2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés választás dolga"
Főkarakter: "titok" Teljes név: Morwen Születési hely és dátum: 1984. 04. 28., Ő se tudja, hol Csoport: Varázslény
Jellemed kifejtése
Hogy milyen is vagyok? Büszke és állhatatos. Makacs, önző és irigy, ezen felül önös érdekemtől elvakított, gyakorta indokolatlanul agresszív, vagy rosszindulatú. Egyúttal meglepő módon csapongó, hangulatom, hirtelen támadó terveim, elhatározásaim könnyedén változnak, mint a nappal és az éjszaka, úgy váltják egymást. Nehezen hozok döntést, de ha egyszer sikerül, ha a hirtelen ötletből valódi cél válik, attól eltántorítani úgyszólván lehetetlen. Hajlamos vagyok az utálkozásra és a gyűlöletkeltésre, hogy barátokat játsszak ki egymás ellen, és röhögve végignézzem. Ezen kívül hihetetlenül beképzelt vagyok, nagyzoló és öntelt, saját képességeim és értékem teljes tudatában, fontosságom hajlamos vagyok túlértékelni, míg mások jelentőségét alulbecslem. Önérzetes vagyok, méltóságom felettébb érzékeny, melybe könnyű beletaposni. Természetesen én is képes vagyok barátkozni, kötődni, a magam módján, de ez lassú, és sokszor nehézkes folyamat. Ezen túl? Szeszélyes vagyok, nem engedek bárkit, bármikor a hátamra például, könnyen megsértődöm, és hajlamos vagyok a bosszúra, vagy a heves reakciókra. A túl szoros köteléket általában gyengeségnek tartom, lévén engem eddig az emberek többnyire csak kihasználtak, a kapcsolatokat is egyoldalúnak látom.
Megjelenés
Hogy hogyan is nézek ki? Az egyszarvúakat sérti, ha lónak tartják őket, engem is. Míg a közönséges egyszarvúak vékonyak és finomak, én széles, rámás kiállású jószág vagyok, minden pontomon jól izmolt, megjelenésem többek között erőt és magabiztosságot sugall. Patáim erősek és kemények, a lovakétól eltérően hasított. Mind a négyen megbűvölt vas van, melyek segítségével képes vagyok - ha akarok - teljesen hangtalanul járni. Rövidszőreim szénfeketék, míg hosszúszőreim (sörény, farok) vörösek, akár a vér; az obszidián és a vörös e keveréke szemkápráztató, előkelő egyveleget alkot. Dús bokaszőreim vannak, lábaim jegytelenek. Sütésem természetesen nincs. Fejem nemes, hozzám nem illik sem kosfej, sem csukafej; homlokvonalam így sem teljesen egyenes vagy finom, hanem jellegzetes félkosfej. Szemeim izzóak, akár a pokol lángja, homlokom közepén hosszú, csavart, hegyes szarv mered az ég felé. Marmagasságom mintegy 175 centiméter. A fehérektől eltérően én ragadozó vagyok, ehhez idomult fogazatom is - fogsoromon nincs foghíjas rész, így számba nem lehet zablát tenni.
Életed fontosabb állomásai
A világunkból rég eltűntek már a démonok, vagy épp az angyalok. Az Úr magára hagyott minket, éljünk vagy haljunk, magunkért vagy másokért, nem érdekli. Szolgáit kivezényelte e síkról, s tán már erre se néz többé... De ezek egykor itt jártak köztünk, ennek vannak nyomai, és komoly hívei is, függetlenül attól, hogy mindez valóság-e, vagy vak hit táplálta mese. Az anyám egyszerű, hófehér, nemes és előkelő unikornis volt. Igazi szent állat, melyet nem érinthet akárki, s melynek egyetlen szőrszála is nagyobb mágikus erőt képvisel, semmint azt egy ember fel tudná fogni. Az arany nehezen megmunkálható, s nem a legrugalmasabb anyagok egyike - már, ha olyasmit akarsz belőle készíteni, mint például egy kötőfék. Anyámat, sok más társával együtt egy ilyen bénította meg; rabigába hajtva őt. Mérhetetlenül gonosz, e világban tán fel sem lelhető, már-már démoni lények vérét áramoltatták belém, még anyám méhében, fejlődésemre sötét, rég elfeledett, vagy a napvilágra sosem került varázslatok hatottak, fizikumom épp úgy eltorzult, mint mentalitásom. A kísérletek az elején jártak - a legtöbben az anyjukkal együtt, még a méhben elpusztultak. Akik megszülettek, néhány hetes, esetleg hónapos korukban elpusztultak. Én nem - nagy áttörést jelentett ez, azzal együtt is, hogy kezelhetetlen, makrancos, durva voltam. Születésem után számtalan további varázslat formált olyanná, amilyen most vagyok. Pár éven belül lovast is választottak számomra, kivel tudatom összekapcsolódott, így mindig tudtam, ő merre jár, vagy épp szüksége volt-e rám. Bár a szükség nagy úr, időnként figyelmen kívül hagytam a kötelesség szólítását. E kapcsolat minél régebbi, annál erőteljesebb. Képes vagyok teleportálni, naponta egyszer, lovassal együtt. Hoppanálni, a varázslók így mondják. Megterhelő dolog, nem szeretem. Ha valahova megyünk, vigyenek oda, vagy hagyják, hogy a saját lábamon odamenjek... Ha pedig menekülnöm kellene, nos... Én nem futamodok meg csak úgy, bahh! S mégis... Első komoly bevetésem során erre kényszerültünk, a túlerő, mely fogadott, s melyre egyáltalán nem számítottunk - hiszen csak gyakorlatnak, tesztnek szántuk -, percek alatt nőtt túl rajtunk. Azonban a teleportáció valahogy... Valahogy félresikerült. Nem tudom, hol vagyok, egy furcsa, mágikus lényekkel benépesített erdőben bukkantam fel. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy ez ugyanaz a világ, amelyből indultam. Lovasom belehalt az útba; több darabban érkezett meg (milyen gyenge lény! Még egy ok, hogy ne akarjak több effélét. Pláne, hogy lelkem egy részét is magával vitte, úgy érzem)... Én egyben, de páncélzatom szétszóródott, elkallódott. S most itt vagyok tehát, egyedül, ebben a Rengetegben... Bizonyalanul, legyegülten, sebesülten. Mondd, hol vagyok?
Specifikációk: - immunitás minden elmére ható varázslatra - van némi alap mágiaellenállása (pl. őt magát nem lehet felemelni, és hozzácsapni a falhoz, de egy széket mágikusan megemelve már gond nélkül hozzá lehet vágni. Az erősebb varázslatok természetesen hatnak rá.) - képes az emberi beszédre, telepatikus úton (az illető a fejében hallja szavait) - képes alap szinten varázsolni (patrónusa pl nincs), de kevés varázslatot ismer, főleg ösztönösen cselekszik, fókusza a szarva. - nem árt neki semmilyen szentelt dolog - míg szent társa képes gyógyítani, ő szarvának érintésével (mágikus) sebek, sérülések okozására - halhatatlan: nem fogja sem idő, sem kórságok (de fegyver és átkok igen; mindössze természetes halált nem halhat) - szőre, vére, szarva hihetetlenül erős, mágikus természetű (de nemigen osztogatja önként; így vadászhatják érte) - képes napi egyszer, lovassal együtt hoppanálni (de elég megbízhatatlan eredményességgel; akár lovasa, akár ő maga is belehalhat, vagy épp célállomást téveszthet) - méregimmunitása az egykori tiszta, nemes fajhoz képest megapadt, 10-15% körüli (csak a gyenge mérgekkel szemben ellenálló) - szarvát letörve azonnal elpusztul - arany kötőfékkel ő is rabul ejthető, mint fehér társai - férfiak is megérinthetik, de nem tűri túl jól - meddő - csak az orrán át kap levegőt, a száján át nem - nem tud hányni, így minden, amit fogyaszt, már csak egy irányba távozhat (így például egy egyszerű alkoholmérgezés is halálos kimenetelű lehet számára) - mélyalvó; bár érzékei hihetetlenül kifinomultak, ha egyszer elalszik, nehéz felzavarni - időnkét rémálmok kísértik, ilyenkor veszélyes lehet őt megközelíteni; ébredést követően nappal fáradt és ingerlékeny - fóbiája van: múltjából eredően retteg az orvosi szobáktól és a laboroktól, ezek közelségére gyakran agresszióval felel - bár fara, hátsó lábai kifejezetten erőteljesek, külleme miatt nem épp egy ugróló-alkat - köves talajon nem szeret járni - baljós kisugárzása van - tenyésztői alighanem kerestetik; könnyen meglehet, hogy mostanra "dezertálása" miatt halálos ellenségeivé lettek, s vérdíj van a fejére kitűzve - bár a legtöbb mugli egyszerű, obszidiánszín lónak látja, a kviblik, és azok, akik őszintén hisznek az egyszarvúakban, meglátják a szénfekete paripán túl az egyszarvút.
Lavender.Brown
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Morwen 2015-11-22, 19:37
Elfogadva!
A jellem és a külső leírása szép és érzékletes megjelenítésű, remekül fogalmazol, azt sajnálom csak az egészben, hogy a történet és a képességek terén elcsúsztál és sokáig tartott mire zöld ágra vergődtünk. Így is elég tápos maradt a karakter, remélhetőleg a játék során mindent a helyén tudsz majd kezelni. Menj és játssz!
