2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
[You must be registered and logged in to see this image.] "Karakteredre jellemző idézet"
Főkarakter: Cedric Diggory Teljes név: Ashton P. Blake Születési hely és dátum: 1977.07.20, Sydney, Ausztrália Csoport: Griffendél Patrónus: Ló Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam - Ereklyevadász-szakirány Képesség: - Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő, Legendás lények gondozása - Kiemelkedő
Jellemed kifejtése
Kicsit pökhendi, hiszen sok mindent tett már le az asztalra, ezzel együtt életúnt. Nem túl idős még, mégis úgy érzi, hogy belefásult már a sablonos dolgokba, izgalmak után vágyik. Végtelenül romantikus, segítőkész, mondjuk lovagias, de üresfejűnek tartja a legtöbb lányt, átlagosnak a jóról és a gonoszról alkotott eszméket. Született álmodozó, aki úgy véli, hogy valami szerepe lesz majd ebben a gigászi játszmában. Mondjuk ki, egyfajta kiválaszottnak hiszi magát, aki döntésein sorsfordító események veszik majd kezdetüket. Környezetével figyelmes, segítőkész, és ahogyan a lovagias jellemeknél lenni szokott, kicsit sznob.
Megjelenés
Középmagas, kifejezetten erős testalkatú srác vagyok, még ha a ruházatom alapján vékonynak is tűnhetnék, ha véletlenül egyszer meglátsz hiányos ruházatban, egyértelmű a félreértés. Nem sok hús, ám annál több izom van rajtam, mintha valami olimpiára készülő hős lennék, akin nem lehet egy csepp felesleg sem. Egy csepp véla vér sincsen bennem, valamiért mégis az hírlik rólam, hogy mennyire kedvelt vagyok a lányok körében, gyakran előfordul, hogy kétféle reakciót váltok ki belük; zavarba jönnek és vihognak, vagy csak elpirulnak, és meg sem tudnak szólalni. Nem értem, mert miért nem láthatja bennem valaki azt, hogy ha már kaptam egy szerencsés külsőt, az nem minden? Na nem mondom, jól esik az ilyen tipusú megkülönböztetés, én fordított esetben nem vagyok ilyen felszínes. Sötét hajamhoz mélykék szemek párosulnak, határozott arcélem valóban olyan, mintha valami szobrász nagyon jó kedvében tökéleteset akart volna alkotni. Ha nem a roxforti egyenruhát viselem, akkor is elegáns vagyok, adok az igényességre, hogy megmutassam, apám egykori hírneve nem volt méltatlan, még ha manapság már nagyon nem állunk az anyagiak csúcsán. Hajlamos vagyok beszéd közben a másikat vizslatni, játszani a hangommal, és olykor bosszankodni, ha le kell vakarnom magamról a mögöttem koslató lányhordát, amely lassan már állandósult. Talán ha évekkel ezelőtt nem leszek amolyan mindenki kedvence, hanem megtartom a távolságot, most máshogyan alakul. Akkor még úgy gondoltam, hogy mindenkivel ugyanolyan figyelmesnek, kedvesnek érdemes lenni, csak hát ezek félreérthetőek. Ha manapság csak kérek valakitől egy sótartót a nagyteremben, már akkor is ájulásközeli állapotot tudok kiváltani.
Életed fontosabb állomásai
Az elmúlt nyár volt talán a legemlékezetesebb az előzőek közül. Eltávolodtam mindentől, ami a diáksághoz kötött. Felügyelet nélkül, csak a magam uraként indultam neki Mongóliának. A Koboldszövetség heveny nyálcsorgatások közepette bízott meg Batu kán egykori kobold tanácsadójának mítikus fejpántjának felkutatásával. A mongol törzsek éljeneztek, amikor sikerült elbánnom a sárkánnyal. Hajnalban törtem rá a bestiára, akkor szokott bágyadt lenni a hüllő. Nem mondom, hogy sokkal lassabb, mint a nap bármely többi részében, ez a minimális reflexmódosulás mégis az életemet mentette meg. Nem vagyok bestiamester, nem szokásom érteni a fenevadakhoz, sokkal inkább az a szakterületem, hogy kivágjam magam a zűrös helyzetekből. Magunk között kell megvallanom, hogy csupán sárkánygyík volt, közelébe sem ért a Trimágus tusán látott igazi dögöknek. Nem adta olcsón a bőrét, de a legnagyobb fogát kitörve hoztam el barlangjából a kobold relikviát. A furmányos varázslónép olyan hálás volt, hogy egy páncélt, és egy kardot is készítettek nekem, mindkettő oly nemes darab, hogy akár az iskolában is hordhatom, nem nézek ki tőle röhejesen.
Minden további tekintetben kész borzadály volt az elmúlt néhány hónap. Hihetletlen, mennyire felszínesek. Mintha még mindig a középkorban élnénk, amikor egy pironkodó összenézés elég lenne ahhoz, hogy máris egy pár legyünk. Na jó, bevallom, korábban én is imádtam a gyengébbik nemet, de manapság annyira sablonossá vált az egész. Falkában rohangálnak, összevihognak. Ábrándoznak valami tökéletesről, legyen az kviddicsbajnok, vagy hősies auror, nem veszik észre, hogy ők maguk is lehetnének ilyenek. Lebecsülik magukat, ezzel aláásva mindent, amit róluk gondolhatok. Mielőtt visszatértem volna Mongóliából, szerét vettem, hogy ellátogassak a skandinávokhoz, pechemre nem jött össze a dolog, alaposan megcibálta a hajónkat a vihar, és Lengyelország északi partjainál kötöttünk ki, egy kisebb varázslóközösségben. És mit tapasztaltam? A lányok szőkék, almamellűek, s amikor nincsen iskolában, akkor hímeznek, szerelmes rigmusokat szavalnak, s összevihognak, ha rájuk néz valaki. Agyrém! Lassan már annyira elegem van a korunkbeli párzási rituáléból, hogy ha két egymásra mászott bogarat látok, akkor is eltaposom őket. Hol van az izgalom? Hol van az, hogy egy lány magabiztos legyen, olvasson mondjuk filozófiát, és ha úgy alakul, tudjon vívni, vérfarkasokkal bírkózni? Álmaimban sem...
Luna Lovegood
Reveal your secrets
Tárgy: Re: Ashton P. Blake 2014-10-28, 09:42
Elfogadva!
Egyszerű, de nagyszerű és kifejezetten tetszik, hogy nem kifejezetten Damonről van szó, hanem megpróbálod még a színész a sorozat előtti alakját felhasználni. Már nagyon rá lett sütve ez a szerep és megvallom hősiesen irritál, hogy minden szj-s oldalon szerepeltetik, de legalább itt annyiban más, hogy visszaeveztünk a Lost világára. ^^ A lényeg, hogy jó kis kari lett, nem az a romantikus típus, aki mindenkit meg akar hódítani, úgy hogy biztos nem lesz könnyű dolga a rajongóinak. ^^ Nem fecsérlem a szót, ne felejts foglalózni, aztán mehet a játék.