2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Teljes név: Fleur Delacour Születési hely és dátum: 1977. április 11. Aix-en-Provence, Franciaország Csoport: Varázshasználó Patrónus: Hattyú Évfolyam (szak) / Foglalkozás: Hivatalnok (Nemzetközi Máguskapcsolatok Főosztálya) Képesség: Vélaszárazék (canon) Mágikus adottság: Trükkmester 0. szint Familiáris: Angol cocker spániel Kiemelkedő tudás: Bűbájtan - kiemelkedő, Sötét Varázslatok Kivédése - kiemelkedő Kihez tartozol: JED, Gabrielle
Jellem: Néha már magam sem tudom, hogy ki is vagyok pontosan, hiszen az egész életem a megfelelésről szólt, arról, hogy azt tettem, amit elvártak tőlem és most, hogy saját döntéseket kellene hoznom... nem tudom hogyan kell. Nem tudom, hogy ki vagyok én valójában. Egy biztos pont van az életemben, mégpedig a húgom, akit tudom, hogy mindennél jobban szeretek és aki a legfontosabb nekem a világon és tudom, hogy ez az egy nem valamiféle elvárás miatt van így, hanem így érzem és kész. Amikor a Trimágus Tusán láttam odalent a víz alatt, amikor azt hittem nem kapom vissz és csak Harryn múlt, hogy túlélte... akkor a köztünk lévő kötelék, ha lehet még erősebb lett. Talán néha úgy is érezheti, hogy sok vagyok már neki, de azért titkon remélem nem vágja soha sem a képembe, hogy hagyjak már több teret neki és foglalkozzam a saját életemmel. Márha tudnám hogyan is kell azt! Egy külső szemlélő, ha rám néz a kedves mosolyt, a helyes arcot és persze a csinos feleséget látja. Ám én, ha a tükörbe nézek, egyre gyakrabban nem tudom, hogy ki is néz vissza onnan. Tényleg ennyi lennék? Valaki, aki nyelveket beszél, teszi, amit kell, tele van kötelességtudattal és megfelel az elvárásoknak? Próbálom elhessegetni a gondolatot, hogy mindez kevés, hogy többre vágyom, hogy célok kellenek és nem olyan célok, amiket elvárnak tőlem, hiszen a Weasleyk unokára vágynak már, mivel Billnek sok testvére van, de én is erre vágyom? Halogatom a dolgot, kifogásokat gyártok és újra és újra megkérdezem a tükörben azt a kedves mosolyú szőke lányt, hogy "Tényleg jó úton jársz? Tényleg ezt akarod?"
Kinézet, megjelenés: Szőke haj, kedvdes, bájos arc. Negyed részt véla vagyok, a nagymamámnak hála, ami ki is ütközik a külsőmön. Az alkatom igazi franciához méltón kecses, vékony, a mozgásomon is látszik a sok éves kifinomult nevelés, mintha csak a mindennapokban is úgy lépkednék, mint aki táncol. Táncolok, miközben lehajtott fejjel teszem, amit kell, pedig arra tanítottak, hogy emeljem fel az államat, mert kivételes vagyok és küllönleges! Tudom Bill igazán igyekszik, igazán próbál a tenyerén hordozni és mindent megtenni azért, hogy tényleg különlegesnek is érezzem magamat, de néha talán pont e miatt is érzem úgy, hogy valami nincs rendben. Talán velem van a baj, hiszen mások örülnének egy ilyen életnek, másoknak elég lenne ez, sőt, mi többre is vágyhatna az ember, minthogy megtalálja a nagy szerelmet, elismerik a munkáját, rendes emberek között dolgozik, kedves az új családja... Talán tényleg velem van a baj.
Előtörténet: Ha egy külső szemlélő tekint az életemre, akkor irigylésre méltónak mondaná. Végül is nem panaszkodhatom, mesés környéken nőttem fel, a szüleim rendes emberek, mindig is támogattak és terelgettek arra, amerre úgy gondolták, hogy jó lesz nekem. Nem mondom, hogy kordába zártak, azt hiszem ezt inkább én tettem saját magammal. A Bauxbatons arra tanított, hogyan kell fegyelmezettnek lenni, de mégis hogyan kell felemelt fejjel járni és éreztetni, hogy valaki vagy, több másoknál, hogy több akarsz lenni. Végtére is franca vagyok és a miénk büszke nép ez közismert tény, mellette viszont kifinomult is, ezek azt hiszem rám is jellemzőek. De azt hiszem csak csapongok, hiszen az életemről kellene beszámolnom. Nos hát van egy húgom, imádom, már a kezdetektől fogva. Sosem volt köztünk testvéri féltékenység. Azt hiszem ő valamilyen szinten leváltotta a babáimat és amikor megszületett már őt óvtam, védtem, gondoztam, már amennyire anya engedte és persze amennyire tudtam. Azóta pedig, hogy majdnem elveszítettem csak még jobban ragaszodom hozzá, ezért is szerettem volna, hogy hozzánk költözzön, legalább amikor nem a Roxfortban van. Na jó, titkon kicsit reméltem azt is, hogy segít a mostanában egyre gyakrabban rámtörő rémes érzéseken. Az iskolát kitűnő eredményekkel végeztem el, eminens tanuló voltam, nem véletlenül válogattak be a Trumágus Tusa tagjai közé is természtesen, ahol indultam is, bár maga a verseny végül majdnem katasztrófába fulladt. Szerencsére a vészt végül elkerültük és bár nem győztem, de senki se éreztette velem, hogy bánnom kellene. Hogy bánom-e? Hát persze, szép dolog lenne egy ilyen érdem a múltamban, talán a hivatalban sem csak egy szép arc lennék... bár nem tudom, talán ezen már semmi sem változtat. Azt hiszem innentől sűrűsödtek be az események. Levelezés, találkozások, nagy szerelem és persze Bill, hogy aztán végül házasság és közös ház legyen belőle, majd munkahely a Minisztériumban... Néha, ha visszatekintek úgy érzem sodrótam az árral, de nem foghatom másra, én hoztam meg a döntéseimet és nem mondom, hogy rosszak voltak, csupán... Most valahogy mégsem érzem azt, hogy így tökéletes minden. Valami hiányzik, valami több, valami más. Tényleg ennyi lennék és így kell leélnem az életemet? Egy mondhatni titkárnő, egy feleség, egy nővér... egy anya? De vajon ezek mögött a feladatok, titulusok mögött hol vagyok én? Egyáltalán még ott vagyok valahol? A tükör nem válaszol, hiába kérdezem, de akkor ki adhat válaszokat?
Albus Dumbledore
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Fleur Delacour 2019-12-29, 16:34
Elfogadva!
Üdvözlünk az oldalon!
Mindig nagy kiváncsiság övezi, hogy ha egy canon bukkan fel az oldalon, ráadásul a hölgy azon szálak közé tartozik a fősodorban, akinek nem igazán lett kibontva a sztorija, csak érintőlegesen, hatalmasakat ugorva, így aztán nincsen könnyű dolgod, kapaszkodó pedig alig. Mégis, olyan szépen sikerült érzékeltetned, hogy ez a Fleur még mindig az a Fleur akit Rowling megálmodott, másfelől tökéletes társ-írónak bizonyulsz, mert már új utakon szökkel, szépen továbbgondoltad, merre viheti a szél. Tekintve, hogy mennyire jól meg tudsz formálni különböző karaktereket, biztos vagyok benne, hogy most ő is telitalálat lett, és lesz a jövőben, alig várom, hogy felforgassa az oldal életét!
