2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Név: ... Arkell, a megalkotóra bízva Play by: David Conrad? Viggo Mortensen; Andy Garcia; vagy Dylan McDermott? Ötleteket várok, nyitott vagyok. Kor: 54 Csoport: Varázshasználók Szak/Foglalkozás: Auror főparancsnok Kapcsolat: Te vagy a nevelőapám, és mondhatni, különös kapcsolat a miénk. Nem sokat tudok a múltadról, így az, hogy hogyan teltek a diákéveid például, teljesen rád van bízva. Gyanús, hogy valami nem volt teljesen a helyén: talán a suliban, talán otthon, sosem kérdeztem, ha egyáltalán megpróbáltam arra terelni a témát, rendszerint kitértél előle már az előtt, hogy rátértünk volna az engem foglalkoztató kérdésre. Ami viszont bizonyos, hogy jelenleg auror főparancsnok vagy, és hogy hogyan jutottál idáig, azt is magad választhatod meg. Talán jó az ismeretségi köröd, és kapcsolati tőkédet remekül tudod használni is, és ebben rejlik valódi tudásod, de talán tudsz egy-két dolgot, amivel a megfelelő embereket sakkban tarthatod, vagy az intrika az igazi otthonod, de az is könnyedén megeshet, hogy tényleg pokolian jó vagy abban, amit csinálsz, és méltán vagy most azon rangban, amilyenben. Vagy ezek tetszőleges egyvelege. 14 múltam, amikor udvarolgatni kezdtél egyedülálló anyámnak. Azt persze nem gondolta volna senki, hogy valójában nem ő, hanem én kellek neked. A mézes-mázos, aranyos szavak, a kisebb-nagyobb ajándékok (nem volt nehéz, hiszen mindig is tehetősebb voltál, vagy, mint én), a kedves közeledés pedig el is kezdte kiépíteni a bizalmat. De ami az után következett, arra nem voltam felkészülve; én nem hittem, hogy egy perverz, pedofil állat vagy, akinek éppen én kellenék. Pedig de. És persze mondogattad, hogy ez a szeretet jele, és ez a kettőnk kis titka, soha nem mondhatom el senkinek... Én pedig próbáltam menekülni, de látod, azóta is őrzöm a titkod: soha nem mondtam el senkinek, pedig ki tudja, hogy rajtam kívül még hány gyereket, vagy akár felnőttet nyomorítottál meg, csak, hogy valakin uralkodhass? Csak, mert egyszerűen megteheted? De persze nem is számítana, mit mondok: a rangod önmagában megvéd. Így hallgattam, és hallgatok még ma is, cserébe az lettem, aki... Anyám halála óta a kapcsolatunk megváltozott, és mióta végérvényesen is felnőttem, lassan, de egyre inkább eltávolodtunk egymástól. Ettől még persze bizonyos, hogy ha bármit is akarnál, szó nélkül engedelmeskednék... Vagy nem? Hiszen ki tudja, mikor támad kedved újra engem terrorizálni, ki tudja, most épp mivel... Hiszen egy helyen dolgozunk, még, ha nem is egy emelet van ugyan közöttünk, de megtalálsz, ha akarsz. Várlak!
//Figyelem! Ez egy nehéz karakter, ezért nem mindenáron "eladó". Csak akkor regelj be, ha tudsz is vele játszani, és e mellé aktív is vagy, nem tűnsz el menet közben, stb.//
