ravaszan George szinkronban Freddel. Levették rögtön a testvéri védelmet, így legalább egy helyet tudnak a Roxfortban, hol nem lehet Gia. Ja nem, kettőt, mert itt sincs. Amúgy sem szándékoznak hajtóvadászatot indítani a másik Findley-lány után, ha belefutnak, belefutnak, ha nem, akkor nem. Csak Jess agyát húzták kicsit. Azért viszont felírnak egy piros pontot az előttük álló lánynak, amiért ilyen testvéri szeretetről tesz tanúbizonyságot. Fredben mondjuk felmerül a kérdés, vajon Gia is megtenné fordítva? Mit tett volna a Mardekáros lány, ha akkor ő fut össze a folyosón Jess-szel és a többi Mardekáros társával?* - Lehet róla szó... - ... ha tudod ezt a szintet tartani. - Két tuti tipp... - ... naponta. - Akkor beveszünk... - ... próbaidősnek. *A mondat válaszait hol innen, hol onnan kapja meg Jess a két nagyon elégedetten mosolygó ikertől, akik tudják, hogy ha ezt tudná is Jess teljesíteni, akkor már rég hallottak volna róla. Elvégre, olyan klasszis lenne, mint ők. A prefektusoknak meg biztosan nincsenek fiókjai a notórius rossz diákok szekrényében Friccs irodájában. A felvetésre felvonják megint szemöldökeiket, s összepillantanak. Gyanakodnak, mégiscsak prefektus a lány és nem ismerik annyira, de végül George lesz az, aki vállat von laza mosoly kíséretében, és nekiáll levenni a pulcsit.* - Legfeljebb ha P, mint Prefi lesz, elküldhetjük Percy-nek, hadd nosztalgiázzon. - Meg Roncimoncinak! *Helyesel Fred, aki csak azután veszi le a pulcsit, hogy már George kibújt belőle, persze mindezt úgy, mintha csak véletlenül alakult volna így. Nehogy már a világ csúfjára lefegyverezze őket egy hatodikos! Lényeg a lényeg, hogy végül mindkét pulcsi ott van a lánynál, csak győzze majd jegyezni, melyik-melyik!* - Lássuk! *Mondják egyszerre.*
- Akkor ezért a sok toll mindenhol. Világosodik meg Jess, nyelve hegyén, hogy rákérdezzen, hogy is tervezik átalakítani a baglyokat, de inkább kivárja. Feltételezi lesz egy különleges reggeli a közeljövőben, amikor a reggeli postát Weasley-divat szerint tollnövesztett baglyok fogják kézbesíteni. - Mintha mugliismeret lenne a következő órája. Feltűnően bámulja a plafont beszéd közben. Gia soha életében nem volt hajlandó mugliismeretre járni, ezt nagy valószínűséggel mindenki meg tudná mondani, talán nem ezt kellett volna kitalálnia, de hirtelen csak ez jutott eszébe, ahol biztosan nem lehet a nővére. Mert hát, ha tudja, megvédi testvérét, nem számít, hogy nincsenek sülve-főve együtt, még csak nem is egy Házhoz tartoznak, szereti és ha teheti, megvédi. - Áh. Tudomásul veszi a választ, mindezt igyekszik pókerarccal tenni, de belül ujjong, ha nem maradt volna mindenkin a pulcsija, akkor most gondban lenne. Így aztán még az se zavarja, hogy a fiúk nagy tervezgetésbe fognak épp. Az ajtó felé fordul, de a mozdulat közepén már érkezik is a várva várt kérdés – nem, nem az amire párás tekintettel rebegne igent, ez egy másik. A kijáratra vigyorog, de mikor újra a fiúkhoz fordul már eltüntette arcáról az árulkodó mosolyt. - Lassan részesedést kéne kérnem, fiúk, egy nap két tuti tipp. – Sóhajt egyet fejcsóválva, míg belül bőszen reméli, hogy nem feszíti túl a húrt. Nem kéreti magát, folytatja. – Megmutatom, de csak hogy lássátok, kivel álltok szemben. Kérem a pulcsijaitokat. Ha akadékoskodnának az átadás miatt, akkor még van egy-két érv a tarsolyában. De már magabiztosan nyújtja ki kezét a pulcsikért, hátha ezzel elejét veszi eleve az ellenkezésnek.
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A szuvenír 2014-10-07, 21:47
Jess & Fred
- Szívesen máskor is. Próbáltuk a baglyokat is kicsit átalakítani, de ez még igényel egy kis tanulmányozást. *Magyarázza Fred inkább csak érdekességként, semmint mert szükségét érezné a magyarázkodásnak, miért e sok bagolytoll, amelyek utolsó darabja időközben elérte a padló szintjét.* - Szerintem hallani fogod így is! Mondd csak, nem tudod egészen véletlenül, hogyan alakul ma az órarendje? *Vigyorodnak el mindketten. Na nincs személy szerint bajuk a jelenlévő lány testvérével, de nem rajonganak érte vagy a családjáért, az unokatestvérük családjáról már nem is beszélve, s ez az érzés ugyancsak kölcsönös aranyvérű származás ide vagy oda. Szóval Gia áldozattá válása a Weasley-divatháznak csak amolyan móka, amibe bármelyik másik mardekáros beleeshet.. és bele is fog esni.* - Igen, persze. *Bólint rá George röviden Jess kérdésére, s már éppen röviden megtárgyalnák, miként is kellene megmerényelni egy mardekáros csoportot, mikor elérnek tudatukig a lány további szavai. Egyszerre kapják feléje a tekintetüket és fejüket, egy ravasz ragadozó éhségével figyelnek most rá.* - Miféle lehetőségről beszélsz? *Belül forognak a kis fogaskerekek, épp csak füst nem száll ki a fülükből, ahogy egy rugóra járva az agyuk végigpörgetnek számtalan lehetőséget és ötletet, kombinálnak, asszociálnak, de csak nem jutnak megoldásra: mi kerülhette el a figyelmüket? Ráadásul ami Jessnek ennyire nyilvánvaló, szinte triviális dologként előadott?*
Szemeit összeszűkítve, alsóajkát beszívva torpan meg a madártoll-eső láttán. Talán a Bagolyház mögé kellett volna mennie? Az egyszerű varázslat nem jár ekkora kavarodással, Jess már csak tudja, ma reggel óta már kétszer is alkalmazta. Habár ahogy a felsős lányt látja kuncogva távozni, már biztos a dolgában, jó helyen jár. Fel is bukkan hamarost a fehér és barna tollak kavalkádjában a Weasley ikerpár, a biztosság magas fokán jár már. Rettentően hálás, hogy egyikőjük se kérdez rá, honnan szerezte a pulcsit, ez igencsak gyenge pontja volt a sztorinak. George magyarázatának nagyját már kitalálta, legalábbis addig a pontig, hogy a fiúk divatot teremtenek éppen, a délutáni változásra már nem gondolt, egyébként ötletesnek tartja, de a záró akkord hallatán, mi tagadás, kétségbe esik. - Én nem… nem aggódok. Dadogja nagy nehezen, s ha szavai lassúak is, gondolatai cikáznak. Végülis az általa kötött, jelenlegen Freden virító pulcsit délutánra át kell bűvölniük a fiúknak, majd csak este vakarják a fejüket, hogy nem tudják leszedni Jess varázslatát, ami természetesen nem is létezik. Ezen vagy jót derülnek, és meg akarják tudni, hogyan csinálta ilyen tartósra, sőt megtörhetetlennek vagy reggelinél letépik Miss Ártatlanság fejét, hogy elrontotta a pulcsijukat… ajjajj, akkor talán még rivallót is kapna Mrs. Weasleytől. Nagy nehezen megállja, hogy ne szökjenek könnyek a szemébe a gondolatra, hogy a biztosan kedves asszonnyal csak így kerülne kapcsolatba. - Áhh, köszi, klassz lett. Mondja, míg maga elé tartva szemléli eredetileg George pulcsiját. Más szituációban biztosan elérzékenyülne a szépen rajzolt J betű láttán. Igazából most is, de halk torokköszörülés után leengedi arca elől a pulcsit és csak kezében fogja. - Hát izé, ha lehet, én nem lennék a közelben, amikor őt is bevezetitek a Weasley-divatba. Nem akarja kifejteni Gia szerinte valószínűsíthető reakcióját, tart attól, hogy már ezzel a mondatával is csak adta az ikrek alá a lovat. Nagyjából már ismeri – ahogy az egész iskola ismeri – a mentalitásukat, vagyis jó dolog a szórakoztatás, de ha valaki bosszankodik a csínyen, az még élvezetesebb lehet, különösen ha történetesen egy mardekáros kárára történik a csíny. Legalább azt már nem fejtette ki, hogy igazából szerinte jól jönne egy olyan ruhadarab testvérének, ami nem olyan szigorú, mert akkor feltehetőleg már az ikrek hűlt helye lenne csak itt. - És akkor mindenkin rajta hagytátok a saját pulcsiját, pólóját? – Kérdi elgondolkodó arckifejezéssel. – Meglep, hogy micsoda lehetőséget szalasztottatok el. Csóválja meg a fejét lemondóan, természetesen csak színjáték az egész, s mivel nem igazán tartja magát jó színésznőnek, ezért csak reméli, hogy látszik rajta, nem szándékozik magától folytatni. Ha nagyon szükséges, vagyis az ikrek nem harapnák rá a csalira és nem kérdeznek rá, mire gondolhat a lány, akkor búcsút int és távozik, nem veszíthet már sokkal többet, vacsoránál újra akcióba lenül, de azért mégiscsak jobban örülne, ha most megejthetné a cserét.
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: Re: A szuvenír 2014-10-05, 22:02
Jess & Fred
*A két iker ténykedését jelzik a Bagolyházból kiszűrődő nevetés, varázsszavak, a vékony ablakokon át fel-felvillanó fények és méltatlankodó bagolyhuhogás. Elsőre észre sem veszik a nyitódó ajtót, s elsőre Jess is sok, lassan hulló bagolytollat láthat, köztük pedig vörös üstököket, széles vigyorokat, és egy egyetemista lányt, amint nevetve menekül, de az ő fehér blúza is a hollóhátas talár alatt áldozata lesz az ikreknek, bár úgy tűnik, nem igazán sajnálja, hogy az ing hirtelen Weasley-pulcsivá alakult. Kisurran Jess mellett integetve az ikreknek, akik ekkor veszik észre a belépő hugrabugos lányt.* - Ó, neked már van? Divatot csinálunk, ma Weasley-nap lesz. Délelőtt a pulcsikon F lesz, délután meg G, de estére visszaalakul az eredeti felsővé, szóval nem kell aggódnod. *Magyarázza neki George, noha láthatóan egy pillanatra elgondolkodott, hogy mikor is "adtak" a lánynak ilyen varázs-pulcsit? De biztosan előbb odakinn a Bagolyház előtt, nagy volt a keveredés.* - De kijár egy saját neked mint ötletadónak. Szabad? *Az udvariassági kérdés Fred részéről ezúttal (is) csupán formula, mert máris egy pálcasuhintás, és valószínűleg eléri a varázslat a Jess vállára terített pulcsit. Látszólag semmi nem változott, de ha majd leveszi és megnézi, akkor láthatja, hogy a vörös F sárga J-vé alakult, még némileg cirkalmasabb, írott J is lett belőle, valahogy jobban illett hozzá Fred szerint. Az ikreken még ott vannak a saját pulóvereik, legalábbis fogjuk rá, hogy a sajátjuk, mert George-on Fred F-es pulcsija, Freden meg a Jess-féle F-es pulcsi látható.* - Mit gondolsz, a testvérednek is jól jönne egy? *Nem bírta ki, hogy ne kérdezze meg. Persze a G ott nem a Gia-t jelölné, hanem George-ot, hadd örüljön.*
Tudja jól, hogy sietnie kellene, de ismételten földbe gyökerezett lábakkal áll és láthatóan, immár értékes percek óta nem mozdul. Hát ma az egész világ összefogott ellene? Még bájitaltanon, amikor a hozzávalókat mérte az órai feladathoz, kidolgozta a stratégiáját. Feltehetően kénytelen lett volna mindkét pulóvert begyűjteni, hogy azután George megkapja az általa készített pulóvert, ami jelenleg Frednél van, hogy Fred megkapja a nála lévő eredeti G-betűs pulóvert, amit a pincefolyosón várakozva bűvölt át F-betűre, hogy azután végre valahára ő megkapja az eredeti F-betűs pulóvert. De most gyűjtse be ezt az összeset? Az lehetetlen vállalkozás lenne, csak abban reménykedik, hogy az ikrek az eredeti pulóvereiket nem aggatták rá valaki másra, akkor lenne igazán lehetetlen. Ahogy a négyfős lánycsapat kuncogva majdnem felborítja, új terv kezd alakot ölteni fejében. Végülis akár előnyére is fordíthatja, hogy most mindenki ilyen pulcsiban rohangál, nem feltűnő, hogy nála is van egy. Előveszi táskájából, kirázza és lazán a vállaira teríti. Elindul a Bagolyház felé, feltűnően sok Weasley pulcsis alak kerül ki abból az irányból. Nem kell a Hollóhátba tartoznia, hogy ezt az egyenletet még ő is megfejthesse könnyedén. A lépcső aljába érve azért megtorpan, a terv teljes egésze még nincsen kész. Például a nyitó mozzanat hiányzik még, hogyan toppanjon az ikrek elé, mi legyen a fedősztori? Kapta vagy találta a pulcsit? Hogyan kavarja össze a három pulcsit? Különösen, ha netán rajtuk lenne… uhh, levetkőztetni Fredet, ártatlan kis lelkecske rögtön elpirul a képre, pedig hát van más ruhadarab is a pulcsi alatt. Végül elkezdi megmászni a lépcsőt, arra jutott ugyanis, hogy lényegében gyárthat terveket, de az ikreket ismerve úgyis az ismeretlennel áll szemben, kiszámíthatatlan, hogy éppen mi fogja fogadni, ha felért. Az utolsó lépcsőfokoknál lassít, hátha elcsíp újabb mondatfoszlányokat, amik segítenének, de nem bizakodik, az ikrek szeretnek halkan diskurálni.
Fred.Weasley
Reveal your secrets
Tárgy: A szuvenír 2014-10-04, 22:16
Jess & Fred
*Az ikrek nem tétlenkedtek a röpke lyukas órájuk során. A Bagolyházat megjárták, a megrendelő lapokat elküldték a kért helyekre, s ha már Jess ilyen ügyesen bájolta meg az egyik pulóvert, hát már út közben elkezdtek agyalni egy új terméken. Egyelőre még csak a móka szintjén foglalkoztak az üggyel, amit nagyban elősegített, hogy a Bagolyházban összefutottak még néhány Griffendéles és nem Griffendéles ismerőssel, s ott szabadult el a pokol. Legalábbis Jess lehet ennek nevezné, mert ugyanis egy igencsak érdekes problémával fog szembesülni, ha kilép az udvarra. Azonnal kiszúrhatja a kék pulóvert a vörös F jellel az elején. Nincs is itt ezzel semmi probléma, mígnem feljebb nem néz, hogy nem a megszokott fej csücsül azon a nyakon, ami a pulóver nyakából kijön. Aztán még egy ilyen pulcsi, majd még egy, és még egy. Amott egy szöszke hajú lány viseli, ott egy fekete üstökű srác, aztán jön egy csapat vihogó, Jess-nél egy évvel fiatalabb négy fős lánycsapat ugyancsak ilyen pulcsiban. Az lehet még feltűnő egy idő után, hogy a birtok egy irányából jönnek a diákok Mrs. Weasley-féle F-es pulcsi koppintott változatában, mégpedig ez az irány a Bagolyházhoz vezető út, ahol a két Weasley még az időt múlatja.*
