2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Jade Annabelle Wilson Születési hely és dátum: Nottingham, 1977. 03. 17. Csoport: Hugrabug Patrónus: Kékszajkó Évfolyam (szak): 11. évfolyam (Látványmágus) Képesség: (Látó) Mágikus adottság: Hangmágus 1. szint Familiáris: Vörös panda Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - Kiemelkedő, Jóslástan - Kiemelkedő Kihez tartozol: Saját karakter, de Lance Merrick unokatestvére
Jellem: A jellem sosem egy egyszerű dolog, hiszen ki tudja, hogy mi van azalatt, amit a külvilág láthat? Vidám, hiperaktív, lelkes energiabomba - általában így jellemeznek, és ebben nincs is semmi kivetnivaló. Szeretek ismerkedni, szeretek bolondozni, szeretem élvezni a színeket, az illatokat, a fényeket, a szelet, mindent, ami az életet igazzá teszi, de főleg a zenét. Mindig szerelemről énekelek, mindennél jobban vágyok az igaz szerelemre, de azt hiszem olyan hirtelen esek szerelembe, hogy a pasiknak esélyük sincs meglátni bennem a jót, mert már arra eszmélnek, hogy odanyomulok melléjük és hatalmas szemeimmel, kipirulva az arcukat bámulom. És ezzel el is ijesztem őket, és jöhet a következő.
Kinézet, megjelenés: Sok színt próbálgattam már, vörös, rózsaszín, narancssárga, kék, a lényeg az volt, hogy szikrázó és élettel teli legyen. Most éppen narancs-vörösnek mondanám talán a fejemet ékesítő tincseket, amihez a ruhatáram... Nos, azt nehéz lenne meghatározni. Igazán mindenféle ruhát hordok, kivéve a konszolidált kiskosztümöket, de ugyanúgy előfordulok szakadt rocker pólóban és farmerben, mint neonszínű tapadós göncökben, vagy éppen a japánokra jellemzőbb vastagtalpú, combig érő harisnyás kis szoknyás, könyökig érő kesztyűs összeállításban. Tehát teljesen random. Egyetlen állandóság van a külsőmben, és ez a gitárom, amit mindig magamnál hordok, akárhová megyek, akármilyen indokolatlan is. Ki tudja, hogy mikor jön egy jó kis alkalom csak leülni és énekelni-gitározni egy jót.
Előtörténet: A történetem nem is igazán velem kezdődik. Az, hogy milyen lett az én életem, nagyban attól függ, hogy hogyan indult a szüleimé... Apám, Alexander Wilson egy egyszerű varázsló családba született esőszülöttként, és nem sokkal később megérkezett a kishúga, Annabelle is. Nem voltak a legjobb testvérek, marakodtak, versengettek, de azért az igazán fontos dolgokban összetartottak, ahogy rokonokhoz illik. Akkor kerültek először igazán közel egymáshoz, amikor Annabelle néni bemutatta legjobb barátnőjét a bátyjának. A lány gyönyörű, kedves teremtés volt, igaz, hogy sokkal élettel telibb, pajkosabb és vidámabb, volt, mint amilyen az én apám. Persze idővel jelleme meglágyult és a rosszallásból csodálat és szerelem alakult ki, és ahogy egymásra találtak a szüleim, úgy állt helyre a családi béke is apám és a húga között. Jobban megnyíltak egymás felé, hiszen ott volt anyám, aki közvetíthetett közöttük és lefordíthatta a két testvér érzéseit valamilyen közös nyelvre. Apám még csak 21 volt, anyám 19, amikor megesküdtek. Minden tökéletes volt, egészen addig, míg édesanyám, aki az életét az önkéntességnek szentelte, el nem ment egy hetes útra egy aktív vulkán mellé. A falu a vulkán közvetlen közelében volt, de a lakók - akik teljesen mágiaimmunins muglik voltak - mindig is ott éltek, és nem voltak hajlandóak elhagyni a területet, még a rengeteg megelőző földrengések után sem. Nem lehetett meggyőzni őket egészen addig, míg a vulkán kitörésével már az első pillanatban számtalan életet el nem veszítettek. A kilövellő láva pillanatokon belül felgyújtott mindent, és nagyon keveseknek sikerült elmenekülnie a láva elől, ugyanis a falu egy mugli falu volt, a kitörésért pedig mágusokat lehetett okolni. Anyám miközben a gyermekeket próbálta megmenteni szembekerült a lávafolyammal és egy összedőlő ház gerendája olyan erősen csapódott be a hömpölygő folyékony tűzbe, hogy az felcsapódva egyenesen az arcába csapódott. Az utolsó pillanatban, mikor már nem gondolhatott másra a fájdalmon kívül, félholtan hoppanált a Szent Mungóba, ahol azonnal sürgősségi ellátást kapott, hogy túlélje az egész arcát leégető vészt. A kórház meg tudta menteni az életét, de az arcán rengeteg seb maradt és soha nem kapta vissza a szeme világát. A szüleim őszintén szerették egymást, kapcsolatukban semmiféle törést nem okozott mindez, még is az életük teljesen felborult. Anyám segítségre szorult, apám félretette az álmait és egy egyszerű állásban helyezkedett el, hogy minél kevésbé terhelje meg a munka és sietni tudjon haza hozzá, ápolni, segíteni mindenben, amire szüksége lehet.
Annabelle néni is rengeteget segített ekkor a háztartásban és az ügyek intézésében, de neki meg volt a saját élete. Még is, egy-két év elteltével, mikor elcsendesedett minden, és habár anyám nem nyerte vissza a látását, az életkedve és kedves pajkossága visszatért, ő volt az, aki támogatta bátyját és legjobb barátnőjét, hogy vállaljanak gyereket. Azt ígérte, hogy ő mindig itt lesz és nem lehet akadály az, hogy anyám elvesztette a látását, igen is megérdemlik a boldogságot és a gyermekáldást. És már úton is voltam, amikor leendő keresztanyám elment valami munka ügyben, és nem is tért vissza nagyon hosszú ideig. Levelekben közölte, hogy szerelembe esett egy sellővel, és ne a szüleim ne haragudjanak, de maradnia kell, mert ez igaz szerelem és megérdemli. Erőteljesen szíven ütötte a párt, hogy az, akire számítottak, hogy segíteni fog mikor én megérkezem, ilyen hirtelen eltűnt az életükből és ki tudja, hogy mikor lesz ideje újra visszatérni. Persze nem csak ezért hiányzott nekik, hiszen apámnak a húgáról, anyámnak pedig a legjobb barátnőjéről beszélünk... De végül megérkeztem. És hoztam magammal rengeteg sírást, bajt és gondot, de vele együtt örömöt, nevetést, és igaz szeretetet is. Sose volt könnyű velem, anyám jellemét örököltem, végtelen vidámság és hiperaktivitás, de én nem önkéntes munkákba fektettem ezt, hanem éjjel-nappal szólt a hangom és a legkülönfélébb hangszerek hangja, ahogy kezembe tudtam fogni először egy triangulumot. Anyám vak lévén mindig otthon volt velem, de volt egy dadám is, aki mindkettőnkre ügyelt és besegített minden házvezetői munkába. Talán inkább az volt, házvezető. Mikor évekkel később visszatért keresztanyám a család képtelen volt haragot tartani, főleg, mert elmondta történetét a sellőkirályról és a fiáról, akit hátra kellett hagynia, mert képtelen volt lent élni velük. Újra egy, támogató család lettünk, bár én még csak 3-4 éves lévén inkább csak egy kisördög voltam, és cseppet sem nyújtottam támaszt senkinek. Csak néhány évet tölthettünk így együtt, anya, apa, a keresztanyám és én, mert Annabelle néni egy autó balesetben elvesztette az életét. A gyász megrázta a szüleimet, és én is voltam már olyan korban, hogy felfogjam, hogy mi történt és hogy örökre elvesztettük őt. A rendületlen jókedvem mérséklődött egy darabig, de végül ez és a zene volt az, ami a szüleimet visszahozta a gyászból, és elindította újra az életük kerekét. Én is visszatértem, és egyre vadabb lettem, extravagáns ruhákban és színekben pompáztam és csak táncoltam, énekeltem és játszottam... amíg be nem kerültem a Roxfortba. Nem, hazudok, azután is és Örökké.
A hozzászólást Jade Wilson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-03-17, 20:56-kor.
Jade Wilson
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Jade Wilson 2018-02-01, 23:07
~ Életút
1999 február 14. - Valentin napi buli
A parti, ahol Jade fellépés után megismerkedett Dane-nel, Peterrel és Sophiával és idővel belekerült a történések egészen közepébe. De ezen a napon először csak bulizott és táncolt, aztán Elijah-val és Cody-val kiegészülve, de Dane-t és Petert háthahagyva és kicsit sértődötten a srácokra, felváltva sírva és nevetve bontották a rendet a Fekete-tó partján.
1999. február vége - Te hívsz és én eljövök
Jade a Valentin napon táncolt a különleges idegennel, Dane-nel, aki észrevétlenül egy bűbájt szórt rá, ami összekötötte őket, és mikor a vérfarkas fiú bajba került, a lányban felébredt a mágia, és hátrahagyva csapot-papot elindult az ösztönétől vezérelve. Ezüstláncokból, megkínozva mentette ki a srácot, hiába nem volt fogalma se arról, hogy hogyan talált rá, aztán Jade a sokktól, hogy Dane bevallotta, hogy embereket ölt Roxmorts közepén összecsuklott és elájult. Dane hazavitte, ápolta amíg magához tért és végül úgy váltak el, hogy Jade-ben elhatározás gyúlt, hogy a férfiben igen is van valami jó, és lehet, hogy a múltja és a tettei szörnyűek, de rá lehet segíteni a jó útra.
1999. március eleje - Bövülő rokonság, na de sellők és emberek? (Még futó játék)
Jade már jó ideje kinézett magának egy nagyon szimpatikus, mosolygós szőke srácot, akinek a közelében próbált tartózkodni, hátha egyszer sikerül felvonnia a figyelmét. Lance kint festett a Birtokon, amikor Jade egy közeli padra csüccsent gitározni, és végül elkezdtek beszélgetni, rengeteg közös vonást találtak, mint a művészetek és az éneklés, elénekeltek egy közös duettet, amiben a hangjuk tökéletesen kiegészítette egymást és... Rájöttek, hogy unokatestvérek, mikor a családjaikról kezdtek el beszélni. Jade apjának a húga Lance édesanyja, aki sok-sok évvel ezelőtt elhagyta őket és végül a felszínen halt meg, azután, hogy visszatért Jade-ékhez. Ó, igen, és Lance és a húga ráadásul a sellőkirály gyermekei! Azonnal baglyot küldött a családjának, hiszen a hirtelen örömtől, hogy rokonok, azonnal haza akartak menni családlátogatásra, de amíg elváltak, hogy Jade levelet írjon, addig Calista, Lance húga jócskán elrontotta a hangulatot a szkeptikusságával. ... ???
1999. tavasza - Londoni Selejtező, Black Birds
Jade mióta az eszét tudja zenél, főleg közösségi szinten gitározik és énekel a tábortűzeknél, de egy ideje önálló fellépésekkel is gazdagítja az életét, mint például a Valentin napi bál. Most rálelt egy hirdetésre, amin egy banda keresett új tagokat, és azonnal jelentkezett. Gitárosként és vokalistaként teljesen új élmény egy csapathoz tartoznia és így állni színpadra, de rengeteg pozitív energiát kapott tőlük, és visszajelzést is, amikor beneveztek egy versenyre és a közönség továbbjuttatta őket a döntőbe, egyenesen Tokyo-ba. Jade az első próba első pillanatától, sőt, már leginkább a toborzó óta oda van Zachary-ért, a banda frontemberéért, bár még mindig nem történt közöttük semmi.
1999. nyara - Tokyo-i döntő, Black Birds (Még futó játék)
Repülővel szenvedték át magukat, és Jade szokásához híven ahogy leszálltak és szabadon mozoghatott hiperaktívan készen is állt arra, hogy felfedezzék a világot, hiába repültek több, mint tíz órát. Elfoglalva a szobájukat néhány perc csendes pihit rendeltek el és Jade öt perc alatt le akarta tudni a zuhanyt és az átöltözést, de Alicia szembesítette a ténnyel, hogy talán egy kis turbózás jól jönne, ha fel akarja vonni Zachary figyelmét. Jade adott neki plusz öt percet, hogy sminkeljen és bűbájkodjon a haján, aztán száguldott is le az előtérbe, hogy Zachary-vel találkozzanak és most már tényleg megkérdezze, egyáltalán van-e barátnője? ... ???
1999. december 31. - Az új év estéje
Jade az Aranyvarjúban kapott lehetőséget, hogy az önálló számaival lépjen fel az éjféli koccintás előtt nem sokkal, és a Black Birds-ösök vállalták, hogy lesznek a háttér zenekara, aztán tovább kellett menniük egy másik buliba, de Jade maradt, mert Cody-val töltötték volna a Varjúban a Szilvesztert. Nos, Cody egy nagyon rossz dumával eltűnt, így a lány felültetve nyöszörgött a pultnál, míg hozzá nem szólt egy furcsa, de annál szórakoztatóbb és kedvesebb idegen, és percek alatt levette a lábáról, mert Jade kívánságára random rögtönözve felpattant bohócruhában a színpadra és egy gyönyörű csillagos-csillagködös előadást idézett, miközben zenélt és táncolt is egyszerre. Ivor lépésről lépésre bűvölte el a lányt, akire lassan leszállt a szokásos rózsaszín köd, és egy kis beszélgetés után, majd egy kis tánc múlva a hangulat kicsit fűtötté vált és egy szobában folytatták az estét, ahol mind a ketten egy felejthetetlen élménnyel gazdagodtak... Illetve, Jade éppenséggel teljesen elfelejtette, de az emlékei a megfelelő időben visszatérnek.
2000. január 25., hétfő - Szükség szobája
Jade napok óta küzdött a rosszulléttel már, amikor gitározás közben a Dane rátalált, bár leginkább csak szenvedett, nem zenét írt. Elkezdtek beszélgetni a fiú és Sophia között feszülő érzelmekről, ami a kicsi lánynak, aki nagyon elkezdett kötődni a misztikus férfihoz, és nagyon is törődött vele, egy kis szívendöfést váltott ki, de az események akkor indultak be, amikor Dane jószándékkal gyógyteát nyomott a kezébe. A teste olyan rosszul reagált, hogy már az első kortynál azonnal rohannia kellett a mosdóba, hogy kihányjon mindent, amit csak a gyomra ki tudott adni. Olyan szinten elgyengült, hogy már csak nyöszörögni tudott és rongybabaként hagyta, hogy Dane felkarolja és elvigye egy gyógyítóhoz... Ahol kiderült, hogy a rosszulléte és a reakciója a gyógyteára abból fakad, hogy terhes. És fogalma sincsen, hogy ki az apa. Dane elvitte utána az ispotályba, ahol egy varázslattal még láthatta is a kis fénypontot a hasában és december közepére tippelték a fogantatást. A lány egy enyhe sokk és néhány bájital után kezdte el szokni a gondolatot, hogy tényleg egy baba növekszik benne...
Az orvos azt mondta, hogy december közepén foganhatott a baba, és ebből Jade arra következtetett, hogy ez csak Kyle lehet. Együtt töltöttek egy éjszakát, de nem lett soha folytatása, ami már lassan megszokott volt, hiszen Jade-et mindenki lekoptatja, mert túl lelkes, túlságosan akarja és gyorsan átmegy polipba. Közölte a fiúval, hogy terhes, amire az volt a válasz, hogy vetesse el mindenképpen, kifizeti, elintézi, csak menjen, mert ő nem lesz semmiféle fattyú apja. Jade kiakadt és elviharzott, eszében sincsen megölni a babát, ez ellent mond mindennek, amiben hisz, szóval inkább egyedül neveli fel, ha kell...
Új szörnyeteg születik, 2000. február 3., szombat
Jade éppen hogy megtudta, hogy terhes, amikor Dane napokra eltűnt az életéből és nem volt senki, akire támaszkodhatna - az apa jelölt követeli a magzat elvetetését... -, így elindult a lakásához, hogy felkeresse és beszélhessen vele, de ott már Sophiával találta. A fiú vérben feküdt a kanapén, összeverve, szivárgó sebekkel, és Sophia próbálta megtisztítani a sebeket, mikor Jade megjelent és a látványtól teljesen kétségbeesetten rohant oda, hogy ő is segíthessen, legalább megfoghassa a kezét, simogathassa a haját. Sophia passzív agresszív elutasítása már alig jutott el a sokkos kis fejéhez, csak küzdött a könnyeivel, olyan nagyon elkapták az érzelmei és az aggodalma, hogy ebbe a srác belehalhat. Sophia Petert hívta segítségül, és most hárman töketlenkednek felette és keresik a megoldást, hogy hogyan lehet egy vérfarkast megmenteni, akit egy vámpír megharapott. Jade végül elszaladt a gyógyítóhoz, ahova Dane vitte nemrég, de kiderült, hogy Dane csak egy gyógyító álomba szenderítette a Szükség szobájában és csak az Ispotály volt valós, nem lakik semmiféle titkos boszorkány segítője Roxmortsban. Végül a lány belefutott Mirandába, aki a Black Birds -nek akart számtalanszor keresztbe tenni, de most kész lett volna segíteni bármiről is van szó. A probléma csak az volt, hogy az idegen lány előtt képtelenség volt felfedni Dane házát, így fél óráig köröztek, majd Jade végül Mirandát elküldte és mire visszaért a sérült fiúnak már hűlt helye volt, csak Sophia ült a kanapén összeroskadva. És Jade szépen leült a másik felére összeroskadni.
Teljes név: Jade Annabelle Wilson Születési hely és dátum: Nottingham, 1977. 03. 17. Cím: 16, Cromwell Avenue, Roxmorts Családi állapot: Egyedülálló, de két gyermek anyja Patrónus és Familiáris: Vörös macskamedve Mágikus adottság: Hangmágus 2. szint Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - Kiemelkedő, Jóslástan - Kiemelkedő
Iskolai végzettségek: 1987-1994, Roxfort Alapképzés 1994-1998, Roxfort Látványmágus szak 1998-2000, Roxfort Látványmágus mesterszak (Elvégzett tantárgyak: Látványmágia✓, Illúziómágia✓, Dalmágia✓, Hangmágia✓, Élőlényidézés✓, Elemi lények idézése, alkotása✓, Elementál és gólem formázás✓) 2000-2003, Roxfort Tanár szak (Tantárgyak: Bevezetés a pedagógiába ✓, Pszichológia, Szociálpszichológia, Nevelés és művelődéstörténet✓, Didaktika, Tanárképzés gyakorlat ✓)
Szakmai tapasztalatok / Zenei karrier: 1987-1998, egyéni iskolai fellépések 1999, Black Birds Turné csapat formációban 1999-2000, Aranyvarjú Szilveszteri egyéni fellépés 2000 szeptemberétől, Kórus és Drámakör kisegítő tanár
Megpályázott tanári állás: Bűbájtan Dalmágia Hangmágia
