2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
... ami annyit tesz franciául, egészségedre. Ötletes, nem?
A kopott kocsma romjai között hónapok óta zajlik a munka, hogy ezzel megnyíljon Roxmorts első igazán fiatalos szórakozóhelye, ami már rámutat arra, hogy a huszonegyedik században élünk. Koktélok, táncparkett, fények, zene, DJ, minden meg van ahhoz, hogy a Roxfort egyetemistái, tanárai, csak Roxmorts lakói kiengedhessék a gőzt. A berendezés ugyan nem csúcstechnológia egyelőre, hiszen nem egyszerű egyeztetni a mágiával az elektronikus berendezéseket, ráadásul igen drága is, amire miből is futná egy ki tudja honnan érkezett fiatal nőnek? A tulajnak, Gwyneira Rousseau-nak meg vannak a maga titkai, és persze a temperamentuma is, de pontosan tudja, hogy mi kell egy jó bulihoz, és ezt le is szállítja a fiatalságnak minden pénteken és szombaton, a többi napon egyszerű kocsma-koktélozóként üzemelve.
Tárgy: Re: à votre Santé - Pultok 2018-10-12, 18:43
Neira && Ginny
[You must be registered and logged in to see this image.] Határozottan bólintok, amikor arra kér, hogy csak becézzem Neirának. Megkönnyebbülés tölt el, hiszen Rose mégsem vert át és sikerült megtalálnom a nőt, aki a névjegykártyán szerepelt. Talán most már újra bizakodni kezdhetek, már csak azt kell kiderítenem, hogy valóban elvállalja e az edzésemet, de eddig egy nagyon kedves személyiségnek tűnik nekem, még akkor is ha a frászt hozta rám első körben. Halovány mosoly kerül az arcomra miközben átadom neki a kártyát, és a kérdése ugyan meg sem lep, valahogy számítottam erre, sőt, egészen azóta, amióta elindultam a Roxfortból ide, azon törtem a fejem, hogy hogyan fogok bemutatkozni, hogyan fogom előadni a kérdéseimet, a kéréseimet egy ismeretlen felé. Végül is kicsit elkalandoztam és elfelejtettem már mindent, úgyhogy kénytelen leszek rögtönözni, de mire szóra nyitnám a szám, a nevemet kérdi. Milyen kis butuska vagyok! - Jaj, bocsi, én... totál kiment a fejemből! - Egyik kezemmel a homlokomra csapok finoman, aztán pedig felé nyújtom azt. - Ginny Weasley a nevem és azért jöttem ide hozzád, mert azt mondták, te segíthetsz nekem felkészülni az év végi kviddics meccsre. Szeretnék profi játékos lenni. - Egy picit zavarban érzem magam, de tudtam, hogy jobb lesz ha egyben ledarálom a szöveget, mintha hebegnék, habognék, nem mintha ez túlzottan jellemző lenne rám... maximum Harry jelenlétében. Nem tudom, aggódnom kellene e azért, hogy letámadtam őt ilyen hirtelen, de most már egészen mindegy. Kíváncsi tekintetem le sem veszem róla. - Természetesen ha most nem alkalmas és teljesen megértem... hiszen csak úgy berontottam ide. - Valóban és ez egyértelműen neveletlen húzás volt tőlem, de egészen elhagyatottnak tűnt a hely, és melyik diák nem jönne ide be kíváncsiságában?
Rose-Neira Brooks
Reveal your secrets
Tárgy: Re: à votre Santé - Pultok 2018-10-05, 09:23
Ginny & Neira
A képesség és a lehetőség semmit sem ér, ha nem járul hozzá a versengés iránti vágy és az akaraterő.
Van bennem egy kis szándék, hogy ezzel a szép csendben odasétálással rá hozzam a frászt, hiszen végül is annyit bíbelődött, hogy simán elmerülhetett benne annyira. És meg is ugrik, amire én csak elmosolyodom, elégedetten, elárulva ezzel, hogy amúgy ez is volt a szándékom. - Maradjunk csak a Neiránál, jó? - válaszolok a nevemre, az új nevemre, ami még kissé idegen, de a Neirát évek óta használom, egybeforrt velem. Kicsit kockázatos is, hiszen Neirával sokszor kerültem interakcióba másokkal, de csak néhány bizalmasom tudja, hogy ez, a sportos, ázsiai vonásokkal rendelkező Neira és az, a szikrázó kék szemű csajos Neira, aki partiból partiba járt. Mások meg csak azt látják, hogy két teljesen különböző nőről beszélünk, és mivel a metamorfmágia ritka, és egyébként nem is tudnának már átváltozásra kényszeríteni, így… Reményeim szerint nem lesz bajom abból, hogy Neira maradtam. Átveszem a kártyát és simán a zsebembe süllyesztem, - A nevem és a cím stimmel, de egészen pontosan mit is vársz tőlem? - adom az ártatlant, kicsit félrebiccentve a fejemet. Ha felnőtt varázsló vagyok akkor nem feltétlenül foglalkozom már a Roxfort iskolai csapatának a követésével, bár valószínűleg azért a toborzók listáján fent van a lány neve, így még ha nem is kviddics-híresség, ismerhetném a nevét. Csak hát, még be se mutatkozott. - És megtudhatnám a neved, ha már itt tartunk? - mosolyodok el, felvonva rá a figyelmét, hogy olyan nagyon figyel engem és a környezetét és olyan erősen reménykedik, hogy jó helyen jár és segítségre lel, hogy még bemutatkozni is elfelejtett. Nem vagyok kemény, se rosszindulatú, inkább incselkedősen piszkálgatom, hogy induljon be a szája és beszéljen, mit akar. A szavak fontosak, ahogy előadja a történetét az is megmutatja, hogy mennyire elhivatott, mennyire is akarja ezt az egészet.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Tárgy: Re: à votre Santé - Pultok 2018-09-23, 12:32
Neira && Ginny
[You must be registered and logged in to see this image.] Egyre inkább biztos vagyok benne, hogy átvertek. Ahogy nézelődöm és a gondolatok felbukkannak a fejemben, már nem látok reményt és lehetőséget. Elindulnék vissza kifelé, de valami még itt tart, az a nyitott ajtó, az utolsó lehetőség, ami még megadatott nekem, egy hátha, de ahogy bekukucskálok és hasonló dolgokat találok mint a többi helységben, egyszerűen csak megvonom a vállam és sóhajtok egyet. Vajon mi járhatott Rose fejében, amikor átadta nekem azt a névjegyet? Vagy talán rosszul értelmeztem bármit is? Fogalmam sincs... Szó szerint ugrok egyet amikor megszólal valaki a hátam mögött. A pillanat tört része alatt fordulok meg és pillantok végig a lányon. Nem is kell mondania, hogy ő lakik itt vagy ez az ő területe vagy izé, az ő romkocsmája, látom, az arcára van írva. Egyszerűen csak zavartam pillogok rá, és már elmondja a következő kérdését is mire nekem sikerül bármi értelmeset kipréselnem az ajkaim között. - Gwyneira Rousseau? - Le sem veszem róla a tekintetemet. Mit kereshet egy ilyen nő egy ilyen romos helyen? Nem is értem, még mindig nem állt össze teljesen a dolog a fejemben. De kaptam egy újabb reményszikrát és most, ebben a pillanatban nem gondolom azt, hogy Rose átvert. Előszedem a kis névjegykártyát a zsebemből és a nő felé nyújtom. - Ezt a névjegykártyát kaptam, és erre a címre vezetett. - Nem szeretném elijeszteni a nagy számmal és a túl buzgósággal, így hát egyelőre csendben maradok és figyelem a reakcióját erre az egészre. Aztán ki tudja, nehogy megint váratlanul belebukjak az egészbe, az nem lenne túl kellemes érzés.
Ginny egyedül kóvályog a lepukkant helységek között, és azt hiszi, hogy valamilyen drogtanyára küldtem, hátha megkéselik. Elmond mondjuk valamit a Mardekárosok és az én hírnevemről, ha ilyen megfordul a lány fejében. Tényleg nem vagyok a legmézes-mázosabb ember, kivéve persze, ha érdekem származik belőle, de azért fogni magam és elküldeni rossz címre… Talán néhány éve, ha éppen frusztrált vagyok és ki van a nemlétező tököm a világgal. De most tényleg segíteni akartam. Ugyan mondjuk most se érdek nélkül, legalább is nem teljesen, Hiszen amivel elém állt, az őszintén megihletett. És most, hogy kezd tisztulni a kép, hogy itt az év vége mindjárt, és körvonalazódik, hogy az Elemista szak befejezésével Rose Brooks-ként is befejezem a pályafutásom… mondjuk azt, hogy szeretnék olyan szálakat, hogy ne a semmibe vessem bele magam egyszer csak. Kellenek új álmok. Kell egy új jövő. Egy új én. Mikor belépek a nyitva maradt bejárati ajtón, már Neiraként, nyomokban sem hasonlítva a gazdag seprűlovas ikonra, kicsit meglepetten torpanok meg, hiszen tényleg nem gondoltam, hogy már is idejönne a lány. Talán elsőre még valószínűbbenk is tűnik, hogy valaki más van itt, akinek az érdeklődését felkeltette ez a romos kis kocsma. Persze ahogy haladok előre, a kezemet a pálcámra csúsztatva, de nem előrántva rövidesen kiderül, hogy a hátsó szobában, ahova be szoktam húzódni, Ginny Weasley nézelődik. Lazán elengedem a pálcámat és összefonva a kezeimet egy kis mosollyal döntöm neki a vállamat az ajtófélfának. - Már megbocsáss, zavarok? - kérdezem, tökéletes lazasággal, azt üzenve, hogy ez az én placcom, és fogalmam sincs, hogy miért is van itt. Igaz, hogy pontosan tisztában vagyok vele, de mivel utána érkeztem és nem itt vártam, jobb, ha abban a tudatban van, hogy az edző még nem tudta, hogy jönni fog. Egyszerűbb így. Tisztább. Nincsenek olyan körök, hogy vajon az általa ismert Rose mit mondott, csak tisztalappal kezdünk el ismerkedni. - Segíthetek valamiben? - teszem hozzá a kérdést, ezzel is tovább fűzve, hogy én idevaló vagyok, ő pedig vendég, aki simán besétált, mikor üresen találta. Ami mondjuk nem lehet nagy kár egy ilyen lerombolt helyen, nem tudott volna mit ellopni vagy tönkretenni.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Tárgy: Re: à votre Santé - Pultok 2018-09-15, 18:33
Neira && Ginny
[You must be registered and logged in to see this image.] Talán tényleg túl hamar jöttem és még csak Rosenak talán ideje nem volt figyelmeztetnie a lányt, hogy beajánlott és majd jövök vagy valami. Néhány pillanatig habozok, amikor senki nem válaszol, és azt gondolom, hogy majd visszajövök máskor, de aztán a kíváncsi fenémet, ha már kitárult az az ajtó, csak belépek rajta és hátha beljebb találok valakit vagy valamit, ami biztosít róla, hogy tényleg jó helyen járok. Lassan lépkedek előre, néhol át is kell lépnem egy-egy eltőlt szekrényrészen vagy egy eltörött gerendán. A fal poros, ahogy közel tartottam hozzá kezemet és néha meg is támaszkodtam, fekete színű lettem, de nem zavartatom magam, egyszerűen törlöm bele nadrágomba azt. Még egyszer megemlítem a nevet, kicsit hangosabban mint az előtt, de mivel most sem válaszol senki, ezért körültekintek. Néhány törött asztal, pár szék, tényleg egy régi kocsmahelység ez, de mégis mit keresek én itt? Nem gondoltam volna Roseról, hogy becsapott engem amikor ideadta azt a kártyát, elég elszántnak tűnt az ügyben és tudta jól, mennyire fontos nekem ez az egész. Körbejárom a helységet, és ahogy a pulthoz érek, meglátom azt a nyitott ajtót. Természetesen kíváncsiságomnak nem szab semmi határt, egyből arra indulok és bekukucskálok rajta. Nincs itt senki és nem lakik itt senki. Ez egy romos hely, tele porral és törött dolgokkal, engem pedig jól átvertek. Le is lombozódom kicsit, hiszen azt hittem, ez lesz majd az a nagy lépés amivel közelebb kerülhetek az élethez, amire mindig is vágytam.
Egyáltalán nem számítottam rá, hogy nem fog napokig elgondolkodni a dolgokon, emészteni, végső döntést hozni, vagy ilyesmi, hanem már is eljön a helyre, így… Igazából mikor Ginny ideér a romos kis ex-kocsmához, akkor totálisan egyedül van. Én még messze járok, utcákkal odébb, és csak nemrég jöttem el egy megbeszélésről, ez alkalommal nem a Tűzvillámmal kapcsolatban, hanem a terveimmel a jövőre, hogy megszűnjek Rose-ként létezni. Nagyon nem egyszerű ez a kör, hiszen kikezdhetetlen hattyú halálát akarok, és még inkább kikezdhetetlen új személyazonosságot. És mindenből még csak mi van meg? Gwyneira Rousseau. Ez vagyok én. Ez leszek én. Ha nem lép be az ajtón igen unalmas várakozása lesz, hiszen senki se válaszol. Eltelhet öt perc, tíz perc, és még mindig semmi. Az ajtó kicsit nyikorog a keze alatt, de csapdák nincsenek, amennyiben ettől tart, vagy pálcát ránt - végül is auror diák. Mikor odajött ma hozzám, akkor ezt a címet adtam meg, de nem azért, mert ténylegesen bevettem már oda magam, és ott élem az éjszakai életemet, hanem csak azért, mert tudtam, hogy éppenséggel senkié és alkalom adtán egyedül lehet ott lenni. Vagy akié, az éppen tökéletesen leszarja és nem is lakik a közelben. Rengetegszer elsétáltam már erre, egyszer-kétszer még ki is kötöttem itt, ha kellett egy-két óra pihenés, mert valamilyen kocsmai bunyóban lefárasztottam magam, vagy éppen új alakot akartam gyakorolni. De nincsen semmi, ami utalna rám, se ágy, se pokróc, se személyes tárgyak. Percekig nézelődhet, bár sok mindent nem talál elöl, törött asztalok, törött székek, pókháló, szétdobált régi szemetek, átlagos dolgok, amik előfordulhatnak egy évek óta bezárt kocsma helységben. Maximum azt veheti észre, hogy a pult mögött nyíló egyik ajtó nyitva van, a többi behúzva, bár valószínűleg semmi sincs kulcsra zárva. De egyébként első ránézésre az egész hely üresnek tűnik és semmiben sem különlegesnek. Szerencsére csövesek nem vették be magukat ide, így nem botlik bele senki rosszarcúba se.
Álmodj, amit csak akarsz, menj, ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
Tárgy: Re: à votre Santé - Pultok 2018-09-03, 11:16
Neira && Ginny
[You must be registered and logged in to see this image.]Nem vártam sokat a találkozásom után Rose-val, egyszerűen nem is tudtam volna. Izgatottan vágtam neki az ismeretlennek, álmaimat követve. Gondolataim csupán a kviddics körül kezdtek el forogni, egy csomó eshetőség eszembe jutott, és ahogy elkalandoztam azon, hogyan fog ez rám kihatni, hogyan ugrok bele az ismeretlenbe, kicsit meg is ijedtem. Tudom mit vállalok, mégis nehéz, mert az ismeretlen mindig nehéz, nem igaz? A kis kártyát figyelem, ahogy Roxmorts utcáin sétálok. Egyikből a másikba, és ugyan fogalmam sincs hová indulok, csak megyek a fejem után. Kíváncsian tekintek jobbra, majd balra, és kicsit aggaszt, hogy egyre lepukkantabb környékre érkezem. Megfordul a fejemben, hogy vajon mit kereshet itt egy edző? Hogy vajon biztosan jót akart nekem Rose? Legtöbbször nem bízom meg az emberekben első látásra, de mégis, most a jövőmről van szó, miért kételkednék? Meg kell találnom a címet. Sietősebben lépkedem, egyik utcából a másikba, majd hirtelen torpanok meg amikor végre a kártyán lévő név és a táblán olvasható egyezik egymással. Szívem egyre csak hevesebben ver, izgulok, nagyon, még talán annyira mint soha. Mielőtt elindulnék, még egyszer átgondolom a mondandómat és egy mély levegővétel után nekivágok. Most már nincs visszaút Ginny. Éld az álmaid! Nem kell messzire mennem, mire elérek a megadott számhoz. Tekintetemmel kétszer vagy háromszor is felmérem a környéket valamint a romos épületet, ami talán egy régi kocsmahelységre emlékeztet. Elfintorodom, mert nem tudom ezt mire vélni, de ha rossz is a cím, vagy épp nem lesz itt senki... akkor is mit veszíhtetek? Odalépek az ajtóhoz és bekopogom rajta. - Gwyneira Rousseau? - Ahogy a romos bejárat kitárul előttem, nem lépek be, csupán kissé bizonytalan hangon szólalok fel. Biztosan jó ötlet volt ez?
... ami annyit tesz franciául, egészségedre. Ötletes, nem?
A kopott kocsma romjai között hónapok óta zajlik a munka, hogy ezzel megnyíljon Roxmorts első igazán fiatalos szórakozóhelye, ami már rámutat arra, hogy a huszonegyedik században élünk. Koktélok, táncparkett, fények, zene, DJ, minden meg van ahhoz, hogy a Roxfort egyetemistái, tanárai, csak Roxmorts lakói kiengedhessék a gőzt. A berendezés ugyan nem csúcstechnológia egyelőre, hiszen nem egyszerű egyeztetni a mágiával az elektronikus berendezéseket, ráadásul igen drága is, amire miből is futná egy ki tudja honnan érkezett fiatal nőnek? A tulajnak, Gwyneira Rousseau-nak meg vannak a maga titkai, és persze a temperamentuma is, de pontosan tudja, hogy mi kell egy jó bulihoz, és ezt le is szállítja a fiatalságnak minden pénteken és szombaton, a többi napon egyszerű kocsma-koktélozóként üzemelve.
