2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Mindenkiben van fény és némi sötétség is. A kérdés az, hogy melyik részre hallgatunk. Az jellemez minket."
Főkarakter: Főkarakter Teljes név: Remus John Lupin Professzor Születési hely és dátum: 1976. márc. 10. Csoport: Tanár Patrónus: Farkas Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Sötét Varázslatok Kivédése tanár Képesség: Vérfarkas
Jellemed kifejtése
Remus egy igen különleges, összetett jellem. Az élet igen csúnyán elbánt vele, így a bizalma igencsak megcsappant az emberekben és mindenki másban. Kórosan gyűlöli a vérfarkasokat és a veszélyes varázslényeket - köztük saját magát is. Fiatal korában teliholdas éjszakákon ölt már embert, így állandó bűntudattal éli az életét. Kissé keserű, szomorkás hangulata szokott lenni, ám persze humorért sem kell a szomszédba mennie. Szeret nevetni és tudja, hogy az öröm elűzi a bajt (ahogy a csokoládé is). Szakmailag igencsak otthonosan mozog a sötét lényekben, és a sötét varázslatok kivédésben. Tudja, hogy milyen idők voltak, amikor Voldemort még élt és valahogy sejti, hogy még nem lehet teljesen fellélegezni, mert bármikor történhet valami rossz. Örök pesszimista, ám jó lelkű és szívű, szeret segíteni az embereken. A lelke kicsit összetört és eltorzult, így gyengéd érzelmeket nem mutat, vagy nem mer mutatni. Kívülről azonban, aki nem ismeri szomorú, ám borzalmas történetét, egy kellemesen vidám, átlagos férfinek tarthatja, akivel jól el lehet beszélgetni komoly, és humoros dolgokról is. Felelősségteljes, határozott és talpraesett. Kívülről...
Megjelenés
Remus egy igen jó képű férfi, habár foltos-rongyos ruhái kicsit rontanak az összképen. Soha nem vetette fel a pénz, és mikor végzett a Roxfortban munkát sem sikerült olyan könnyen szereznie, mint remélte. Így hát a ruhatára szegényes, néhány talár, néhány alkalmi cipő, fekete szövetnadrágok, néhány ing, és pár zakó. Igyekszik mindig adni a megjelenésére, még ebből a kevésből is. Haja félhosszú, világosbarna, ám korán őszülő haja van, melyet gyakran túr hátra a kezével. Sötét, sok titkot rejtő szemek, melyek gyakran mosolyognak a partnerre. Kerek, gyermeki arc, világosbarna szőrzettel, körszakállal. Elég magas, 187 centi, testalkata pedig sportos, izmos, magasságához illő. Arca, kezei mindig ápoltak, első benyomásra megnyerő, ám félénk férfinak tűnik.
Életed fontosabb állomásai
Remus John Lupin a varázsló Lyall Lupin és a mugli Hope Howell egyetlen gyermekeként jött a világra 1960. március 10.-én. A szüle nagyon szerették a kisfiút, így a családban hatalmas tragédiaként élték meg Remus "balesetét". 5 éves korában az egyik esti séta alkalmával - akkor még sötét idők voltak - megharapta Fenrir Greyback, átadva neki a vérfarkas átkot. Remus nem tudta, hogy ki volt a támadója, és miután megtapasztalta a vérfarkas átok szörnyű borzalmait, sajnálta a támadóját. Szörnyű kínokat élt át mint fizikailag, mind lelkileg, hiszen kezdetben nem tudta kontrollálni farkas énjét és számos embert megölt fiatalabb korában. Később rájöttek, hova kell mennie teliholdkor, így a család gyakran utazgatott egyik biztonságos helyről a másikra. Szinte már hagyománnyá váltak a havi egy kirándulások a családban. Remus habár tudta, hogy vélhetőleg varázsló, soha nem számított arra, hogy levelet kap a híres Roxfortból. Természetesen Dumbledore tudott az átokról, és - Remus ezért egész életében hálás lesz a férfinek - hagyta, hogy a diáktársai között tanuljon a Griffendél házat színesítve. Természetesen néhány óvintézkedésre szükség volt, így került az iskola udvarára a Fúriafűz, mely megvédte azt a járatot, ami a közeli szellemszállásra vezetett. Remusnak ez jelentette a menedéket a teliholdas éjszakákon. Mivel a rejtekhelyen – a fiú közelében – nem voltak emberek, akiket megharaphatott volna, önmagát marcangolta, ezért arcán és testén hegek húzódnak. Azonban a sok évnyi szörnyűség után Remusra rámosolygott a szerencse, hiszen nem volt ő rossz ember, csak az önutálata miatt magába roskadt. Rátalált a barátság elszakíthatatlan köteléke James, Sirius és Peter képében. Madarat lehetett volna fogatni a fiatal fiúval, hiszen végre voltak barátai, akik szerették és kedvelték őt és teljes értékű embernek tekintették. Becenevük a Tekergők lettek, ám a fiúk sem voltak buták. Hamarosan feltűnt nekik, hogy Remus minden teliholdkor eltűnik, és utána sokat betegeskedik. Remus természetesen eltitkolta előlük a betegségét, hiszen sejtette, hogy barátai félnének, undorodnának tőle. Tévedett, ugyanis amikor a fiúk egyszer követték őt és meglátták a vérfarkast az alagút végén, elhatározták, segítenek a barátjukon. Megtanulták az animágiát, így lettek ők négyen: Ágas, Tapmancs, Féregfark és - Remus lett - Holdsáp. Ettől kezdve a teliholdas éjszakákon mind a négyen állat alakban járták a Roxfort környékét, megismerték Roxmorts-ot és az egész birtokot. Elkészítették hát a Tekergők Térképét, ami végül a Weasley ikrekhez került. Remus szerint a legjobb emberekhez. A négy barát közül Remus volt a legvisszafogottabb, legszorgalmasabb és leghidegebb fejűbb, így ötödéves korukban Remus megkapta a prefektusi jelvényt. Ám ez nem sokat segített a többiek visszafogásában, viszont Remus - és a szülei - büszkék voltak a fiúra. Az iskolát szinte kiváló minősítéssel végezte el, ezért esett kétségbe, hogy később sehol nem kapott munkát, habár a képességei - bőven - megvoltak hozzá. A háborúban Remus is csatlakozott a Főnix Rendjéhez, melyet Dumbledore alapított, hogy együtt harcoljanak a halálfalók ellen. Akkoriban sejthető volt, hogy áruló van a rendben, ám mindenki másra gyanakodott és megtartotta magának a titkot. Ahogyan is titok maradt, hogy Potterék titokgazdája személyt cserélt és nem Sirius, hanem Peter lett a titokgazda. Pechükre, ugyanis Pettigrew volt az áruló, aki információkat szolgáltatott ki a Nagy Úrnak a rendről, így lelte Lily és James Potter a halálát. Remus nagyot csalódott Siriusban, és mikor meghallotta, hogy a férfi megszökött Azkabanból, habár tudta hogyan, mégsem szólt a hatóságoknak. Habár Remus nagyon nehezen bízik meg az emberekben, akiben egyszer megbízik, azért élete végéig kiáll és legbelül mindig is sejtette, hogy valami sántít és Sirius soha nem árulná el a barátait. Ismét Dumbledore segítségét érte és az öreg varázsló ismét segített a férfinek: munkát adott neki a Roxfortban, aminek Remus nagyon örült, hiszen így szemmel tarthatta Harry-t, akivel év közben igencsak összebarátkozott. Hamar elárulta a fiúnak, hogy az édesapjával igen jó barátságban voltak és sokat mesélt Harry-nek a szüleiről, valamint ő tanította meg a patrónus bűbájra, amit Harry igen kivételesen elég hamar elsajátított. Remus nem lepődött meg, hogy a Kis Túlélőnek ilyen jó érzéke van a varázslathoz és az sem volt meglepetés előtte, hogy Harry patrónusa szarvas alakot öltött fel. Remus elmesélte a Tekergők történetét Harry-nek, aki így megtudta, hogy apja szarvas alakban szegett szabályt éjszakánként. Remus jól érzi magát a Roxfortban tanárként, hiszen a vérfarkas átokra is sikerült kifejleszteni egy főzetet, ami segít megtartani az emberi tudatát a teliholdas éjszakákon. Ebben Piton, gyerekkori ellenségük segít neki, ám Remus igyekszik jól kijönni a férfival. Valamilyen szinten mindig is sajnálta a különc fiút, és szégyellte magát, amiért nem tett semmit James-ék piszkálódása ellen, habár a prefektusi jelvény szinte égette a mellkasát. Igyekszik hát most Piton segítségére lenni, és meghálálni azt a sok munkát, amit neki áldoz a főzet elkészítésével. A Főnix Rendje ismét megalapult és töretlenül igyekeznek minél többet megtudni a halálfalókról. Habár Voldemort meghalt, a halálfalók még élnek, és Remus - és a Rend többi tagja is - biztos benne, hogy nem tűnt el a gonoszság a Földről, és hallani fogunk még olyan hatalmas és gonosz mágusról, mint Voldemort volt. Jelenleg Remus a Roxfortban oktatja a Sötét Varázslatok Kivédése tárgyat, lelkesen és boldogan, miközben a Renden belül lát el kémkedési feladatokat és igyekszik ápolni a Rendtagokkal a kapcsolatát, többek között Nymphadora-val is, akihez gyengéd, ám félénk érzések fűzik...
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Remus John Lupin 2014-09-26, 17:52
Elfogadva!
Olyan cuki, hogy belehalooook! *-* Imádjuk Lupint, hát ki ne imádná? Olyan kis vérfarkasosan sötét, de közben félénk és édes egy kari és nem maradt ki a csoki sem a sztoriból, szóval [You must be registered and logged in to see this link.] ^^ Imádom, remek lett, és nagyon jól visszaadtad a sztoriban megjelenő alakot, úgyhogy semmibe sem tudok belekötni, szépen lekövetted a történetét is kiegészítve ott, ahol kell, úgyhogy le a kalappal. Foglalózz, ha véletlenül még az nem volt meg, de amúgy kész is vagyunk. ^^
