2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Either you run the day, or the day runs you."
Főkarakter: Titkos Teljes név: River Arlene MacFarlane Születési hely és dátum: Edinburgh, Skócia; 1980.05.07. Csoport: Hollóhát Patrónus: Búbos banka Évfolyam: Hatodik Képesség: Folyamatosan komor tudok lenni. Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - kiemelkedő, Rúnaismeret - kiemelkedő, Mágiatörténet - tehetségtelen
Jellemed kifejtése
Mintha fekete lepel ülne rajtam egész évben. Kevés az a pillanat, amikor nem sötéten nézek ki a fejemből a nagy semmibe. A távolbanézésből olimpiát nyernék könnyen. Nem beszélek valami őrült sokat, de ne érts félre... Ez nem azért van, mert nincs bennem elég mondanivaló. Nemes egyszerűséggel a kőkemény skót akcentusom teszi. Sokszor alig értenek az emberek engem. Rettenetesen hadarok ráadásul, ha megszólalok. A feltorlódott mondanivaló ugye... El lehet engem könyvelni a csendes gyilkosnak, mert ha hülyét sodor elém a sors, azt egy pillantással kergetem ki az anyaföldről. Viszont, ha elfordítod a fejed és kitűnsz a látóteremből, akkor könnyedén előfordulhat, a folyosón táncolva-énekelve közlekedem. Nem reklámozom, de a rendes skótot is beszélem. Emellett... tizenhat éves létemre meglehetősen tapasztalt ivó vagyok. Skót volnék. A gyomrom olyan, mint a gumicsizma: a vizet nem engedi be.
Megjelenés
164 centis leány vagyok, amiről úgy vélem, hogy nem egy rossz méret. De ezt leszámítva sokak szerint világít rólam, hogy a Felföld leánya vagyok. Hosszú, hullámos vörös hajjal lettem megverve. A szemeim kékes...zöldesek? Még nem jöttem teljesen rá. Az első amit észreveszel rajtam, vagy megtudsz, az nem ezek lesznek, mert meghallod, hogy miként beszélek... Az alapján szoktak messziről azonosítani. A ruházatom igen változatos, már csak azért is, mert a nagyszüleim erőltetik rám a boszorkányruhákat. Hétvégén könnyedén elkaphatsz pólóban, farmerban, asztalra feldobott lábbal Roxmortsban.
Életed fontosabb állomásai
Amire egy gyermeknek feltétlenül szüksége van, az az édesanyja ölelő karjai... Amitől engem megfosztott az élet... Nagyszüleim neveltek fel, de... gyűlölöm őket. Mindig azzal foglalatoskodnak, hogy nekem minél magasabbra íveljen az életem. Már azt tervezgetik, hogy ők majd férjhez adnak, ha nem találok valakit, akit elfogadnak. "River, drágám, sose feledd, mi csak a legjobbat akarjuk neked..." A nagyanyám mézes-mázos szavai. Hányni tudnék tőlük. Amikor elsősként beléptem a Nagyterembe, éreztem magamon a többiek tekintetét. Simán egy kalap alá dobtak a Weasley-kkel, szerintem Ron ikrének hihettek... De nem. Amikor felcsendült a nevem, akkor félelem és kételkedés nélkül léptem előre. Nem érdekelt hová kerülök. Őszintén nem. Bárhol el tudtam magam képzelni. De épp a kobakomhoz ért a süveg, mikor elrikkantotta magát, hogy HOLLÓHÁT! Büszkén pattantam fel és a lobogó vörös sörényem kíséretében foglaltam helyet. Otthonra leltem. Aztán jöttek a döccenők. Az akcentusbajok, a rivallóhegyek nagyanyáméktól, amiket, mind...egy...szálig... kiröhögtem. Ekkor ragasztották rám a "pofátlan" jelzőt. De nem tudta senki, hogy a gúnyos nevetés mögött tőrszúrások lapulnak. A Roxfortba nem ér el a kezük. Utána persze minden délután valahol egymagam kuporogtam és olvastam. Nem akartam, hogy megtaláljanak. Nem akartam, hogy lássanak. Az árvalánykát, akinek az anyja belehalt a szülésbe, az apjával meg ki tudja, milyen rettenetes dolog végzett... Ennél én keményebb fejű vagyok. Viszont túléltem a hatodik évig. Valamint döntést hoztam. Tudom, hogy a papi és a mami díszfeleségnek szánnak. Én viszont auror leszek. Kiderítek mindent a családom múltjáról és felállok Edinburgh legmagasabb pontjára, hadd lobogjon a hajam. Az határozottan jó lenne.
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: River MacFarlane 2015-01-08, 10:45
Elfogadva!
Ahogy szoktad most is hoztad a tőled jól meg szokott rövid, de frappánsan szórakoztató stílust te kis titokzatoska. Nem tudom mit mondhatnék a pb-det imádom, irigykedem is, hogy képes voltál behozni, ezért kapsz egy kiadós nyelvöltögetést. A kari remek lett tuti, hogy izgi kis játékaid lesznek vele, mármint számodra, mert a másik felet lehet, hogy a pofátlanságoddal lazán az őrületbe fogod kergetni, de hát... szegény ő, így járt. Foglalózni ne felejts, a profil kitöltéséért pedig ezer hálám és nagy csóközön, azt hiszem ennyi voltam, kééész vagy kis vörös!
Nem tudom mit mondhatnék a pb-det imádom, irigykedem is, hogy képes voltál behozni, ezért kapsz egy kiadós nyelvöltögetést. 
A kari remek lett tuti, hogy izgi kis játékaid lesznek vele, mármint számodra, mert a másik felet lehet, hogy a pofátlanságoddal lazán az őrületbe fogod kergetni, de hát... szegény ő, így járt. 
