2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] " Freedom is to ask nothing, to expect nothing, to depend on nothing. "
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Kathleen Goodman Születési hely és dátum: Liverpool, Anglia 1979. Október 26 Csoport: Griffendél Patrónus: Fekete párduc Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 6. évfolyam Képesség: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő, Bájitaltan - Kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Városi gyerek vagyok és voltam, így a zsigereimben van a gyanakvás és az is, hogy kiálljak magamért ha kell. Nehezen viselem ha túlzottan korlátoznak, szeretem a magam útját járni, ha valamit a fejembe veszek azt véghez viszem és kifejezetten makacs és önző vagyok. Mások azt mondanák, tipikus tinédzser lány jellemem van, és igazuk lenne. Bár szeretném ha a racionalitás vezérelné a cselekedeteimet, és törekszem rá, hogy így legyen, sokszor felül kerekednek az érzéseim és azok alapján döntök. Amit ironikusnak találok, mert az irányító szerepük ellenére jellemzően elrejtem őket, és ha tehetem nem mutatom a külvilágnak, abból a meggyőződésből, hogy az a gyengeség jele. Nem szeretek másokra támaszkodni, és ha mégis rákényszerülök úgy érzem tartozom az illetőnek, amit igyekszem minél előbb orvosolni, mert a gondolata is felbosszant. Nem vagyok kellemetlen beszélgető partner, jó hallgatóságnak, illemtudónak és érdeklődőnek tartanak, ami ha nem is igaz, igen jól tettetem. Legalábbis ha olyanokkal állok szemben, akikhez nem fűz semmilyen közelebbi kapcsolat. Aki már jobban ismer tudja, hogy jellemzően kissé modortalan megjegyzéseket ejtek el olykor-olykor, és se a gúny, se az irónia nem áll tőlem messze. Ritkán foglalkozom más ügyeivel, hiszen én sem szeretem, ha mások beleütik az orrukat az én dolgomba, bár kritikusan állok hozzá néhány dologhoz, ha épp a véleményem kérdezik, bár ez nem fordul elő gyakran. Közelebbi kapcsolataim nem igen vannak, tekintve, hogy betegesen kerülöm a kötődést és a kellemetlen szituációkat. Ha egy kapcsolat túl megterhelővé válik, egyszerűen csak kisétálok belőle, előfordul, hogy minden szó vagy kifogás nélkül. Ám a felszínes kapcsolataimnak hála, több társaságban is megfordulok, bár igazán egyiknek sem vagyok a tagja.
Megjelenés
Középmagas (~172 cm), közép hosszú, egyenes, barna haj, mandula vágású zöld szem, ovális fejforma, bézs bőrszín, egyenes tartás, inkább vékony, mint fitt testalkat. A kényelmes ruhákat preferálom, a farmer a jellemző és a sötétebb, természetes színek. Talán kissé elutasító a kisugárzásom, ha nem is fenyegető, de túl határozott. Gyakran vágok kissé kifejezéstelen arcot ha egyedül vagyok, ám a makacs eltökéltség mindig megbújik a szemeimben. Nem gyakran mutatom ki mit érzek valójában, és ha mégis azt igen nehezen teszem, noha előfordulnak árulkodó jelek, mint a szájharapdálás mikor ideges vagyok, vagy az ujjaimmal való dobolás, ha épp türelmetlen.
Életed fontosabb állomásai
A rendőrségi aktám szerint, ami valószínűsíthetően van, '79 őszén születtem egy nagyvárosban, Liverpoolban, egy átlagos angol családba egy anyával és egy apával, ami egy később még kiegészült egy kishúggal. Amikor azt mondom átlagos, az egy kicsit a ferdített valóság, hiszen egy varázsló család sarja vagyok. Ennek a tetejében ránk tipikusan illik, az újgazdag kifejezés. Ahogy én is, a szüleim is mágusok, ennek tetejében pedig befektetők. Az apám a szüleitől örökölt kisebb vagyonát megtriplázva magasabb berkekbe emelte a családot, még politikai pályafutását is megkezdte, amivel persze szúrta néhány ember szemét. Nem meglepő tehát, hogy ez lett a veszte, ahogy az anyámnak és a húgomnak is. De erről majd később. Hétköznapi gyerekkorom volt, már amennyire egy jövendőbeli varázslónál lehetséges. Mérhetetlenül kíváncsi voltam a mágikus világgal kapcsolatban, így mint minden jó gyerek, rengeteget kérdeztem és nyúztam a szüleimet attól a pillanattól, hogy beszélni tudtam és tisztában voltam a származásommal. Ezzel persze megesett, hogy az őrületbe kergettem őket. Sosem húzódtam el a mugli világtól sem, amit érdekesnek tartottam, azzal foglalkoztam, nem számított melyik világból való. Emellé energikus gyerek is voltam, talán ezért döntöttek úgy a szüleim, hogy beíratnak néhány délutáni foglalkozásra. Hamar kiderült, hogy a tánc és a művészetek nem az én reszortom, és akkor előkerültek a sportok, ami vékony testalkatom ellenére már sokkal jobban ment. Az első harcművészet a kung fu volt, ami azonnal megragadott, és sokáig részese volt az életemnek, ám ezen felül volt energiám vívni és lovagolni is, valamint az íj is megfordult a kezemben. Persze ezek csupán gyerekjátéknak tűnnek a varázslás mellett. Úgy tűnhet gyakran használom az átlagos szót, de csak mert jól jellemezi a családomat, engem és az életünket. Legalábbis így volt ez, amíg kilenc éves nem lettem. Egy kivételesen hideg február volt, mikor életemben először elutaztam egy verseny miatt és a szüleim nem kísértek el. Már nem emlékszem mi volt a kimenetele, nem számít, hogy ott nyertem-e vagy sem, mert távollétem alatt mindent elvesztettem, ami számított. Haza érkezésem után értesítettek róla, hogy a szüleim elhaláloztak, a tettes pedig ismeretlen. A húgom hullája nem került elő, mivel ő eltudott menekülni a helyszínről, ám mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy nyolc éves nem élheti túl egyedül, főleg nem olyan időjárással, amilyen akkor volt. Mikor vissza tért a hangom a sokk után kérdésekkel bombáztam minden rendőrt, nyomozót, gyerekgondozót, akivel kapcsolatba kerültem, alkalmanként haragosan, máskor könnyek között, ám mind ugyan azt a sablon választ adták. De hiába voltam még csak gyerek, éreztem, hogy valami súlyosat tudnak, amit én nem, és még ha akarnák se mondhatnák el, így egy idő után felhagytam a próbálkozással. Az eset után teljesen magamba fordultam, nem beszéltem csak ha nagyon muszáj volt, gyakran előfordultak előzmények nélküli kirohanások. A gyámság édesapám testvérére szállt, mivel ő volt az egyetlen élő rokonom, illetve a családom vagyona is az ő kezébe került, ami mérvadó volt abban, hogy magához vegyen. A gyerekkorom további részét igen nyomorúságosnak írnám le. Édesapám testvére, aki egy kapzsi, irányítás mániás, önző alak egy pillanatig sem tagadta, hogy hívatlan vendég vagyok a házában, és ezt a jó szokását a későbbiekben felbukkanó, hasonlóan jó természetű élettársa is átvette. Persze az évek során, ahogy az életkedvem kezdett visszatérni, megtanultam hogyan hassak rájuk, így elértem, hogy folytassam a gyerekkoromban elkezdett tevékenységeimet, addig sem kellett otthon lennem. Ám ezeken az alkalmakon kívül nem igen hagyhattam el a házat, ekkor sem egyedül, és a házban is igen korlátozottan mozoghattam. A napok nagy részét egyedül töltöttem, és hamar megtanultam, hogy nem számíthatok másra, csak magamra. Abban a házban eltöltött éveim során egyetlen olyan pillanatot tudok felidézni, amely örömteli emlék, ez pedig egy agusztusi nap volt, mikor megérkezett a levelem a Roxfortból.
A hozzászólást Kathleen Goodman összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-03-01, 23:40-kor.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Kathleen Morgenstern 2014-11-07, 14:06
Elfogadva!
Elfogult vagyok, szóval mit is mondhatnék, remek lett! Jól megrágtad, de nincs ezzel gond, fő hogy elkészült Cosette nővérkéje, aminek nagyon-nagyon örülök. ^^ Jó döntés volt, hogy végül diák lett és majd idővel csak sikerül a kis szöszi elveszett emlékeit is összekaparni valahonnan a mélyből. Szépen fogalmazol, jól írsz és már eleve sikerült belopnod magad a csapat szívébe chaten is, szóval nem hiszem, hogy gondod lesz majd vele, hogy játékostársakat találj magadnak. ^^ Foglalózz, töltsd ki a profilodat, aztán vesd bele magad a játékba.