2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!
Az oldal alapítása: 2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
- Nem tudom, és nem is akarok ítéletet hozni. Az elemi mágia nem mindig megmagyarázható. Ha itt víz öntött el mindent, attól még bejuthatott valami korábban, ami előidézte mindezt. – Vonom meg a vállamat, nem szokásom magyarázkodni. Pont azért dolgoztam eddig egyedül, mert nem vagyok auror, inkább valami sötét igazságosztó, akinek saját törvényei vannak. Gemma mindezzel együtt belefér a világképembe, de Petra előtt már jóval nehezebben adom ki az igazi gondolataimat. Fogösszeszorítva tartom magamat, hiszen hullámzik a gyomrom, ezzel együtt Gemma rosszullétét is érzékelem, így ez most olyan, mintha ikerhatásban lennénk. Tudjuk, hogy ez első sorban átok, és csak másodsorban áldás, hogy össze vagyunk kötve. Tudunk segíteni a másikon, ez tény, ám az, hogy minden ilyen egyszerre tör ránk, ez most olyan, mintha kalapáccsal vernének agyon minket. Megvárom, míg Gemma leül, én pedig törölgetem izzadtságtól gyöngyöző homlokomat, ahogyan próbálok őrt állni. Legalább az egyikünk legyen harcképes állapotban. A Tower alap esetben az én világom lenne, hiszen a sötét zugok elrejthetik igazi valómat, de nem úgy, hogy ha alig vagyok magamnál. Lázálmomban remélhetőleg azért nem fogom kiadni azt, hogy hogyan is vagyunk összekötve, másfelől azt, hogy az éjszakai életem során miket is szoktam csinálni, mert egyértelműen törvénytelen önbíráskodni. Észreveszem a kezeim között Gemma ujjait, hát odalépek fölé, és a tarkójára simítva a tenyeremet, az ösztönös mozdulat automatikusan jön, hogy puszit nyomjak a homlokára. Ez lehet afféle baráti, atyai kapcsolat jellege is, a többibe még nem gondoltunk be, amióta öntudatra ébredtünk a régi lelkünket illetően. Kiválóan működünk, mint nyomozótársak, minden más egyéb pedig ráér. - Rád nem hat? – Kérdezem az érkező Codytól, akiről köztudott, hogy gyógyító, de talán eleve fel van vértezve a sötét hatalmak ellen. Ez önmagában annyira jól hangzik, hogy akár én is alkalmazhatnám, mint házi sebfoltozót, hiszen rendszerint félholtan érkezem haza minden hajnalban, mintha minimum valami bagzó kandúr lennék, akinek meg kell küzdenie nem csak a többi hímmel, hanem azokkal a szukákkal is, akik éppen nem tüzelnek, és le kell teperni őket. - Bőven elég, ha az elménket kitisztítod, aztán megyünk is tovább. – Nézek körbe, mintha máris megpróbálnám a tower sötét titkait kifürkészni. Hátha most sem vagyunk egyedül s valaki ránk les az árnyak közül.
♫ My reflection ♫ ◊ Aktuális viselet ◊ to gemma ◊ [You must be registered and logged in to see this link.]
- Tűz és levegő? De hát... nem víz öntött el itt mindent az akta alapján? - ráncolom a homlokomat, egészen amíg nem jön a megmagyarázhatatlan késztetés, hogy lejjebb kellene mennünk. Talán a pincében lehet valami fontos? Persze nem szándékozom elszakadni Andrewtól mégis hasonló érzés kerít hatalmába, amikor elindulnék, amint amikor a legelején távol voltunk egymástól és még egyáltalán nem tudtuk kezelni ezt a megosztott szív problémát. - Valami nincs rendben... - próbálok megkapaszkodni feltűnésmentesen a legközelebbi ajtófélfába. Nem kellene látványosan összeesni, mert a végén még orvost hívnak hozzánk, ami több szempontból se lenne hasznos. Egyrészt nyomozni jöttünk, másrészt ha bevinnének eszméletlen állapotban egy mugli kórházba és egy mugli orvos meghallgatná a szívünket, netán alaposabban megvizsgálni... Hát jöhetnének utánunk takarítani és emlékeket törölni annyi holt biztos és persze bőven lenne mit magyaráznunk a Minisztériumban is, miután az Andrew által alkalmazott életmentő varázslat nem éppen a fehér mágiához kapcsolódik ugye. - Le kellene ülnünk. - mondom még Petrának mielőtt eltűnne, aztán keresek valami padot, ahová le tudom tenni a hátsómat, amíg meg nem érkezik Cody, hogy kicsit ránk nézzen. - Olyan mintha... nagy lenne a nyomás és nehéz levegőt venni... valami nincs rendben itt. - próbálok mélyeket lélegezni, hogy legalább kívülről senki se ne lássa, hogy rosszul vagyunk és valahogy automatikusan nyúlok Andrew keze után. Észre sem veszem, hogy az ujjait szorongatom, ha csak neki nem volt annyi lélekjelenléte, hogy ne hagyja ezt. Valahogy azt remélem talán erőt ad az érintés, ha már össze vagyunk kötve és talán hamarabb jobban leszek, ha esetleg Cody nem tudja azonnal a megoldást, bár azt sem tudjuk, hogy mi a baj, így nehéz megtalálni a megoldást.
Értékelem Jakenek is meg Shannának is a hozzá állását és jól esik a támogató gesztusuk. Igazából, nincs bennem egy folytonos bánkódás a szüleimmel kapcsolatban. Nincs szükségem rá, hogy folyamatosan fenntartsam a velük szembeni érzéseimet és félelmeimet. Épp elég mikor magától kibuggyan valami. És ami tény az tény. Az azkabanban a helyük.
Mielőtt azonban bele vethetnénk magunkat a tényleges munkába Petra felbukkan és helycserét eszközöl. - Rendben leszek! - fogadkozom. Nem érzem magamat rosszul és nem bánom, hogy van mit csinálnom. Addig sem azon jár az agyam ami egy hónap kieséssel ezelőtt történt. Nem mondom, hogy nincs rossz előérzetem. Arról tudok, hogy Gemmával mi történt a pincében annak idején, mert mesélt róla, és azt is, hogy Andrew segít neki, de az hogy mindketten rosszul lettek egy kicsit aggasztó. Remélem hamar megtalálom őket... Ki tudja hogy kiültették-e valahová a párost, vagy bent maradtak és meghúzták magukat valahol, mugli szemek elől. Szükség esetre mondjuk van nálam egy bűvölt igazolvány miszerint "egészségügyis/elsősegélyes"..
Amennyiben minden gond nélkül, figyelmet felhívva, vagy anélkül, de eljutok hozzájuk felmérem a terepet. - Ez gyors volt. - jegyzem meg, bár se rosszindulat, se más nincs bennem. Csinálok egy gyors külső vizsgálatot, pulzus, vérnyomás téren és mivel a vese is felelhet a kimerültségért/erőtlenségért, teszek egy feltáró varázslatot arra is, csak suttyomban, ha nagyon nézegetnek felénk, ing ujjból, pálca hegyét a mutató ujjam alá rejtve. A vese van az ember legmélyebb, legvédettebb pontján, nem véletlen hiszen nagyon érzékeny. Ha pedig a szél mint ártó bejut oda... nos alapos galibát tud okozni... Igen az elemek hatása a szervezetre egy külön anyagrészt tesz ki. - Mit éreztek? fáj valahol? - teszem fel a kérdéseket, bár egyenlőre elég esetlen az egész. Ha valóban az a probléma, akkor egy melegítő koktélt keverek ki nekik, bár előtte mindenképpen nézek egy testhőt mindkettejüknél, nehogy visszája süljön el és túlhevüljenek.
Ha minden kötél szakad és nem lesznek jobban, akkor úgy döntök használom a képességemet.
// T.Gyógyító 1.szint: Apróbb horzsolásokat, sérüléseket tud begyógyítani kézrátétellel, megszüntetni a fájdalmat, mint fejfájás, fogfájás, hasfájás, tehát nem a sebek fájdalmait. 2.szint: Mély, de nem nyílt sebeket képes kézrátétellel begyógyítani. Görcsöt, és lappangó, de nem súlyos betegséget képes meggyógyítani. (pl. nátha, bárányhimlő) 3.szint: Nyílt sebeket is képes azonnal meggyógyítani, de ez nem vonatkozik a törésekre. Elfertőződött sebeket is mellékhatás nélkül gyógyít. Súlyos, de nem halálos és nem hosszú lefolyású betegségeket kézrátétellel gyógyít, utólagos pár órás pihenéssel. (Pl. malária esetén, ha a természetes gyógyító kézrátételt alkalmaz 7-8 óra alvás után a betegség minden tünete eloszlik.) //
A Tower of Londonban hatalmas áradás volt, a Temze vize magasan elárasztotta a volt börtönt, így nagyon is kétségbeejtő, hogy Andrew nem víz lenyomatokat talál, hanem levegőt és tüzet is. Ha nem lel apró nyomokra, az azt jelenti, hogy a korábban itt járt aurorok már eltüntették annak a mágikus nyomát, és ő valami mélyebbet, valami régebbit gyűjthetett össze. Vagy éppen csak egy nagyon, nagyon rejtett kis lenyomatot. A három tanonc kap három belépőkártyát, hogy mindenhova beengedjék, de a Tower mugli turistáknak nyitott, így azért bőven van, ahol nem varázsolhatnak szabadon, mert ott van a mugli teremfelügyelő, például. Andrew végül átadja az üvegcsét Petrának, aki zsebreteszi, de ahogy a zsebébe süllyeszti és elengedi az üvegcse mélyén elkezd valami mozgolódni... persze erről már nem tudhatnak. Néhány perccel később, miközben járják a termeket Gemmat és Andrew-t elfogja valami nagyon különös érzés, ami egyszerre kellemetlen, és egyszerre valami ötödik, hatodik, akárhanyadik érzés, de mind a kettőjüknek elkezd felpörögni a szíve, elönti őket az izgalom, talán az adrenalin, kitágul a szemük és az érzékeik a Tower mélyére vonzza őket, de ahogy megindulnának egyre jobban elgyengülnek. Fogalmuk sincsen, hogy mi lehet ez, lehet, hogy azonnal hátat kéne fordítani és itt hagyni a helyet, DE végül mivel határozottan gyógyítóra van szükségük ahhoz, hogy ne legyenek még rosszabbul és Petra nem a csapat gyógyítója, a lány elmegy a Roxfortba és a helyére Cody kerül egy-két percen belül, ameddig Gemma és Andrew nem tud a Tower mélye felé mozdulni anélkül, hogy az egyikük el ne gyengülne és össze ne csuklana.
// Bocsánat, ha randomnak tűnik, valahogy ki kellett cserélni őket. //
Ahogy megérkezünk a Towerhez gondolataimba merülve kezdek nézelődni. Bármilyen apróság segíthet. Még valami jelentéktelennek tűnő is. Nem különösebben vagyok oda ezért a helyért. Részemről akár már mehetnénk is. Ellenben a nyomozás ide szólít minket. Kellemetlen. De a kötelesség mindenek felett. Szerencsére az arcomról semmi sem olvasható le. Közömbös kifejezéssel guggolok, mert mintha láttam volna valamit megcsillanni a földön. Persze könnyen lehet hogy valami eldobott csokipapír, vagy hasonló lényegtelen semmiség. De ha nem?
Végül persze üres kézzel állok fel. De fürkészően nézelődöm tovább. Akár egy túl kíváncsi turista. Hallom Gemma kérdését, és Andrew válaszát. Nem érzem úgy, hogy ehhez hozzá kéne fűznöm bármit is. Mindent keresünk ami gyanús lehet. Vagy bármi aminek köze lehet bármihez, az üggyel kapcsolatban. Andrew felől egy enyhe fuvallatot érzek. Így felé fordulok.
-Értem. – nyugtázom tömören a szavait, noha leplezetlen érdeklődés villan a tekintetemben. Ahogy a kezembe nyomja a fiolát a fény felé fordítom, és eltöprengve nézegetem egy hosszú percig, majd különösebb komment nélkül zsebre rakom. Ez még további utánajárást igényel a magán könyvtárunkban. Vagy alapvetően bármilyen könyvtárban, ahol értelmes információt találhatok.
- Ha itt végeztünk, akkor nézzük a következő helyiséget. - lassú kimért léptekkel indulok el a következő helyiség felé. Hosszú délután lesz ez, szisztematikusan haladva előre, helyiségről helyiségre... négyzetcentiről négyzetcentire.
Mindettől függetlenül is nagyon érdekel hogy halad a másik csapat. Persze nem várok egy délután alatt világmegváltó eredményeket se tőlük, se a mi csapatunktól. Egyenlőre elég ha olyasmit találunk, amin elindulhatunk.
Nem ütközöm meg Gemma szavain, még akkor sem, ha nem az első eset, hogy kétségbevonja a szavaimat. Annak idején úgy kedveltük meg egymást, hogy az elején heves utálkozás volt a rivalizálás miatt, aztán a közös szívnek köszönhetően mégiscsak elkezdtük érezni a másik rezdüléseit. Ettől még nem értünk egyet továbbra sem, de nem is baj, ha különböző szemszögből közelítjük meg a talányokat. Ettől még egyre jobban kedvelem, és ha ellentmondunk egymásnak, annál izgalmasabb a feladat. Veszekedni ezen a szinten már aligha fogunk. Remélem, hogy nem orrolt meg rám, hogy olyan furcsán közelítettem meg a csókját, hiszen az egy másik élet volt, most ne azért tegyük meg, hogy megismételjünk valamit. Csakis azért, ha most a múlttól függetlenül érzünk valamit egymás iránt. - Igen, én leveszem a mintákat, és tényeket közlök, ti pedig felméritek az összefüggéseket. – Számomra megfelel, hogy én leszek a laboros, ők pedig a nyomozók. Úgysem szeretek közvetlenül semmiért sem felelősséget vállalni, és ezt Gemma pontosan tudja. Csinálják csak ők ketten, engem pedig még az is érdekel, hogy a másik csapat tőlünk függetlenül mire jut. Jó lenne tartani a kapcsolatot még akkor is, ha jómagam nem számítok csapatjátékosnak. Most elvégzem itt a dolgomat, és ha ők öten zsákutcába jutnak, akkor később egyedül (vagy Gemmával) visszajövök ide, és megoldom ahogy tőlem telik.
Lehajolok, és mint elemista a szelet használom fel, az tud leginkább felfedni minden mágikus impulzust. Begyűjtöm a megtudottakat, a lányok csak annyit érzékelnek, hogy fuvallat suhan át a helységen. Feléjük fordulok, addigra a kezemben már egy mágikus fiola, aminek a tartalma lángvörösen úszkáló sötét anyag. - Tűz, és levegő. Vagyis inkább árnyék. Két különböző elem. Rajtatok a sor, hogy ebből leszűrjetek valamit. – Lépek hátra, Petra kezébe nyomom a fiolát, és amíg ők nyomokat keresnek, én magam is nézelődök, csak másféle szakértői szemmel, mint ők.
♫ My reflection ♫ ◊ Aktuális viselet ◊ to gemma ◊ [You must be registered and logged in to see this link.]
Csak megrázom a fejemet Andrew szavaira, hiszen ezúttal nem értek vele egyet és ezt most ki is fejezem annak ellenére, hogy elvileg ő a hozzáértő elemek terén, én ellenben sok téren voltam világ életemben szorgalmas és lehet hogy ő az elemista, de azért elméleti szinten én is sokat tudok az elemekről. - Földrengés, tűz... ezek túlságosan eltérnek egymáshoz, hogy egy valaki hozza őket létre, nem kombinálhatóak egy elemből, legalábbis amennyire én értek hozzá. - fejtegetek, bár ki tudja a végén még neki lesz igaza, de egyelőre úgy fest, hogy Petra is velem ért egyet. Persze az lenne a jobb, ha nem több ellenfelünk lenne, de igenis benne van a pakliban, hogy óvatosabbnak kell lennünk, mint amivel eddig számoltunk és nem csak egy valaki van az egész hátterében. Az a kérdés, hogy vajon az aurorok belegondoltak-e ebbe, mert ha komolyabb a fenyegetés, mint ahogyan esetleg hiszik, akkor nem biztos, hogy néhány diák megfelelő a felderítésre, mert a végén még komolyabb bajba kerülünk, ami nem vetne jó fényt a Minisztériumra és persze kissé riasztó lenne az újonc auroroknak, akik hasonlóan mint mi gyakorlatra jönnének ide. - Hol kezdjük pontosan? A mágikus lenyomatokat kell gondolom felmérni, de ez a te tereped elsősorban és a nyomok alapján keressük az összefüggéseket? - gondolom, ha valamiféle olyan lenyomatot is találunk, amivel kezdeni lehet valamit, akkor sem lesz adat róla a Minisztériumban, hiszen akkor már megoldották volna az ügyet, viszont kereshetünk a helyszíneken olyasmit, ami összefüggést mutat a különböző esetek között és persze ami arra utalhat, hogy tényleg egy, vagy több elkövetőről van-e egyáltalán szó. És ki tudja talán még mázlink is lesz és találni valami más nyomot, amit laikus szemmel és egy kis mázlival mi kiszúrunk, míg az aurorok az első kutatás alkalmával esetleg nem vettek észre.
// 
