A hétvége egy nem vészesen korai órájában Cody úton van, hogy megérkezzen a megbeszélt helyre.
A rengeteg és a kastély közötti belátható oldalát szemelte ki a tónak a tanuláshoz. Egészen hűvös vanmég így reggel, tavasz elején, de szerencsére szélcsend. És nem is esik, a nap is elő elő merészkedik.
A füves terület határa a tó kavicsos partjával számára kellemes összhangot nyújt. Megkeresi a találka helyét jelölő uszadék rönkök halmazát, amit valaki már előttük volt rendes, és félkörben rendezett el, kiszemel egy szimpatikus hosszabb rönköt, előhúzza a pálcáját szarvasbogaras tarsolya oldaláról és néhány pálca intéssel kiszel két ücsörgésre alkalmas flületet belőle. Aztán fog két követ, a kimetszett vájatokra teszi és párnává alakitja őket. Megszemléli a terepet, nyugtázza hogy a hely tökéletes, ő maga pedig baromira izgatott. Korán érkezett, így hamar le is teszi magát a tó irányába, a pálcáját vissza csúsztatja a helyére, cserébe elő kerül a verses füzete, meg egy töltőtoll. Némi elrévedés után már serceg is a toll metszett hegye a papíron. Néhány perc után újra felpillant a tó fekete tömegére, majd feláll és a kavicsos parton a találkaponttól legfeljebb tíz méteres körzetben, lassú körözésbe kezd, menet közben folytatja az irkálást. A hasfalán támaszotta be a füzet alját, így mivel lefelé néz, nem kell külön figyelnie hová lép. Táskáját, ott hagyta a rönkök mellett.
Hugrás sálja támogatása, hőtartás ügyében kellemesen érinti. A jobb időre tekintettel, csak egy hosszú ujjú poló van a régi hosszúkabát alatt, amit nyitva is hagyott. A hosszú ujjú poloja enyhén csónaknyakú, ami ugyan a sáltól egynlőre nem látszik, csak az hogy a fekete alapon, ott virít a The Rolling Stones kiöltött nyelve a mellkasán/hasán. A skótkockás nadrágja van rajta és a középszárú tornacsukálya.
Miközben lépdel, a füzete pereme felett, a látómezejébe ér valami fényes és oda pillantva felfedezi, hogy egy élőlénynek a váza. Leguggol hozzá és jobban szemügyre veszi, meg is piszkálja, sőt kézbe veszi. Már nincs rajta semmi ami az oszlás jelét mutatná, csak egy partra sodródott, valaha öt centis kis lény gyöngyház fényű váza. Nem találkozott még ilyennel, és így nem ismeri fel, de eldönti hogy majd megkérdez valami hozzá értőt.
Nem figyeli, de lassan el jön a találka időpontja. Az alkimia tanárnő, így bogarászva bukkanhat rá.
