2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
ezd nagyon fárasztani az egyetem. Most pont olyan időszak van, amikor itt kell lenni az iskolában, és itt vannak az óráink. Sokat kell tanulni, és mindig sokat szoktam, bár már nem annyira megszállottan, mint régen. De azért nem könnyű, mert elég komoly vizsgafeladat lesz a szünet előtt, és szeretnék jól teljesíteni rajta, ahhoz azonban segítséget kell kérnem az egyik tanáromtól. Gondoltam, hogy majd a következő óra után meg is keresem, mert az előbb még nem volt a helyén. Még van elég sok időm, mert a mostani előadás elmarad, úgyhogy ezt kihasználom a tanulásra. Lemegyek az egy óra múlva kezdőd órám helyszíne elé, és leülök egy padra, itt fogok várakozni, nehogy késésben legyek, és megint betörjek az órára. Ez a tanár nem szereti a látványos belépőket – pedig látványmágia szakon vagyunk, haha –, úgyhogy vele már óvatosabb vagyok. A szokásos egyenruha van rajtam, fehér ing, fekete mellény, kék nyakkendő, térdzokni, fekete, térdig érő szoknya, és csatos cipő. Azon kevesek egyike vagyok, aki szereti ezt az egyenruhát, nekem szerintem egész jól áll. A probléma csak annyi, hogy ebben még fiatalabbnak nézek ki, úgyhogy folyton leszólítanak az ötödévesek, mert azt hiszik, én is arra az évfolyamra járok. A hajam most két copfba van fogva, és teleraktam kis masnikkal, mert sok lehetőségem ilyenkor nincs arra, hogy kifejezzem az egyéniségem, csak a hajamat tudom variálni. Az iskolatáskám a lábam mellett hever, és elég nehéznek tűnik, amúgy az is, mert telepakoltam könyvvel. Kiveszem az egyiket, ami a színpadi látványmágia alapjait tartalmazza. Ez a tárgy nem kötelező, de engem pont amiatt érdekel, mert majd zenész szeretnék lenni, és ehhez nem árt tudni a megfelelő varázslatokat. Apropó zene, hamarosan próbálunk az együttessel, aminek annyira örülök, ezért pont jó, hogy akkorra esett, amikor itt vagyunk az iskolában, mert nehezen tudtam volna választani a gyakorlat és eközött, a gyakorlatokat nagyon szeretem, de a zenét is, úgyhogy igazán nehéz lett volna. Belemélyedek a könyvbe, már az első száz oldalon túljutottam a napokban, egyelőre azt ismétlem.
