2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Név: Armand Morgenstern (a vezetéknév változtatható, jó indokkal a családnév is, ha netán valami miatt megváltoztatta) Play by: Norman Reedus Kor: 40+ Csoport: Tanár/ Személyzet/ Ex-Halálfalók/ Varázshasználók Szak/Foglalkozás: Rád bízom, lentebb találsz ötleteket. Kapcsolat: Nyolc éves voltam, amikor a kis falut, ahol élt a családunk Halálfalók támadták meg, azaz ex-halálfalók, hiszen a Nagyúr akkoriban már eltűnt a színről. Kis falu volt, csupán 5-6 ház, csupa kis varázslócsalád, mint a miénk is. Te, anya, a húgom és én éltünk ott négyen, közel az erdő széléhez. Te mondtad nekem, hogy fussak, amikor az egész elkezdődött, mikor az első zöld villanás telibe kapta anyát, amikor berontottak a házunkba. Nem akartam, de végül olyan vadul szóltál rám, hogy mégis megeredt a lábam. Csak rohantam egyenesen a fák közé, hátra se mertem nézni. Szorítottam a macim kezét, de őt is elveszítettem út közben. Nem mertem megnézni, hogy mi történik, csak a füstöt éreztem, csak a sikolyokat hallottam össze-vissza. Rohantam amíg csak a lábam bírta, amíg végül rám nem talált a három kentaur, akik épp a mi falunk védelmében próbáltak becsatlakozni a harcba. Elestek közülük is sokan és végül engem magukhoz vettek. Nem tudom, hogy veletek mi történt, anya biztos, hogy halott, ezt az egyet láttam, de hogy te és a húgom hol lehettek, sejtelmem sincs. A gyermeki védekező mechanizmus pedig szépen törölt mindent a fejemből, máig sem emlékszem sem rád, sem a meseszép gyerekkoromra, a kis kertre ahol oly sokat gondoztuk együtt a virágágyásokat, a történeteidre arról, amikor még a Roxfortba jártál, amikor először láttál sárkányt, és amikor elvetted anyát és felhagytál a varázslények kutatásával, mert a családodnak akartad szentelni az időt és sosem bántad meg. Minden felborult, és hogy azóta mi történt veled sejtelmem sincs róla. Talán újra családod lett, talán már sosem voltál képes túllépni ezen az egészen. Talán kerestél, vagy nem tehetted meg, mert elkaptak és rabságba taszítottak. Most találkozunk újra, de én már nem emlékszem rád, talán te felismersz, ha látsz, hiába hosszú az a kilenc év, mióta nem láttál. Lehetséges, hogy tanár lettél idő közben, tanítasz az állatokról az iskolában, vagy a környéken élsz, Roxmortsban is egymásba botolhatunk, netán átmosták az agyadat, megkeseredtél és a rossz oldalra álltál, hogy majd az iskolát megtámadók mellett sorakozz fel, amikor eljön az ideje.
//A pb-hez természetesen ragaszkodom, a kariban szerintem sok a lehetőség, de a jelenlegi életének alakulását rád bízom, mondhatnám lepj meg. Viszont, ha érdekel és elvinnéd, akkor tedd meg, ha tényleg érdekel és nem szívódsz fel, ha ez nem biztos, akkor inkább ne regisztráld be. Nem várok durva tempót, de azért ne havonta egy hszt írj, ha megjelensz. ^^//
Viszont, ha érdekel és elvinnéd, akkor tedd meg, ha tényleg érdekel és nem szívódsz fel, ha ez nem biztos, akkor inkább ne regisztráld be. Nem várok durva tempót, de azért ne havonta egy hszt írj, ha megjelensz. ^^//
