2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Userinfo: Főkarakter Teljes név: Teresa Usoa Artiza Rovira Születési hely és dátum: Andorra, Artiza Palota, Rokokó kék szoba 1974. Február 8. Csoport: Varázshasználó Patrónus: Galamb Foglalkozás: Bűbáj szakértő és elemző. Képesség:[You must be registered and logged in to see this link.] Mágikus adottság: - [You must be registered and logged in to see this link.] Familiáris: - [You must be registered and logged in to see this link.] Kiemelkedő tudás: Átváltozástan- Kiemelkedő [You must be registered and logged in to see this link.] Bűbájtan- Kiemelkedő Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: A külvilág felé nem szeretek gyengének látszani, mégsem a jégkirálynő szerepét játszom a "drámai" életemben. Inkább a kemény csajt ki nem ijed meg semmitől. Bár, ne félnék semmitől, de félek. Bár, elhinném én is, hogy egy erős magabiztos mágus vagyok, amit mások rólam állítanak, mégis kételyekkel küzdök. Olyan vagyok, mint a legtöbb ember. Egy félkész műalkotás, amelyen a művész még dolgozik. Egy tökéletlen ember vagyok, aki próbálja élni élet, mint a világban élő több milliárd ember. Tisztán elmondhatom magamról, hogy a változékonyság és szeszélyeség jellemző rám. Az életemben huzamosabb ideig jelenlévő személyek, ha nem is szokták meg felfigyeltek eme tulajdonságaimra. Az álmodozó gyermeki énemet nem fojtottam el még. Várom a hős szerelmes lovagom. Csodásan hangzik nem, hogy hiszek az igaz szerelemben? Egy 28 éves le nem tépett kóró vagyok húgaim szerint. Izgalmakra éhes vagyok és kihívásokkal teli életet akartam élni mindig is és hát a túlzásokba esve képes vagyok a céljaimat magasra tenni olyan magasra, hogy el se érem őket, ezért a kudarc fullasztóan liheg a hátam mögött és ijesztget. "Teresa, elfogsz bukni" Úgy gondolom, hogy sokan esnek újra és újra olyan hibákba, mint amiben gyakran én is a képességeimet rosszul használom fel és rosszul kamatoztatom a talentumaimat. Szeretnék nagy és híres lenni, hogy nevemet felírják a többi nagynevű ember közé, talán ezért vonz az ismeretlenség és a sok rejtély, amely egy fajta kalandra hív. Majd közbe vág egy akadály és lehúz a földre. Hé, ébresztő nem vagy te egy Merlin féle nagyság. Felállni nehéz és tovább menni az úton még inkább nehezebb, de úgy ahogy kimászok a magamnak ásott veremből. Előfordul, hogy depresszív hangulatom van és Energiavámpírként mások hangulatát is tönkre teszem, ha már az enyém rossz legyen a tiéd is rossz. Szándékos-e vagy nem ezt sokan firtatják ilyenkor, mert bizony rontom a közhangulatot. Szeretek segíteni másoknak, DE hogy én kérjek másoktól segítséget, azt már büszkeségből sem teszem meg. Eltolok mindenkit magamtól, hisz nem jó nekik, ha velem vannak nehéz eset vagyok és megbántok mindenkit, akit szeretek, ha rossz hangulatomba találnak meg. Gyakran túlzásokba esek, pedig nem kellene. Egy egészséges egyensúlyba kellene élnem, mégis ha elképzelek egy ideális világban a jövőmet, akkor rádöbbenek, hogy számomra unalmas világ lenne. Van, hogy félre értik a tetteimet, nehéz a másik személyt igazán (sőt lehetetlen teljesen) megismerni, főleg úgyhogy magunkat se ismerjük. Ha egyszerű eset lennék talán már férjezett háziasszony lennék gyerekekkel, valahol Granada környékén vagy esetlegesen Texasban.
Kinézet, megjelenés: A tükörből visszanéző nő, aki én lennék. Néha el se hiszem, hogy én vagyok. Egy napbarnított spanyol arcvonásokkal rendelkező éjfekete hajú, sötét szemű emberi lény. Meg van minden test részem, ám a hátamon egy hatalmas heg található, ami egy halál közeli kalandomra emlékeztet és a bal bokámon ott egy csillag tetoválás is, amely egy fura ígéret következményeként került bőrömre. Orrom kissé nagy szerintem, de ez ízlések és pofonok. Nem változtatnék semmit se magamon. Sok feketét hordok, de nem azért, mert gyászolok vagy a gót illetve a hard rock stílusnak hódolnék. Ezt egyszerű praktikumból teszem, a fekete jól áll minden helyzetben. Komolyságot sugároz és ez kell egy hivatali vagyis egy minisztériumi alkalmazottnak, hogy ne legyen túl extravagáns a munkahelyén. Hogy néznék ki rózsaszín kosztümben a hozzá illő kiegészítőkkel? Ne is képzeld el. A munkám és a hobbim az életem. Furán hangzik, de így van.
Előtörténet: Az én életem a történetek szerint, halállal kezdődött. Nem elsőszülöttként jöttem a világra, nem is másodszülöttként, de úgy tudják sokan, hogy az vagyok. Egy harmadik vagyok a sorban. Elvileg nem vagyok hibás a bátyám halála miatt. Nem tehetek róla, hogy Ő hallott. Ő pár perccel előttem született, mint én, de Ő mégse vehetett levegőt, míg a szerencsésebb gyerek él és virul. Vajon fair az élet? Miért én élek és miért nem Ő? Úgy gondolom és hiszem, hogy a bátyám szeretete mentett meg a haláltól, így az életem még értékesebb vált. Igazság szerint be kell vallanom, hogy a születésnapjaimat mindig beárnyékolta a gyász is, így sosem szeretem megünnepelni családi körben. Gyermekfejjel nem sejtettem, hogy valaki hiányzik mellőlem és mire felfogtam azt, hogy ki is nincs mellett, addigra már nem vágytam egy puccos ebédre a szüleimmel és testvéreimmel. Nem szeretek a származásommal kérkedni, sőt ha lehet bemutatkozásnál keresztnevem említése után hanyagolom a vezetéknevemet. A felmenőim híresek, igaz a nagy publikum számára nem jelentenek sokat, de a tanultabbak legyenek példaként azok mágiatörténészek ismerik Rovira családot múltbéli dicső tetteit. Anyámat, mint Merlin díjas tudóst és kutató magiantropologust a szakma krémje vagy érdeklői mind hallottak róla. Marta Rovira az elő legenda. Artiza család sem marad el anyám nevétől. Nem tagadhatom, hogy a gyermekük vagyok, ám nem vágyok előnyhöz jutni általuk. A keménymunka meghozza a gyümölcsét. Ellestem és megtanultam sok dolgot szüleim mellett, azt is tudom, hogy az Ilvermorny falai közt eme modernkori varázslás kultúráját is el kellett sajátítanom, hogy rátaláljak a saját ösvényemre. Mikor elkísérhettem anyámat egy-egy útjára nyáron, rádöbbentem sokkal több a mágia holmi pálca gyakorlatoknál. Eleganciát ad a pálca a kezeim közé, ám valami fajta felejtést is rejt a pálca használat, nem minden régi módszer rossz és elítélendő. Legtöbb varázsló az elfeledett fedezi fel újra, miközben talán egy régi tekercs rajzra feljegyezték, a tapasztalatait. Vajon találhatok ki valami tényleg igazán új varázslatot? Vajon felfedezéseimet 200 év múlva ismerni fogják? Az hogy a Salemi akadémiát befejezve nem a M.A.G.U.S.A. hivatalánál maradtam és helyezkedtem el, az mind a bátyám Ernest magaspozíciójából fakadóan történt, mivel könnyen kaptam, volna egy hatalmas irodát, ahol ellébecolhatom életemet, de makacsul végig szeretném járni a lépcsőfokokat. Azt is el kell mondjam, hogy nem véletlenül jöttem Londonba. Valami vonzott ide egy belső hang. Nem tudtam megmondani akkor, de már tudom. Nem London volt az első európai munkahelyem, hanem Párizs balgán nem hallgattam a megérzésemre és így egy csúnya sérülés utáni felépülésből érkeztem meg az Egyesült Királyságba. Sok gyereknek vannak képzeletbeli láthatatlan barátai. Nekem is voltak, de mint kiderült idősebb fejjel nem csak képzeletbeliek voltak, hanem valósak úgy-ahogy, mert szellemek voltak, akik megjelentek előttem. A halál körül lengi életemet, veszítettem már el szeretett családtagot és barátot is és nekem mintha, szerencsém lenne, hogy olykor, kicselezhetem őt (magát a Halált) vagyis ad esélyt, hogy tovább éljek. Volt szerencsém látni vagy ép megtapasztalni, hogy a szeret mágiája milyen erős varázslatokat képes megidézni. Néha elgondolkodtam azon a mesén, amiben az a 3 fivér szerepel. Vajon én mit választottam volna? Talán a feltámadás kövét, hogy lelkem hiányzó darabját pótoljam, mert nem vagyok teljes. Van egy részem, ami úgy érzem üres. Talán itt fogom megtalálni ebben az országban, talán nem, de amíg nem kívánkozik a szívem és az eszem másfelé, addig e eső áztattatta föld szívébe lakom be magam. Igazán más itt élni és dolgozni, mint Amerikában. Nehéz nem összehasonlítani a körülményeket, hisz életem nagy részében ott éltem. Néha felkeres és felkér egyik-másik osztály alkalmazottja, hogy segítsek felismerni valami rontást, átkot vagy egyéb csalafinta bűbájt, amikor munkájuk során elakadtak. Halkan terjed a hírem. Ha bajban vagy Tess segít a kilencediken. Ám néha én is csúfos kudarcot, vallok varázslat terén. Halál kamra, mely felé igazán vonzódik a szemem. Hátborzongató bele gondolni másoknak, mégis úgy érzem emiatt vagyok itt, ahol vagyok. Ha felfigyelnek egyszer rám a Nagyok, valamelyik szoba rejtélyét igazán kiismerhetem, addig is a kísérleti búbájok ismerője mardok.
Igazán eltökélt csajszit hoztál nekünk az oldalra, ami nagyon jó Mindezek mellett keményen dolgozik, hogy elérje a céljait, de közben ő se mentes az emberi hibáktól Nyilván maximalista a kisasszony, de ezzel csak a maga dolgát nehezíti meg. Mindenesetre, nagyon remélem, hogy eléri a célokat, amelyeket kitűzött maga elé és beletörődik a sorsába is. Az is nagyon tetszik, ahogy az ET-be beleszőtted azt, hogy kísértetvadász Képzeletbeli barátok... ehh, ez nekem se jutott eszembe, pedig van ilyen képességű karim
Nem tartalak fel tovább, kellemes kikapcsolódást kívánok az oldalon, de előtte pislants ide: [You must be registered and logged in to see this link.]
Mindezek mellett keményen dolgozik, hogy elérje a céljait, de közben ő se mentes az emberi hibáktól 
Képzeletbeli barátok... ehh, ez nekem se jutott eszembe, pedig van ilyen képességű karim 