2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Rhys "Camulos" Murdoch Születési hely és dátum: London, 1966. december 27. Csoport: Mugli Patrónus: - Foglalkozás: Bukott zsaru, a varázsvilágot felfedő titkos társaság tagja Képesség: - Mágikus adottság: - Familiáris: - Kiemelkedő tudás: - Kihez tartozol: Saját karakter
Jellem: Valaha segítőkész és bizakodó volt, egy buzgó fiatal, aki mindent meg akart tenni egy jobb élet reményében és megmutatni, hogy lehet helyesen élni az életet. Lehet úgy rendet tenni és elérni a célunkat, hogy követjük a törvényt és közben senkit sem teszünk tönkre, nem ártunk senkinek. Miután ebbe az elméletébe csúfosan belebukott kissé megkeresedett a hosszú évek alatt, bezárkózott, kevésbé beszédes lett és mogorva. Nem tagadta meg a teljes énjét, még mindig képes fellépni a gyengék védelmében, de már sokkal visszafogottabb és a felelősséget sem tűri olyan jól, ami rá nehezedik. Túl sok hibát vétett és túl nagyok voltak azok ahhoz, hogy ne tanuljon belőle. Ugyan még képes nevetni és jól érezni magát, de az optimizmusa már a múlté.
Kinézet: Kimondottan magas, 193 centiméter, tehát a legtöbb társaságban az emberek fölé tornyosul, és nem csak a magasságával. Nagydarab, több, mint száz kiló tömény izom, amihez általában szakáll és hosszú haj párosul, egy agresszívnak ható vágással a bal szemöldökében. Így nem csoda, ha az ember megdöbben vagy éppen egy sötétebb szituációban megretten a mély hangjától és nyers erejétől. Egyszerű pólós/trikós-farmeros fickó, bár gyakran látni motoros szerelésekben is, olyan igazi tépett ujjú bőrkabátban, hiszen inkább motorral rója a saját útját. A fegyverét mindig magánál hordja, ahogy a zsaru jelvényét is, ami ugyan már mit sem ér, de gyakran elég ahhoz, hogy hirtelen felvillantva megtévesszen valakit. Természetesen ezek sosincsenek szem elől alapjáraton.
Egy viszonylag szerető családba született, egyik szülő sem ivott, nem drogoztak, nem az utcán szerezték a pénzt, hanem tisztességes munkával. Példát lehetett róluk venni - persze ezt nem sokan tették a környéken. Sajnos London olyan szeglete ez az Acton, ahol az emberek nem szeretnek két lábbal a földön járni és ha problémájuk akad meg is oldani, csak elmenekülnek valami tudatmódosító mögé. Rhys tökéletes fizikumú volt ahhoz, hogy az elsők között akarják befolyásolni és a saját oldalukra állítani az utcai bandák, de ő mindent visszautasított, soha nem csatlakozott egy csapathoz sem verőlegénynek.
1984-1990
Ahogy végigment a kötelező éveken, ugyan eléggé bukdácsolva, de elvégezve a sulit, azonnal a zsarukhoz jelentkezett kiképzésre. Ez volt az egyetlen szervezet, aminek hajlandó volt dolgozni, de nekik nagyon szívesen. Jobbá akarta tenni a világot, vagy legalább is a lakókörnyezetét, hogy a szülei és az összes család biztonságban éljen. Ne fenyegesse a környéket a bandázás, a drogdílerkedés, az illegális üzérkedések, az illegális fegyverviselés... És persze korrupció, még a zsaruk között is, így senki sem bízhat senkiben. Vissza akarta állítani az emberek bizalmát a rendőrkapitányság irányába, meg akarta mutatni, hogy minden rendbe jöhet és léteznek jók is. És egy ideig egészen jól ment...
1990
Mindig van egy ügy. Egy olyan, amelyik más, mint a többi. Rhys hosszú ideje akart már elkapni egy bűnözőt, aki valamiért elkezdte begyűjteni az utcagyerekeket, azokat, akiknek nem volt családja, aki keresné őket, csak még több csöves, akiknek alig van szavuk a világban. Pedig sokat látnak és sokat hallanak. Kisgyerekek tűntek el, mígnem a nyomok egy raktárépületbe vezettek. Előre sietett egyedül, míg a társa a rádión erősítést kért, hiszen arra utaló nyomot, hogy a férfi egyedül dolgozik-e, sosem találtak. Gyorsan pörögtek az események, meglátott egy alakot, aki szaladt a hatalmas konténerek és dobozok között, és üldözőbe vette, de ahelyett, hogy a távolság csökkent volna közöttük, egyre csak nagyobb lett. Hiába rohant, nem volt elég gyors és menet közben újra és újra robbanás erejű lövések villantak felé, mintha egyenesen egy rakétával lövöldözne a férfi, pedig nem látszott nála semmilyen nagy tárgy. Persze a fények nem voltak túl élesek, de a vörös villanások és robbanások egyre jobban elszakították a bűnözőtől. Végül sikerült elékerülni, illetve Rhys azt hitte, hogy sikerült. Többször is felszólította, hogy tegye le a fegyvert és ne meneküljön tovább, de a férfi újra rálőtt, így a következő pillanatban ahogy kibukkant a következő láda mögül... Lelőtte. Teljesen biztos volt benne, hogy a férfit lőtte le, egyenesen mellkason, de amikor odaért a testhez egy fiatal, fekete hajléktalan fiú feküdt ott, egy az elraboltak között. Sosem bocsájtotta meg magának, hogy egy ártatlant lőtt le az elkövető helyett, ráadásul a többi gyerek sosem került elő. Az esetet megpróbálták elsikálni, hiszen a zsaruk védik az övéiket, de az, hogy lelőtt egy fekete srácot és még csak meg sem bűnhődött érte megtörte a lelkét, és egyben az utca még maradék jólelkű emberei is elvesztették a hitüket benne. Még a saját szülei szemében is látta az elviselhetetlen csalódottságot, hogy a fiúknak nem sikerült jobbá válnia, ráadásul senki sem hitte el neki, hogy teljesen biztos, hogy a férfit lőtte meg csak... az alak átalakult... És a robbanások, amik visszatartották, azok se voltak igazi fegyverek! Nem olyanok, amiket ők ismerhetnek...
1990-1995
A bűntudat sokáig emésztette, rá akart jönni, hogy mi volt ez az egész, hol vannak a gyerekek, hogy lehet, hogy véletlen megölt egy fiatalt, de ez egy örökké lezáratlan ügynek tűnt, egészen addig, míg rá nem talált Fionn MacCumhal-ra. Illetve ez csupán egy álnév, de ez nem számított. A férfi beavatta a varázsvilág létezésébe, a mugli és a kvibli fogalmak jelentésébe, hogy a robbantások egy varázslat hatásai, hogy valószínűleg egy illúziót alkalmazott a férfi, hogy azt higyje a fiúra, hogy ő az és elhoppanált, mindenbe. Persze Rhys először szkeptikusan fogadta és rávágta az ajtót - képletesen szólva, mert egy sarki pubban találkoztak -, de ahogy telt az idő, egyre több és több titkot vett észre. A szeme előtt törölte ki egy amneziátor osztag az emberek elméjét, amikor Voldemort egyik Halálfalója elkezdett muglikra támadni a nyílt színen és meg is ölt egyet. Az ő elméjét is ki akarták törölni, de Fionn felkészítette erre... és tudta, hogy ahogy meghallja azt a humbugot, mit kell tennie. Rhys Murdochot nem véletlenül találta meg az a fickó, a volt zsaru olyan különlegességgel született, ami millióból egyként fordul elő itt, Londonban a muglik között. Képes ellenállni az elmére ható mágiáknak és látni az olyan épületeket, tárgyakat is, amiket csak a mágusoknak szánnak. A fegyveres múlt, az elképesztően erős, morózus fizikum, ez a képesség tökéletessé tette arra, hogy Fionn őt nézze ki magának, hogy elkezdjék felépíteni a leleplezést. Aoife Testvériségét.
1995-napjainkig
A Testvériség felépítésében nem volt túl sok szava, Fionnak teljesen kiforrott nézetei voltak, az ír-kelta mitológiából építkezett és minden tag onnan kapott nevet. Fionn, a vezető Írország hatalmas hőse, egy igazi vezér, aki eljön, mikor szükség van rá, míg Camulos lett az ő neve a testvériségben, akit a háborúhoz és a harchoz kötöttek. Igazából Rhys sosem folyt bele mélységesen az ilyen legendákba, csak egy számított neki, hogy a varázslók is elnyerjék a méltó büntetésüket és hogy a varázstalanoknak épp annyi joguk legyen mindenről tudni, mint nekik. Miért is tehetik meg, hogy csak úgy töröljék az emberek emlékeit? Hogy mellettük éljenek, befolyásolják az életüket, de közben annyi mindent eltakarjanak előlük, a valóságot? És persze az is a céljává vált, hogy megtalálja azt a bizonyos férfit... A titkos társaságba sokan csatlakoztak, olyan muglik, akiknek a gyermeke volt varázsló és ezért lett beavatott, kviblik, akiket kirekesztett a varázsvilág, illetve idővel varázslók is, akik egyetértettek azzal, hogy az igazságnak fényre kell derülnie. A Milleniumi akció jócskán félresikerült, ha azt tekintjük, hogy Rhysnek az volt a terve, hogy senki sem sérül meg, de még így is a duplájára duzzadt a társaság létszáma, körülbelül húszról negyvenre. Egy apró kis közösség a titokban, a felszín alatt, ami csak arra vár, hogy elég hatalma legyen, hogy megpróbálja még egyszer leleplezni a varázslóvilágot, és ezúttal sikerrel is járjon.
Megjegyzés: London Acton-i területét körülbelül Gotham City gonoszságával írom le, ami a valóságban természetesen NEM IGAZ, az alkotói szabadságot köszönöm előre és utólag is!
